Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. június 16., szombat „A BÉKE MEGŐRZÉSE ÉS A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS" A KGST tagországainak DEKLARÁCIÓJA (Folytatás az 1. oldalról) képpen az értekezlet résztvevői felhívnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését. a gazdasági biztonság szavatolását és az államközi kapcsolatok e fontos területén a bizalom kialakítását célzó Akcióprogram megvalósítására. A nemzetközi érintkezés gyakorlatából ki kell zárni a gazdasági agresszió bármely módszerét, többek között az embargó, a bojkott, a kereskedelmi, hitel- és technológiai blokád alkalmazását, illetve az ezekkel való fenyegetést. A valamennyi állam közötti gazdaságii kapcsolatokban maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzeti függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartását, a belügyekbe való be nem avatkozást, az erőszak alkalmazásától, illetve az az­zal való fenyegetéstől történő tartózkodást, a teljes egyen­jogúságot. a nemzeti érdekek és minden nép azon jogának tiszteletben tartását, hogy maga rendelkezzen saját sorsá­val, a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség és a legnagyobb kedvezmény elvét. Az értekezlet résztvevői ismételten megerősítik, országaik szilárd szándéka, hogy fejlesszék a gyümölcsöző kereske­delmi—gazdasági és tu dóm á nyos—mű szaki kapcsolatokat minden olyan szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országgal, amely ez iránt készséget mutat. Célszerűnek tartják hogy e kapcsolatokat elsősorban hosszú távú programok és egyez­mények alapján bővítsék, az együttműködés különböző kölcsönösen előnyös formáit akalmazzák, beleértve többek között az objektumok műszaki felszerelésében és létesítésé­ben való közreműködést, az ipari kooperációt tudományos— műszaki problémák együttes megoldását stb. A KGST-tagországok a tőkés államokkal, valamint vál­lalataikkal és cégeikkel való együttműködés potenciális fejlesztési lehetőségeinek aktívabb kiaknázása mellett fog­lalnak állást. Ebben a vonatkozásban nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az európai országok közötti gazdasági és tu­dományos—műszaki kapcsolatok bővítésének a Helsinkiben elfogadott záróokmány és a madridi találkozón elért meg­állapodások szellemében. A KGST-tagországok támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a fejlett tőkés országok, továbbá a fejlődő országok gazdasági szervezetei közötti, kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítását. Ezzel összefüggésben megerősítik, hogy készek a KGST és az EGK között megfelelő megállapodást kötni, szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai közötti kereskedelmi­gazdasági kapcsolatok további fejlődésének elősegítését. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői sürgetően szüksé­gesnek tartják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazsá­gos és demokratikus alapon történő átszervezésére és az új gazdasági világrend kialakítására irányuló munka akti­vizálását. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat oly módon kell át­rendezni, hogy a világ minden országa sokrétűen fejleszt­hesse gazdasági potenciálját, a béke, az igazságosság és a kölcsönös együttműködés körülményei között haladhasson a fejlődés útján. A KGST-tagországok, lehetőségeikhez mérten, a jövőben is gazdasági és műszaki segítséget nyújtanak a szabadsá­gukat és függetlenségüket kivívott államoknak a nemzetgaz­daságuk fejlesztésére irányuló erőfeszítéseikhez. A KGST-tagországok a jelen deklarációban szereplő ja­vaslatok megvalósításában mindenkivel együttműködnek, aki érdekelt a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítá­sában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok javításában. Más államoktól a jóakarat, a kölcsönös megértés, közös akciók­ra való törekvés hasonló megnyilvánulását várják, és ezen az alapon készek bármely konstruktív javaslat megvizsgálá­sára. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy jelenleg, jobban, mint valaha, szükség van arra, hogy vala­mennyi parlament és kormány, a széles világközvélemény, minden józanul gondolkodó ember egyesítse erőfeszítéseit a béke megőrzése és megszilárdítása, a fegyverkezési haj­sza megfékezése, a leszerelés, elsősorban a nukleáris Lesze­relés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása cél­jából, valamennyi ország és nép érdekében — hangoztatja befejezésül a deklaráció. A deklaráció aláírói: a Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zslvkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ál­lamfője; a Kubai Köztársaság részéről — Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottság Politikai Bi­zottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, minisz­terelnök-helyettes ; a Lengyel Népköztársaság részéről — Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke; a Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára; a Mongol Népköztársaság részéről — Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja El­nökségének elnöke; a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államta­nácsának elnöke; a Román Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről — Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. NYILATKOZAT A KGST-TAGORSZÁGOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI ÉS TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ÉS ELMÉLYÍTÉSÉNEK Fö IRÁNYAIRÓL Az országok kommunista és munkáspárt­jainak a KGST-tagországok felső szintű gaz­dasági értekezletén részt vett vezetői és kor­mányfői egyhangúlag arra a megegyezésre jutattak, hogy a testvéri országok gazdasági együttműködése méreteinek további bővítése és hatékonyságának növelése szükséges és időszerű. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a KGST-tagországok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a többi állammal tör­ténő kölcsönösen előnyös együttműködésért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Az értekezlet résztvevői kiemelték az együtt­működés további elmélyítését és tökéletesíté­sét, valamint a szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztését célzó Komplex Program, a hosszú távú sok- és kétoldalú együttműködé­si programok időszerűségét, amelyek rendel­kezései valóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagországok népgazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fej­lesztése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen mérsékeljék a tőkés világban ki­tört gazdasági válság gazdaságukra gyakorolt hatását, szembeszálljanak az imperialista kö­rök agresszív irányvonalával, az USA és né­hány szövetségese azon kísérleteivel, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció politi­káját folytassák. Az értekezlet résztvevői ezzel együtt meg­állapították, hogy még jelentős tartalékok áll­nak rendelkezésre a kölcsönös együttműkö­dés bővítéséhez. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák or­szágaik tervező és gazdálkodó szerveit, hogy a folyó ötéves tervidőszak hátralévő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgozása és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek egyez­tetése során tárják fel a KGST-tagországok­kal folytatott kereskedelem kölcsönösen elő­nyös bővítésének lehetőségeit az érvényes hosszú lejáratú megállapodásokban szereplő mennyiségeken felül is. Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST-tagországok legfontosabb feladatai a gazdaság és a kölcsönös együtt­működés területén az alábbiak: A gazdaság intenzív fejlődési pályára történő gyorsított átállítása; a társadalmi termelés to­vábbi növelése; a termékek műszaki színvona­lának, megbízhatóságának, élettartamának és minőségének javítása; az export-potenciál fej­lesztése; a termelőerők ésszerűbb elhelyezése; valamint a KGST-tagországok gazdasági fej­lettségi színvonalai és elsősorban Vietnam, Ku­ba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvo­nalának az európai KGST-tagországok szín­vonalával való fokozatos kiegyenlítődési fo­lyamatának meggyorsítása. Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gazdaságpolitika KGST-tagországok közötti egyeztetésének elmélyítésére a kölcsö­nös együttműködéssel összefüggő területeken, az érdekelt országoknak pedig a társadalmi­gazdasági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mértékben azt az or­szágok szükségesnek tartják. Az ilyen egyez­tetésen a KGST-tagországok azt értik, hogy kollektív alapon munkálják ki az olyan nagy horderejű gazdasági problémák megoldásá­hoz vezető utakat, amelyek kölcsönös érde- kűek, és nagy jelentőséggel bírnak a hosszú távú gazdasági fejlődés és együttműködés fő irányainak minden egyes baráti ország által történő meghatározása szempontjából. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és álla­mi vezetés felső szintjén rendszeres találko­zókat tartsanak a KGST-tagországok hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája, a nemzet­közi szocialista munkamegosztás elmélyítése elvi irányainak egyeztetése céljából. Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy a népgazdasági tervkoordináció a gaz­daságpolitika egyeztetésének, a KGST-tag­országok közötti tartós gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok kialakításának fő eszköze lesz: alapul fog szolgálni az országok nemzeti tervei kölcsönös együttműködés érin­tette részeinek kidolgozásához. Az értekezlet résztvevői az együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fontos iránynak tekintik a termelési koo­peráció széles körű fejlesztését és közvetlen kapcsolatok létesítését az egyesülések, a vál­lalatok és szervezetek között. Intézkedéseket tesznek, hogy megadják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfelelő együtt­működési feltételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak teremteni továbbá a kö­zös cégek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szervezetek önálló gazdasági el­számolás alapján történő létesítéséhez is. Az értekezlet résztvevői különösen idősze­rűnek tekintik a tudományos-műszaki hala­dás mindenoldalú gyorsítását, ezért megálla­podtak, hogy a nemzeti programok alapján közösen 15—20 évre szóló komplex tudomá­nyos—műszaki haladási programot dolgoznak ki. Egyeztették, hogy a gépiparban az együtt­működés komplex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcságazatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányul­ni. Különös figyelmet fognak fordítani az elektronika, a mikroprocesszoros és a robot- technika fejlesztésére. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, saját erőforrásaik mozgósításával és a kölcsönös együttműködés erősítésével biztosítható va­lamennyi KGST-tagország által a nyers­anyag-, fűtőanyag- és energiaprobléma meg­oldása. Ennek érdekében a KGST-tagorszá­gok komplex intézkedéseket tesznek, amelyek elsősorban az energiahordozók és a nyersanyagok takarékos és ésszerű felhasz­nálására, a termelés energia- és anyag­igényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoznak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyag-terme­lés és a kölcsönös szállítások terén való együttműködés fejlesztésére. Azoknak a gazdasági feltételeknek a meg­teremtése érdekében, amelyek biztosítják több nyersanyag-fajta és energiahordozó Szovjetunióból történő szállításának megvaló­sítását és folytatását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése céljából, amilyenben a tervkoordináció és a hosszú le­járatú egyezmények alapján megállapodnak, az ■ érdekelt KGST-tagországok az egyezte­tett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és következetesen fejleszteni fogják termelé­si és exportszerkezetük, és megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket a beruházá­sok, iparuk rekontsrukciója és ésszerűsítése terén, a Szovjetunió számára szükséges ter­mékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szerkezeti, anyagok, kiváló minőségű, illetőleg világ­színvonalú gépek és berendezések rendelke­zésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcsolatos kölcsönösen elfogadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagország objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok ter­melési és kölcsönös árucsereforgalmi szer­kezetének figyelembevételével fogják kidol­gozni. Ez biztosítja az eszközölt ráfordítá­sok kölcsönösen előnyös kompenzálását és teszi lehetővé a szocialista közösség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszakosítás to­vábbi elmélyítését. Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezetének módosítását, közösen ki fog­ják dolgozni az atomerőművek és az atomfű- tőművek 2000-ig szóló építési programját. A KGST-tagországok erőfeszítéseiket és a kölcsönös együttműködést a kohászati ter­melés szerkezetének tökéletesítésére fordít­ják. Megállapodás született arról, hogy az egymás közötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkövetkező években jelentősen növelik a vegyipari ter­mékek kibocsátását. Az értekezlet résztvevői elsődleges feladat­nak tekintik az agráripari komplexum ága­zatai és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. A KGST-tagországok — korszerű technológiák bevezetése, a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi—mű­szaki bázisának fejlesztése és tökéletesítése alapján — erőfeszítéseket tesznek az élelmi­szertermelés, valamint az élelmiszerek és a kölcsönös élelmiszerszállítások növelésére a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fogyasztás szerkezetét. Megfelelő intézkedéseket fognak tenni, be­leértve az érdekelt országok részvételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt országok két- és sokoldalú alapon biztosít- gák az exportőrországok számára az ösztön­zés egyéb gazdasági feltételeit. A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy hathatósabbá tegyék a mai körülmé­nyek között a KGST keretében folyó együtt­működés mechanizmusát, hogy az eleget te­gyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocialista nemzetközi munkamegosztás tö­kéletesítése és hatékonyságának fokozása, a megérett problémák kellő időben történő megoldása, valamint a KGST-országok ab­ban való érdekeltségének növelése támaszt, hogy elsősorban az egymás közötti együtt­működést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési együttműkö­dést szervesen kapcsolják össze az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásával. Tovább fogják tökéletesíteni az egymás közötti kereskedelemben érvényes árképzé­si rendszert és az együttműködés valutáris- pénzügyi eszközeit, erősítik a kollektív va­lutát — a transzferábilis rubelt. Az együttműködési mechanizmus fejlesz­tését és tökéletésítését elő kell segítenünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kidolgozásra kerülő, a KGST-tagországok gazdasági mechanizmusai szerkezetének kö­zelítését célzó javaslatoknak is azokon a te­rületeken, amelyek a legfontosabbak a köl­csönös gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából. A kommunista és munkáspártok vezetői és a KGST-tagqrszágok kormányfői a jövőben- is szükségesnek tartják a gazdasági együtt­működését a fejlődő országokkal, abból kiin- szocialista országokkal, abból a meggondo­lásból, hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van minden egyes ország gazdasági fejlődésében, és hogy a szocializ­mus pozíciói erősödjenek a világon. A jövőben is szélesíteni fogják az együtt­működést a fejlődő országokkal, abból kiin­dulva, hogy az elő fogja segíteni az emlí­tett országok nemzetgazdaságainak fellendí­tését és gazdasági függetlenségének erősíté­sét, a velük folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését. Továbbra is készek arra, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazda­sági és tudományos—műszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal, a világ vala­mennyi államával. Megerősödött azon meggyőződésünk, hogy e kapcsolatok fejlesztése elő fogja segíteni a népek közötti kölcsönös megértés erősí­tését és a nemzetközi feszültség enyhítését. Az értekezlet résztvevői kifejezik azon szilárd meggyőződésüket, hogy a hozott ha­tározatok következetes megvalósítása új, fontos impulzust ad további lendületes gaz­dasági fejlődésüknek és a kölcsönös együtt­működésnek, a szocializmus növekvő tekin­télyének és vonzerejének a világban, szoro­sabbra fűzi és minden oldalról erősíteni fog­ja a KGST-tagországok egységét, amelyeket az alapvető osztályérdek azonossága és a marxizmus—leninizmus ideológiája kapcsol össze. A nyilatkozat aláírói: A Bolgár Népköztársaság részéről — To­dor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ré­széről —• (Sustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság államfője; a Kubai Köztársaság részéről — Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, mi- n iszterelnök-helyettesi; a Lengyel Népköztársaság részéről — Woj­ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra, a Lengyel Népköztársaság miniszterel­nöke; a Magyar Népköztársaság részéről — Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; a Mongol Népköztársaság részéről — Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Né­pi Hurálja Elnökségének elnöke; a Német Demokratikus Köztársaság ré­széről — Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bizottságának fő­titkára, a Német Nemokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke; a Román Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceausescu, a Román Kommunis­ta Párt főtitkára, a Román Szocialista Köz­társaság elnöke; a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövet­sége részéről — Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; a Vietnami Szocialista Köztársaság részé­ről — Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents