Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 20., szerda 3 NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT A Magyar Front 1944 júniusi kiáltványa Megyénk építői megyénkért Közösen — egy célért „Történelmünk legsúlyosabb órájában szólunk a nemzethez” — ezzel a drámai hangú mondattal kezdődik az a kiáltvány, amelyből az ország lakossága 1944. június első napjaiban értesült a Magyar Front megalakulásáról. A kiáltvány több tízezres példányban jelent meg, ezek a Békepárt (ilyen elnevezéssel tevékenykedett ekkor a kommunista párt) illegális nyomdájában készültek. A Magyar Front megalakulásáról pontos dátum nem áll rendelkezésünkre. A német megszállást követően az antifasiszta egységfront illegális szervezetének létrehozásáról folytatott tárgyalások május végére befejeződtek, amelyeknek legfontosabb eseménye május közepén Pallavi- cini György villájában megtartott megbeszélés volt. Ezen az SZDP részéről sza- kasits Árpád, a Békepárt megbízásából Markos György jelent meg, a Független Kisgazdapártot Dessewffy Gyula, a legitimistákat és a liberális nagypolgárságot a házigazda, pallavicini őrgróf képviselte. Ez a tanácskozás fogadta el a „magyar nemzethez” szóló kiáltványt, amelyet június elején röpirat formájában terjesztettek, s a rendőrségi jelentések szerint Heves megye üzemeibe, bányáiba és falvaiba is elNagy hatású növényvédő szerek forgalomba hozását hagyta jóvá a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az új kémiai anyagok segítik a mezőgazdasági termelőket abban, hogy megakadályozzák a növényi kórokozók és kártevők elterjedését, kártételét, összesen 23 korszerű vegyi anyag gazdagítja a kémiai védekezés lehetőségeit. juttattak. A Magyar Front intéző bizottságának elnöke Szakasits Árpád lett, tagjai pedig a megbeszélésen részt vett pártok egy-egy delegáltja. A Nemzeti Parasztpárt csatlakozását a Kisgazdapárt vezetőinek ellenállása akadályozta, ezért a Nemzeti Parasztpárt csak később, 1944. szeptemberében csatlakozott a Magyar Fronthoz. ........történelmi felelősségünk tudatában új szabadságharcot új népháborút hirdetünk” — hangsúlyozza a kiáltvány. „A Magyar Front programja: a német hódítók és cinkosaik kiverése, béke a szövetségesekkel, s minden ízében demokratikus, szabad Magyarország alapjainak lerakása”. A „bolsevik fenyegetés” propagandájával szemben új vonása volt a kiáltványnak, hogy a polgári pártok szakítottak a merev szovjetellenes, kizárólag angol—amerikai győzelemre számító politikájukkal, és leszögezték : „A Szovjetunió nem veszélyezteti, hanem megvédi függetlenségünket”. Alig hagyta el a nyomdát a kiáltvány, máris megérkezett a szövetségesek partraszállásának, Róma felszabadításának és a Vörös Hadsereg offenzívájának híre. Ilyen helyzetben a Békepárt 1944 nyarán arra törekedett, hogy a propaganda mellett a Magyar Frontot a fegyveres felkelés szervezetévé válA mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők összesen mintegy 450 vegyszerből válogathatnak. Nem kerül folyamatosan forgalomba valamennyi engedélyezett anyag, hozzávetőleg 250 van a termelői körben. Ezek számítanak a leggyakrabban használt termékek közé. Azért ilyen viszonylag széles a választék, mert időről időre hatástalanná vátoztassa. Megalakult Pálffy György vezetésével a katonai bizottság, s a többi pártok is igyekeztek a tisztikar egyes személyeinél és rétegeinél korábban meglévő kapcsolataikat feléleszteni, de a fegyveres ellenállás megkezdésétől egyelőre még vonakodtak. A Magyar Front