Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-10 / 108. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. május 10., csütörtök 3. A hús a legfontosabb táplálékok egyike, nincs is belőle elegendő a földgolyón, eladni mégsem egyszerű. Az egyértelmű: a hazai ellátás nem szenvedhet csorbát, évről évre gyarapítani kell a húsok és húskészítmények választékát, ám az export sem szorítható háttérbe, a konvertibilis valuta- bevételre minden korábbinál nagyobb szüksége van a népgazdaságnak. Hogyan odható meg mindez? Csak rendkívüli erőfeszítések árán. A HAZAI ELLÁTÁS JAVÍTÁSÁVAL EGYIDÖBEN Bővíthető húsexport Szerencsére, hazánk az egy főre eső jutó hústermelésben a világ első országai közé tartozik., van tehát miből gazdálkodni. A külpiacon elsősoriban a sertés-, a marha - és a juhhús számít kelendőnek., de adunk el szalonnát, zsírt, belsőséget, csontot, bőrkét. vért és több más cikket is. Új piacok A külkereskedők szerint húsexportban az 1960-tól 1972-ig terjedő időszak volt a dinamikus fejlődés kora. Akkoriban könnyebb volt az üzletkötés, az árak is megfelelően alakultak: egy tonna marhahúsért 1800 dollár fölötti árat is lehetett kapni. Mára viszont — az ismert világpiaci változások miatt — sokat romlott a helyzet, olykor az 1000—1200 dollárt is bajos elérni. És ez a kedvezőtlen tendencia tovább tart: 1984-re a hús árának további 12 százalékos csökkenése prognosztizálha. itó. Az exportálási nehézségek a Közös Piac megerősödésével, a tagországok termelésének fölfutásával tovább nőttek. A Közös Piacba tömörült tíz ország adja a világ mezőgazdasági termelésének negyedét. A saját termelésük védelmében a magas vámok mellett olykor az áru árét is meghaladó, úgynevezett lefölözésit vetnek ki. ami a kívülállóknak — nekünk is — szinte lehetetlenné teszi az üzletkötést. A marhahús mindig keresett cikknek számított a külpiacon. Korábban az egyik legjelentősebb vásárlónk Olaszország volt. Am időközben náluk is megnőtt a termelés, s már nem szorulnak behozatalra, sőt marhahúsból fölöslegük, eladható árujuk van. Néhány évig Görögország is jelentős üzleti partnerünk volt, évente 15—17 ezer tonna marhahúst vásároltak hazánkban, amióta azonban beléptek a Közös Piacba, egy dekát sem szállíthatunk nekik, mivel náluk is érvénybe lépett a gazdasági közösség diszkriminációs rendtartása. A nyugati vevők közül már csak szinte a Vatikán államot sikerült megtartani, ők továbbra is tőlünk szereznek be évi 1000—1500 tonnányi marhahúst. A sorozatos piacvesztés új utak keresésére kényszerítette a külkereskedőiket, s ekkor született a felismerés: elsősorban a speciális üzletek megszerzésében próbáljuk meg visszahódítani az itt- ott elvesztett pozíciókat. És mivel a Közös Piac elsősorban fagyasztott húst exportál. nekünk tehát a friss hús értékesítésében lehet keresnivalónk. Ezt a megállapítást Igazolják az idei üzletkötések is: hetente két repülőgép viszi a friss marhahúst Szaúd-Arábiába és Libanonba. Algériába pedig kamionnal szállítják az árut A legnagyobb vevőnk továbbra is a Szovjetunió, idén 35 ezer tonna marhahúst vásárolnak tőlünk. Afrikába, Amerikába A sertéshúst valamivel könnyebb eladni: 1984-ben körülbelül 170 ezer tonnát értékesítünk belőle. Igaz, e téren is megnőtt a Közös Piac termelése, de azért kisebb bevitelre van lehetőségünk. Főként a darabolt sertéshúst keresik, a félsertéssel. a zsíros szalonnával Nyugaton nem tudnak mit kezdeni. így aztán többnyire sonika, karaj, tarja kerül hazáinkból a nyugati üzletek polcaira. Az mindenesetre nagy fegyverténynek számít, hogy a korábbi évek 4000—5000 tonnás sertéshúseladásával szemben idén 40 ezer tonnát értékesítünk a tőkés országokban. Legjelentősebb vásárlónktól Olaszország (13 ezer tonna). az NSZK (6 ezer tonna), a Kanári-szigetek (5 ezer tonna), és Franciaország (3 ezer tonna) számít. A szocialista országok közül — dollárért — nagy mennyiségű sertéshúst szállítunk Lengyelországba (70—80 ezer tonna) és a Szovjetunióba (36 ezer tonna). A bárányhús továbbra is a legjobb árucikknek számít, évente 3000 tonnát tudunk eladni belőle. S mivel fagyasztott áruból Új-Zéland és a dél-amerikai országok uralják a piacot. így csak a friss bárányhús exportálásában vannak jó esélyeink. A pecsenyebárány tonnánkénti ára jelenleg 2500. a t«$es bárányé pedig eléri a 4500 (!) dollárt. Ebből az áruból jelentősebb mennyiséget számiunk Olaszországba, Svájcba. Algériába. Libanonba és Szaúd-Arábiába. A magyar bárányhús egyébként keresett áru. a gyorsított hizlalás miatt ugyanis hamarabb érik el az állatok a kívánt súlyt. így húsuk ízletesebb. Régi törekvésük a magyar külkereskedőknek, hogy az Egyesült Államokba mind nagyobb mennyiségű hús- készítményt szállítsanak. Igaz. az amerikai piac rendkívül igényes, de aki megfelel az előírásaiknak. az jó árat remélhet. Új rekord? A korábbi években elsősorban a dobozos sonkát exportáltuk az USA-ba. ám ez a mennyiség nem volt több évi 5000—6000 tonnánál. A múlt évben már sikerült túlszárnyalni a 10 ezer tonnát is, s 'Valószínű, hogy az idén mintegy 14 ezer tonna dobozos sonka exportjára kerülhet sor. A húsipar azonban régóta szerette volna tovább bővíteni az USA-ba szállítható áruk körét. ezért 11 olyan terméket fejlesztettek ki, amely megfelel az amerikai fogyasztók ízlésének, az ottani előírásoknak. Ezek a termékek az év második felében jelennek meg iaz ottani piacon, s várhatóan kedvező fogadtatásra találnak a vásárlók körében. A húsexport — a számos gazdasági nehézségek ellenére — évről évre növekedett, az ebből származó bevétel már — az élőállat- és húskészítmény-exporttal együtt — meghaladta az 500 millió dollárt. Ebben az évben — az egyensúlyi helyzet javítása érdekében — további növekedést, mégpedig mintegy 8 százalékos fejlődést irányoztunk elő. így várhatóan a húsexportból származó bevétel minden eddigi rekordot megdöntve az idén megközelítheti a 600 millió dollárt. Cseh János Jegyelővétel a világ- bajnokságra — Új tájház Mikófalván — VIDEO-film Egerről — Idegenforgalmi szakemberek, újságírók a világ minden tájáról Főszezonra készül az IBUSZ Megyénk utazási irodái közül az idei idegenforgalmi szezonban az augusztusi szilvásváradi fogathajtó-világbajnokság vendégeinek fogadásával úgy tűnik, az IBUSZ vállalja a legnagyobb szerepet. Mint azt Aflinkó László, a megyei ki- rendeltség igazgatója elmondta. erre az eseményre 15—20 ezer vendéget várnak. Eddig mintegy kétszáz újságíró jelezte részvételét. Ä televíziós társaságok még nem adtak végleges választ, így még nem tudhatják, hogy hány ország televíziója kívánja a sporteseményt a helyszínről közvetíteni. — Többen érdeklődnek a belépőjegyekről. Mikor kezdik árusítani, s mennyibe kerülnek? — Az összes belépő értékesítése az IBUSZ egri irodáján keresztül történik. Az árusítást már a héten megkezdjük. Az állóhelyek nyolcvan, az ülők 120 forintba kerülnek. A maratoni versenyre egységesen ötven forintos belépők lesznek érvényesek, míg az augusztus 20—i zárónapra 150—200 forintos jegyekkel lehet bejutni. — A fogathajtó-világbajnokság — bár kétségtelen a legrangosabi eseménye lesz az idei nyárnak megyénkben —, csak egy rendezvény az idegenforgalmi főszezonban. Mi újat hoz ezen kívül az idei nyár az IBUSZ-nál? — Az egyik legsikeresebb, s a nyugati vendégeink által legkeresettebb programunk a mikófalvi lakodalmas. Nyárra elkészül a 10 millió forintos beruházásunk, amelynek keretében felépül a kulturált körülményeket biztosító új tájház. Ezentúl nem függünk annyira az időjárástól, a helyszínen készítheti el a Hungar-Hotels az ételeket. Ami még újdonság : a Csuvas Étterem vezetőivel közösen készítettünk egy VIDEO-filmet a régi és az új Egerről. Úgy tervezzük, hogy 150 csoportnak mutatjuk ezt be. A jól bevált lovasmikulás-ünnepsé- get most ebhez hasonlóan gyermeknapra is -megrendezzük Szilvásváradon. — Mostanában egyre több idegenforgalmi szakember s az idegenforgalommal foglalkozó újságíró látogatott el a világ szinte mincLen tájáról megyénkbe. fVlire. kíváncsiak elsősorban, s van-e már eredményük ezeknek a látogatásoknak ? — Idegenforgalmi elképzelések köré tartozik, hogy feloldjuk a Balaton-centri- kusságot. Köztudott, hogy Eger, a Bükk, a Mátra nemcsak alkalmas erre, hanem kellőképpen népszerű is. Az elsősorban nyugati szakemberekből álló delegációk személyesen is meg akarnak győződni arról, hogy menynyire felkészülten várják vendégeinket. Megtekintik programjainkat, s ellátogatnak történelmi nevezetességeinkhez. Az olaszok márciusi látogatása után már megérkezett egy hatszáz fős megrendelés, s ugyanezt várjuk az NSZK- ból is, hiszen a nyugatnémet utazási irodák elnöke húsvétkor volt nálunk. Május 10-re várjuk a spanyolokat, de jönnek az osztrák szakemberek is. Ezenkívül az IBUSZ júliusban országos sajtótájékoztatót tart Farkasmájban. — Több idegen felvetette, hogy nem kap megfelelő propagandaanyagot megyénk idegenforgalmi nevezetességeiről. Várható-e ezen a téren is előrelépés? — Üj kiadványaink a nyomdában vannak, s reméljük, hogy a jövőben ezen a téren is ki tudjuk elégíteni az igényeket. Kis Szabó Ervin Összefogással a gyerekekért Épülő táborok Felsőtárkányban Mint több ízben hírt ad. tunk róla, esztendők óta időszerű volt már, hogy Heves megye ifjúsági és úttörőmozgalmának vezetői, aktivistái számára új táborozási, továbbképzési köz. pontot építsenek. A hol kérdésre nem volt nehéz a válasz, hisz a Fel. sőtárkányban a 60-as évek környékén épült blokkhá. zakat, (amely a KISZ-eseket fogadta) csak korszerűsíteni kellett. Emiatt döntöttek úgy az illetékesek, hogy a közvetlen közelben alakít, ják ki Eger város úttörőinek táborhelyét is. (Mert bár elvileg függetlenek lesznek egymástól e létesítmények, gyakorlatilag közös konyha, étterem, kazán látja el a lakókat — ahogy azt a gazdaságosság megkívánja.) Párhuzamosan halad az építkezés. A cél az, hogy 85 nyarára már mindenképp kitárt kapuk várják a fiatalokat. A KISZ-tábor — politikai képzési központ — rekonstrukciója mintegy 26 millió forintba kerül majd. Mint eredetileg, ezentúl is körülbelül 200 fiú és leány elhelyezésére lesz lehetőség. A „kőépületben” télen sem szünetel az oktatás, itt 110 az ágyak száma. Tekintettel arra, hogy nemcsak egyszerűen, a víz-, a villanyháló. zat, az étkeztetés korszerűsítéséről lesz szó, de a technikai berendezések modernizálásáról is bizonyos, hogy átadás után e megyénkbeli intézményben éppoly magas színvonalú képzést kaphatnak majd az ifjak, mint bárhol másutt az országban. A felsőtárkányi úttörőtábor megépítéséért az egri városi tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottságának fölhívására a megyeszékhely lakóinak ezrei fogtak össze. Márciusban kezdődött az akció, amelynek keretében minden hét végén sok százan gyülekeznek, hogy segíthessenek a tereprendezésben, bozótirtásban, kubikolásban, ke. rítésfölhúzásban. Nehéz lenne fölsorolni, hogy már eddig is hány intézmény, hány dolgozója jelent meg a szombati „lapátosztáskor”. De azt sem lenne sokkal könnyebb, hogy hány vállalat ajánlotta föl idáig jelentős anyagi segítségét. Vannak, akik terveznek, vannak, akik a kivitelezés lebonyolításában segítenek, vannak, akik a faházakat vásárolják meg, a kerítés alapanyagait szedik össze, a kőépületek falait emelik, a tetőt rakják. Köszönetért — társadalmi munkában. Persze, biztos, hogy a legnagyobb örömöt az jelenti a már eddig is dologhoz látóknak — ugyanúgy, mint azoknak, akik követ, kező szabadnapjaikat áldoz, zák fel —, ha az úttörőkre gondolnak, akik alkalmanként százan—százötvenen birtokukba veszik majd e szép tábort. A 85-ös átadásig azonban még sok ön. kéntes munkáskézre van szükség. Találkozó legközelebb: e hét végén. Egri panoráma ... Szilvásvárad egyik látványossága a szalajka-völgyi erdei múzeum Erdőrészlet a Blikkből ... (Fotó: Perl Márton) Munkában az egri városi tanács dolgozói (Fotó: Szántó György)
