Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. május 11., péntek 3* A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA A gazdaságirányítási rendszer továbbfej lesztésének munkaprogramja ÖSSZEFOGÁS A GAZDASÁGOSSÁGÉRT Mit ígér az INJECTCOOP? Társulás a folyékony műtrágyáért A nagyméretű keverő- berendezés Ahol a 100 köbméteres tartályok állnak majd... (Fotó: Szabó Sándor A Minisztertanács az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1084. április 17-i, a „Gaz- dasá gdaságirány ítási rend­szer továbbfejlesztésének feladatairól” szóló állásfog­lalása alapján a szükséges teendők összehangolása és egységes szemlélete érdeké­ben irányelveket és mun­kaprogramot fogadott el. Az irányelveknek megfelelő ‘konkrét feladatok kidolgo­zására az Állami Tervbi­zottság munkaprogramot dolgozott ki. amely megha­tározza a kidolgozásért fe­lelősöket és a határidőket. Az elfogadott irányelvek és munkaprogram olyan in­tézkedések kidolgozását cé­lozza. amelyek az 1968-ban bevezetett — a terv és a szabályozott piac szerves egymásra épülésén alapuló — gazdaságirányítási rend­szer alapelveire építve meg­őrzik a bevált módszereket, és megújítják azokat az irá­nyítási eszközöket, amelyek működőképessége a köve­telményektől elmaradt. A Minisztertanács irányel­vei kiterjednek az irányí­tási rendszer minden elemé­re: kijelölik a tervezés, a gazdasági szabályozás, az intézményi és vállalati szer­vezeti .rendszer összehangolt, átfogó és fokozatos tökélete­sítésének feladatait. Gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövet­kező években is a minőségi tényezők kibontakoztatása, a gazdaság jövedelem-terme­lő képességének és nemzet­közi versenyképességének fokozása áll. Ennek érdeké­ben olyan továbbfejlesztés­re van szükség, amely gyorsítja a műszaki fejlesz­tést. csökkenti a fajlagos anyag-, energiafelhasználást, ésszerűsíti az eszközök, és a ' munkaerő hasznosítását. A kidolgozásra kerülő ja- Aiaslatok erősítik a köz­ponti irányítás hatékonysá­gát, kedvezőbbé teszik a vál­lalati és tanácsi önállóság feltételeit. Lehetővé teszik az erőforrások gazdaságos -kihasználását, a belső ke­resleti-kínálati viszonyok ja­vítását és a vállalatok kö­zötti kooperációs kapcso­latok bővítését. A munkaprogram abból indul ki. hogy az önálló, vállalkozó és aktív vállalati gazdálkodás feltételeinek megteremtése önmagában még nem eredményezi a gazdaság gyorsabb növe­kedését, az életszínvonal emelkedését. A vállalatok­énak élniük kell az önállóbb gazdálkodás lehetőségével, amelynek kedvező hatása a jövedelmezőségben és a ‘ke­resetekben attól függően mutatkozik meg hogy a meglevő — de még kiakná­zatlan — tartalékok és munkateljesítmények mi­lyen hatékonyságjavulást eredményeznek. A gazdaság irányításában a jövőben is központi fel­adat a népgazdasági terv és az állami költségvetés ki­Az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet központi laborató­riummal egészült ki. A fő­városban, a XXV. kerületi Remény utcában, ahol ko­rábban a Budapesti Mester­séges Megtermékenyítő Ál­lomás működött, — ez idő­közben Gödöllőre költözött — korszerű kénjiai és bi­ológiai vizsgálati és elemző részlegeket rendeztek be. Az ország minden részéből fel­küldött takarmánymintákat a modern laboratóriumban minősítik, ugyanitt monda­nak hivatalos véleményt a beküldött gyapjú minőségé­ről is. A központi laborató­rium szorosan együttműkö­dik a vidéki kémiai és bi­dolgozása. végrehajtásának megszervezése és ellenőrzé­se; a gazdasági folyamatok zavartalanságának biztosí­tása; valamint a gazdasági szabályozók kialakítása és működtetése. Változatlanul központi döntés szükséges a gazdaság fejlődését alapve­tően érintő, nagy horderejű műszaki, fejlesztési