Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-27 / 123. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. május 27., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Szimptóma: szindróma...? Nem véletlenül kérdőjeleztük meg a címbeli két szóalakot. Egyrészt azért, mert az utóbbi időben a kelleténél gyakrabban jutnak szerephez a napi sajtó hasábjain, másrészt azért, mert e két idegen megnevezés túlburjánzása miatt a megfelelő magyar nyelvi formák háttérbe szorulnak. Arról nem is szólva, hogy felhasználóik el is bizonytalanodnak használati értékük és jelentéstartalmuk tekintetében. Minderről tanúskodik példatárunk is: „Most csak, hogy néhány nekem — gondolom másnak sem — tetsző szimptómát feljegyezzek: a hivatkozás szimptó- máját például az előírásokra” (Népújság, 1984. febr. 11.) — „Ne gondoljuk ám, hogy a baromfiudvar-szimp- tóma (a vidéki tévé a baromfiudvarhoz kezd hasonlítani) kizárólag a tévétársaságok exkluzív problémája”. (Jel-Kép, 1984. 1. sz. 178. 1.). — „Az FDP pártütése, amelyet már nevezhetünk Genscher-szindrómának is” (Magyar Hírlap, 1984. febr. 11.). — „A népek életében az egymás elleni kijátszhatóság nem lehet fátum. Rókafogta- csuka-szindróma inkább” (Élet és Irodalom, 1984. márc. 16.). — „Nem léphetünk túl azon a szindrómán, amelyet Marshall McLuhan a visszapillantó tükör metaforával fejezett ki” . (Jel- Kép, 1984. 1. sz. 22. 1.). Egerben is nagy érdeklődést váltottak ki azok az újságcikkek, amelyek ezzel a címmel jelentek meg: A Vermes-szindróma. A szövegben olvashattuk ezt a mondatot is: -„A Vermesszindróma a magyar élsport egyik alapproblémája”: azaz a vidéki tehetséges sportolók fővárosba csalogatása (Népszava, 1984. febr. 18.). A Jel-Kép hasábjain jelent meg a „breton-szindróma” jelzős szerkezet, amivel arra utaltak, hogy Bretagne-ban jelent meg az első újfajta nyomdatermék, a fényképregény (Jel-Kép, 1984. 1. sz. 183. 1.). Amikor először jelentkezett lapjainkban a szindróma szó, felhasználói szükségét érezték annak, hogy értelmezzék is azt, valahogy így: „A szaúdi-szindróma: van egy orvosi kifejezés, a szindróma. Tünetegyüttest jelent, vagyis olyan jelenségek csoportját, amelyből kórmegállapítási következtetések vonhatók le” (Népújság, 1982. ápr. 8.). Valóban: mind a szimptóma, mind a szindróma alapjelentésében orvosi műszóként vállalt nyelvi szerepet ezekkel a jelentésváltozatokkal: tünet, tüneti jel, előjel, valaminek a tüneti velejárója, valamilyen bajnak a kórtünete stb. Bár a szindróma szó használati értékében ezek a jelentésváltozatok is benne foglaltatnak, a két szót mégsem lehet egymással felcserélni, mint azt éppen napjainkban sokan megteszik. A szindróma magyar megfelelői ezek a nyelvi formák; tünetcsoport, a tünetek összessége. Átvitt értelemben : jelenség sorok, jelenségláncolat, jelenségfürtök, a jelenségek köre stb. Az idegen szó feleslegesen gyakori használatát elkerülhetjük, ha ezekből a magyar megfelelőkből is válogatunk. dr. Bakos József Finn filmhét Budapesten Finn filmhetet tartanak a magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából a budapesti Filmmúzeumban május 28—június 2. között. A filmhetet megnyitó díszelőadáson hétfőn este Lauri Törhönen „Égő angyal" című filmjét láthatja a közönség. NEM REMEKMŰ Szív dolog a reverenda alatt Eszkimó asszony fázik Avagy egy szerelmi gyilkosság története A francia és a világirodalomba csodagyerekként berobbanó Arthur Rimbaud se csak remekműveket alkotott. E zseniális kamasz igen rövid életéből — harminchét esztendősen halt meg egy marseille-i kórházban — mindössze négy évet áldozott a literatúrának. E rövid periódus kevéssé sikerült terméke a Szív dobog a reverenda alatt című munka, amelyet először regénynek, majd helyesen novellának minősített. A nem éppen korszakalkotó mű. Verlaine-hez került, aki nem szorgalmazta megjelentetését. Vallásos megfontolások, esztétikai szempontok befolyásolták? Ki tudja. Én inkább az utóbbira voksolnék. Egy biztos: a publikáció jól megkésett, hiszen csak 1924-ben nyomtatták ki. Azóta kuriózumként emlegetik. olyan „csemegének", amelyre az ínyenceknek érdemes felfigyelni. Ebben van valami. Akkor is, ha a téma egyáltalán nem időtálló, ha megmosolyogjuk, a papnövendék főszereplő naiv hangoltságú Hálás feladatot vállalt magára a Magyar Népművelők Heves megyei Területi Szervezete és az egri Helyőrségi Művelődési Otthon vezetője Hidy Pál, amikor mecénásként két tehetséges egri szerző bemutatkozásának teremtett lehetőséget. Nem mindennapos jelenség, hogy két alkotóművész Egerben pódiumhoz jussék. Az is kivételes, hogy a művek interpretálására vállalkozó előadók ilyen hittel, értően, kellő alázattal és átélve tolmácsolják tanáraik és barátaik alkotásait. A műsorban Hátai László zeneszerző hangszerekre, énekhangokra írott művei és Magyar László költő versei váltották egymást jó szerkesztésben; végül közös szerzeményük a Napáldozat című kantáta hangzott el a közönség nem kis gyönyörűségére. És akik vállalták a művek tolmácsolását. Marik Erzsébet, Juhász Flórián (zongora), Ágoston Ottó (ütők), Pintes Ildikó, Péró Zsuzsanna, N. Radák Edit, Gazsi Olivia, F. Szádeczky Csilla (ének), Kakuk Jenő, Gazsi Olivia (vers) a füzesabonyi ÁFÉSZ Tinódi férfi katmarakórusa, az egri 2. sz. Gyakorló Iskola gyermekkórusa (Végh József né vezetésével) és az MMK Kamarakórusa (vezényelt: Tar Lőrinc). Közös ügynek tekintették alkotó és előadó dolgát, nem kis feladatnak téve ezzel eleget. Kátai László 1966-ban kapta zeneszerzői diplomáját a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Farkas Ferenc növendékeként. Tanított Szegeden, Komáromban, Füzesabonyban, volt Az I. országos fényképkiállítás negyedszázados évfordulóján ismét Jászberénybe hívták az ország úttörő fotográfusait Felhívásukra 19 úttörőházi fotókör 85 tagjától 268 képet kaptak, közülük a zsűri 92- őt tartott érdemesnek a kiállításra. A szombaton délelőtt tarvívódásait, ha hiányoljuk az egyenes ívű, a lendületes cselekményvezetést, ha mind reménytelenebbül várjuk az érdekes, a jellemzőerejű fordulatokat. A Jászai-díjas Gálffi Lászlót — nem zavarták a kétségtelen hibák. Bízott abban. hogy eredeti. egyéni ízű színészi % adottságaival nem csak közömbösíti, ellensúlyozza ezeket, hanem arra is képes, hogy a valóság varázsával frissítse fel a könyvespolci rabságra kárhoztatott, ígéretesebb jövőt nem is nagyon érdemlő szellemi terméket. Mi tagadás: nagy fába vágta a fejszét, mégis irigylendő ügyességgel birkózott meg, a nehéz feladattal. A meglehetősen sovány jelzésekből sokszínű karaktert teremtett. Jóvoltából egy olyan talán soha nem létezett ifjúval találkoztunk, akinek egészséges érzékei lázadoztak a szigorú egyházi kötelmek ellen, akinek tiszta személyisége először hangolódott át a lét értelmét sugalló Szerelemtől. Fiatalembere egyszerre volt ártatlan és imposztor, áthaa Szentendrei Vajda Stúdió festője, jelenleg a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékén dolgozik, zeneszerzői munkájával a kórusmozgalmat szeretné támogatni. — Az itt elhangzott „Bartók Béla emlékére” komponált darab két zongorára és ütőkre a központ, ehhez képest a „Zongoradarab” a kezdet és a „Napáltíozat” a folytatás — mondta Kátai László. — De hangsúlyozom, hogy az esten elhangzott művek (Ylksi Ruusu, Rock and Roll, népdalfeldolgozások és a fentiek) csak restanciák, melyeket legalább 12 éve hordok magamban. Magyar László 1946-ban született, volt szakács tanuló, Kaposváron elvégezte az Állattenyésztési Főiskolát, majd levelező tagozaton