Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-10 / 108. szám
2NÉPÚJSÁG, 1984. május 10., csütörtök Kilenc nappal kinevezése után még mindig nem lépett hivatalba Rasid Karami libanoni miniszterelnök nemzeti egységkormánya. A kabinet első, szerdára tervezett munkaülését azért halasztották el, mert két miniszter. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke és Nabih Berri, a síita Amal mozgalom vezetője nem tartja biztonságosnak a kormányülés színhelyéül választott baabdai elnöki palotát. A kormány tagjai egyébként külön-ikülön megkezdték a megfelelő miniszteri posztok tényleges átvételét. Szabadulás előtt a csehszlovák túszok A lehető legrövidebb időn belül visszatérhetnek hazájukba az UNITA elnevezésű angolai kormányellenes szervezet által tavaly március óta még fogva tartott csehszlovák állampolgárok. Erről állapodtak meg a Prágában kedden befejeződött, három napig tartott tárgyalásaikon a csehszlovák kormány és az UNITA megbízottai. A tárgyalásokon, amelyeken a csehszlovák küldöttséget Stahislav Svoboda külügyminiszter-helyettes vezette, megvitatták az angolai Alto Catumbela-ben tavaly március 12-én végrehajtott fegyveres akció során foglyul ejtett csehszlovák állampolgárok szabadon bocsátásával és hazatérésével kapcsolatos kérdéseket. Lengyel kábítószeresek A Sztandar Mlodych című lengyel ifjúsági napilap Tadeusz Szelachowski egészség- és társadalomvédelmi miniszter szavait idézve azt írja, hogy 100— 120 ezer kábítószerélvező van Lengyelországban. Nemhivatalos adatok szerint számuk eléri a 300 ezret. A káros szenvedélynek hódolók 70 százaléka 24 éven aluli. A tavaly bejelentett 746 kábítószermérgezés közül száztíz halállal végződött. Az 1981-ben kidolgozott kormányprogram értelmében 1982-ben életbe lépett a kábítószeresek gyógyítását és a társadalomba való visszavezetését célzó rendszer. Az egész országban 400 kórházi ágyat foglalnak el az e betegségben szenvedők. Újabb veszélyes jelenség, hogy terjedőben van a Lengyelországban termelt alapanyagból készült marihuana fogyasztása is. Az ifjúsági lap rámutat, hogy sürgősen gátat kell vetni a kábítószer-fogyasztásnak. A VOLÁN 4. SZ. VÁLLALAT HATVANI ÜZEMEGYSÉGE FELVESZ HORTI MUNKAHELYRE gázpalack fuvarozáshoz TEHERGÉPKOCSI-VEZETŐKET teljesítménytől függően 6-9000 Ft NICARAGUA Hondurasi helikoptert lőttek le Kedden reggel a nicaraguai légvédelem lelőtte a hondurasi hadsereg egyik helikopterét, amely behatolt Nicaragua légterébe. A nica- raguai területen lezuhant helikopter legénysége életét vesztette — közölte Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter. Walter Lopez tábornok, a hondurasi fegyveres erők fő- parancsnoka Tegucigalpában megerősítette a hírt. Állítása szerint a helikopter a hondurasi Amapala kikötő katonai létesítményei felett tett „szemleutat”. A hondurasi kormány tiltakozott a nicaraguai hatóságoknál a helikopter lelövése miatt. A nicaraguai hatóságok közleménye szerint az eredetileg hondurasinak vélt helikopteren „Us Army Commander” feliratot találtak. Washingtonban a Pentagon szóvivője kijelentette, hogy a helikopter amerikai gyártmányú, de nem volt az amerikai hadsereg tulajdonában. Nicaragua Franciaországtól kért segítséget kikötőinek aknáktól való megtisztításához. A kérés Daniel Ortega, a kormányzó tanács koordinátora Regis Debray- vel, a francia elnök tanácsadójával folytatott hétfői megbeszélésén hangzott el. A nicaraguai külügyminisztérium egy jelenleg Londonban ülésező nemzetközi hajózási szervezetet is felkért az ellenforradalmárok és a CIA álTal lerakott aknák eltávolításához szükséges segítségre. A felek kölcsönös megállapodása alapján, Ivan Arhipov, a Szovjetunió minisztertanácsa első elnökhelyettesének kínai látogatását, amelyet ez év május közepére terveztek, bizonyos időre elhalasztják. Újabb letartóztatási hullám indult meg a közép-amerikai Dominikában, ahol hetek óta fokozódik a belpolitikai feszültség. Képünkön: fegyveres rendőrök egy letartóztatott tüntetőt hurcolnak el (Népújság-telefotó: — AP — MTI — KS) —( Külpolitikai kommentárunk Választás a hátsó vonalban BÁR HIVATALOS VÉGEREDMÉNY MÉG NINCS, minden jel arra mutat, hogy Salvadorban, az USA sokat emlegetett „hátsó udvarában” ezúttal olyasmi történt, amit a nagy patron us akart. Az előzmények közismertek: a választások első fordulója március végén gyakorlatilag patthelyzetet eredményezett, míg a gerillák által ellenőrzött meglehetősen nagy területen a lakosság egyszerűen bojkottálta a szavazást. Végül olyan megállapodás született, hogy az első menetben legjobban szerepelt két jelöltet újra szavazásra kell bocsátani. A kettő közül az egyik vitathatatlanul már akkor ' Washington emberének számított: Jósé Napoleon Duarte, a kereszténydemokrata párt jelöltje, aki ve- télytársához képest valóban mérsékeltnek tekinthető. Ennek a megállapitásak az értékéből azonban sokat levon a másik jelölt személye: Roberto d’Aubussion, a nacionalista köztársasági szövetség (ARENA) vezére ugyanis közismerten szélsőséges politikus, akiről az amerikai sajtó megírta, hogy vitathatatlanul ő a hírhedt halálbrigádok egyik vezetője. Hozzá képest mérsékeltnek lenni így igazán nem nagy teljesítmény. .. RÁADÁSUL, HA DUARTE a Reagan-kabinet embereként jellemezhető, akkor d’Aubuisson, „az angyalarcú mészáros” más körökhöz kötődik: a Christian Science Monitor legutóbbi száma szerint a halálbrigádok igazi irányítója ugyanis a CIA volt és marad. A hivatalos Washington józanabb politikai köreiben felismerték : az ARENA-vezér győzelme esetén nehéz, vagy talán lehetetlen lenne megkapni az amúgyis vonakodó kongresszustól a Salvadornak szánt amerikai kormánysegélyeket. Mivel szinte a teljes baloldal most is távol maradt az urnáktól, a két jobboldali vetély- társ közül a szalonképesebb nyert, de — Reaganék várakozásával ellentétben — nem elsöprő arányban, hanem csak néhány százalékkal. A számok azt mutatják, hogy Duartét a főváros és környéke juttatta győzelemhez. Vidéken, a szinte korlátlan hatalmú helyi kiskirályok földjén (tizennégy tartomány közül kilencben!) továbbra is megmaradt az ARENA befolyása, megakadályozva a leendő kormányfőt, hogy komolyan tárgyaljon a gerillákkal, vagy netán visszaszorítsa a gátlástalan szélső jobboldali terrorosztagokat. MIVEL DUARTE EGYEDÜL semmilyen jelentős döntéshez nem elég erős, nem nehéz megjósolni, hogy a választások után végül is mi változik Salvadorban: valószínűleg semmi. Vagyis a fő politikai frontvonal nem a parlamentben, hanem továbbra is az őserdőben húzódik. Harmat Endre SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT teljesítménytől függően 4-7000 Ft kereseti lehetőséggel. Jelentkezni lehet: munkaügyi csoport, Hatvan, Bercsényi út A KAVICSBÁNYA VÁLLALAT HATVANI ÜZEME FELVÉTELRE KERES: hajózási felelőst és úszómunka-gépvezetőt, bányaművelési csoportvezetőt. FELTÉTEL: ; vasipari szakma, középfokú műszaki végzettség és KPM-vizsga. Elektrlkust í FELTÉTEL: villanyszerelői szakma és eiektrikusi tanfolyam, vagy viilamosipari technikum. Villanyszerelőket, lakatosokat. Vili. általános iskolai végzettséggel fizikai dolgozókat, akiket betanítunk SZÁLLfTÖSZALAG-KEZELŐNEK. Lehet nyugdíjas is Budapesti felhívás—nyugati fogadtatás Jószerével még el sem olvasták a Varsói Szerződés tagállamainak Budapesten kiadott felhívását Brüsszelben, az Atlanti Szövetség központjában, Washingtonban és jó néhány más NATO-tagállam fővárosában, máris megszületett a visszautasítás. Igaz, lassan már rutineljárásról van szó: bármilyen nemzetközi fórumon terjesszenek is elő új kezdeményezést, az enyhülést szolgáló javaslatot a szocialista országok, az elutasítás, a lekezelés szinte automatikusan következik rá — még akkor is, ha ezek a javaslatok sokszor magukba foglalják a korábbi nyugati javaslatok egyes elemeit is. Genf, Bécs — sőt korábban Helsinki is — nem egy példát mutatott erre. Ha azonban a NATO-vá-; lasz ilyen formában szinte