és beru­házási kérdésekben. E té­ren elsősorban a népgaz­dasági tervezőmunkát, a megszülető döntések tudo­mányos és szakmai megala­pozottságát kell erősíteni, jobban figyelembe véve a társadalmi összefüggéseket, biztosítva a döntések de­mokratikusabb előkészítését és közérthetőségét. Foko­zottabb ellenőrzés szükséges a monopolhelyzetből szár­mazó indokolatlan előnyök visszaszorítására, továbbá a gazdaságii élet jogi nor­máinak betartására, amely­nek érdekében változásra van saükség a törvényessé­gi felügyeletben és a gazda­ságirányító szervek tevé­kenységében. A gazdálkodók érdekelt­ségét befolyásoló változások között kiemelt helyet foglal el: — a jövedelemszabályozás összehangolt rendszerének kialakítása, a vállalati adó­zási módszerek kidolgozása, egységesítése; — a termelői és fogyasz­tói árrendszer, a fogyasztói forgalmiadé-rendszer kor­szerűsítése; — a vállalatok fejlődését jobban segítő amortizációs rendszer kialakítása; — az új ikeresetszabályo- zási .rendszer — a kísérleti szabályozás tapasztalatait figyelembe vevő — kidolgo­zása, az ehihez kapcsolódó vezetői érdekeltségi rend­szer módosítása; — az export- és import - szabályozás módosítása, ru­galmasságának nevelése; —az új vállalatvezetési formák működtetése; — az eszközáramlás és a bankrendszer korszerű­sítése. A konkrét javaslatok ki­dolgozása 1984. III. ne­gyedév végéig megtörténik. A szabályozás mértékrend­szere az 1985. évi népgazda­sági terv követelményeivel összehangoltan kerül meg­határozásra. tekintettel arra, hogy a változások jelentős része 1985-től életbe lép. A részletes jogszabályokat a gazdálkodó szervezetek no­vemberiben megismerik. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztése a VII. ötéves terv idején is folytatódik olyan ütemezés­ben. ahogy az egyes ele­mek változtatásához szüksé­ges feltételek megteremt­hetők. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése ezért folya­matos feladat, amelyhez a Minisztertanács elfogadott irányelved teremtik meg az egységes szellemű, a gaz­daságpolitikai követelmé­nyekkel összhangban álló végrehajtás feltételeit. ológiai elemzőállomásokkal. Az intézet megbízására több mint húsz egyetemi és fő­iskolai kutatóhely végez szakmai elemzéseket. Ezek az átfogó vizsgálatok hoz­zájárulnak ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelő ösz- szetételű takarmány kerül­jön az állatok elé. A központi laboratórium­ban egy év alatt hozzávető­leg hétezer takarmánymln. tát elemeznek. összesen csaknem hatvanezer kémiai­analitikai és biokémiai vizs­gálatra került sor. A labo­ratórium gyapjúminősítő osztálya csaknem harminc­ezer mintáról adott hivata­los szakvéleményt. Jelenünkben nagyobb szükség van az ésszerű, a feltétlenül forinttermő öt­letekre, az okos kezdemé­nyezések felfedezésére, tá­mogatására, népszerűsítésére, átvételére, mint bármikor volt. Szerencsére egyre több helyütt jönnek rá erre, s így formálják gazdaságosab­bá a mezőgazdasági terme­lést. Ezt tették a viszneki ter­melőszövetkezetben is, ahol nemcsak létrehozták az INJECTCOOP nevű, a fo­lyékony műtrágya előállítá­sát és gyakorlati alkalma­zását megoldó gazdasági tár­sulást, hanem kitartó, szí­vós,r türelmes munkával megteremtették gyártásának valamennyi feltételét is. Júniusban kezdődik a pró­baüzem, s augusztustól in­dulhat a szabályszerű ter­melés. Bábolna nyomában Nyitott szemmel járva felfigyeltek mások ígéretes, sőt bevált kezdeményezései­re. Erre utal Varga József, a társulás igazgatója. — A lelemény a Bábol­nai Iparszerű Kukoricater­mesztési Társulásnál öltött formát, s mi 1978 óta in­formálódtunk sorsáról. Ott A két szomszédos megye szakmáját irányító Miskol. ci Postaigazgatóság az idén is sokat tesz