Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-24 / 120. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. május 24., csütörtök i. Automatizálás és mezőgazdaság Nagyot változott a világ — állítja traktoros ismerősöm. Negyedszázada, fiatal legény korában még az eke szarvát fogta, most a légkondicionált traktor vezetőfülkéjében ül. Különféle lámpák villognak előtte, jelezve a traktor működését. Terjed a magyar mezőgazdaságban is az automatika, üzemóraszámlálót szerelnek a gépekre, amellyel ellenőrizhető a kihasználás, javítható a szervezés. Szem veszteség jelző, terhelésszabályozó van a kombájnokon amelyek ugyancsak a masinák teljesítményét javítják. E héten a Magyar Agrártudománya Egyesület gépesítési társasága Veszprémben veszi számba a mezőgazdaság automatizálásában eddig elért eredményeket és a tapasztalható hiányosságokat. Mindkettőre bőven találunk az ágazatban példát. A hetvenes években terjedtek el a nagyteljesítményű traktorok, atnelyek egyben sokba is kerültek. Gazdasági érdek lett a gépek kihasználása. Az automatizálás segített ebben, hiszen a gépekre szerelhető műszerekkel pontosan lehet mérni a teljesítményt, a terhelést, s ezekből kikövetkeztethető a traktoros szorgalma vagy figyelmetlensége, a szervezés sikere és kudarca. Az automatizálás alapvető feltételei — a kiforrott termelési technológiák. a gépesítés magas színvonala, a gépkihasználtsági érdekeltség — többnyire már adottak. Emelkedtek az üzemanyagárak, drágábbak lettek a gépeik, s mindezek az üzemeltetés gazdaságosságéinak javítására serkentették a gazdaságokat. A szakemberék szerint ma már ott tartunk, hogy az automatizálás hiánya a termelés gátja lehet. Persze, így jobbára csak a kutatók gondolkodnak. A gyakorló szakemberek számba veszik az automatizálás nehézségeit is. A vetésellenőrző. szemveszteségjelző műszerek csak néhány hétig vagy napig működnek. a termelés idényjellegéből következően. Ehhez képest drágák, megtérülésük lassú. Mások — ugyancsak a gyakorló szakemberek — ellentmondanak ennek. Szerintük a műszerek kihasználását nem szabad vizsgálni. a rájuk fordított kiadást nem érdemes sajnálni, hiszen az 50—60 ezer forintot érő berendezések két-thárommillió forintos gépek teljesítményét javítják. Ezzel szemben is van ellenérvük a kétkedőknek. A mezőgazdasági gépek üzem- biztonsága nem mindenkor kielégítő, esetenként akadozik az alkatrészellátás, így aztán hiába van meg a csodálatos automatika, ha alkatrészhiány miatt a tábla végén áll a hárommillió (forintos kombájn. Nem megoldott a műszerek szervizelése sem. Egy-egy típust munkacsúcsok idején használnák, egymástól távoli területeken, s igy a meghibásodott műszerek javítása is gyakorta döcög. Másutt a műszerek felszerelése okozza a gondot. A hazai traktorállomány nem egységes, a különféle típusokhoz másként és másként illeszthető a gondosain szerkesztett automatika is. A vitát persze, a maguk módján döntik el a gépkezelők. Könnyen eltéved kezükben a kalapács, s a féltett műszerre sújt, ha a traktorosnak nem érdeke a műszer alkalmazása. Márpedig ez nem mindenütt érdeke. Ha a műszer a gépkezelő ellenőrzését szolgálja csak, anyagi ösztönzés nélkül. több bosszúságot, mint örömet hoz. Ezért a legdrágább és a legkényesebb automatika is csak akkor szolgálja a termelést, ha ezt engedi a gépkezelő, ha saját érdekét is megtalálja a műszerek alkalmazásában. Az ösztönző bérezés nélkül csak cicoma a villogó műszer a traktoron. Az érdekeltség serkenthet a számítógépek használatára is. amelyekről ugyancsak szó lesz a veszprémi tanácskozáson. Gyakorta hallani, hogy nálunk a mezőgazda- sági nagyüzemek fejlődése mögött elmaradnak a korszerű szervezési, irányítási módszerek. Ez persze indokolatlan, hiszen világszerte ismertek ezek az eljárások. Egyike a lehetőségeknek a számítógépek alkalmazása, melyek a legutóbbi esztendőkben terjednek is a mezőgazdaságban . Terjednek, de rendkívül lassan. A gazdaságok vezetői tartózkodóak, az ország számítástechnikai eszköz- állományának alig több mint egy százaléka működik a mezőgazdaságban. Van gazdaság, ahol mindössze egyetlen számológépet tartanak, de az is többet van a fiókban, mint használatban. Másutt három számítógép is működik. A különbség egyik oka lehet, hogy a mezőgazdasági árak központilag szabályozottak, a termelési lehetőségek, a termőhelyi adottságok ismertek. így aztán elég a papír és ceruza ahhoz, hogy eldöntsék a gazdaságok: melyik növényből mennyit termeljenek. A termelési szerkezetet ugyanis a közgazdasági szabályozás dönti el. Jóllehet szűk körű ez a szemlélet, valamelyes igazsága mégis van az ekképpen gondolkodóknak. Az automatükák. számítógépek használatától ugyanis meg kéül követelni a gazdaságosságot csakúgy, mint a termelés más tényezőitől. Csak azért, mert új, korszerű, nem érdemes bevezetni egyetlen termelési eljárást, irányítási, szervezési módszert sem. Ha papíron kiszámítható a termelési szerkezet. nincs szükség számítógépre; ha bosszúsággal jár a műszerek felszerelése, szervizelése, könnyen lemondanak használatukról. Ezért az automatizálás is csak akikor lehet eredményes, ha alkalmazásának feltételeit is megteremtik. (V. F. J.) MEGY A MUNKÁS VÁNDORÚTRA, DE — MEGÉRI — A HETEDIK HELY MÉG ÜRES — SVÉD VATTA ÉS VENTILLÁTOR Harcban zajjal, hőséggel, monotonitással A Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárában Gyári munka, vasasmunka — néhéz munka. Többé- kevésbé mindenki tudja ezt. leginkább azonban természetesen azok. akik nem csupán jártak már gyárban, vagy filmet láttak, vagy olvastak róla, hanem azok. akiknek itt a munkahelyük. Ugyanakkor ismeretes az is, hogy mi az utóbbi években, évtizedekben sokat tettünk az ipari munka megkönnyítéséért. a munkahelyi ártalmak enyhítéséért. A Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyára az aránylag fiatal üzemek közé tartozik. Okkal-joggal tételezhetjük fel tehát, hogy csarnokaiban nem a „klasz- szikus” kép fogad bennünket, nem sovány, beesett arcú munkások robotolnak fülsiketítő zajban, fullasztó hőségben ... — Erről ilyen értelemben valóban nem beszélhetünk — mondta legutóbbi találkozásunkkor Blahó István, a gyár igazgatója. — Ugyanilyen téves ítélet lenne azonban, ha ideális képet igyekeznénk a gyári munkáról kialakítani. Annak ellenére igaz ez. hogy az ipar természetesen kereste. keresi a munkahelyi ártalmak csökkentésének módjait Ilyen szempontból mi 1982-t tekintjük a kiindulási pontnak. Ekkor tértünk át a 44 órás munkahétről a 40 órásra, és a kieső időt intenzívebb munkával kellett pótolnunk. — Milyen megoldási lehetőségek kínálkoztak erre? — A cél, a feladat tehát az volt, hogy dolgozóink számára úgy könnyítésük meg a munkát, hogy közben a korábbinál többet tudjanak termelni. Ennek érdekében részben nagy teljesítményű termelőberendezéseket állítottunk munkába, másrészt pedig Igyekeztünk megteremteni az intenzívebb munkavégzés feltételeit. Ehhez három terhelő tényezőt kellett csökken tenünk: a zajártalmat, a munka monotonitását, valamint a hö- és levegőszennyezettséget. Az igazgató által eddig elmondottak teljesebb megértéséhez hadd mondjuk el: a füzesabonyi gyárban melegüzemű kemencék mellett zajos gépekkel történik, illetve történt a termelés. Hogy ez milyen volumenű, arról képet ad, hogy jelenleg napi il millió koronazárat. 2 millió menetes z&-, rókupakot, 320 ezer alumínium tubust, 70 ezer alumínium- és 30 ezer acéldobozt gyártanak. S történt mindez nem ritkán nagy zaj és hőség közepette. A helyzet gyökeres megváltoztatásához tehát 1982- ben láttak hozzá, s hogy mennyire komolyan vették, azt mutatja: azóta mérnöki diplomamunkák, ergonómiai szakdolgozatok témáit képezik ezek a kérdések. — Milyen eredménnyel? — kérdeztük az igazgatótól. — Először is tájtérképet készítettünk a nagy zajkibocsátó források megjelölésével. Kiválasztottuk a legzajosabb gépeket és berendezéseket. egy munkacsoport pedig megkezdte a zajcsökkentés lehetséges megoldásainak kutatását. Az általuk kidolgozott javaslatok közül választottuk ki a legjobbakat, és határoztuk meg. hogy ezeket milyen sorrendben alkalmazzuk. Kiindulási pontként nyilvánvaló volt, hogy a legve- szélyesebb zajokat a nagy teljesítményű kivágógépek, a sűrítettlevegó-fúvók, a rosszul rögzített burkolatok és gépállványok okozzák. Ezek megszüntetésére intézkedési tervet készítettünk, és megoldásukon azóta is dolgozunk. — A gyártás jellegéből következik, hogy a munka itt rendkívül monoton és ezért nagyon fárasztó. Ezen hogyan tudtak segíteni? — Mivel a feladat adott, és annak megvalósítási módja úgyszintén, ezeket kénytelenek vagyunk állandóként felfogni. Lehetséges megoldásként azt fogadtuk el, hogy a dolgozók időnként új munkahelyre kerüljenek. Ez nem volt köny- nyű, mert a megszokotthoz nagyon sokan ragaszkodnak, még akkor is. ha ott nehezebb a munka. Márpedig: esetünkben ötszáz emberről van szó, akik közül nem egy kijelentette: „Én nem megyek, nem ugrálok, nem vagyok bohóc!” Végül — mint a továbbiakban Blahó István elmondotta — úgy tudták megoldani ezt a fontos kérdést, hogy több művelet elvégzésére tanították be a munkásokat, igy több munkahelyen végezhettek egyenértékű munkát, és természetesen magasabb teljesítménybér-kategóriába is kerültek. A termelőüzemekben csoportos munkadíjazási rendszerben dolgozunk — hangzott a magyarázat. — A munkások az adott üzemben előállított kész termék után járó munkabérüket „közös kalapba” teszik. és ebből olyan arányban részesülnek, ahogyan az ott dolgozók arról demokratikus alapon döntenek. Egyébként kvalifikáltságuk alapján hét kategóriába sorolták a dolgozókat. A legmagasabba azok kerültek, akik a legtöbb műveletet ismerik, a legnagyobb teljesítményre képesek, példamutatóak és a társadalmi munkában is élenjárnak. Az 1-es kategóriába a kezdők kerülnek, akik 3400—3700 forintot keresnek. igaz, hárem műszakban, a hatodik kategóriába soroltak pedik ötezer forint felett. . — És az elit kategória, á 7-es? — Egyelőre a dolgozók saját -megítélésük szerint erre még nem találtak embert ... De térjünk vissza a munkahelyi ártalmak problémájához. A legnehezebb feladatot nálunk a hő- és levegőszennyezettség megoldása jelenti. Minden egyes munkahelyen friss levegő bejuttatását akarjuk biztosítani. Ennek végrehajtását már meg is kezdtük, a melegérzetet pedig ventillátorok beépítésével csökkentettük. A tubusüzemben például, ahöl a kemencék vannak. tíz ventillátort építettünk be, ezek egyenként nyolcezer forintba kerülnek. A zaj elleni egyéni védekezéshez nagyon jó hatásfokú. svéd Bilsom-féle vattát is alkalmazunk, másrészt pedig üzemi egészségügyi szolgálatunk folyamatosan ellenőrzi a zaj- és levegő- szennyezettségi ártalmat, illetve a dolgozóknál ezek miatt bekövetkező esetleges károsodásokat. — Akad példa kirívó esetekre? — Szerencsére nem. Hallásromlás — tudomásom szerint — itt, a gyárban nem következett be. Igaz, a „hangnyomás” a legzajosabb gépünk közvetlen közelében is „csak” 95 decibel, míg egy közepes disc óban 140— 150 decibelt mérnek... Persze, a körülmények mások ott és megint mások itt. Mindenesetre mi, Füzesabonyban évente 3—5 millió forintot fordítunk dolgozóink munkakörülményeinek