előre kiszámítható, mi értelme van az új és újabb javaslatoknak? Miért folytatják következetesen ezt a kezdeményezés-sorozatot a Varsói Szerződés tagjai? A válasz tulajdonképpen igen egyszerű: azért, mert meggyőződésük, hogy a világpolitikában előbb-utóbb győzedelmeskedniük kell a realitásoknak, a józan észen alapuló megfontolásoknak. Emellett, s ez is igen fontos elem, az új javaslatok nemegyszer olyan új elképzelésekkel bővítik a korábbi elképzeléseket, amelyek az időközben bekövetkezett fejleményeket, az újabb tapasztalatokat is magukba foglalják. A Varsói Szerződés tagjai a Budapesten kiadott felhívásba is belevettek ilyen új elemeket. Abból kiindulva például, hogy az adott nemzetközi helyzetben a kétoldalú tárgyalások — Washington magatartása következtében — nem sok jót ígérnek, javasolják a kollektív konzultációt a két katonai-politikai csoportosulás képviselői között, feltételezve, hogy így nagyobb az esélye egy közös álláspont létrejöttének. Az 1983 januári prágai nyilatkozathoz képest viszonylag nagyobb hangsúlyt kapott most, hogy az esetleges szerződés nyitva áll minden csatlakozni kívánó állam előtt — bár ezt az elvet annak idején a Politikai Tanácskozó Testület már a csehszlovák fővárosban is leszögezte. Ugyancsak hangsúlyos a mostani javaslatban az az elképzelés is, hogy a tárgyalások többféle módon is megkezdhetők, akár mindjárt az érdemi kérdések vitájával is. Egyszóval a Budapesten közzétett tervezet figyelembe vett néhány, a prágai tanácskozás óta szerzett tapasztalatot. Kétségkívül azért is lényeges a budapesti felhívás. mert megmutatja a világ közvéleményének, sőt a NATO-államok vezetőinek is, hogy a szocialista országok nem tekintik reménytelennek a jelenlegi nemzetközi helyzetet, megvan bennük a jó szándék arra, hogy valamilyen formában javítsák a nemzetközi légkört. Közismert tény, hogy a nyugateurópai politikusok közül többen szívesen látnának valamiféle lépést, amely ebbe az irányba hat, hiszen a feszültség fenntartása számukra sem kedvező, s még inkább alárendelt szerepre kárhoztatja őket Washington előtt. Ezek a politikusok — és főként az enyhülést követelő mozgalmak — ösztönzést kaphatnak a Varsói Szerződés tagjainak ilyen formában demonstrált jóakarata láttán. S ha még Washington kézlegyintéssel intézheti is el saját partnerei óvatosan megfogalmazott ellenvéleményét, korántsem biztos, hogy ezt a helyzetet képes tartósan fenntartani. Végül a felhívás azért is fontos, mert ismét megmutatja, hogy a vitás kérdések megoldását nem maximalista követelésekkel lehet megkezdeni, hanem józan, a lehetőségek keretei között maradó lépésekkel. A javaslatok kétségkívül elsősorban általános jellegű, bizalom- növelő intézkedéseket irányoznak elő. Da aligha hihető, hogy a jelenlegi körülmények között ennél többet lehetne tenni. Ha viszont az általános bizalom megerősödnék, akkor már hozzá lehetne fogni a részletes, nemegyszer igen bonyolult — és az egyes országok katonai biztonságát közvetlenül érintő — témák megvitatásához és rendezéséhez is. Üres kifogásnak tűnik az a nyugati „érvelés”, hogy a javaslatokban foglalt elvek szerepelnek az ENSZ alapokmányában, vagy a Helsinkiben aláírt záróokmányban. Sem az egyik, sem a másik nem jelent szerződéses kötelezettséget a lemondásra az erőszakról, kötelezettséget a békés kapcsolatok fenntartására — a Prágában előterjesztett, majd most Budapesten megismételt tervek viszont, ilyen nemzetközi jogi érvényű biztosítékokat is adnának elfogadásuk esetén. Nem régi javaslatok puszta felmelegítéséről, egyszer már elutasított tervek megismétléséről van tehát szó a Budapesten kiadott felhívásban, hanem jelentős békekezdeményezésekről. Mindaddig, amíg a válasz a másik fél részéről csupán az elutasítás; nem pedig a megfontolás, szükség van az ilyen javaslatok megismétlésére, állandó korszerűsíté- re és bővítésére. Kis Csaba LIBANON Még mindig nem ült össze az első kabinet Arhipov kínai látogatásáról