azért, hogy szűkebb hazánkban tovább fejlődjenek, még kulturál­tabbá váljanak a jellegze­tes fekete hollóval fémjel­zett szolgáltatások. Sorra- rendre megújulnak vagy teljesen kicserélődnek a ré­gi hivatalok városainkban és ~ falvainkban egyaránt. Párád nagyközségnek így már az év elején örömet szereztek, Egerben pedig éppen mostanában lehetünk tanúi a főposta esztendők óta tartó rekonstrukciója talán leglátványosabb mun­káinak, a Széchenyi utcai öreg épület homlokzata csi­nosításának. Biztató a foly­tatás is, hiszen 1984-ben be­fejeződik a tavaly kezdett ostorosi korszerűsítés s el­végzik a hasonló dormándi, abasári, recski, pécsi felada­tokat félszáz kisebb megyei vállalkozás mellett. A gyön­gyösi postapalota központi fűtést kap. Az összesen 21,5 millió fo­rintos épületfenntartási- felújítási munkán kívül az igazgatóság mintegy 10 mil­liót költ vadonatúj posta- hivatalokra. Ennek során Besenyőtelek, Boldog, Eger- szalók, Makiár, Noszvaj, Terpes községekben váltják fel a régi, kiszolgált épít­ményeket megfelelőbbekkel. Jellemző ezekre a törekvé­sekre, hogy a legutóbbi, nem egészen másfél évti­zedben a két megye terüle­tén, Borsod-Abaúj-Zemp. lénben és Hevesben 6 nagy, 24 közepes és 75 kisebb lé­tesítményt építettek, ami a jó fél évtizede bizonyította életképességét, méghozzá hatvanezer hektáron. A kétségtelen sikerek sarkall­tak bennünket az adaptá­lásra. Ádám Sándor elnök, aki egyben a tsz elnökhelyette­se, a valóra váltás menet­rendjét ismerteti: — 1982 októberében szer­veződtünk. Akkor a vámos- györki, a tarnaörsi, a gyön­gyöshalászi közös gazdasá­gok csatlakoztak hozzánk, nem húzódozva az ezzel já­ró kiadások vállalásától. Később kimondta az igen? a Gyöngyös—domoszjói Ál­lami Gazdaság, a Borsod— Heves megyei Növényvédel­mi Szakszolgálat, az egri TÉESZKER, — munkatársai a forgalmazásról gondoskod­nak majd — a karácsondi, a nagyfügedi és a jászdó- zsai termelőszövetkezetek. Összejött a nélkülözhetetlen tőke, s kezdődhetett a nagy­szabású beruházás kivitele­zése. Eddig . harmincmilliót' költöttünk az építkezésre: az iparvágány tíz-, a tech­nológiai blokk 15, a térbur­kolat ötmillióba került. Az elkövetkezendő .esztendők­ben még huszonnégymiliiót áldozunk — ezt már a nye­reségből hozzuk össze — a második, illetve a harma­dik ütem finanszírozására. Ez azonban nem akadályoz­hálózat mintegy negyedé­ben teszi lehetővé a mai korokhoz való jobb igazo­dást. Ha hírlapboltból, pavilon­ból — a néhány hete meg­nyitott szép egri, főutcain kívül — az idén már több­re nem is számíthatunk, új, nyilvános telefonállomásból negyvenhéttel biztat a pos­ta ebben az évben. S természetesen több mással is javítják Heves megyében a hírközlést. Mint Miskolcon elmondották — s azóta Domoszlón ki is pró­bálhatták — május 2. óta egy félszáz állomásos auto­mata ECR-végközpont jó­voltából további mátraal- ji községünk élvezheti a távhívás előnyeit. Folyamat­ban van az egri távhívó központ bővítése, amelynek elvégzésével lehetővé válik az is, hogy ezután ne csak hatvani tárcsázással kapcso­lódhassanak a telefonálók a modern rendszerbe, hanem ugyanígy a Zagyva-parti várost is közvetlenül hív­hassák az ország legkülön­bözőbb területeiről. A me­gyeszékhely pedig a nem­zetközi távhívás hálózatába is belép az idén. S a telefonnál maradva hadd mondjuk el azt is, hogy további „automata végközpontok” telepítésével Makiár 90 állomásra kap lehetőséget ugyancsak a táv­hívásban, Szilvásvárad — a már szerelés alatt álló kon­téner segítségével — 400 előfizetőnek hoz örömet még az idén, míg Bélapát­falva és Recsk jövőre, il­letve az azt követő évben jut hasonló előnyhöz. To­za a már említett rajtot, így aztán az idén 10, a kö­vetkező évben pedig 