Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. június 16., szombat Kevés az aranykorona, mégis ... — Hangsúly az állattenyésztésen, cél az ötezer literes fejési átlag — Szép és hasznos erdők — „Netán összefonódás ...?!” • • Örök változásban Látogatás a pétervásárai termelőszövetkezetben Kaszab Balázs: Alkalmaz­kodni az új közgazdasági feltételekhez, örök változás­ban, .. Kikezdte az idő vasfoga — állítólag — az aranykoro­nát. Na, nem a régi, jó pénzt — bár már az is a múlté —, hanem a termő­földek ebben kifejezett érté­két. Ez azonban egyelőre nem zavarja mezőgazdasági szakembereinket, továbbra is használják, és úgy tűnik, jó ideig megmaradnak még ennél a mértékegységnél. Természetesen ez a helyzet Pétervásárán is, az 5800 hek­táros Gárdonyi termelőszö­vetkezetben. — Bizony, ez — erősítette meg e tényt Kaszab Balázs, a közös gazdaság elnöke. — Azt is hozzá kell azonban tennem, hogy különösebben- nem dicsekedhetünk vele, ugyanis mindössze 3,4 arany­koronás, tehát gyenge ter­mőhelyi adottságú, barna er­dei hordaléktalajon gazdál­kodunk. Helyzetünket ez, va­lamint a lejtőviszonyok ha­tározzák meg. A vidék ismerői számára bizonyára nem kell magya­rázni, mit is jelent ez: ala­posan meg kell választani a növényi kultúrát, s ehhez olyan gépparkot kialakítani, amely lehetőleg tökéletesen alkalmazkodik hegyekhez■, völgyekhez, meredekekhez. — Ami az alkalmazkodást illeti, az nemcsak a gépek­re vonatkozik, hanem egész termelőszövetkezetünkre. Ar­ról van szó — magyarázta ennek kapcsán az elnök —, hogy saját céljaink mellett természetesen a népgazdaság érdekeinek figyelembevéte­lével alakítottuk ki profi­lunkat. Így, ennek jegyében felszámoltuk 150 hektáros gyümölcsösünket, hogy ezt a területet is bevonhassuk a búzatermesztésbe, jól le­het, túlságosan nagy termé­seket nálunk ebből a legfon­tosabb gabonából nem lehet várni. Fő profilunk egyéb­ként az állattenyésztés, a marvasmarha- és a juhtartás. Egész tevékenységünkhöz ko­moly árkiegészítéses támoga­tásban részesülünk, a megyei tanácstól pedig vissza nem térítendő fejlesztési támoga­tást kapunk. Ha röviden aka­rom jellemezni tevékenysé­günkét, azt mondhatom, hogy a mindenkori igények­nek megfelelően, kell gazdál­kodnunk. Ez azt jelenti gya­korlatilag, hogy örök válto­zásban vagyunk. Örök változásban.. . Igen, így. A termelőszövetkezet ered­ményeit röviden felvázolva, Berta István, a nagyközségi pártbizottság titkára szintén így értékelt. — A közgazdasági körül­mények változásaira nagyon figyelnek a szövetkezet ve­zetői — mondotta. — Ennek köszönhető, hogy az igények­nek megfelelően tudnak dol­gozni, hogy termelési ered­ményeik egyenletesen növe­kednek, a gazdálkodás nye­reséges. A részletekről már ismét Kaszab Balázs szólt. Jól halad a rekonstrukciós átalakítás a tehenészeti te­lepen A kicsinosított központ A talaj- és domborzati vi­szonyokhoz alkalmazkodik a géppark — A 70-es években, ami­kor lehetőségünk nyílt a ter­mékszerkezet átalakítására. 250 hektár erdőt telepítet­tünk, gyönyörű erdőnk van, és hasznos is: az elmúlt 2— 3 év tiszta eredményének 60 százalékát az erdőgazda­ság adta. A közgazdasági tényezők azonban ismét változtak. Ezekhez alkalmazkodva a Gárdonyi termelőszövetke­zet vezetői növelték a gabo­na vetésterületét, valamint a termelés színvonalát. Az állattenyésztés számára pe­dig, amely növekszik — és ezzel együtt szálas- és tö- megtakarmány-igénye is —, kisebb területen, de a koráb­binál jobb hasznosítással oldják meg a takarmányter­melést. Ugyanakkor a meg­szüntetett gyümölcsös terüle­Cél: az ötezer literes fejési átlag téből szgz hektárt már be­vontak a szántóföldi műve­lésbe. Miközben a szövetkezet el­nöke erről beszélt, nem győz­te eléggé hangsúlyozni: leg­fontosabb ágazatuk az állat- tenyésztés; jelenleg 400 fe­jőstehenük és háromezer anyajuhuk van. A tejterme­lés — tehenenkénti 4400 lite­res fejési átlaggal — jó kö­zepes. Most az a cél, hogy a tejtermelésre szakosodott szarvasmarha-tenyészetet növeljék. A jövő év végéig 480-ra szeretnék növelni a tehenek számát, a fejési át­lagnak pedig az ötezer litert kellene elérni. Remélik, így is lesz. En­nek érdekében ez évben — 15 millió fórint beruházás­sal — megkezdték a tehené­szeti telep rekonstrukciós bő­vítését. Ezt a tervek szerint jövő év szeptemberére feje­zik be, a fejőház és a külső etető terek még idén, ugyan­csak szeptemberre készülnek el, míg az istálló belső át­alakítása 1985-re várható. — A technológiai változá­soktól mindenekelőtt jobb eredményeket várunk — magyarázta az elnök —, de egyben létszámcsökkentést is lehetővé 'tesznek. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mun­kaerővel nagyobb termelést érhetünk el. Ez azért is fon­tos, mert az alaptevékeny­ség nálunk eddig kevés nye­reséget hozott, mindössze egymilliót, a tavaly kigaz­dálkodott, összesen 8,4 mil­lió forintból. Azt várjuk, hogy idén már 4—5 milliós nyereséggel gazdálkodik ez az ágazat, így természetesen (Fotó: Perl Márton) az össznyereségnek is növe­kednie kell. Alapvető cél ez a péter­vásárai termelőszövetkezet­ben, ugyanakkor viszont a juhászatot nem fejlesztik, mivel az nem hoz, csak leg­jobb esetben is — minimá­lis nyereséget. A további feladatot a szövetkezet ve­zetői most abban látják, hogy 400 dolgozójuk közül mindenki olyan helyen vé­gezze feladatát, ahol arra a legnagyobb szükség van, Ez nem is olyan egyszerű, hi­szen állattenyésztési munká­ra. vagy fakitermelésre nem könnyű embert kapni. — Hogy ezeket a területe­ket is vonzóbbá tegyük — mondta Kaszab Balázs — javítottuk a szociális hely­zetet, a munka- és életkö­rülményeket. Az öt község­re kiterjedő gazdaságunk­ban jól megoldottuk a sze­mélyszállítást, mikrobusza- ink szinte házuktól szállít­ják a tagokat a különböző munkahelyekre, illetve mun­kaidő végén haza. A sava­nyító üzemben, a faüzem­ben és az állattenyésztő te­lepeken kulturált tisztálko­dási feltételeket teremtet­tünk, de az üzemi étkezte­tés megteremtése mind ez ideig nem sikerült. Két éven belül remélhetőleg ezt a kérdést is meg tudjuk ol­dani. Nagy szerepet játszik az eredményekben, hogy a gé­pesítés az utóbbi 3—4 év­ben sokat fejlődött, és hogy pétervásárai gesztorsággal terménybetakarító gépi gaz­dasági társaság működik, 25 millió forintos közös gépi vagyonnal. Az érdekelt köz­ségek — Pétervására, Szaj- la, Tarnalelesz, Istenmezeje és Bélapátfalva — termelő- szövetkezetei között egyéb te­rületeken is jó az együtt­működés. Példaként említet­te az elnök az egyik leg­utóbbi eredményt: Istenme­zején szárítóüzemet létesí­tettek, és ennek szabad ka­pacitását a pétervásáriak rendelkezésére bocsátják. Végezetül, az eredménye­ket összegezve Kaszab Ba­lázs hangoztatta: azokat csak úgy érhették el, hogy az anyagiak mellett a sze­mélyi feltételeket is sikerült megteremteni mind a veze­tésben, mind az egyéb mun­katerületeken. Helybeli és nem helybeli fiatalok szá­mára tették lehetővé a kü­lönböző oktatási formákban való részvételt. Eddig 22 egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel rendelkező, zö­mében fiatal, 30—35 éves szakemberük van, akik im­már évtizedes gyakorlattal rendelkeznek. — Mivel pedig egziszten­ciájuk megteremtését lehe­tővé tettük, szívesen tele­pedtek le nálunk — jelent­hette ki nyugodt szívvel az elnök, majd hozzátette: — Jó kapcsolatunkra jellemző, hogy egy-két helyen, fóru­mon, tréfásan ugyan, de nem minden él nélkül megkér­dezték: „Netán valami ősz- szefonódás lenne itt...?” Nos, megnyugtattuk őket, hogy szó sincs ilyenről. Egy­szerűen csak igyekeztünk olyan feltételeket teremteni, hogy fiatal szakembereink jól érezzék magukat. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy önállóan hagyjuk őket dolgozni a különböző terü­leteken, megfelelő érdekelt­ségi rendszer mellett. A magunk részéről a szé­pen kicsinosított központ­ban és a munkahelyeken történt látogatás után mind­ezt csak megerősíthetjük. Az­zal a „beismeréssel”, hogy nemcsak hasznos, de kelle­mes, jó érzés is volt szá­munkra egy napot Pétervá­sárán tölteni. B. Kun Tibor Szép helyen szívesen telepednek le a fiatal szakemberek. Igaz: meg is éri...

Next

/
Thumbnails
Contents