Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 2., szombat 3. Egyenlő jogok a kisvállalkozóknak Adós, fizess! A szocialista gazdálkodás ma már megszokott, dinamikus résztvevői a kisvállalkozások. A kis tőkeerejű cégek léte is attól függ, hatékony-e a gazdálkodásuk, körültekintő-e az üzletpolitikájuk, vagyis attól, hogy jól mérték-e fel a fogyasztók igényeit, időben és megfelelő minőségben szállítanak-e a megrendelőknek. Van még valami, ami létkérdés a kisszervezetek számára: időben és pontosan fizet-e a vevőjük? Ez még sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkező közép, és nagy- vállalatok számára is fontos, hiszen ha néhány nagyvállalat nem tud fizetni a bedolgozóknak — márpedig ez gyakran előfordul —, akkor , e vállalat fizetési zavara végiggyűrűzik az egész gazda- ; Ságon. Válaszol a bank Minthogy a kisszervezeteknek nincs említésre méltó - tartalék-tőkéjük, igencsak nehéz, sőt kritikus helyzet alakul ki náluk, ha a velük : partneri viszonyban álló közép-, vagy nagyvállalat az adósuk marad. Az elmúlt hó- (napok során több száz kis- ' vállalkozás panaszkodott emiatt. Szóvá tették azt is — ’ és joggal —, hogy a fizetési módok megválasztásában, a követelések behajtásában nem élveznek azonos jogokat, az úgynevezett első szektorral, vagyis a közép- és nagyvállalatokkal. Látva a problémákat, az illetékesek megpróbálták legalább csökkenteni a kiszolgáltatottságot. Első lépésként valamilyen módon információt kell szerezniük partnerük anyagi helyzetéről. Szerencsére a módszer már régóta ismert az első szektorban gazdálkodók kö. rében. Az állami vállalatok és szövetkezetek a banktitok megőrzése mellett információt kérhetnek a Magyar Nemzeti Banktól leendő üzletfelük fizetési helyzetéről. A válaszlevélben a pénzintézet megírja, hogy az elmúlt egy év során a kérdéses cég rendben, időben eleget tett-e a fizetési kötelezettségeinek. Arról nem ad felvilágosítást, hogy a leendő üzletfélnek mennyi pénz van a számláján, de információjából következtetni lehet a vállalat pénzügyi helyzetére. Hamarosan, talán már ez év második felétől új bankári szolgáltatásként a kisvállalkozók is díjtalanul megkaphatják' ezeket az információkat. Fontos záradék Ám, pusztán ezzel a lépéssel még nem szűnik meg az alárendelt helyzetük. Csak akkor lehetnek a közép. és nagyvállalatok egyenrangú partnerei, ha a szerződéskötések idején a fizetési feltételeket is meghatározhatják: milyen módon, s főleg, mikor köteles számukra a vevő a pénzt átutalni? Eddig a szerződésekbe ilyen záradékot nem írhattak, s megbízásaikat a pénz behajtására a bank nem fogadta el. A tervek szerint hmarosan már mód lesz erre. Tehát kérhetik például azt. hogy a vevő előre zárolt számlára utalja a pénzt, de a bank is kezeskedhet az időben a fizetésért. A tervek szerint a kisvállalkozók az év második felében kapcsolódhatnak be a szállítók jogait érvényre juttató szabályozásba. Annak. aki él a jogokkal, és vállalja a kötelezettségeket, külön számlát kell nyitnia az OTP-nél. mert csak ilyen módon lehet őt a többiektől megkülönböztetni. Másrészt csak a külön számla ad garanciát arra. hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének képes eleget tenni. Új erőviszonyok Persze, mondhatnánk, a két szerződő féltől függ, hogy megállapodnak-e a fizetés feltételeiben. És akárhogy vesszük, ez a mindenkori erőviszonyok függvénye. Ha a vállalat az erősebb, mert máshol is megrendelheti azt a munkát, csak jó szándékától függ, ad-e biztosítékot a majdani fizetségre. Ha viszont a nagy cég termelése függ a filléres. de egyedi alkatrészt szállító kisiparostól, vagy gmk-tól. minden valószínűség szerint a szerződésben szó lesz a fizetési kondíciókról. Ezen a helyzeten semmiféle központi utasítással, szabályozással vagy az előírások módosításával változtatni nem lehet, de a piaci vevők és a szállítók növekvő száma és konkurenciája minden bizonnyal kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat teremt. (L. M.) Új üzem, de már fejlesztik Tények és lehetőségek a „Budaplast” hatvani telepén Vígh Gyula kötőanyaggal fújja be az alapanyagot A Budaplast Fővárosi Mű- anyagipari Vállalatnak három telépe is működik megyénkben. Az 1960-ras évek derekán létesített hatvani „gombgyár”, a pár évvel később létrehívott rózsaszent- máirtoni üzem, amely üvegszálas poliészter csöveket, tartályokat készít, valamint a horti műhely, ahonnan golyóstoll, bútorhúzógomb kerül a kereskedelmi forgalomba. És hogy jól megy a vállalat szekere: a „Kiváló” oklevél tanúsítja, amelyet 1983 évi eredménye alapján érdemelte ki. A Hatvanban nemrég átadott új telep is arra bizonyság, hogy jut pénz a fejlesztésre, hiszen a beruházás értéke meghaladta a 35 millió forintot. Mit sikerült elérni a januári kiköltözés óta, itt, a Bercsényii út végén? Windisch Ferenc vállalati igazgató, aki ezen az esős délelőttön a pesti központ egész vezérkarával „megszállta” az üzemet. élég szkeptikusan nyilatkozik. Szeriftte különböző kivitelezői késedelmek miatt az üzemelés feltételei nem százszázalékosak, és a telepen az igazi munkakultúra kialakítása nem fejeződött be. Jó légkörben — Maga a termelés, persze. minden külső-belső körülménytől függetlenül most- már sínen van, mondhatni teljes gőzzel dolgozunk — jegyzi meg ugyanakkor Horváth Zoltán telepvezető. — Harminchat millió forint körüli termelési tervünket az első félévben 45 százalékos teljesítmény- nyel tudjuk zárni, ami komoly teljesítménynek számít, éspedig a kezdeti zavaró körülmények miatt. El kell mondanom azt is, hogy nem állnánk így. ha a munkamorál formálásában. a különböző váratlan nehézségek leküzdésében nincs mellettünk igen hatékonyan a pártalapszervezet, valamint a KISZ-tagság. Mind a városi munkahelyek felszámolásában, a kiköltözködésben, mind a letelepülésben. gépeink fölszerelésében a munkálatok motorjai voltak. É6 a példamutatásukkal jelentősen hozzájárultak, hogy az új üzemben jó légkör alakulhasson ki... Üzem és iskola A hatvani műanyagipari üzemiben egyébként mind több érdem fűződik a szocialista brigádok tevékenységéhez is. Ami külön figyelmet érdemel: a brigádok nemcsak a belső, telephelyi problémákkal törődnék, hanem igyekeznek kapcsolatot teremteni a város intézményeivel. Ilyen szempontból leginkább a Kiss Endréné vezette „Alkotmány" tesz ki magáért, gyümölcsöző együttműködést teremtve a Szabadság úti általános iskolával. Mit értsünk ez alatt? Kissné szerint talán érzékletes példának tűnik az a kiállítás, amelyet dr. Molnár Lajosné tanítónő irányításával a tanintézet néprajzi szakköre rendezett a közelmúltban. Nos. az anyag gyűjtésében, tálalásában sokat segített az „Alkotmány” szocialista brigád, és tágjai ott voltak a nyitó ünnepségen is. amelyet megtisztelt szereplésével Faragó Laura, a jeles népdalénekes. Az ilyen támogatást természetesen viszonozni illik, és ezzel nem maradtak adósak a Szabadság utcai kisiskolások sem. Takaros műsort szerkesztettek, hogy kint az üzemben, a nőnap alkalmából ezzel lepjék meg a brigád tagjait. és mindazokat az asz- szonyokat, lányokat, akik oda kerülkőztek. Nem kerül sokba Am Horváth Zoltán, Kiss Endréné után adjuk vissza a szót Windisch Ferenc igazgatónak, mert a telep jövendőjével kapcsolatiban i* akad mondanivalója. — Kezdettől nem titok, hogy hatvani új üzemünket, amelyre annyit fordítottunk, tovább kívánjuk fejleszteni, mert itt, a város határában, erre bőven van lehetőség. A „gambgyár” kazánháza, gázvezeték-rendszere is eleve úgy épült, hogy további műhelyeket, illetve üzemrészeket lehessen rákapcsolni. A fejlesztést módjával, de már az idei esztendőben megkezdjük, mégpedig üvegszálás poliészter alkatrész- gyártást honosítva meg a városban. Ez a vállalkozásunk nem kerül sokba. Építészetileg kell leválasztani az üzemcsarnokból egy olyan helyiséget, ahová betelepíthetjük Rózsaszent- mártonból a korábban oda irányított injektáló gépet, s a hozzá alkalmazott szerszámokat. Az új üzemrész új gyártmánya két szempontból is hasznot ígér. Növeli a foglalkoztatottságot, valamint a telep éves termelési értékét, nyereségét. Kettős haszon Végezetül egy mezőgazdasággal kapcsolatos, ugyanakkor .környezettisztasági szempontból is jelentős akcióról tájékoztatott bennünket a „Budaplast” igazgatója. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hárommillió forintos támogatásával kifejlesztettek Rózsa- szentimártonban egy olyan kommunális szennyvíztisztítót, amelynek a vizet tala jszint alatti öntözésre lehet használni. Nos, ezt a szennyvíztisztítót a közel jövőbeni, és a hatvani Lenin Termelőszövetkezettel kötött egyezség alapján, az új teleppel határos földeken próbára bocsátják. Négy esztendőn át, a fagyhatár alatt lefektetett csőhálózat révén, tízezer négyzetméternyi területen végeznek majd itt öntözést, évről évre összehasonlítva a különböző növényi kultúrák terméshozamát. Á kísérlet izgalmasnak ígérkezik. De ha sikerrel zárul, bizonnyal megnyeri az ügynek nemcsak a Lenin, hanem a lehetőséggel élni kívánó más gazdaságók vezetőit is. Moldvay Győző Juhász József né és munkatársnői válogatják, csomagolják a kész terméket (Fotó: Szabó Sándor) Tanács és szakszervezet — ugyanazért Együttműködés a gyakorlatban Jó ideje hivatalos megállapodás alapján osztozik a megyei tanács és az SZMT a területpolitikai feladatokon. A két szervezet vezetőinek aláírásaival megpecsételt együttműködés azóta nemcsak formájában, hanem tartalmában is jelentősen változott. Mindkét részről valahogy jobban érzik a felelősséget, komolyabban veszik a tennivalókat. Rendszeresebbek a találkozók, időről időre számbaveszik. elemzik a végzett munkát, s a lehető legcélszerűbben próbálják egyeztetni programjaikat a közös cselekvésre. így tovább javult, s eredményesebb lett ia fandest osztályok és az egyes szakmák megyei bizottságainak kapcsolata is, következésképpen — mint ezt éppen nemrégiben összegezték szű- kebb hazánk államigazgatási és szakszervezeti testületéinek legfőbb képviselői — ismét egy sor témában sikerült előbbre lépni. Több más mellett például különösebb zökkenők nélkül tudták végrehajtani a járások megszűnésével összefüggő átszervezéseket, bevezetni a 40 órás munkahetet, megfelelőbbé tenni a lakás- gazdálkodást vagy sokoldalúan javítani a lakosság szociális helyzetét. Kevesebb gond maradt a közművelődésben. javult a munkavédelem, tovább szélesedett az árellenőrzés s az, hogy a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa is képviseltette magát a minisztériumokkal. országos főhatóságokkal folytatott megbeszéléseken, a kollektívák, a dolgozók érdekeinek nagyohb érvényesítésére nyílt mód szőkébb hazánkban is. Feltétlenül megelégedésre adhat okot. hogy megyénk a VI. ötéves terv tavalyi; esztendejében is tovább gyarapodott. Az ésszerűbb előkészítések, s a kivitelezéshez szükséges kapacitások biztosításával a korábbiaknál nagyobb, összesen 830 ,millió forintos tanácsi beruházást lehetett megvalósítani. Több, mint negyedével nőtt az egy személyre jutó társadalmi munka értéke, s például az infrastruktúra fejlesztését a gazdálkodó szervek is jelentősen segítették. A lakásépítések során 1800 új otthon készült. A különösen megélénkült családiházépítési kedvhez nagy mértékben hozzájárult. hogy észrevehetően megnövekedett a tanácsok által kialakított telkek száma, nagyohb lélekszámú településeink szinte mindegyikében köny- nyebb volt a szükséges területekhez hozzájutni, mint korábban. Ugyanekkor — mint Petőfibányán — a felújítások is szervezettebbé váltak. Általános iskoláink — az idei év elejére áthúzódott húszat nem számítva — 48 tanteremmel bővültek, ami a program túlteljesítését jelenti. A napközi otthoni ellátásban részesülő diákok száma 42,1 százalékra emelkedett. Kulturális életünk is egészséges, új színekkel gazdagodott s régi mulasztások egész sorát sikerült pótolni az egészségügyi ágazatban. Az egri kórházi rekonstrukcióval egyidejűleg a gyöngyösi gyógyintézet fejlesztése is megkezdődött, s me- gyeszerte felgyorsult az alapellátás javítása. A csökkent munkaképességűek sorsának enyhítésére az eddiginél nagyobb figyelmet kapott a rehabilitációs tevékenység, s Egerben — ha egyelőre meglehetősen szerény lehetőségekkel is, de — új szociális foglalkoztató létesült. Fokozódott a rokkantakról való gondoskodás más formában is. az anyagilag legrászorulóbb emberek közül tízezernél többen kaptak rendkívüli anyagi támogatást, csaknem ötödével nőtt az ingyenes étkezésben részesülők száma. Az előzőnél közel négyszázzal több beteg, idős személy kapott házi gondozást, az időskorúak életének szebbé tételére tovább szélesedett az öregek napközi otthonainak hálózata is. Gondok persze, sajnos a legjobb igyekezet ellenére is jócskán maradtak. Észrevehetően akadályozta például a lakásépítéseket a zökkenőkéi teli anyagellátás, további próbára tette az otthonra várók idegeit a személyi tulajdonú ingatlanoknak az államiakénál lényegesen magasabb ára, a változatlanul meglehetősen mérsékelt munkáltatói támogatás és a nem folyamatos többszintes építkezés, hogy csupán néhányra utaljunk. Pénzügyi nehézségek miatt még a VIII. ötéves terv időszakára is áthúzódik például a hatvani, 17 munkahelyes rendelőintézet átadása, tervezői késedelmek miatt nem tudtak időben hozzáfogni a Bélapátfalván 310 személynek szánt szociális otthon felújításához és Egerben is elodázódott a hasonló rendeltetésű intézmény rendbetétele, nem beszélve a váratlan visontai épület- károsodás okozta nehézségekről. Amiken csak kis mértékben változtat, hogy Vámosgyörkön — minisztériumi támogatással — valamelyeset bővíteni lehet a szintén ilyenféle célokat szolgáló kastélyt. A helyzet kedvezőbbé tételére a megyei tanács és az SZMT nyilvánvalóan további közös erőfeszítéseket tesz. Mint képviselőik a nemrégiben tartott megbeszélésükön — több más mellett — hangsúlyozták: a lakásgondok enyhítésére keresik a munkáltatói támogatások szélesítésének lehetőségét, a foglalkozási rehabilitáció javítására négy városunkban és a bányászlakta területeken — Recsken, Egercsehiiiben, Gyöngyösoro- sziban — határozottabb helyi megoldásokat szorgalmaznak, Lőrinci nagyközségben az Eternit-, Azbeszt- és Cementipari Vállalat selypi gyára kihasználatlan 35 személyes munkásszáló- jának szociális célú hasznosítását javasolják. Azon lesznek, hogy az érdekeltek még eredményesebben használják a közös fenntartású művelődési házakat. A munkahelyi demokrácia fejlesztésére — egyebek között — törekszenek például a vezetők demokratikus irányításra való felkészítésére, az eredményesebb ifjúsági parlamentekre. A munkahelyi teljesítmények fokozására még nagyobb gondot fordítanak az újítási és a szocialista versenymozgalmakra, jobban törődnek a munkakörülmények javításával, a fogyasztói érdekvédelemmel. Gy. Gy.
