Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 140. szám ARA: 1984. június 16., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés” A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak DEKLARÁCIÓJA A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői abból indulnak ki. hogy a politikai és gazdasági világhelyzet eddig soha nem látott mértékben érinti valamennyi ország és nép érdekeit, és mély aggodalmuknak adnak kifejezést amiatt, hogy erő­södött a békét fenyegető veszély. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az ame­rikai imperializmus agresszív köreinek konfrontációs irány­vonala. valamint a katonai fölény elérése, az erőpolitika megvalósítására, a belügyekbe való beavatkozásra, az ál­lamok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának csor­bítására. a „befolyási övezetek” megszilárdítására és újra­felosztására irányuló kísérleteik következtében — hangsú­lyozza bevezetőben a dokumentum. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy né­hány NATO-országban megkezdték az amerikai nukleáris közép-hatótáivolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegy­verkezési-verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitot­ta meg az európai földrészen és a Szovjetuniót válaszintéz­kedésekre kényszerítette. Az európai nukleáris fegyverekről és stratégiai fegyverekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nemzetközi feszültség fokozását célzó veszélyes irány­vonallal szembeszállnak a szocialista országok, a kommu­nista és munkásmozgalom, más forradalmi és demokratikus erők, az erősödő hatalmas hábor.úellenes mozgalom, ame­lyek kifejezik eltökélt szándékukat arra, hogy véget vesse­nek az agresszív politikának, elhárítsák a nukleáris háború veszélyét, megvédjék a népek függetlenségét és szabadságát, békében és az egyenjogúság alapján működjenek együtt. A kölcsönösen előnyös együttműködés és a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon tör­ténő átrendezésének akadályozása ugyancsak növekvő el­lenállást vált ki az egész világ haladó közvéleményében, az el nem kötelezett országok mozgalmában, más államok, a tőkés országok, többek között az USA reálisan gondolkodó politikai személyiségeinek és hivatalos körei képviselőinek körében is. E tendencia megnyilvánulása az a tény. hogy a nyomás ellenére számos tőkés ország folytatja a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a szocialista államokkal — mutat rá a deklaráció. Ami a KGST-tagországokat illeti, határozottan elítélik és elutasítják a békés államközi kapcsolatok aláásását célzó irányvonalat, fellépnek a kizsákmányolás valamennyi for­mája, a más országok belügyeibe való beavatkozásra irá­nyuló bármely kísérlet, a gazdasági kapcsolatok politikai nyomás eszközeként való alkalmazása ellen. Mindezt a nem­zetközi jog általánosan elfogadott normái, az ENSZ Alap­okmányában, valamint az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet Záróokmányában szereplő elvek durva megsértésének tekintik. A szocialista közösség országaival szembeni ilyen irányvo­nal, amint azt a történelmi tapasztalatok mutatják, telje­sen kilátástalan. A szocializmus képes a legbonyolultabb nemzeti és nemzetközi problémák sikeres megoldására. A KGST-tagországok példája, vívmányaik a szocializmus és kommunizmus építésében, baráti kapcsolataik és együtt­működésük megszilárdítása jelentős pozitív hatást gyakorol a világ fejlődésére. Az új típusú államközi kapcsolatok el­veinek a kölcsönös együttműködésükben, valamint más or­szágokkal való kapcsolataikban történő következetes gya­korlati megvalósítása eredményeképpen, a szocialista orszá­gok jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átalakításához. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy a KGST- tagországok közötti együtműködés továbbfejlesztése és töké­letesítése, a szakosítás és kooperáció elmélyítése elősegíti időszerű gazdaságfejlesztési problémáik együttes erővel tör­ténő megoldását, ezen belül az energia-, nyersanyag- és élelmiszer-szükségletek kielégítését, az élen járó technika és technológia fejlesztésének és bevezetésének meggyorsítását, az anyagi és munkaerőforrások, a termelő és tudományos- műszaki potenciál jobb kihasználását. Ez hozzájárul min­den egyes ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, né­peik anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelésé­hez. a szocialista államok erejének, egységének és összefor- rottságának erősítéséhez. Ugyanakkor a KGST-tagországok számára távolról sem közömbös, hogyan alakul a világ politikai és gazdasági hely­zete. Mélyen érdekeltek annak javításában. És nemcsak azért, mert ez kihat gazdasági terveik teljesítésére, a más államokkal való gazdasági és tudományos-műszaki kapcso­lataik normális fejlesztésére. A szocializmus, mint a világ leghaladóbb társadalmi rendszere természeténél fogva az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősséggel lép fel, mivel legfontosabb célja az emberről, az ember jólétéről való gon­doskodás. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői azon a véleményen vannak, hogy nem a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti konfrontációra, nem a kapcsolataikat akadá­lyozó újabb és újabb gátak emelésére, hanem a békés, tar­tós nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztése konstruktív útjainak keresésére kell törekedni, a világban kialakult realitások és valamennyi ország érdekeinek fi­gyelembevételével. Szilárd meggyőződésük, hogy semmiféle világprobléma, a szocializmus és a kapitalizmus közötti tör­ténelmi vita sem oldható meg katonai úton. A KGST-tag­országok mindig is a gazdasági elzárkózás következetes ellenzői voltak, állhatatosan kiálltak és kiállnak a más ál­lamokkal való széles körű. kölcsönösen előnyös együttmű­ködés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása, az ezek fejlesztésének útjában álló mindennemű korlát le­bontása mellett. — A dokumentum emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtized tapasztalatai meggyőzően bizonyították az enyhülés szüksé­gességét és gyümölcsöző voltát a világ valamennyi népe számára. Az értekezlet résztvevői fontosnak tartják mindazoknak a pozitívumoknak a megszilárdítását és megsokszorozását, amelyeket a 70-es években a nemzetközi kapcsolatokban elértek, azt, hogy erősödjön a kölcsönös bizalom és fejlőd­jön az egyenjogú együttműködés az államok között, függet­lenül azok társadalmi rendszerétől. Ehhez valamennyi or­szág kontsruktív erőfeszítésére van szükség mind politikai, mind pedig gazdasági téren. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése a Földön, a nukleáris katasztrófa elhárítása. Elsődleges je­lentősége van a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a fegyverzetek csökkentésére való áttérésnek, a katonai-stra­tégiai egyensúly mind alacsonyabb szinten történő fenntartá­sának. Ez a világgazdasági helyzet javításának is legfonto­sabb feltétele. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú be­tartásával a nukleáris fegyverkezési verseny megállítható és az államok hozzákezdhetnek a nukleáris leszerelés reális intézkedéseinek valóra váltásához. Ehhez politikai akarat, valamennyi ország biztonságának érdekeit figylembe vevő, becsületes, egyenjogú és konstruktív dialógus szükséges. Ezen az alapon lehet elérni Európa teljes mentesítését mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai atomfegyverektől. Az európai béke és biztonság szempontjából a jelenlegi. körülmények között feltétlenül szükséges követelmény az új nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel kapcsolatban az értekezleten képviselt államok ragaszkodnak a közép-hatótávolságú amerikai nuk­leáris rakéták Nyugat-Európában való telepítésének meg­szüntetéséhez és kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonásához vezető lépésekre, úgy egyidejűleg lépések fognak történni a válaszintézkedések visszavonására is. Ez fogja megteremteni az alapot a tár­gyalások felújítására Európának mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai atomfegyverektől való mentesítésére vo­natkozó megfelelő megállapodások elérése céljából. A szocialista államoknak azok a javaslatai is igén idősze­rűek, hogy haladéktalanul meg kell állapodni S' nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról; a világűr militarizálásának. az erő alkalmazásának a világűrben a Föld elleni támadásnak a betiltásáról; a vegyi fegyverek világméretű betiltásáról és megsemmisítéséről, és ehhez vezető lépésként a vegyi fegyverek megsemmisítéséről az európai kontinensen. Az értekezleten részt vevő államok felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-tagállamok között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés viszonyok fenntartásáról szóló szerződés megköté­sére vonatkozó rendkívül fontos javaslatra. Határozottan síkra szállnak azért, hogy azok a nukleáris hatalmak, ame­lyek ezt még nem tették meg. mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazásáról. A világgazdasági problémák megoldásának feladata kap­csán ma különös jelentőségre tesz szert a Varsói Szerződés országai és a NATO-országok között a katonai kiadások csökkentésével kapcsolatos tárgyalások mielőbbi megkezdé­sének biztosítása, a szövetséges szocialista országok által az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz intézett felhívás­ban nemrégiben ezzel kapcsolatban tett részletes és konkrét javaslat alapján. A katonai költségvetés csökkentésére vo­natkozó megállapodásnak természetesen ki kell terjednie valamennyi, jelentős katonai potenciállal rendelkező állam­ra. A katonai kiadások csökkentése eredményeként felsza­baduló eszközöket a gazdasági és szociális fejlesztés cél­jaira, többek között a fejlődő országok megsegítésére hasz­nálnák fel. A szocialista közösség országainak az enyhülésre és le­szerelésre vonatkozó javaslatai jól ismertek. A KGST-tag­országok készek aktívan részt venni azok gyakorlati meg­valósításában, csakúgy, mint a más államok által tett konst­ruktív kezdeményezések realizálásában. A háborús fenyegetés enyhítése, a katonai szemben állás csökkentése szempontjából igen nagy jelentőségű volna a stockholmi bizalomerősítő, biztonsági és európai leszerelési konferencia sikeres befejezése. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői a békés egymás mellett élés elveihez híven felhívással fordulnak valameny- nyi néphez, az államok és kormányok vezetőihez, tegyenek aktív lépéseket a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében. A szocialista országok által a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más- nemzetközi fórumokon ezzel kapcsolatban tett javas­latok továbbra is érvényesek. E javaslatok továbbfej lesztése­(Folytatás a 2. oldalon) Helmut Kohl hazánkba látogat Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köz. társaság szövetségi kancellárja. (MTD Utolsó tanítási nap az általános és közép­iskolákban Tanáravatás az egri főiskolán „Tanárrá avatom ...” (Fotó: Szántó György) Miután a végzős hallgatók nevében egy társuk immár hagyományosan kérte a fő­iskolai tanácsot, hogy avas­sa őket általános iskolai szaktanárrá, 284 sikeresen államvizsgázott fiatal peda­gógust köszönthetett dr. Szűcs Lászó, a Ho Si Minta Tanárképző Főiskola fő­igazgatója. Pénteken dél­előtt került sor a diploma- átadó és tanévzáró ünnepi tanácsülésre, amelyen részt vett Markovics Ferenc, az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága végrehajtó bizott­ságának tagja, a megyei ta­nács elnöke is. Mint a főigazgató ava­tóbeszédében elmondta, az intézmény 36. tanévét zárta, s a közelgő felvételiken mintegy 500 ifjúval pótolja a most szárnyára bocsájtott pályakezdő tanárokat. A nem könnyű helyzet ellené­re nőtt a létszám, bővültek a lehetőségek, ezzel együtt az oktatás gondjai is soka­sodtak. A hagyományokban gazdag főiskola jelentős lét­számú hallgatósereget képez, s igyekszik magas szinten és hivatástudatra nevelve útnak indítani a jövendő pedagógusait. A főigazgató felelevenítette az elmúlt he­teket, melynek során az utolsó évesek búcsúzkodtak az alma matertől, kedves tanáraiktól. Számot kellett, hogy vessenek az elkövetke­ző időszakkal, munkájukkal, hivatásukkal. Nincs még egy ilyen foglalkozás, mely ennyire- sok szállal átszőné társadalmunkat. A pedagó­gus a kultúra átörökítője, sorsformáló ereje van meg­nyilvánulásainak. A felnö­vekvő nemzedéket a legjobb hagyományok szellemében kell irányítani, egyengetve a világban az első lépése­ket, amelyek nem egysze­rűek. Nem számíthatnak soha a nevelők ideális ta­nítványokra, csak elhiva­tottsággal képesek úrrá len­ni a nehézségeken. Sokan hajlanak arra. hogy panasz­kodjanak, másokat tegyenek felelőssé saját tehetetlensé­gükért. Dr. Szűcs László Eötvös Loránd szavait idéz­ve azt hangsúlyozta, hogy csak az tud sokat adni ta­nítványainak. aki maga is tanul, halad az idővel. A megújulás képessége, s a kitartás vértezheti fel a most pályára kerülőket a jövőben. A beszéd után a főigaz­gató általános iskolai szak­tanárokká nyilvánította a végzett hallgatókat, s átad­ta diplomájukat, majd kö­szöntötte a Marx Károly- alapítvány és a Jó tanuló, jó sportoló pályázat díjazott­jait és átnyújtotta a pálya­díjakat. A levelező hallga­tók diplomájukat egy hét múlva kapják meg. ★ Tegnap még az a kisdiák is megkönnyebbülten indult reggel az iskolába aki az év többi napján szorongott a feleléstől. Hogyne, hiszen a fekete táblára már felkerült az utolsó betű is, hogy hir­desse: Vakációóó! Volt, ahol az utolsó tanítási na­pon már táskát sem kellett vinni, hiszen az órák a bú­csúzásé, a szünidei ter- vezgetésé ilyenkor. Megyénkben 1553 gimna­zista és szakközépiskolás fe­jezte be negyedik tanévét, a szakmunkásképző intéze­tekben pedig 5743 tanuló végzett. A nyolcadik álta­lános iskolai osztálytól 4469 gyerek búcsúzik. Ám mi­előtt tovább folytatnák ta­nulmányaikat, — előttük a nyár, a szünidő. Az egri 9-es számú Álta­lános Iskolában a most végzett 62 nyolcadikos kö­zül mindenki továbbtanul középiskolában, vagy szak­munkásképzőben. A pálya- választás idejére — az osz­tályfőnökök, a szülők segít­ségével — mindenkiben megérett a döntés. így ki-ki képessége és kedve szerint választotta a tanulási lehe­tőséget. Az iskolai évzárót június 22-én tartják, ame­lyen a bizonyítvány mellett az arra érdemesek jutalom­könyvet, oklevelet kapnak jó munkájukért. Az iskola tanulói közül sokan jelent­keztek különböző pályáza­tokra: így a foga thajtó-vi­lágbajnokság idején tíz ta­nuló rafiát állítják ki Szil­vásváradon. Hetven nebulót a bükkaranyosi úttörőtábor vár, július 12-től 21-ig. Valamennyi általános is­kolában megoldják a szün­időben a nyári napközis el­látást. Az egri gyerekek be­kapcsolódhatnak az Űttörő- ház és az If júsági Ház prog­ramjaiba, de a megyében másutt is gondoskodnak ar­ról, hogy jól érezzék magu­kat a közösségben. Több sporttábor, nyári tábor vár­ja a vakációzó kisdiákokat, a középiskolások pedig az> üdülés mellett nyári mun­kán, építőtáborokban is dol­goznak. Az egri 3-as számú Álta­lános Iskolából a hónap vé­gén közel harminc tanuló Moszkvába utazik két hétre, utána pedig a szovjet gye­rekeket látják vendégül a cseretáborozáson.

Next

/
Thumbnails
Contents