Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

2.

NÉPÚJSÁG, 1984. június 16., szombat

„A BÉKE MEGŐRZÉSE ÉS A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS"

A KGST tagországainak DEKLARÁCIÓJA

(Folytatás az 1. oldalról)

képpen az értekezlet résztvevői felhívnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését. a gazdasági biztonság szavatolását és az államközi kapcsolatok e fontos területén a bizalom kialakítását célzó Akcióprogram megvalósítására.

A nemzetközi érintkezés gyakorlatából ki kell zárni a gazdasági agresszió bármely módszerét, többek között az embargó, a bojkott, a kereskedelmi, hitel- és technológiai blokád alkalmazását, illetve az ezekkel való fenyegetést.

A valamennyi állam közötti gazdaságii kapcsolatokban maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzeti függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartását, a belügyekbe való be nem avatkozást, az erőszak alkalmazásától, illetve az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodást, a teljes egyenjogúságot. a nemzeti érdekek és minden nép azon jogának tiszteletben tartását, hogy maga rendelkezzen saját sorsával, a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség és a legnagyobb kedvezmény elvét.

Az értekezlet résztvevői ismételten megerősítik, országaik szilárd szándéka, hogy fejlesszék a gyümölcsöző kereskedelmi—gazdasági és tu dóm á nyos—mű szaki kapcsolatokat minden olyan szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országgal, amely ez iránt készséget mutat. Célszerűnek tartják hogy e kapcsolatokat elsősorban hosszú távú programok és egyezmények alapján bővítsék, az együttműködés különböző kölcsönösen előnyös formáit akalmazzák, beleértve többek között az objektumok műszaki felszerelésében és létesítésében való közreműködést, az ipari kooperációt tudományos— műszaki problémák együttes megoldását stb.

A KGST-tagországok a tőkés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel való együttműködés potenciális fejlesztési lehetőségeinek aktívabb kiaknázása mellett foglalnak állást. Ebben a vonatkozásban nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai országok közötti gazdasági és tudományos—műszaki kapcsolatok bővítésének a Helsinkiben elfogadott záróokmány és a madridi találkozón elért megállapodások szellemében. A KGST-tagországok támogatják

a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a fejlett tőkés országok, továbbá a fejlődő országok gazdasági szervezetei közötti, kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítását. Ezzel összefüggésben megerősítik, hogy készek a KGST és az EGK között megfelelő megállapodást kötni, szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai közötti kereskedelmigazdasági kapcsolatok további fejlődésének elősegítését.

A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői sürgetően szükségesnek tartják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átszervezésére és az új gazdasági világrend kialakítására irányuló munka aktivizálását.

A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat oly módon kell átrendezni, hogy a világ minden országa sokrétűen fejleszthesse gazdasági potenciálját, a béke, az igazságosság és a kölcsönös együttműködés körülményei között haladhasson a fejlődés útján.

A KGST-tagországok, lehetőségeikhez mérten, a jövőben is gazdasági és műszaki segítséget nyújtanak a szabadságukat és függetlenségüket kivívott államoknak a nemzetgazdaságuk fejlesztésére irányuló erőfeszítéseikhez.

A KGST-tagországok a jelen deklarációban szereplő javaslatok megvalósításában mindenkivel együttműködnek, aki érdekelt a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok javításában. Más államoktól a jóakarat, a kölcsönös megértés, közös akciókra való törekvés hasonló megnyilvánulását várják, és ezen az alapon készek bármely konstruktív javaslat megvizsgálására.

Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy jelenleg, jobban, mint valaha, szükség van arra, hogy valamennyi parlament és kormány, a széles világközvélemény, minden józanul gondolkodó ember egyesítse erőfeszítéseit a béke megőrzése és megszilárdítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés, elsősorban a nukleáris Leszerelés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása céljából, valamennyi ország és nép érdekében — hangoztatja befejezésül a deklaráció.

A deklaráció aláírói:

a Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zslvkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke;

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője;

a Kubai Köztársaság részéről — Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes ;

a Lengyel Népköztársaság részéről — Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke;

a Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára;

a Mongol Népköztársaság részéről — Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke;

a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke;

a Román Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke;

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke;

a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről — Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára.

NYILATKOZAT

A KGST-TAGORSZÁGOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI ÉS TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ÉS ELMÉLYÍTÉSÉNEK Fö IRÁNYAIRÓL

Az országok kommunista és munkáspártjainak a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén részt vett vezetői és kormányfői egyhangúlag arra a megegyezésre jutattak, hogy a testvéri országok gazdasági együttműködése méreteinek további bővítése és hatékonyságának növelése szükséges és időszerű.

Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a KGST-tagországok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a többi állammal történő kölcsönösen előnyös együttműködésért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Az értekezlet résztvevői kiemelték az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó Komplex Program, a hosszú távú sok- és kétoldalú együttműködési programok időszerűségét, amelyek rendelkezései valóra válnak a gyakorlatban.

A KGST-tagországok népgazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasági válság gazdaságukra gyakorolt hatását, szembeszálljanak az imperialista körök agresszív irányvonalával, az USA és néhány szövetségese azon kísérleteivel, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció politikáját folytassák.

Az értekezlet résztvevői ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a kölcsönös együttműködés bővítéséhez.

Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik tervező és gazdálkodó szerveit, hogy a folyó ötéves tervidőszak hátralévő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgozása és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek egyeztetése során tárják fel a KGST-tagországokkal folytatott kereskedelem kölcsönösen előnyös bővítésének lehetőségeit az érvényes hosszú lejáratú megállapodásokban szereplő mennyiségeken felül is.

Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST-tagországok legfontosabb feladatai a gazdaság és a kölcsönös együttműködés területén az alábbiak:

A gazdaság intenzív fejlődési pályára történő gyorsított átállítása; a társadalmi termelés további növelése; a termékek műszaki színvonalának, megbízhatóságának, élettartamának és minőségének javítása; az export-potenciál fejlesztése; a termelőerők ésszerűbb elhelyezése; valamint a KGST-tagországok gazdasági fejlettségi színvonalai és elsősorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvonalának az európai KGST-tagországok színvonalával való fokozatos kiegyenlítődési folyamatának meggyorsítása.

Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gazdaságpolitika KGST-tagországok közötti egyeztetésének elmélyítésére a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken, az érdekelt országoknak pedig a társadalmigazdasági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mértékben azt az országok szükségesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KGST-tagországok azt értik, hogy kollektív alapon munkálják ki az olyan nagy horderejű gazdasági problémák megoldásához vezető utakat, amelyek kölcsönös érde- kűek, és nagy jelentőséggel bírnak a hosszú távú gazdasági fejlődés és együttműködés fő irányainak minden egyes baráti ország által történő meghatározása szempontjából.

Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés felső szintjén rendszeres találkozókat tartsanak a KGST-tagországok hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése elvi irányainak egyeztetése céljából.

Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki,

hogy a népgazdasági tervkoordináció a gazdaságpolitika egyeztetésének, a KGST-tagországok közötti tartós gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kialakításának fő eszköze lesz: alapul fog szolgálni az országok nemzeti tervei kölcsönös együttműködés érintette részeinek kidolgozásához.

Az értekezlet résztvevői az együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fontos iránynak tekintik a termelési kooperáció széles körű fejlesztését és közvetlen kapcsolatok létesítését az egyesülések, a vállalatok és szervezetek között. Intézkedéseket tesznek, hogy megadják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfelelő együttműködési feltételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak teremteni továbbá a közös cégek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szervezetek önálló gazdasági elszámolás alapján történő létesítéséhez is.

Az értekezlet résztvevői különösen időszerűnek tekintik a tudományos-műszaki haladás mindenoldalú gyorsítását, ezért megállapodtak, hogy a nemzeti programok alapján közösen 15—20 évre szóló komplex tudományos—műszaki haladási programot dolgoznak ki.

Egyeztették, hogy a gépiparban az együttműködés komplex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcságazatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányulni. Különös figyelmet fognak fordítani az elektronika, a mikroprocesszoros és a robot- technika fejlesztésére.

Az értekezlet résztvevői úgy vélik, saját erőforrásaik mozgósításával és a kölcsönös együttműködés erősítésével biztosítható valamennyi KGST-tagország által a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaprobléma megoldása. Ennek érdekében a KGST-tagországok komplex intézkedéseket tesznek, amelyek elsősorban az energiahordozók és a nyersanyagok takarékos és ésszerű felhasználására, a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoznak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyag-termelés és a kölcsönös szállítások terén való együttműködés fejlesztésére.

Azoknak a gazdasági feltételeknek a megteremtése érdekében, amelyek biztosítják több nyersanyag-fajta és energiahordozó Szovjetunióból történő szállításának megvalósítását és folytatását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése céljából, amilyenben a tervkoordináció és a hosszú lejáratú egyezmények alapján megállapodnak, az ■ érdekelt KGST-tagországok az egyeztetett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és következetesen fejleszteni fogják termelési és exportszerkezetük, és megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket a beruházások, iparuk rekontsrukciója és ésszerűsítése terén, a Szovjetunió számára szükséges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szerkezeti, anyagok, kiváló minőségű, illetőleg világszínvonalú gépek és berendezések rendelkezésre bocsátása céljából.

Az e kérdésekkel kapcsolatos kölcsönösen elfogadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagország objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok termelési és kölcsönös árucsereforgalmi szerkezetének figyelembevételével fogják kidolgozni. Ez biztosítja az eszközölt ráfordítások kölcsönösen előnyös kompenzálását és teszi lehetővé a szocialista közösség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszakosítás további elmélyítését.

Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezetének módosítását, közösen ki fogják dolgozni az atomerőművek és az atomfű- tőművek 2000-ig szóló építési programját.

A KGST-tagországok erőfeszítéseiket és a kölcsönös együttműködést a kohászati termelés szerkezetének tökéletesítésére fordítják. Megállapodás született arról, hogy az egymás közötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkövetkező években jelentősen növelik a vegyipari termékek kibocsátását.

Az értekezlet résztvevői elsődleges feladatnak tekintik az agráripari komplexum ágazatai és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. A KGST-tagországok — korszerű technológiák bevezetése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi—műszaki bázisának fejlesztése és tökéletesítése alapján — erőfeszítéseket tesznek az élelmiszertermelés, valamint az élelmiszerek és a kölcsönös élelmiszerszállítások növelésére a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fogyasztás szerkezetét.

Megfelelő intézkedéseket fognak tenni, beleértve az érdekelt országok részvételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt országok két- és sokoldalú alapon biztosít- gák az exportőrországok számára az ösztönzés egyéb gazdasági feltételeit.

A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy hathatósabbá tegyék a mai körülmények között a KGST keretében folyó együttműködés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocialista nemzetközi munkamegosztás tökéletesítése és hatékonyságának fokozása, a megérett problémák kellő időben történő megoldása, valamint a KGST-országok abban való érdekeltségének növelése támaszt, hogy elsősorban az egymás közötti együttműködést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési együttműködést szervesen kapcsolják össze az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásával.

Tovább fogják tökéletesíteni az egymás közötti kereskedelemben érvényes árképzési rendszert és az együttműködés valutáris- pénzügyi eszközeit, erősítik a kollektív valutát — a transzferábilis rubelt.

Az együttműködési mechanizmus fejlesztését és tökéletésítését elő kell segítenünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kidolgozásra kerülő, a KGST-tagországok gazdasági mechanizmusai szerkezetének közelítését célzó javaslatoknak is azokon a területeken, amelyek a legfontosabbak a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából.

A kommunista és munkáspártok vezetői és a KGST-tagqrszágok kormányfői a jövőben- is szükségesnek tartják a gazdasági együttműködését a fejlődő országokkal, abból kiin- szocialista országokkal, abból a meggondolásból, hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van minden egyes ország gazdasági fejlődésében, és hogy a szocializmus pozíciói erősödjenek a világon.

A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal, abból kiindulva, hogy az elő fogja segíteni az említett országok nemzetgazdaságainak fellendítését és gazdasági függetlenségének erősítését, a velük folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését.

Továbbra is készek arra, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományos—műszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal, a világ valamennyi államával.

Megerősödött azon meggyőződésünk, hogy e kapcsolatok fejlesztése elő fogja segíteni a népek közötti kölcsönös megértés erősítését és a nemzetközi feszültség enyhítését.

Az értekezlet résztvevői kifejezik azon szilárd meggyőződésüket, hogy a hozott határozatok következetes megvalósítása új, fontos impulzust ad további lendületes gazdasági fejlődésüknek és a kölcsönös együttműködésnek, a szocializmus növekvő tekintélyének és vonzerejének a világban, szorosabbra fűzi és minden oldalról erősíteni fogja a KGST-tagországok egységét, amelyeket az alapvető osztályérdek azonossága és a marxizmus—leninizmus ideológiája kapcsol össze.

A nyilatkozat aláírói:

A Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt

Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke;

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről —• (Sustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője;

a Kubai Köztársaság részéről — Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, mi- n iszterelnök-helyettesi;

a Lengyel Népköztársaság részéről — Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke;

a Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt

Központi Bizottságának első titkára;

a Mongol Népköztársaság részéről — Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke;

a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Nemokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke;

a Román Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke;

a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége részéről — Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke;

a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről — Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára.