Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 21., csütörtök 3. (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a lakossági bevételek terven felüli alakulása miatt a tervezett fogyasztói árszínvonal-növekedés idén sem lesz elkerülhető, vagy mérsékelhető. A kormány az első negyedévi tapasz tálatok alapján több intézkedést hozott a gazdasági folyamatok befolyásolására, mindenekelőtt arra, hogy a beruházások a terv keretei között maradjanak. Hetényi István emlékeztetett rá, hogy az iparban idén lezajlik a 40 órás munkahétre valló- átállás. Szólt a műszaikpótlék és a melegüzemi pótlék emeléséről is. — Ezen túlmenően tervezzük — a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve — az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további központi bérintézkedést, amelyek együtt közel negyedmillió dolgozót fognak érinteni. Befejezésül felhívta a figyelmet építőmunkánk külső és hazai feltételei szempontjaiból egyaránt nagy fontosságú két eseményre. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó jelentőségűek a szocialista gazdasági közösség tagállamaival fenntartott kapcsolataink. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul! a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk eredményességéhez. Ezért a KGST-tagállamok közelmúltban lezajlott felsőszintű gazdasági ér- tekezletén hozott határozatok hossizú időre meghatározzák a szocialista gazdasági közösség. így hazánk gazdasági fejlődésének kereteit is. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás fejlesztéséről. Az állami szervek elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy a kijelölt cselekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket kidolgozzák, bevezetésüket időben előkészítsék — mondotta befejezésül Hetényi István. A miniszteri expozét követő vitában felszólalt Klabuzai Miklós, a Somogy megyei 6. választókerület országgyűlési képviselője, a siófoki November 7. Tsz. elnökhelyettese, Kangyalka Antal, a Csongrád megyei 15. választókerület képviselője, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalat igazgatója. Szabó Kálmán, a budapesti 36. választókerület képviselője, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanára. Jávorkai István, a Komárom megyei 2. választókerület képviselője, a Tatabányai Szénbányák Vállalat főaknásza, Kadlecsik Miklós, a Fejér megyei 11. választókerület képviselője, a kálózi Vöirös Lobogó Tsz növényvédelmi szakiirányítója. A törvényjavaslathoz többen nem kívántak hozzászólni. Az elhangzottakra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. A vitában tág teret kaptak a lakásgondokkal foglalkozó észrevételek. Ennek kapcsán Hetényi István bejelentette, hogy a kormány még ebben az évben áttekinti az e témáról szóló, közelmúltban hozott határozatának végrehajtása tapasztalatait. s levonja a szükséges következtetéseket. Bár a beszámoló még nem készült el, mégis valószínű, hogy az ebben az évben felépített otthonok 70 százaléka a fiataloké lesz. Felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatók és a tanácsok a lakásügyekben a lakáskérelmeknél az eddiginél jobban élhetnének — központi intézkedés nélkül is — az egyéni elbírálás jogával. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Veress Péter külkereskedelmi miniszter expozéja Ezután Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartotta meg expozéját. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy ez év októberében tízéves lesz a külkereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világgazdaság és saját belső gazdaságunk helyzete is alapvető változásokon ment keresztüf A nemzetközi pénzügyi rendszer szétesésével párhuzamosan bekövetkezett robbanásszerű árváltozások következtében valamennyi energiaimportőr ország érzékeny cserearány- veszteségeket szenvedett. Országunk külkereskedelmi forgalmának cserearányveszteségei alapvetően négy tényezőre vezethetők vissza: az importunkban jelentős részarányt képviselő energiahordozók és egyes nyersanyagok áfának tartós emelkedésére; a kivitelünk jelentős hányadát kitevő mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek hullámzó, de a rendkívül erős verseny miatt összességében alacsony árszintjére. arra, hogy késztermékeink exportárai elmaradtak az importáraktól, ami elsősorban termékeinknek a követelményekhez való lassú alkalmazkodásával függ össze; és végül egyebek közt a külkereskedelmi munka egyes gyengeségeire. A cserearányok romlása, valamint a tőkés világgazdaság elhúzódó válsága országok, pénzintézetek, vállalatok fizetőképességének megrendülése, a nemzetközi politikai helyzet éleződése alaposan próbára tette álló- és teljesítőképességünket. A ránk zúduló új gondok még nyilvánvalóbbá tették gazdaságunk gyengeségeit, sebezhetőségét. Nemzetközi fizetőképességünk megőrzése már évek óta megköveteli, hogy konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérlegünk jelentős bevételi többlettel zárjon. Ezt a követelményt gazdaságunk — nagy erőfeszítések árán — immár harmadik éve teljesíti. Míg 1978-ban nem rubel elszámolású kereskedelmi mérlegünk hiánya közel 1,200 millió dollár. 1982-ben már 445 millió. 1983-ban pedig 545 millió dollártöbbletünk volt határparitáson számolva. Ez önmagában jelentős és biztató eredmény, de a megvalósítás útja ellentmondásos: indokolt és erőltetett takarékosság — miközben sok helyen folytatódik a pazarlás —; feszesebb importgazdálkodás a belföldi vásárlóerő visszafogása, a fejlesztéshez szükséges források egy részének elvonásával; egyre erőteljesebb gazdaságszervező munka, minél több export-árualap biztosítása végett; a piacok megtartása céltudatosabb gazdasági diplomácia és erőteljesebb vállalati exporttevékenység révén. S eközlben — bár a korábbinál nagyobb nehézségek árán — szállítási kötelezettségeinknek eleget teszünk a szocialista országok iránt. Nyilvánvaló, hogy hosszabb távon nem a kényszerű takarékosság, a növekedés és a behozatal visszafogása visz előbbre, hanem a minőségileg eredményesebb munka, a teljesítmény jobb értékesülése itthon és külföldön, az értelmes takarékosság. A külkereskedelmi törvény első mondatai is hangsúlyozzák, hogy a Magyar Népköz- társaság számára kiemelkedő jelentősége van a szocialista országokkal, különösen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival folytatott kereskedelemnek és a szocialista gazdasági integrációnak. A Szovjetunióval kötött megállapodásaink gazdaságunk valamennyi területén alapvető jelentőségűek — mondotta a miniszter. Fejlődésünk szempontjából ugyancsak fontosak a többi KGST-országgal kötött áruforgalmi megállapodásaink. A magyar kereskedelempolitika feladata, hogy nem szocialista országokban is biztosítsa azokat az alap- feltételeket, amelyek nélkül nem lehet a nemzetközi munkamegosztás előnyeiből részesülni. Ezek: a feltétel nélküli legnagyobb kedvezményes elbánás és a diszkriminációmentesség. Magyarr ország ezeknek a jogoknak teljes birtokába jutott, amikor 1973 szeptemberében csatlakozott a Kereskedelemről és a Vámtarifákról szóló Általános Egyezményhez, a GATT-hoz. A gyakorlat viszont arról árulkodik, hogy a nemzetközi kereskedelemben olyan tendenciák nyertek teret, amelyek ellentétesek ezzel az általános szerződéssel. Különösen érzékenyen érint bennünket a legfőbb nyugati piacunk, a Közös Piac mezőgazdasági protekcionizmusa. Problémát okoznak az Atlanti Szerződés tagországai által politikai célból elrendelt intézkedések. További nehézséget jelent számunkra az, hogy legfőbb tőkés partnereink egymással szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek és ez gyakorlatilag érezhető vámhátrányt okoz ipari termékeinknél. Mind a tagországokkal, mind a Közös Piac egészével szemben következetesen azt kép.viseljük, hogy kapcsolataink további szabályo(Munkatársunk telefonjelentése): „.. .ma már csak a teljesítménnyel megalapozott eredmények ismerhetőek el” — mondotta az egynaposra — s éppen ezért feszített tempójúra — tervezett országgyűlés első expozéjának előterjesztője, dr. Hetényi István pénzügyminiszter. Megalapozott „varázsszavak” lehetnek ezek, mert képviselőink is igyekeztek kihasználni a szűkre szabott időt. Szabó Imre például dr. KaKépviselőink az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) zása csak a GATT szerződésben már kikötött és a Közös Piac számára is kötelezően előirt feltétel nélküli legnagyobb kedvezményes elbánás a diszkriminációmentesség érvényesítése alapján történhet. A miniszter ezután a fejlődő országokkal kialakult államközi kereskedelmi kapcsolatokról szólt. Mint mondotta: a fejlődő országok többségének gazdasági helyzete és fizetőképessége az elmúlt években hirtelen és hátrányosan változott, a velük folytatott kereskedelem kockázati tényezői megnőttek. A külkereskedelmi törvény rögzíti a szak-külkereskedelmi vállalatok és a belföldi partnerek közötti szerződéses kapcsolatok alapelveit. E kapcsolatok tartalmában a leglényegesebb változások döntően az elmúlt három-négy évben következtek be. A külkereskedelmi és a termelő, illetőleg a felhasználó vállalatok közötti kapcsolatokban nőtt a közös érdekeltségen alapuló társasági szerződések aránya. Jelenleg 114 ilyen társaság működik, 184 belföldi termelő, illetve felhasználó vállalat részvételével. A törvény az állam külkereskedelmi monopóliumának rugalmas, korszerű meghatározását adja. A 3. paragrafus rögzíti, hogy a monopólium az államot illeti. A külkereskedelmi monopóliumot tehát nem lehet a vállalatok monopóliumának tekinteni. Ennek megfelelően fejlesztettük a vállalati kereskedelmi szervezetet, amely a korábbi helyzethez képest nemcsak jelentősi mennyiségi. hanem minőségi változásokhoz is vezetett. Ez a szervezet ma már nem az, amely tíz évvel ezelőtt volt. A szervezet fejlesztésére á minisztérium egységes koncepciót dolgozott ki, melynek keretében nyilvánosan meghirdette az önálló kereskedelmi jog megszerzésének feltétel- és követelményrendszerét. Ennek alapján ma már 217 külkereskedő vállalat van, ezeknek több mint 80 százaléka külkereskedelmi joggal rendelkező termelő, vagy felhasználó vállalat. A külkereskedelem állami irányítása az utóbbi években világszerte erősödött. Ezzel a körülménnyel saját munkánkban is számolnunk kell. Az 1984-es esztendőről szólva Veress Péter elmondta: a külső piaci körülmények számunkra lényegesen előnyös, új feltételeket nem ígérnek. A nyugati gazdaságokban helyenként észlelhető — visszaesésekkel tarkított — élénkülés nem jelez általános fellendülést. Ha ez mégis bekövetkezne, mivel mindenki erre várt még élesebb piaci versennyel találjuk szembe magunkat. Teendőinket a következőkben fogalmazhatjuk meg: — erőteljes tervező, gazdaságtervező és exportértékesítő munkával biztosítanunk kell a szükséges külgazdasági egyensúlyt 1984-ben, csak ezáltal alapozhatjuk meg az 1985. évi és a VII. ötéves tervet. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: a külkereskedelmi törvény az elmúlt tíz évben betöltötte szerepét. Megfelel azoknak a kívánalmaknak is, amelyeket időközben a Központi Bizottság 1977. októberi határozata, illetőleg az MSZMP XII. kongresszusa a külkereskedelemmel szemben támasztott. A külkereskedelmi törvény alkalmas azoknak a feladatoknak a megoldására is, amelyeket a Központi Bizottság ez év április 17-i állásfoglalásában fogalmazott meg. A miniszteri beszámolót vita követte. Felszólalt Szabó Imre, a Hajdú-Bihar megyei 15. választókerület orpolyi László ipari minisztert kereste meg: — A csámyiak, illetve a hortiak bíztak meg, hogy tolmácsoljam a kérésüket: a szomszédságukban húzódik a gázvezeték, szeretnének rákötni, olcsóbbá téve ezzel a két község üzemeinek, szövetkezeteinek, lakóinak energiafelhasználást. — Mit ígért a miniszter? — Azt kérte, hogy minél előbb juttassuk el hozzá a községi tanácsok kérvényét, amelyet az elbírálás után a lehetőségekhez képest támogatni fog. Elnézést, kedves olvasó, hogy visszaidézek dolgokat, de a napokban írtam éppen a detki körzet képviselőjéről, hogy fáradhatatlanul „talpal” a választópolgárok ügyeiben. A mostani példa is a parlamenti tudósítót igazolja. -v ★ Levéllel a kezében várt a sajtópáholy előtt Fábryné