30 ezer tonna termékkel jelentke­zünk a piacon. Előnyök — közelről Gyártmányunk a szusz- penziós, a folyékony mű­trágya lesz, amelynek elő­nyei kétségkívül számotte­vőek. — Az egészséges, a kellő tápanyagarányt a hagyomá­nyos kínálat csak megköze­líti, mi viszont tökéleteset ígérünk. Vonzó az egyenle­tes, kijuttatás, a mikroele­mekkel való kiegészítés is, amelyről eddig szó sem le­hetett, holott ez nélkülöz­hetetlen. Ráadásul — s ez nagyon lényeges, mert más nem képes rá — a talaj jellegét is figyelembe vesz- szük, s a feltérképezett he­lyi igényekhez igazodva, a táblákra méretezve oldjuk meg a keverést, az össze­tételt. A korszerű tárolás és fogadás következtében nincs semmiféle veszteség, s ez sem akármilyen költségcsök­kentő tényező. Eljárásunk, szaktanácsadó szolgálatunk garantálja a tetemes termés­vábbi automatizálással a hatvani egységes helyi há­lózatba kerülő Boldog, He. réd és Nagykökényes is tag­ja lesz a távhívás rendsze­rének ebben az esztendőben. Jövőre pedig Lőrinci von. záskörzetében, a nagyközség, Zagyvaszántó, Apc és Ró- zsaszentmárton közös háló­zatában teremtenek ilyenre módot. Az úgynevezett átviteli utak bővítésére, az érthe­tőbb telefonbeszélgetések biztosítására Eger—Heves, valamint a megyeszékhely és Recsk között 30 csator­nán FCM-berendezést tele­pítenek. S bár távolabbiak, két­ségtelenül jó hírek, hogy a Vll. ötéves terv első esz. tendeiben a hatvani góc­körzet teljes automatizálá­sa során új, háromezer állo­másos távhívó központot kap a Zagyva-parti város, egy 200 állomásos kisebb berendezéssel Hon n csányi. ak és ecsédiek csatlakozó ­átlagnövekedést, azaz a nye­reség gyarapodását. Kell ehtez kommentár? Dollár helyett Viszgél Csörgő Tibor tsz-elnök, még egy bravúrról tudósít: — Az Atágil, a külföldi eredetű szuszpenzáló szer csak dollárért szerezhető be. Épp ezért megpróbáltuk ki­iktatni, helyettesíteni egy ugyanilyen magyar készít­ménnyel. Gesztorai vagyunk egy kutatásfejlesztési társu­lásnak is, így aztán alapoz­tunk a benne rejlő széllé^ mi tőkére. Megszületett a Viszgél, amely vérbeli ri­válisa nyugati társának. * Íme a többlet a fejekben rejlő energiák leleménye... Nincs már nehézség, el­hárultak az akadályok, már csak az utolsó simítások vannak hátra, s teret nyer­het az ésszerűség, a gazda­ságosságot produkáló előre­látás, a gyakorlatba plántált, a valóban forinttermő tudo­mány. Bábolna után Viszneken és környékén is.. . sót is biztosítja. Lőrinciben tovább lépnek a korszerűsí. téssel, egy-egy ezres konté­nert kap Heves, Fü. zesabony, hogy legalább a tervidőszak második felére legfiatalabb városunk és egyetlen városi jogú nagy­községünk se maradjon ki a távhívásból. Egyidejűleg elvégzik az egri góckörzet teljes automatizálását is, míg a gyöngyösinek a re­konstrukcióját tervezik. Heves megyében egyéb­ként már most sem mond­ható éppen rossznak a te­lefonos ellátás, hiszen pél­dául — ha sokaknak talán hihetetlen is — mind Eger. ben, mind pedig Hatvanban több fő- és mellékállomás jut 100 lakosra, mint Mis. kolcon, Hevesen illetve Fü­zesabonyban kedvezőbb a helyzet az Ózdinál. S sző­kébb hazánkban az össze­sen 18 637 számból nem ke­vesebb, mint 16 800 távhí­vással tárcsázható. Gyóni Gyula Minősítik a takarmányokat Pécsi István Megújuló és vadonatúj hivatalok — Korszerűbb telefonháló­zat — Eger, Gyöngyös Miskolcot, Heves, Füzesabony Ózdot is megelőzi — A megyeszékhelyen: nemzetközi távhívás is! M/'t tervez a posta? Képünk a nemrég cross- bárosított te­lefonközpont­ban készült, ahol a bejö­vő hívásokat egyelőre még a hagyomá­nyos módsze. rekkel, igaz. korszerűbb berendezé­seken bonyo­lítják le a te. lefonközpon- tosak (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents