Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 16., szombat Választásokra készülve Lassuló fejlesztési ütem — Avuló géppark — Segítség a gabonaprogramtól és a termelési rendszerektől Gépellátás, karbantartás, javítás Széles körű felmérés tapasztalatairól ad számot a He. vés megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak a közelmúlt, ban napvilágot látott jelentése. A számos mezőgazdasági termelőszövetkezetre, több állami gazdaságra, a Heves megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára, valamint az AGROKER vállalatra kiterjedő vizsgálat során a népi ellenőrök behatóan elemezték a mezőgazdasági nagyüzemek gépellátottságának, valamint a gépjavításnak, a karbantartásnak és az alkatrészellátásnak a helyzetét. A jelentés a kedvező tények és tendenciák megállapítása mellett nem kevés kedvezőtlen jelenségre is ráirányítja a figyelmet. Meg. szívlelendő javaslataik pedig éppúgy szólnak a mező- gazdasági nagyüzemeknek, mint a megyei és országos irányító szerveknek. Végéhez közeledik az 1980-ban kezdődött választási ciklus, hamarosan megkezdődnek az előkészületek az 1985-ös általános választásokra. Ez akkor is kiemelkedő eséménye lenne közéletünknek, ha minden a megszokott módon történne, de ezúttal másról is szó van. Időközben ugyanis a parlament elfogadta az új választási törvényt, amely szakít egy sor korábbi évtizedes beidegződéssel. Kötelezően írja elő például a kettős vagy többes jelölést, ami azt jelenti: jövőre a szavazóurnáknál nemcsak szavaznunk, hanem valóban választanunk is kell. S a jó választáshoz sok minden szükséges. Rengeteg múlik például a jelöltállításon, a jelölőgyűléseken. A Népfront-bizottságoknak már most megfelelő politikai előkészületeket kell tenniük arra, hogy mindenütt megismerjék a közéleti munkára alkalmas személyek minél szélesebb körét. A tanácsokkal együtt azokat a módszereket is ki kell dolgozni: hogyan tudják majd megfelelően bevonni a jelöltállításba, a jelölőgyűlések előkészítésébe érdemben a szakszervezeteket, az ifjúsági szövetséget, a nőmozgalmat, a szövetkezeti érdekképviseleti szerveket, a nemzetiségi szövetségeket, egyházakat. Hiszen az nem lehet kétséges, hogy minél átfogóbb nemzeti közmegegyezésre építve itörténik a választások előkészítése, annál nagyobb esély ivan arra, hogy ez a kiemelkedő közéleti esemény valóban az új választójogi törvény betűje és szelleme szerint bonyolódjék le. A kimozdulás receptje azonban ma már adott. Nem titok, hogy hamarosan lényegesen megváltoznak a tanácsi gazdálkodásra vonat, kozó előírások, a helyben képződő bevételek többségét nem vonják el többé, hogy azután azokat a megye újra elossza, hanem helyben költhetik el, a községi, városi tanácstestület döntése szerint. Az önkormányzat tehát nemcsak politikai jelszó, hanem egyszersmind gazdasági realitás is lesz. S ennek tudatában bizony már át kell értékelnünk a tanácstagok közéleti súlyáról, szerepéről vallott eddigi nézeteinket is. Hiszen a népképviseleti testület tagjai fognak dönteni arról, mire költsék a pénzt, milyen fejlesztésbe fogjon előbb a település. Ilyen körülmények között pedig már cseppet sem mindegy, kiknek szavazunk bizalmat, tanácstagi mandátumot, kit választunk arra, hogy a döntésekben a mi érdekeinket, véleményünket is képviselje, tolmácsolja. Nemrégiben a Parlamentben a megyei tanácselnökök értekezletén Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára így fogalmazott: a jövőben nemcsak az a kérdés, hogy hogyan, hanem az is, hogy mire választunk tanácstagokat. Már a választások előkészítésének időszakában rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk vele: a következő években a tanács munkájának minősége sokkal inkább meghatározó jelentőségű lesz az adott településen lakók életének minőségére, mint eddig bármikor. A hozzáértő, jó tanácsi vezetés, élve a növekvő anyagi önállósággal, a gazdálkodási — sőt, vállalkozási — lehetőségekkel, sok mindent el tud majd intézni a lakosságnak, amit esetleg egy /másik településen még hosszú évekig nem tudnak megszerezni. Például azért, mert nem véve tudomást az új követelményekről, a megváltozott helyzetről, a támogatást továbbra is felülről várják, ahelyett, .hogy a helyi erőforrások jobb kiaknázásán munkálkodnának. Ezért is fontos, hogy széles körű előzetes közvéleménykutatással kerüljenek előtérbe egy-egy településen azok az emberek, akik a következő választási ciklusra akarnak is. tudnak is közéleti tisztséget vállalni, akik a leginkább alkalmasak erre. Persze nekik is lehetnek különböző elképzeléseik arról, hogyan kellene a választók érdekében tevékenykedni, melyek a legfontosabb megoldandó feladatok. Éppen ezek az eltérő vélemények szolgáltathatnak majd alapot arra. hogy magunk is állást foglaljunk, s annak a jelöltnek szavazzuk meg a bizalmunkat, akinek a programjával a leginkább azonosulni tudunk. Ez lesz az alap a későbbiek során a számonkérésre is. Talán az eddigiekből is kiderül, hogy a választásokra való felkészülésből mi, egyszerű állampolgárok sem maradhatunk ki. Hiszen számítanak a döntésünkre, s ez nem kis felelősséggel jár. D. A. A nagyüzemek tulajdonában lévő gépek, berendezések és járművek úgynevezett bruttó értéke 1978-tól 1983-ig mintegy 30 százalékkal nőtt. Ugyanakkor megállapították, hogy a szigorodó közgazdasági környezet hatására a fejlesztési ütem az utóbbi években lelassult. Nőttek az energiaköltségek, emelkedett a gépek és az alkatrészek ára. Ennek következtében növekedett a gépek átlagos életkora, és azoknak a száma, amelyek elvileg már selejtezésre érettek. Nyilvánvalóan következik ebből, hogy a géppark használhatósága romlott, az üzemeltetés és a fenntartás költségei nőttek. Mindez persze az energiával takarékosabb gazdálkodást is hátráltatja. Kedvező, hogy a vásárolt új gépek a korábbiaknál nagyobb teljesítményűek és műszaki színvonaluk is magasabb. Nem kis gondot jelent, hogy a gépek kapacitása és minősége üzemenként erősen differenciált. Az üzemek többsége elsősorban a nyári és az őszi munkacsúcsok idején külső segítségre szorul. Ezzel párhuzamosan évről évre szélesedik a megye üzemei közötti együttműködés és a csehszlovák üzemekkel is hagyományos kapcsolataik vannak. Az egyes ágazatok gépe- sítettségi színvonala eltérő. Néhány fontosabb növénynél már folyamatban van a termelés komplex gépesítése is. Az állattenyésztésnél az alacsony jövedelmezőség hat hátrányosan. így gépesítettsége közepes színvonalú, akárcsak a ' szőlő- és a Az Országos Idegenforgalmi Hivatal most közzétett tájékoztatója szerint nemzetközi idegenforgalmunk jelentősen megélénkült. Az év első négy hónapjában — 1983 azonos időszakához képest — több mint negyedével nőtt az idelátogató külföldiek és ötödével a külföldre utazó magyarok száma. A forintban mért bevételek a forgalmat meghaladóan, a kiadások pedig lényegében a kiutazásokkal arányosan emelkedtek. A rubelelszámolású forgalom számottevően növekedett: az érkezők száma — 0,9 millió — több mint harmadával emelkedett a tavagyülmölcstermesztésé. A legtöbb kézimunkát viszont még mindig a zöldségfélék igénylik. Az erőgépek kihasználását gyakran akadályozták beszerzési nehézségek. Előfordult, hogy drágább, nagyobb teljesítményű eszközöket voltak kénytelenek az üzemek vásárolni, mint amilyenre szükségük lett volna. Pedig ehhez egyre kevesebb pénz áll rendelkezésre. E gond enyhítéséhez hathatós segítséget jelentett az üzemek számára az intenzív gabonaprogramba való bekapcsolódás. Ez lehetővé tette, a korszerű termelési technológiák gépi feltételeinek megteremtését. Számos gond van a gépek javítása és karbantartása terén is. A mezőgazdasági nagyüzemek mintegy felében van megfelelő gépkarbantartó műhely. Ez az arány azonban tovább nő a most épülő új műhelyek átadásával és a bővítésekkel. A felszereltséget illetően is lyihoz képest. Az idelátogató turistáké még ennél is nagyobb ütemben nőtt. Ugyancsak jelentősen — közel negyedével — gyarapodott a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. Tekintve, hogy az érkezők átlagosan többet is költöttek, mint tavaly, a bevételek csaknem 60 százalékkal felülmúlták az előző évit. Valamennyi rubelelszámolású országból többen érkeztek. A jugoszláv forgalom az előző évi mélypont után erőteljes fejlődésnek indult. A turisták száma, tartózkodási ideje és az általuk igénybe vett kereskedelmi szálláshehasonló arányokat állapítottak meg a népi ellenőrök. A karbantartás szervizszerű formája az üzemek egy- harmadában vált rendszeressé, a többiben a gépek vezetői látják el ezt a feladatot — eltérő színvonalon. A gazdaságok mindegyikében van javító műhely, de ez csak körülbelül kétharmaduknál felel meg az igényeknek. A műhelyek többségében a felszereltség a minimális műszaki igényeket kielégíti. Az utóbbi években erre nagyobb gondot is fordítottak. A gépjavítás feltételei ennek ellenére sem optimálisak, még az állami gazdaságokban és a nagyobb termelőszövetkezetekben sem. A műszaki diagnosztikai vizsgálatokhoz jelentős segítséget kapnak az üzemek a termelési rendszerektől, valamint a TESZÖV diagnosztikai csoportjától. Speciális műhelygépkocsival is csak néhány gazdaság rendelkezik, annak ellenére, hogy a nagyobb területen lyek forgalma egyaránt jelentősen nőtt. A konvertibilis elszámolású idegenforgalom is élénkülőben van. A nem szocialista országokból az első négy hónapban 0,7 millióan látogattak Magyarországra, 23 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a turisták száma 33 százalékkal nagyobb volt, itt-tartózkodási idejük azonban ennél kisebb mértékben, mindössze 13 százalékkal nőtt. A forgalom valamennyi jelentősebb idegenforgalmi partnerország tekintetében meghaladta a tavalyit. Ausztriából például 26 százalékkal, az NSZK-ból gazdálkodóknál erre reális igény lenne. A népi ellenőrök az alkatrész-ellátást sem találták zavartalannak. Fölösleges pazarláshoz vezetett, hogy egy-egy alkatrész helyett az üzem gyakran csak a jóval drágább komplett szerkezeti egységet tudta megvenni. Hasonló következményekkel járt, hogy egyes gépek akár egy évig is pihentek, mivel" nem kaptak hozzájuk megfelelő alkatrészt. Az előrendelés sem oldotta meg teljesen a gondokat, mivel az AGROKER vállalat e formában is csak az esetek 80 —90 százalékában tudta kielégíteni az igényeket. Üji jelenség, hogy bizonyos alkatrészeket csak magánkereskedőktől tudtak az üzemek beszerezni — persze jóval drágábban. E téren is jelentős segítséget nyújtanak a termelési rendszerek a taggazdaságoknak. Mindezeken túl a népi ellenőrök érdeklődése még számos kérdésre kiterjedt, így egyebek mellett a műszaki főágazat személyi feltételeire, a dolgozók anyagi ösztönzésére, a szociális- körülményekre és az újítási mozgalomban rejlő, még ki nem használt lehetőségekre. Megállapításaik és ajánlásaik figyelmet érdemelnek, hiszen mezőgazdaságunk további fejlődése is alapvetően függ a gazdálkodás műszaki feltételeitől. Nem köny- nyű gazdasági helyzetünkben is mindent meg kell tenni színvonalának emeléséért. Mosolygó László pedig 15 százalékkal érkeztek többen. A forintbevételek a forga-. lom ütemét meghaladóan — 30 százalékkal — emelkedtek. de jelentős — 14 százalékos — a dollárban számolt növekedés is. A konvertibilis elszámolású idegenforgalom aktív egyenlege 38 millió dollár, 4 millió dollárral nagyobb az előző évinél. Magyarországról az év első négy hónapjában összesen egymillió 97 ezren utaztak külföldre, a tavalyinál 20 százalékkal többen. Közülük 903 ezren a szocialista országokat keresték fel, 72 ezren látogattak el Jugoszláviába, 122 ezren pedig a tőkésországokba utaztak. Az ezzel kapcsolatos idegenforgalmi devizakiadások meghaladták az 1,3 milliárd forintot. Megélénkült az idegenforgalom A moszkvai csúcs után _______________________________________j_________'______- ___ » ■mi————mmu.miimimii im—mm ihmi.im—■■—ninm ibw—a—»wstw ét hét leforgása alatt két csúcstalálkozónak is tanúja lehetett a világ: előbb a hét legfejlettebb tőkés ország vezetője találkozott Londonban, hogy valamiféle politikai, gazdasági megoldást próbáljon találni a tőkés világ gondjaira. Az elmúlt héten pedig a KGST- tagországok felső szintű gazdasági értekezletére került sor. Amint az első reagálásokból, kommentárokból kitetszik, a két csúcstalálkozó közül a moszkvait kísérte a nagyobb nemzetközi figyelem. Ezt több tény is indokolja. Már a moszkvai csúcs előtt nyilvánvaló volt, hogy a KGST-tagországok vezetőinek értekezletén korántsem csak a tagországok belső eredményeiről, gondjairól lesz szó. Számítani lehetett arra, hogy a szocialista közösség vezetői hallatják majd szavukat a nemzetközi politikát érintő legfontosabb kérdésekben is. így történt: a nemzetközi enyhülést és az együttműködés fejlődését szorgalmazó deklaráció nyilvánosságra hozatala igazolta is ezeket a várakozásokat. E dokumentum világosan tükrözi a szocialista országok ama meggyőződését, hogy még a legbonyolultabb helyzetekben is van kiút, eredményesek a tárgyalások, ha a felek kölcsönösen figyelem, be veszik egymás érdekeit, s azt a korántsem elhanyagolható tényt, hogy a két tábor egyformán érdekelt a béke megőrzésében. E deklaráció önmagában is bizonyítja, hogy a szocialista országok integrációs szervezete, a KGST a következő években sem a befelé fordulásra törekszik, hanem a maga eszközeivel azon munkálkodik, hogy a világon béke legyen, csökkenjen a nemzetközi politikában az a feszültség, amely — mint a dokumentum rámutat — elsősorban az Egyesült Államok agresszív politikájának következménye. A szocialista országoknak békére van szükségük — s ez is elhangzott számtalan formában az elmúlt héten Moszkváiban —, mert meggyőződésük, hogy a szocialista és kapitalista társadalmi rendszer történelmi vitáját békés eszközökkel kell és lehet csupán eldönteni. A KGST - ta gors zá gok felső szintű gazdasági értekezlete világosan leszögezte azt is, hogy a szocialista országoknak a kapitalista rendszerrel szembeni fölényébe vetett hite gazdasági tényeken, eredményeken alapszik. A tanácskozás ugyanis jó alkalmat adott arra is, hogy a résztvevők áttekintsék országaik, s a közösség azon eredményeit — mégpedig ma már megfelelő távlatból —, amelyeket a tizenöt évvel ezelőtti hasonló szintű találkozó óta elértek. Joggal állapították meg egyebek között, hogy a másfél évtizede elfogadott elvek — amelyeknek megfogalmazását a komplex program adta — a mai napig megállják a helyüket. Az akkor kijelölt úton haladva a szocialista országok jelentős eredményeket értek el gazdaságuk fejlesztésében. S még a legutóbbi években is, amikor a tőkés világot a háború óta nem tapasztalt válság sújtotta — s sok helyütt sújtja ma is — a szocialista országok tisztes gazdasági gyarapodást mondhatnak magukénak. Ám a közös közlemény rámutat arra is, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben alaposan megváltoztak azok a körülmények, melyek között a szocialista építőmunkánkat folytatni kell. Ezek az évek voltak azok, amikor a KGST csaknem valamennyi tagországában kimerültek az extenzív fejlesztés tartalékai, a gazdaságot ezért át kellett állítani az intenzív fejlesztésnek a korábbihoz képest rögösebb, bonyolultabb útjára. A moszkvai tanácskozás ahhoz adott útmutatást, hogy a bonyolultabbá vált külső és belső körülmények között, hogyan lehet és kell magasabb szintre emelni a szocialista országok gazdasági együttműködését. S mint a közlemény is hangsúlyozza, csak akkor növelhető a szocialista országok gazdasági integrációjának hatékonysága, ha az eddiginél célratörőbb, tudatosabb lesz az a munka, amely az egyes tagországok népgazdasági terveinek, feljesztési elképzeléseinek összehangolására irányul. Bizonyos értelemben ez a tudatosság a gazdaságfejlesztés szélesebb és mélyebb területét fogja át. mint az elmúlt években, hiszen vontakozik ez a nyers- és fűtőanyag, az energiaforrások jobb kihasználására, az energiatakarékos gépek, berendezések gyártására éppúgy, mint a számítástechnika, az auto- matizáció feljesztésére, a gazdaság minden területén. A következő évek közös munkájának a mostani tanácskozás persze, csak a keretét szabta meg. S ez érthető is. hiszen a KGST-országok gazdasági feladatainak megoldása időt kíván. A tanácskozás középpontjában a szocialista országok hosszú távú közös stratégiájának kidolgozása állt. E tekintetben nagy jelentőségű az a megállapodás, hogy a következő időszakban a szocialista országok hosszú távú. 15—20 évre szóló közös fejlesztési programot dolgoznak ki, s ennek alapján határozzák majd meg a népgazdaság egyes ágazatainak fejlesztésirányait. S mint a tanácskozás után a Moszkvában tartott sajtóértekezleten elmondták, e fejlesztések között is kiemelt helyen szerepel a gépipari termékek gyártásénak fejlesztése, a szerszámgépektől a mikroprocesszorokig, a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek termelésének bővítése, minőségük javítása. Joggal hangsúlyozták az első kommentárok: a moszkvai tanácskozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, megfelelt azoknak a várakozásoknak, amelyek megelőzték . A szocialista országok vezetői teljes egységben jelölték meg a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének, továbbfejlesztésének útját, s foglaltak állást a továbbhaladás legfontosabb részkérdéseiben. Az elérendő cél világos — Moszkva után a cselekvés időszaka következik. K. Nyíró József