kiáltványa — a rendőrségi és csendőrségi jelentések szerint is — mozgósító hatással volt a náciellenés erőkre. A haditermelés szabotá- lása, a munkalassítás — különösen a vasiparban és a bányászatban — nagy méreteket öltött. Az ország lakosságának megváltozott hangulatát az 1944 augusztusi belügyminisztériumi összefoglaló jelentés is tükrözi, amelyben ezt olvashatjuk: „Országszerte nap nap után fokozódnak... a kormány- zósértések, az állami és társadalmi rend elleni bűncselekmények, a fegyveres erők, az alkotmány, a hatóság és a hatósági közegek elleni izgatások”. Mindezek bizonyítják, hogy a Magyar Front kiáltványa harci riadó, bátorító útmutatás volt a magukra maradt, tanácstalanná vált antifasiszta erőknek, egyben biztatást és reménységet is jelentett a jövő számára. lik egy-egy készítmény, lévén, hogy a kártevők alkalmazkodnak hozzájuk. Ilyenkor újabb kemikáliára van szükség. Egyre gyakrabban változik a hatóanyagok összetétele is, számos készítmény egyszerre több olyan vegyszert tartalmaz, amely több kártevő és betegség felszámolására, illetve „gyógyítására” alkalmas. Az új készítmények közül 17-et egyelőre háromezer hektárnál nagyobb területen nem lehet használni. Nemrégiben a Heves megyei Építőipari Gazdasági Társaság igazgató tanácsának ülésére kaptunk meghívót. A tanácskozás után a társaság gesztorával, Szamos Gáborral, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgató javai beszélgettünk. — Mi tette szükségessé e társaság életre hívását? — Az Építőipari Gazdasági Társaság megyénkben akkor alakult meg. amikor a különböző gesztorokban működő építőipari szervezetek munkájában egyre több lett az átfedés. Ezen kívül az iparban túlkínálat keletkezett. Egy olyan összehangoló szerepkörre hivatott ez a társaság, ami elsősorban abban segít, hogy mindenki azt csinálhassa, amire a leginkább felkészült, amit a legjobban tud. A kisebb szövetkezetek ne vállaljanak erejükön felül, s ne kerüljenek hátrányba a nagyobb vállalatokkal szemben. — Tudomásunk szerint az ország hasonló szervezeteivel szemben a Heves megyei rendhagyónak számít. Miért? — Nem teremtettünk anyagi alapokat, nem szerveztünk független apparátust. Az önkéntesség elve érvényesül. Aki úgy ítéli,- hogy érdekei .megkívánják, az részt vesz a munkáiban. Olyan is létezik, hogy csak azokat a témákat vitatja meg velük közösen, ami valójában érdekli, amiben érdekelt. — Személy szerint kik tagjai a társaságnak? — Olyan szakemberek, akiknek a saját vállalatuknál intézkedési joguk van. Tehát, az itteni elhatározásoknak első kézből érvényt tudnak szerezni. A társaságnak többek között ebből is fakad az egyik erénye. Olyan személyes szakmai kapcsolatok alakulnak ki, amelyek más. akár szervezett kapcsolatteremtő akcióknál is eredményesebbek. — Tudnánk egy-két gyakorlati példát is említeni? — Mint már mondtam, egy sor párhuzamos dolog megszüntetése volt a cél. A legszembetűnőbb példa a betongyárak telepítése. A megyeszékhely majd minden égtáján felépültek ezek a telepek. Aztán senki nem tudta a kapacitást maximálisan kihasználni. Említhetem a különböző fejlesztéseket is, amiről a másik vállalat fejlesztő gárdája nem tud, s az ország másik végéből szállít, a szomszéd utcában már a gyártásra kész, kifejlesztett terméket. Ezek az információk, melyek a társaság működése. 1980 óta mindenkinek a rendelkezésére állnak milliókat takaríthatnak meg. — Ez a iközösködés nem jelenti egy idő után a vállalati önállóság megsértését? — Még véletlenül sem. Arra ugyanis senki nem kíváncsi, hogy éppen most mit fejleszt a másik. De ha már kifejlesztette, akkor szóljon azonnal, hogy készen van, lehet használni, s nem kell több száz kilométerről szállítani. Olyannyira. nem sérti a vállalati önállóságot, hogy nemrégiben az is előfordult, hogy a két legnagyobb konkurrens vállalat — az állami és a tanácsi építők — közösen mentek versenytárgyalásra. Így könnyebb megszerezni a munkát, aztán majd elosztottuk egymás között, hogy ki mit csináljon, milyen részfeladatokat hajtson végre. A költségeken, s a bevételen pedig természetesen ennek arányában osztozunk. — Milyen előnyök léteznek még abból, hogy tudnak egymás dolgairól? — Számtalan előnyről tudnék beszélni. Így csak néhányat hadd ragadjak ki. A-műszaki-, termelési mun- kábizottságunk a kapacitást figyeli. Így egymást ki tudjuk segíteni gépekkel, s ha a helyzet úgy hozza akár komplett brigádokkal is. Az dlmúlt évben az energiaár-robbanás második lépcsője után minden építőipari vállalatnál megnövekedtek a személyszállítási költségek. Hogy ezeket csökkenteni tudjuk összefogtunk, s a környező falvakból nem négy félig megtelt autóbusz hozza-viszi a munkásokat, hanem kettő, ami viszont tele van. Ezekben a kapcsolatokban azonban mindig előre is kell lépni. Mert, hogy az előbb említett példát tovább tudjuk csinálni eredményesen, az év elején abban is meg kellett egyezni, hogy a negyvenórás munkahétre történő átállás során minden építőipari vállalatnál, szövetkezetnél egyszerre kezdődjön a munkaidő. Ugyanígy összehangolják a tanfolyamokat, a szakmunkás átképzéseket. így nem kell Budapestre, vagy az ország más városaiba utazniuk a tanulóknak, hanem az ösz- szes megyei vállalattól ösz- szegyűjtött jelentkezőkből alakul egy csoport, akik helyben kaphatnak oktatást, így valószínű, hogy szeptembertől Egerben is működik kihelyezett tagozata az építőipari főiskolának. S nem kell matematikusnak lenni ahhoz sem, hogy megállapíthassuk többek között ez is milliós rendű költségmegtakarítással jár. S még egy dolgot érdemes megemlíteni: Kizárólagosan az önkéntességi elv érvényesül. Az egész társaságra nézve nem hozhat döntést az igazgató tanács. Ha egy téma iránt csak három vállalat érdeklődik, akkor az a három állapodik meg. A többinek nem kell foglalkozni vele. Viszont menet közben is bekapcsolódhat a munkába, ha úgy ítéli meg, hogy érdekei megkívánják. Megyénk építőipari szakemberei jól ismerték fel, hogy közösen könnyebb az az előrelépés, amit többek között az MSZMP Heves megyei Bizottsága is egyre sürgetőbben kért számon a közelmúltban. Nem bürokratikus, rengeteg papírmunkával, s érdektelen értekezletek halmazával próbálkoztak. A mások kárán tanulva belátták, hogy ez így nem mehet Ám közösen gondolkodva, egymást segítve szó szerint építő munkát végeznek. Kis Szabó Ervin Dr. Horváth Mihály Gyöngyös Korszerű, új növényvédő szerek Egy idény — nyolcezer vendég ^ Az első turnus után: két idős hölgy elégedett ★ Ez évtől: 1/A kategóriás Látogatás a galyatetői SZOTüdülőben .. Amelyhez a belső berendezés is méltó, mint ez képünkön is látható, a hazatérni készülő első turnusbeliekkel Nagyszerű a levegő, egy- egy rigó olykor belefüttyent a csendbe. Az ország egyik legszebb üdülője előtt állunk, Galyatetőn. Az első turnus végére érkeztünk, s kissé meglepődtünk, látván: munkások dolgoznak az étterem felújításán. — Hogyan lehetséges ez? — kérdezzük tehát elsőként Varga Andrástól, az üdülő igazgatójától. — Nagyon egyszerű — válaszolta —, nálunk a