Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 16., szombat Kevés az aranykorona, mégis ... — Hangsúly az állattenyésztésen, cél az ötezer literes fejési átlag — Szép és hasznos erdők — „Netán összefonódás ...?!” • • Örök változásban Látogatás a pétervásárai termelőszövetkezetben Kaszab Balázs: Alkalmazkodni az új közgazdasági feltételekhez, örök változásban, .. Kikezdte az idő vasfoga — állítólag — az aranykoronát. Na, nem a régi, jó pénzt — bár már az is a múlté —, hanem a termőföldek ebben kifejezett értékét. Ez azonban egyelőre nem zavarja mezőgazdasági szakembereinket, továbbra is használják, és úgy tűnik, jó ideig megmaradnak még ennél a mértékegységnél. Természetesen ez a helyzet Pétervásárán is, az 5800 hektáros Gárdonyi termelőszövetkezetben. — Bizony, ez — erősítette meg e tényt Kaszab Balázs, a közös gazdaság elnöke. — Azt is hozzá kell azonban tennem, hogy különösebben- nem dicsekedhetünk vele, ugyanis mindössze 3,4 aranykoronás, tehát gyenge termőhelyi adottságú, barna erdei hordaléktalajon gazdálkodunk. Helyzetünket ez, valamint a lejtőviszonyok határozzák meg. A vidék ismerői számára bizonyára nem kell magyarázni, mit is jelent ez: alaposan meg kell választani a növényi kultúrát, s ehhez olyan gépparkot kialakítani, amely lehetőleg tökéletesen alkalmazkodik hegyekhez■, völgyekhez, meredekekhez. — Ami az alkalmazkodást illeti, az nemcsak a gépekre vonatkozik, hanem egész termelőszövetkezetünkre. Arról van szó — magyarázta ennek kapcsán az elnök —, hogy saját céljaink mellett természetesen a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével alakítottuk ki profilunkat. Így, ennek jegyében felszámoltuk 150 hektáros gyümölcsösünket, hogy ezt a területet is bevonhassuk a búzatermesztésbe, jól lehet, túlságosan nagy terméseket nálunk ebből a legfontosabb gabonából nem lehet várni. Fő profilunk egyébként az állattenyésztés, a marvasmarha- és a juhtartás. Egész tevékenységünkhöz komoly árkiegészítéses támogatásban részesülünk, a megyei tanácstól pedig vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kapunk. Ha röviden akarom jellemezni tevékenységünkét, azt mondhatom, hogy a mindenkori igényeknek megfelelően, kell gazdálkodnunk. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy örök változásban vagyunk. Örök változásban.. . Igen, így. A termelőszövetkezet eredményeit röviden felvázolva, Berta István, a nagyközségi pártbizottság titkára szintén így értékelt. — A közgazdasági körülmények változásaira nagyon figyelnek a szövetkezet vezetői — mondotta. — Ennek köszönhető, hogy az igényeknek megfelelően tudnak dolgozni, hogy termelési eredményeik egyenletesen növekednek, a gazdálkodás nyereséges. A részletekről már ismét Kaszab Balázs szólt. Jól halad a rekonstrukciós átalakítás a tehenészeti telepen A kicsinosított központ A talaj- és domborzati viszonyokhoz alkalmazkodik a géppark — A 70-es években, amikor lehetőségünk nyílt a termékszerkezet átalakítására. 250 hektár erdőt telepítettünk, gyönyörű erdőnk van, és hasznos is: az elmúlt 2— 3 év tiszta eredményének 60 százalékát az erdőgazdaság adta. A közgazdasági tényezők azonban ismét változtak. Ezekhez alkalmazkodva a Gárdonyi termelőszövetkezet vezetői növelték a gabona vetésterületét, valamint a termelés színvonalát. Az állattenyésztés számára pedig, amely növekszik — és ezzel együtt szálas- és tö- megtakarmány-igénye is —, kisebb területen, de a korábbinál jobb hasznosítással oldják meg a takarmánytermelést. Ugyanakkor a megszüntetett gyümölcsös terüleCél: az ötezer literes fejési átlag téből szgz hektárt már bevontak a szántóföldi művelésbe. Miközben a szövetkezet elnöke erről beszélt, nem győzte eléggé hangsúlyozni: legfontosabb ágazatuk az állat- tenyésztés; jelenleg 400 fejőstehenük és háromezer anyajuhuk van. A tejtermelés — tehenenkénti 4400 literes fejési átlaggal — jó közepes. Most az a cél, hogy a tejtermelésre szakosodott szarvasmarha-tenyészetet növeljék. A jövő év végéig 480-ra