Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1984. június 16., szombat Egerben is tesz játékmúzeum! Amint lapunk korábbi számában már hírül adtuk: egy egri Rác-hóstyai lakás valóságos kis meseország. Látható itt Donald kacsa, Miki egér, s még ki tudná számbavenni a sokfajta Walt Disney-figurát. De találkozhatunk itt Andersen halhatatlan ólomkatonájával éppúgy, mint egy ördöngős zenélő dobozból előugró Po- pey tengerésszel, vagy a népszerű angol színész Rex Harryson alakította dzsungeldoktorának dr. Doolitle- nek bábfigurájával. Még az almárium tetején is skót szoknyás sündisznógárda vigyázza a polc fölött függő értékes pipatóriumot. Hovatovább azonban szűk lesz a ház, hiszen a számtalan törpe, tündér, manó és kedves „jó indulatú” szörnyalak meg a technikai játékok sokasága kiszorítja a birodalom „királyát” Faragó Lóránt nyugdíjas fényképészt, aki kisgyermekkora óta szenvedélyesen gyűjtötte a különböző babákat, kisautókat, s más modelleket. A legrégibb és ezáltal talán legbecsesebb darab az a francia matrózalakos váza, amelyet a múlt század közepén formázott meg egy Marseilles-! mester. Tőlünk legtávolabb eső földrészről, Ausztráliából is kapott egy harcias, bumerángot hajító bennszülött babát. Feleségével, fényképész munkásságuk során jó néhány gyermeket megörökítettek és megnevetettek valamelyik kedves mesealakkal. A mester korábban bolhapiacokról, zsibvásárokról szedegette össze gyűjteménye alapjait, s amelyik babának sérült volt valamelyik testrésze, azt ezermester-műhelyében — babaklinikáján — gyógyította meg. Sőt, folyóiratok alapján saját maga is készített játékokat. így például a Malonyai néprajzi könyv leírása és rajzai ihlették meg egy korabeli magyar parasztház makettjének az elkészítésére. A tiszta szobát népviseletbe öltözött lakókkal és bútorokkal népesítette be. Értékes „kincseket” kapott Ignácz Rózsától, több népszerű útleírás szerzőjétől éppúgy, mint a világjáró egri úszóktól és vízilabdázóktól. Évről évre új lakókat kaptak a polcok. Ám, akadtak olyan látogatók is, akik nem hoztak, hanem kérés nélkül emléket „vittek" magukkal. Tavaly óta „Dodi” bácsi — mert így becézik a gyerekek és felnőtt ismerősei — csupán egy walesi- terrier kutya társaságában él, s játékok javítgatásával múlatja idejét. Egy ideje nem fogad látogatókat, mivel már vannak rossz tapasztalatai. Polcokon, vitrinekben alusszák csipkerózsika-álmu- kat a kackiás testőrök és hercegkisasszonyok. Dobozokban egymáshoz bújva durmolnak a zenélő mackók és pajkos ugrifüles majmok. Negyvenöt fajta Märklin-vo- nat mozdonya, kocsija, s különböző méretű sínpárja pihen a sublótban. Az idős ember eltartási szerződést kötött egy fiatal házaspárral. Nekik is kellene a férőhely, így egy életen át gyűjtött ritka és kedves kincseit, amelyek szinte társakként nőttek hozzá hosszú éveken át, szeretné mielőbb megfelelőbb, megbízható, jó helyen tudni. Egyes játékokat már átvett volna tőle a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum is. Igaz, az intézmény profilja elsősorban a népi készítésű gyermekjátékok gyűjtése. Szép számmal jelentkeztek magánvásárlók is egy-egy patinás darabért, ö mégis először az egész kollekciót Eger városának kínálta fel, helyi játékmúzeum alapítására. A tanács — mint megtudtuk Békési József általános elnökhelyettestől — hajlandó a vásárlásra. S természetesen már keresi is a lehetőséget a játékok elhelyezésére. Mi több: nem is akárhol! Ügy néz ki, hogy alighanem a jelenleg felújítás alatt álló „kispréposti palota” első emeleti traktusán nyílna erre mód, s Faragó Lóránt most még összezsúfolt, egyedülálló gyűjteménye már jövőre Bornemissza László mesék ihlette festményeivel együtt kapna helyet. így reméljük, végre a nagyközönség is gyönyörködhet bennük és sokáig önfeledten élvezheti a több ezer játékot. (—soós---) F ejlesztik az automatika- elemek gyártását Az egri Finomszerelvény- gyárban mintegy 120 millió forintos költséggel bővítik és korszerűsítik a pneumatikus automatikaelemek gyártását. Az idén megkezdett beruházás — amelyet saját forrás és hitel igény- bevételével valósítanak meg — két évig tart, ennek eredményeként 25—30 százalékkal növelik a termelést 1986-tól. Ez az egri nagyvállalat idejekorán felismerte az automatizálásban rejlő lehetőségeket. Másfél évtizeddel ezelőtt — a svéd Mec- man-céggel kooperálva — kezdték meg az automatizáláshoz szükséges elemek gyártását. Azóta évről évre bővítették és korszerűsítették gyártmányaikat és nemcsak megtartották, hanem növelték is piacaikat itthon és külföldön egyaránt. A hetvenes években elterjedt szemlélet alapján az automatikaelemek gyártását számos országban visszafejlesztették. Az utóbbi években azonban hazánkban és külföldön is felismerték, hogy a költséges beruházás helyett olcsőb és hatékonyabb a meglevő gépek automatizálása, vagyis ily módon történő korszerűsítése. Ez nemcsak beigazolta az egri Fi- nomszerelvénygyár törekvéseit, hanem fokozott fejlesztésre is késztette a gyár kollektíváját. Automata kaele- meik ugyanis számos méretben készülnek és azok alkalmasak régi, úgynevezett pótlólagos automatizálásra is. A most Egerben megkezdődött fejlesztéssel egyidejűleg a termelést is gazdaságosabbá teszik. Fő törekvésük ugyanis a termelékenység fokozása, ezzel párhuzamosan csökkentik az előállított termékekben felhasználandó importanyagokat. Mostanáig ugyanis az elemekhez szükséges alurní- niumhenger-csöveket nyugati importból vásárolták, de az idén már ezeknek a munkadaraboknak 80 százalékát Székesfehérváron készíti a Könnyűfémmű. Vállalat. Bebizonyosodott ugyanis. hogy a hazai csövek furatai legalább olyan jók, mint a külföldiek, A fejlesztés méreteit szem" lélteti, hogy 1986-ban már mintegy 750 millió forint értékű automatikaelemet gyártanak Egerben a jelenlegi 600 millióval szemben, elsősorban a hazai növekvő igények kielégítésére törekszenek. de bővítik a tőkésexportot is. Ezt a növekedést a jelenleginél kevesebb import igénybevételével valósítják meg. (kovács) Napirenden az oktatás A MEDOSZ Heves megyei Bizottsága is fontosnak tartotta, hogy a szakszervezeti oktatások tovább gazdagítsák a tagság, a tisztség- viselők ismereteit, a szakmában ki-ki jobban eligazodjék napjaink problémái, feladatai között. Az 1983/84-es „tanév” során is több lehetőség közül választhattak az érdeklődők. A tömegpolitikai képzés háromféle tanfolyamán 43 csoportban foglalkoztak társadalmunk kérdéseivel, időszerű tudnivalókkal, s a rendezett előadásokat összesen 2200-an látogatták. Csaknem 800 bizalmi külön formában tanult, s szép számmal tanultak a hallgatók a SZOT, illetve az SZMT „iskoláiban” is. hogy a MEDOSZ által például a tsz-ek főbizalmijai és helyettesei számára szervezett oktatásokról már ne is szóljunk. Így az ötéves program időarányos teljesítése — mint tegnap a megyei bizottság kompolti kihelyezett ülésén is megállapították — a vártnál jobban sikerült. Sallós Gyula titkár vezetésével egyébként a testület pénteken másról is tárgyalt. Dr. Szálai György igazgató előterjesztésében a kompolti kutatóintézet értelmiségi dolgozóinak helyzetéről tájékozódott. beszámolót hallgatott meg a legutóbbi időszak testületi tevékenységéről. Magyar szavak a brjanszki erdőből Hogy is felejthet az ember?” Rövid hírben tudósítottunk arról, hogy Egerben Georgij Antonovics Jugyicsev ellátogatott a megyei pártbizottságra, majd régi harcostársakkal találkozott. De ki is ez a szovjet férfi, s milyen kapcsolat fűzi hazánkhoz és megyeszékhelyünkhöz? Azért érdeklődtünk tőle régi időkről, mert egy nagyon érdekes és példamutató sors az övé, nem mindennapos az ilyen vendég nálunk. — Kenyér, krumpli, só, víz — ezeket a magyar szavakat tanultam meg először. A brjanszki erdőben 1942- ben negyvenkét honfitársuk csatlakozott partizánegységünkhöz. Együtt harcoltunk a németek ellen. Nem volt számukra könnyű a döntés, mivel azt terjesztették közöttük, hogy aki fogságba esik, vagy átáll, nem ússza meg szárazon. Sajnos már csak négyen élnek közülük, a többiek vagy elestek, vagy pedig azóta távoztak az élők sorából. Közülük a legnevezetesebb Földes Pál volt, aki Szegeden 1926—36 között tíz évet ült elvei, kommunista meggyőződése miatt. Jómagam tizenhét évesen álltam az ellenál lók soraiba, s kom- szomoltitkár lettem. „Nagyvad” voltam a fasiszták számára, jelentős Vérdíjat tűztek a fejemre, tízezer márka ütötte volna annak a markát, aki felad. — Ez rvolt az első ismeretsége honfitársainkkal, de később más szálak is kötődtek hazánk és ön között... — Az 1956-os ellenforradalom idején őrnagyként teljesítettem szolgálatot előbb Budapesten, majd Egemben. Számomra ez legalább olyan emlékezetes találkozás a magyarokkal, mint az előző. Sok olyan barátot találtam, akikkel ma is tartom a kapcsolatot. Életem és fiatalságom egy része ez a történelmi város, órákat tudnék beszélni arról, mi minden értéket őrizgetek magamban arról az időről. — Nem idézne fel legalább egyet ezek közül? — Amikor először láttam Gárdonyi Géza sírját, nem értettem, hogy miért van ilyen egyszerűen eltemetve. . Később magyarázták meg, hogy írói jelntősége miatt nincs is szükség díszesebb kőre. Akkor idéződött föl bennem Tolsztoj sírdombja, amely hasonlóan jelentéktelen önmagában. A szellemi nagyság adja meg mindkét személyiség esetében a halom igazi jelentőségét, kelti fel a figyelmet és a meghatottságot. — Hogyan látja az új Egert, milyen változásokat tapasztal? — Évről évre szépül a város, mindig találok valami érdekeset, meglepőt. Most például az oktatási igazgatóság épületét csodáltam meg. ahol régi barátaimmal találkoztam. — Meddig marad hazánkban, s mi a todábbi programja ? — A brjanszki megyei pártbizottság osztályvezetője vagyok, s most éves szabadságomat töltöm Magyarországon. Előbb Szabó Imrét kerestem meg Hajdú- Bihár megyében, aki az ottani megyei tanács elnöke. Valamikor Heves megye KISZ-vezetője volt, így ismerkedtünk meg. A társaságéiban jöttem Egerbe, megkeresem még a pesti barátaimat is. Pihenek, s keresem ifjúságomat. — Szokatlan, hogy eny- nyire ragaszkodik emlékeihez, magyar barátai szerint rendkívül szorgalmas levelező. .. — Nem is értem, hogy felejthet az ember, miért nem ragaszkodik jobban mindazokhoz, akiket valaha megismert és szeretett Szívesen jövök mindig, s őrzöm magamban kedves barátaimat és ezt a tájat... (0X) Új horgásztó A Laskó-patak a Bükk és a Mátra közötti hegyvidéken ered és viszi az Alföld felé a hegyek kristálytiszta vizét. Néhány kisebb települést érintve Egerszalök után lép ki az Alföldre és Űjlő- rincfalvánál torkollik a Tisza II. víztározóba. Vízhozama nagyon változatos, de mindig friss vizet szállít és a megye legtisztább folyóvize. Mielőtt az Alföldre kilépne, gáttal elrékesztették Egerszalök határában, amellyel 133 hektáros tavat hoztak létre. A néha rohanó, máskor csak csendesen csordogáló patak útját 563 méteres völgyzárógát állja. A tározót árvízvédelmi és öntözési célra létesítették, de Eger és környéke igen szegény horgászat céljaira alkalmas vizekben, ezért segítették hozzá az országos és a megyei szervek, a MOHOSZ Heves megyei Intéző Bizottságát, hogy horgászati célra hasznosítsa. Ez nagy lépést jelentett a megye horgászai számára. A tározóba 1983 őszén 150 mázsa pontyot, 11 mázsa amurt és 660 kilogramm csukát telepítettek. A telepítés előtt felmérő halászatot végeztek és megállapították, hogy a folyó változatos halállománnyal is ellátja a tavat. Arany-, ezüst- kárász, domolykó és sügér nagy mennyiségben tenyészik a vízben. Méreteikben is változóak, de alkalmasak arra, hogy a horgászoknak változatos fogási lehetőséget teremtsenek mintegy kétezer méter hosszú víziterületen. A telepítés jól vészelte át az első telet, amely azt bizonyítja, hogy az egerszalóki víztározóban alkalmas életteret talál szinte minden halfajta. A csuka telepítése csak időszakos, ugyanis a hínár, mint búvóhely megszűnése után ragadozó halnak süllőt telepítenek. A nagy kiterjedésű víztározó két hegy között helyezkedik el és így szép környezetben, kitűnő pihenési lehetőséget nyújt az odalátogatóknak. Erdők és rétek veszik körül, amelyet gépkocsival könnyen lehet megközelíteni. A várható nagy érdeklődés miatt engedélyezték a partról és csónakból való halfogást. Szabályozták viszont a csónakok tárolását. A tó nyugati oldalán kikötőket létesítenek az egyesületek és szak- osztályok, ahol tagjaik őrzés mellett tárolhatják a ladikjaikat. A csónakból való horgászat előtt viszont a horgásznak alá kell írni egy nyilatkozatot, hogy saját felelősségére horgászik csónakból. Azok részére, akik nem rendelkeznek csónakkal, a LAKISZ kölcsönzőt létesít, amelyet a helyszínen kedvező díj mellett igénybe vehetnek. A gépkocsikkal érkezők számára parkolóhelyeket alakítottak ki. Ugyanis a gépkocsikat nem lehet a horgászhely mellett tárolni, ezt csak a mozgáskorlátozottaknak engedik meg. A gát közelében és a felső, északi részen kijelölt területen tilos a horgászat. A halak védelmében éjjeli horgászatot nem engedélyeztek, de a horgászati időt kedvezően állapították meg. Késő őszön egyhónapos horgászati tilalmat rendelnék el, amíg a telepítéseket elvégzik, de a téli hónapokban is engedélyezett a horgászat 9 —15 óra között. Jó hír a téli, léki horgászatot kedvelőknek, hogy a partról 15 méterig lehet léket vágni és horgászni. Ebhez azonban a tó jegének el kell érnie a 10 cm vastagságot. A fajlagos tilalmi idők érvényesek erre a tóra is, de külön szabályozták a kifogható hal mennyiségét. A megye horgászai mellett fogadnak bel- és külföldi turistákat, vándor horgászokat, akik a történelmi nevezetességű városba látogatnak és pihenésüket horgászattal töltik. Az egerszalóki környezetével is nagy tervek vannak, mivel üdülőhely és pihenést szolgáló kirándulóhely kialakítására nagyon alkalmas. A Laskó-patak vize állandóan, még a legnagyobb szárazságban is friss vizet szállít az északi hegyekből. Szabó Lajos Faragó Lóránt, a gyűjtő Jobb sorara várnak az összezsúfolt játékok (Fotó: Tóth Gizella)