tanári diplomát szerzett Egerben, biológia-mezőgazdasági szakon. Tanított Sírokban, ösz- szevont nyolc osztályos iskolában, az egri gyermekvárosban, jelenleg a 212. sz. Iparitanuló és Szakmunkásképző Intézet nevelőtanára. Verseire jellemző, hogy azt és akkor írja, ami és amikor foglalkoztatja. Mint költő, részt vett megyei és országos pályázatokon, színpadi játékot, drámát írt, s ezekkel első és harmadik helyezést ért el. — A hétköznapokról szeretnék vallani — mondta Magyar László. — Az ebben fontosat akarom hirdetni. Ez a kisdolgokban való lényeg- keresés. Hinni szeretném, hogy gondolataimat tovább viszi a hallgató, vagy az olvasó. A nagy sikerű előadást tegnap a füzesabonyi művelődési házban is bemutatták. Molnár Klára tott megnyitón Bodovitsné Sink a Julianna megyei úttörőtitkár díjakat adott át. Az egri Hámán Kató Megyei Űttörőház fotóköre a beküldött kollekciójáért II. dijat, a Jászkun Fotóklub jutalmát kapta. Nívódíjban részesült az egri Pederi Attila Emlék az unokáknak című képéért. — / JA tó tekintetű és zavart, gu- nyoros és álmodozó. Elhitette velünk —, legalábbis a péntek délutáni előadás negyven perce alatt —, hogy az effajta tizenéves nemcsak volt, van, hanem a jövőben is megszülethet. Olyannyira, hogy ösztönösen tiltakoztunk Matkócsik András rendező erőszakolt korszerűsítési kísérletei ellen, teljesen feleslegesnek tartva a nyersen a mára utaló, a bántóan didaktikus diaképek vetítését. Aztán véget ért a bódulat, rádöbbentünk, arra, hogy mindez „csak” bűvöletes játék. Természetesen a legjavából... Pécsi István Várszínház Kisvárdán Az idén június 2-án lesz az évadnyitó a Kisvárdai Várszínházban. A Szabolcs- Szatmár megyei város középkori vármaradványa területén kialakított 670 személyes színház műsorán ezen a nyáron 11 darab szerepel a saját társulat, a debreceni, a békéscsabai és a szolnoki színház, valamint a „Magyar” és a „Pestbuda” színkör előadásában. A program a debreceni Csokonai Színház vendégjátékával — Mascagni: Pa_ raszbecsület és Leoncavallo: Bajazzók című operájának bemutatójával — kezdődik. A várszínház társulata Dolce—Mikó—Babrinek: A kölyök című komédiájával zárja az évadot, július 22-én. (MTI) A Hatvani Galériában pénteken este nyílt meg Reich Károly gyűjteményes kiállítása. A galéria mindkét termét gazdagon betöltő grafikai anyag Nagy István rendezői elképzelése nyomán világos képet nyújt a látogatónak, mi az a lüktető elevenség, ami Reich Károly inkább lírai, de drámai vonásoktól sem mentes életművén átvibrál. A megnyitó a szokásostól eltérően nem a grafikák megtekintésére hívta fel a közönséget, hanem széksorokkal várta. Ez alkalomra ugyanis Mészöly Katalint, az Operaház kiváló művésznőjét kérték1 fel hangversenyszereplésre. Tamás Menyhért József Attila-díjas költő néhány mondatban, magvasan méltatta Reich Károly művészi-emberi értékeit, majd Moldvay Győző, a galéria vezetője által köszöntött művész is helyet foglalt a közönség soraiban — és mert; neki is szólt, —, végighallgatta Mésaaöly Katalin műsorát. Három részből állt az énekesnő áriaA művészetben ma már elavult témának számít a szerelmi gyilkosság. Kézenfekvő. hogy miért. Mostanság alig akad olyan ember, aki fegyverrel, késsel oltaná ki szerelme, vagy vetélytár- sa életét. Egyszerűbb megoldás is kínálkozik: a válás. a békés szakítás. Xantus János, Eszkimó asszony fázik című filmje mégis egy ilyen gyilkosság története: az elhagyott férj megöli a csábítót.. . Előfordulhat ilyen napjainkban? Elképzelhető, hiszen a tettes nem mindennapi figura: süketnéma. Az alkotás az ő indítékait tárja fel, helyenként naplószerű pontossággal. Laci, az Amerikából Budapestre hazatérő zongorista elhódítja a születése óta testi fogyatékos János feleségét. A művész csupán flörtre