Dobai Ilona, aki a legutóbbi ülésszakon felvetette, hogy a pedagógushivatás vonzóbbá tétele érdekében módosítsák a lakásépítési alap képzését, s kapjanak kedvezményes munkáltatói, letelepedési kölcsönt a pályakezdők. Csak egy idézet a pénzügyminiszter június 19-én kelt válaszából: „A községekben foglalkoztatott szakemberek letelepedését a hatvanas évek közepétől különféle kedvezményes akciókkal támogattuk. .. Jelenleg egy pedagógus házaspár két gyermekkel — vagy két gyermek vállalása esetén — családi ház építéséhez 300, több szintes lakás építéséhez, vásárlásához 360 ezer forint kedvezményes kamatozású kölcsönt, gyermekenként most már 40 ezer forint szociálpolitikai kedvezményt, s ha még szükséges, úgy bankkölcsönt és további munkáltatói támogatást kaphat... A pályakezdő pedagógusok lakáshoz jutását a helyi támogatási rendszer keretében lehet megoldani, így gyakorlatilag biztosítható letelepedésük elősegítése a községekben és a kistelepüléseken...” A felszólalás nem volt hiába, most már csak az a kérdés, hogy ott, helyben — ahol égető gondként jelentkezik a pedagógushiány — hasonlóképpen értelmezik-e a megoldási lehetőségeket? ★ Képviselőink közül a vitában ezúttal nem kért szót senki, viszont valamennyien — főként azok, akik termelő vállalatnál dolgoznak — érdeklődéssel hallgatták Veress Péter külkereskedelmi minisztert, aki egyebek között elmondotta, hogy csaknem 220 vállalat folytat önálló kereskedelmi tevékenységet. Ezzel kapcsolatban vélekedett így Zsidei Istvánná. — Ott voltam a kereskedelmi bizottság ülésén, ahol már előzetesen szó esett erszággyűlési képviselője, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának képviseletében, Marton János, a Győr-Sopron megyei 3. választókerület képviselője, a RÁBATEXT Győri Textilipari Vállalat nyugalmazott igazgatója, Juhász Mihály, a budapesti 65. választókerület képviselője, a Papíripari Vállalat vezér- igazgatója, dr. Varga János. a Pest megyei 11. választó- kerület képviselője, a Mono- ri Állami Gazdaság állatorvosa és Tóth István, a Bács- Kiskun megyei 9. választó- kerület országgyűlési képviselője, a Kiskunmajsa és környéke Vízgazdálkodási Társulat főmérnöke. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát Veress Péter foglalta össze. Az összefoglalóban Veress Péter beszámolt arról, hogy a behozatali szabályozás ügye is napirenden van. A kialakításakor fel kívánják használni azokat a kedvező tapasztalatokat, amelyeket a referencia-szabályozás során szerveztek. Egy felszólaláshoz csatlakozva megemlítette: a Művelődési Minisztériummal közösen továbbképzési programot dolgoztak ki a szakember-utánpótlás meggyorsítására, s készek a tervek a középiskolai, illetve a felsőoktatási intézmények nyelvoktatásának fejlesztésére. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a külkereskedelmi miniszter beszámolóját a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejezte munkáját. ről a témáról. Érthető, hogy nagyon odafigyeltem, mert mi, a Mátravidéki Fémművek például készen állunk a saját termékeink exportálására, s örülnénk, ha megkapnánk az önálló jogot. A kor igényéhez mérten léptünk, amikor szükség volt a termékstruktúra-váltásra, így ma az úgynevezett „tépőzáras” konzervdoboztól az aerosolos tubusig valameny- nyi gyártmányunk exportképes. .. ■k Ha már az exportnál tartunk, illetve külkereskedelmünk tízévi mérlegének megvonásánál, ide kívánkozik egy személyes tapasztalat. A fővárosba érkezve, s később az esti órákban hazafelé tartva, számtalan külföldivel hozott össze a sors: üzletekből, boltokból, áruházakból jöttek ki. Csomagokkal, díszes üvegekkel a kezükben. Olyan árucikkeket vásároltak, amelyekre bármikor ráragaszthatjuk a jól ismert, s nemzetközileg használt, értett mondatot: „Made in Hungary”. Ez minőséget jelent, s e fogalommal kapcsolatban mondta expozéja zárásaként a külkereskedelmi miniszter: „Világosan kell látnunk, hogy az a teljesítmény, amely tegnap elég volt, ma kevés!” .. .S most mára virradtunk. .. Szilvás István Tanácskozott az országgyűlés