szezon június 20-án kezdődik, igazodva az iskolai évzáróhoz. Ügy "kalkuláltuk a terveket, hogy az étterem, valamint az üdülői szobák felújítását végző gyöngyösi Mozaik szövetkezet dolgozói erre az időre fejezzék be a munkát. .. Ennek ellenére módot találtunk rá, hogy — kicsit korlátozott létszámban — már június első napjaitól fogadjuk a vendégeket. A főszezonra viszont nagyon készülünk, annál is inkább, mert ez évben 1/A kategóriás, kiemelt üdülővé nyilvánítottak bennünket. — Ezek után kérdés, mit tudnak nyújtani az üdülőknek? — Elsőként említeném, » hogy 127 szobánk van, ezek közül most ötvenet újítottunk fel, és elvégeztük a teljes vizesblokk újraszigetelését. Mindez szükségessé vált már korábban, bár na- gyor remélem, hogy a tavaly nálunk üdült 8 ezer Varga András: galyatetői SZOT-üdülőnk ez évtől 1/A kategóriás, és mi ennek megfelelően szeretnénk gondoskodni vendégeinkről. (Fotó: Perl Márton) vendég — összesen 98 ezer vendégnapon — ebből csak keveset vett észre... Most tehát nagyobb kényelmet tudunk nyújtani a június 21- től augusztus 29-ig tartó főszezonban. Ebben az időszakban egyébként — mint az üdülő igazgatójától megtudtuk — turnusonként háromszáz üdülő vendéget tudnak fogadni, akik az étteremben két turnusban étkezhetnek. Az, hogy Galyatető, különben ismert — és rnárkásnak elismert — név szerte az országban, de határainkon túl is. Nem csoda ez, hiszen a vendégek kényelméről nagyszámú, jól képzett kiszolgáló személyzet gondoskodik, továbbá posta, fodrászat, uszoda, szauna, teniszpálya és sok egyéb szórakozási, sportolási lehetőség áll rendelkezésükre. Ezek közül talán még érdemes megemlíteni a négy tv-szobát, amelyekben három fekete-fehér és egy Az üdülő a teraszról nézve, előtte a park, körülötte a csodálatosan szép vidék... színes készülék működött ez ideig, most viszont még egy színes készülékkel gazdagodik a repertoár. Az igazgató tehát optimistán várja a főszezon kezdetét. Ehhez kiegészítőként álljon itt két, az első turnus után éppen hazaindulni készülő vendég véleménye. — Cseh Andrásné, 77 éves nyugdíjas vagyok. A Vegyép- szertől, telefonkezelőként mentem nyugdíjba... Sokszor, sok helyen üdültem már, például Balatonfüreden háromszor is, de ez valamennyihez képest szinte fényűző... Egyetlen dolog zavart, hogy két napig fájt a torkom, de jött az orvos, és hamar meggyógultam. Ennek ellenére, azt a tervemet, hogy a Szalajka-völgybe ellátogassak, nem tudtam megvalósítani. De sebaj, talán majd legközelebb, és addig is: köszönet mindenért az üdülő dolgozóinak. — Engem Mátyus Sándor- nénak hívnak, és az előttem szóló kedves szobatársamnál „csak” 12 évvel idősebb. .. Én a textiliparban dolgoztam, és hála istennek, jól vagyok. A szakszervezetnek 50 évvel ezelőtt lettem tagja, és most másodszor üdülök, mint nyugdíjas. Én is csak a legjobbakat mondhatom: gyönyörű a táj, gyalogoltam is hat kilométert, és sikerült eljutnom — persze, nemcsak gyalog! — a Kékestető mellett Mátra- szentimrére és Párádra is. Talán még arról hadd tegyek említést, hogy a mai árak mellett szinte hihetetlennek tűnik, milyen jó ellátást biztosítottak számunkra két héten át azért az 1120 forintért, amit befizettünk. Magam is szeretnék érte köszönetét mondani, és ha nem mosolyognak meg érte, úgy búcsúzni, hogy — viszontlátásra. ..! Az üdülő dolgozóival, vezetőivel együtt természetesen mi is ezt kívánjuk a két idős hölgynek és mindazoknak, akik már üdültek, vagy ezután üdülnek majd a szépségekben gazdag Galyatetőn. B. Kun Tibor