gondol, de halálosan beleszeret az intézetben nevelkedett nőbe. Mari, aki férjétől kapta az eszkimó asszony nevet — bizonyára ridegsége miatt —, az egészséges férfit választja, de nem képes viszonozni annak érzelmeit. Férjéhez is csupán szánalom kötötte. Hamis, illúziókkal teli világban él. szülők nélkül „burokban” nevelkedett. Megdöbbentő, hogy a két vetély- társat saját csacska elképzeléseire használja fel: beatzenekart alapítanak hárman. Laci zenét komponál, János dobol. Mari pedig közhelyekkel teli versikéit énekli. Miközben hol az egyik, hol a másik férfival, vagy mindkettővel él együtt, elmérgesedik a viszonyuk. A hajdani zongoraművész, estje. Saint-Saens Sámson és Delilójából a híres áriát adta elő bevezetésképpen. Ez a hatalmas drámai feszültségtől, szenvedélytől, asszony! elhivatottságtól túlfűtött vallomás egy ilyen drámai alt számára mindig biztos siker. Ez a színes orgánum, ez a feszülő művész- temperamentum forró légkört teremtett maga körül, és bár a kiállítási terem ornamentika nélküli világa nem színpad, az installációs lámpák mind ünnepi világosságot árasztottak, mégis a buja, nagy áldozatokra képes asszonyi érzések világába vitte el az ária a hallgatóságot. Jóval szelídebben. de szenvedély lobogott Bizet Carmenjének Hab liner jó jóban, hogy aztán fellángolhasson ismét a látomások tüze Verdi Trubadúrjából. A műsor második részében Kodály Háry Jánosából, Székely fonójából csendültek fel dallamok. S mintha itt egy másik asszony másféle szerelemről vallott volna. És hogy egy harmadik aki egyre többet iszik, ráveszi az asszonyt, hogy költözzenek külön, de nem sokáig maradnak együtt. A lány váratlanul elutazik Amerikába. A szerencsétlen magányos férj pedig, több késszúrással megöli a csábítót. Méhes Marietta — bár beszédhibája kissé zavaró —. elfogadhatóan formálja meg a szerepét. A süketnémát játszó Lukáts Andor és a zenészt megjelenítő Bo- guslaw Linda nagyszerű ellenpontjai egymásnak. Plasztikusan elevenítik meg a kétféle karaktert. Az egyik nagyon sikeres ember, de lemond karrierjéről a szerelem miatt, a másik az átlagosnál is szerencsétlenebb, s nem képes meghozni a maga áldozatát. Kisemmizetté válik, ezért gyilkol. Mindez nem jelleméből, hanem tehetetlenségéből fakad. Erre utal az a jelenet is, amikor kioltja riválisa életét ,s a talpa alá kerülő csigát kikerüli. A mű nem szolgál magvas tanulságokkal. Nagy hiányossága, hogy néhány szűkreszabott intelmen tűi nem derül ki az író-rendező szándéka. Nem ábrázolja a példázat társadalmi gyökereit: a háromszemélyes darab így a levegőben lebeg. Matkócsik András operatőr jól alkalmazkodik képeivel az egyes részek hangulatához. Lukin Gábor és Vígh Mihály zenéje viszont nem üti meg a profi szintet, amelyet csak leront a női szereplő hamis hangja. (homa) énjét is megmutassa ez a kitűnő művésznő, humorát is megcsillogtassa, két számot énekelt a lassan feledésbe merülő Kerekes operettekből és hármat Lehár három operettjéből. A siker miatt még ráadás is kellett. A művésznő zongorakíséretét Patkó József látta el. Ezeket a zenés tárlatnyii- tásokat Hatvanban már négy éve következetesen folytatják. Ma már kialakult törzsközönség élvezi ezt a művészeti társítást. Járt itt Kocsis Albert, Szergej Dávidon. az angol Tomkins - együttes, Rohonyi Anikó, aa Egri Fúvósötös, Kovács Kolos. Szendrey-Karper László. a japán Omori Mizuomi, Moldován Stefánia is. A terem százötven néző befogadására alkalmas, de ez a méret azt a meghitt, klubszerű hangulatot biztosítja, amely egy ilyen összeszokott «közönséget éltet. Ezen a tárlatnyitáson — így szokták ezt mondani —. minden a helyén volt. Farkas András Napáldozat után Kátai László és Magyar László szerzői estje Pirosnyakkendős fotósok Hatvani tárlatnyitás — hangversennyel