szeretnék növelni a tehenek számát, a fejési átlagnak pedig az ötezer litert kellene elérni. Remélik, így is lesz. Ennek érdekében ez évben — 15 millió fórint beruházással — megkezdték a tehenészeti telep rekonstrukciós bővítését. Ezt a tervek szerint jövő év szeptemberére fejezik be, a fejőház és a külső etető terek még idén, ugyancsak szeptemberre készülnek el, míg az istálló belső átalakítása 1985-re várható. — A technológiai változásoktól mindenekelőtt jobb eredményeket várunk — magyarázta az elnök —, de egyben létszámcsökkentést is lehetővé 'tesznek. Ez azt jelenti, hogy kevesebb munkaerővel nagyobb termelést érhetünk el. Ez azért is fontos, mert az alaptevékenység nálunk eddig kevés nyereséget hozott, mindössze egymilliót, a tavaly kigazdálkodott, összesen 8,4 millió forintból. Azt várjuk, hogy idén már 4—5 milliós nyereséggel gazdálkodik ez az ágazat, így természetesen (Fotó: Perl Márton) az össznyereségnek is növekednie kell. Alapvető cél ez a pétervásárai termelőszövetkezetben, ugyanakkor viszont a juhászatot nem fejlesztik, mivel az nem hoz, csak legjobb esetben is — minimális nyereséget. A további feladatot a szövetkezet vezetői most abban látják, hogy 400 dolgozójuk közül mindenki olyan helyen végezze feladatát, ahol arra a legnagyobb szükség van, Ez nem is olyan egyszerű, hiszen állattenyésztési munkára. vagy fakitermelésre nem könnyű embert kapni. — Hogy ezeket a területeket is vonzóbbá tegyük — mondta Kaszab Balázs — javítottuk a szociális helyzetet, a munka- és életkörülményeket. Az öt községre kiterjedő gazdaságunkban jól megoldottuk a személyszállítást, mikrobusza- ink szinte házuktól szállítják a tagokat a különböző munkahelyekre, illetve munkaidő végén haza. A savanyító üzemben, a faüzemben és az állattenyésztő telepeken kulturált tisztálkodási feltételeket teremtettünk, de az üzemi étkeztetés megteremtése mind ez ideig nem sikerült. Két éven belül remélhetőleg ezt a kérdést is meg tudjuk oldani. Nagy szerepet játszik az eredményekben, hogy a gépesítés az utóbbi 3—4 évben sokat fejlődött, és hogy pétervásárai gesztorsággal terménybetakarító gépi gazdasági társaság működik, 25 millió forintos közös gépi vagyonnal. Az érdekelt községek — Pétervására, Szaj- la, Tarnalelesz, Istenmezeje és Bélapátfalva — termelő- szövetkezetei között egyéb területeken is jó az együttműködés. Példaként említette az elnök az egyik legutóbbi eredményt: Istenmezején szárítóüzemet létesítettek, és ennek szabad kapacitását a pétervásáriak rendelkezésére bocsátják. Végezetül, az eredményeket összegezve Kaszab Balázs hangoztatta: azokat csak úgy érhették el, hogy az anyagiak mellett a személyi feltételeket is sikerült megteremteni mind a vezetésben, mind az egyéb munkaterületeken. Helybeli és nem helybeli fiatalok számára tették lehetővé a különböző oktatási formákban való részvételt. Eddig 22 egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel rendelkező, zömében fiatal, 30—35 éves szakemberük van, akik immár évtizedes gyakorlattal rendelkeznek. — Mivel pedig egzisztenciájuk megteremtését lehetővé tettük, szívesen telepedtek le nálunk — jelenthette ki nyugodt szívvel az elnök, majd hozzátette: — Jó kapcsolatunkra jellemző, hogy egy-két helyen, fórumon, tréfásan ugyan, de nem minden él nélkül megkérdezték: „Netán valami ősz- szefonódás lenne itt...?” Nos, megnyugtattuk őket, hogy szó sincs ilyenről. Egyszerűen csak igyekeztünk olyan feltételeket teremteni, hogy fiatal szakembereink jól érezzék magukat. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy önállóan hagyjuk őket dolgozni a különböző területeken, megfelelő érdekeltségi rendszer mellett. A magunk részéről a szépen kicsinosított központban és a munkahelyeken történt látogatás után mindezt csak megerősíthetjük. Azzal a „beismeréssel”, hogy nemcsak hasznos, de kellemes, jó érzés is volt számunkra egy napot Pétervásárán tölteni. B. Kun Tibor Szép helyen szívesen telepednek le a fiatal szakemberek. Igaz: meg is éri...