jobbá, egészségesebbé tételére, és úgy gondolom. nem minden siker nélkül... Az pedig, hogy a leginkább érintettek], a munkások miként vélekednek erről, az egy újabb írásunkból fog kiderülni. B. Kun Tibor Pannónía-agrámapok Az idén ismét megrendezik a Pannónia mezőgazda- sági napokat. A napirendjén hagyománya zerűen a dunántúli országrészt — hazáink egyik legfejlettebb agrár- gazdasági területét — érintő kérdések szerepelnek. Takarékos gyártmányfejlesztés R négymilliomodik hiítőgépkompresszor Egerből Az egri Finotnszerelvény- gyárban elkészült a négy- milliomodik hűtőgépkompresszor. A Berva-völgyi üzemben kereken húsz év óta gyártanak hűtőgépek részére motorkompresszoro- kat, amelyeknek mind a hazai, mind a külföldi piacom növekvő sikerük van. Az érdeklődést szemlélteti, hogy a gyártás első évében, 1964-ben húszezer kompresz- szort készítettek, az idén pedig már — a megnövekedett igények figelembevé- telével — 360 ezer gyártása szerepel az éves programjukban. Ennek többsége a hazai ellátást biztosítja, de a tőkés országokba is évről évre több, az idén már 115 ezer kompresszort szállítanak. Rendszeres piacuk van Olaszországban, Dániában, valamint Jugoszláviában és a Német Demokratikus Köztársaságban, de termékeik népszerűek Angliában és Törökországban, Ghánában és Kuwaitban egyaránt. A nagyvállalat sikereit azzal érte el. hogy termékét folyamatosan korszerűsíti. Ezzel nemcsak a piacon maradását tudta biztosítani, hanem növelte is az értékesítést. A folyamatos fejlesztés eredményeként az itt gyártott kompresszorok működése kevésbé zajos és a korábbinál lényegesen kevesebb villamos energiát fogyasztanak az újabb konstrukciók. A nyolcvanas években készült szerkezetek zajszint.je kétharmadára csökkent és az energiafogyasztása is mintegy 30 százalékkal kevesebb, mint a korábbi gyártmányoké. Ez az energiatakarékos fejlesztés a belföldi kereskedelem egész évi igényeit figyelembe véve több millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. ezzel együtt a népgazdaságnak. A gyár vezetői azt tervezik, hogy kitüntetésben, illetve jutalomban részesítik azokat a dolgozókat, akik a legtöbbet tették a kompresszorgyártás korszerűsítéséért.. Hangsugárzók vizsgálata A Magyar Tudományos Akadémia Mérésügyi és Méréstechnikai Szolgálatának Akusztikai Kutatójában Videoton gyártmányú hangsugárzókat vizsgálnak (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Mentve a menthetőt Téglát a ZÖLDÉRT nél... A magánerőből építkezőknek elég sok bosszúságot okoz, hogy csak hosszas utánajárással kapják meg a szükséges anyagokat. S, bár a gond az ipar alacsony teljesítőképességéből fakad, mégis egy-egy új üzlet nyitása kedvezően hat az ellátásra. Ez mondható el a Horton és Kálban átadott depó raktáráruházakról is, amelyeket a budapesti Építőipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat és a Heves megyei ZÖLDÉRT közösen tart fenn. A cég újabb áruház nyitására készül. Június 1-től várják a vásárlókat az egri ÉPTEK—ZÖLDÉRT Házépítők Boltjába, amelyet a hűtőház egyik hatalmas tárolójában rendeznek ibet — Valóban nem a ZÖLDÉRT profilja az építőanyag-kereskedelem — mondta Kiss József, a vállalat igazgatóhelyettese. — Mégis rákényszerülünk arra, hogy foglalkozzunk ezzel. A hűtőháznak ezt a raktárrészét eddig nem tudtuk hasznosítani, ugyanis a burgonya évről évre megfagyott itt. Emiatt az épület kivitelezőjével és tervezőjével is pereskedtünk, de ezzel a gond nem oldódott meg. Ekkor jött az ÉPTEK kedvező ajánlata, s úgy döntöttünk, hogy elfogadjuk. Természetesen nemcsak a helyiséget biztosítjuk, hanem egy jelentős összeggel is társulunk. Mint megtudtuk, a ZÖLDÉRT ötmillió forintot adott az induláshoz a vállalat fejlesztési alapjából. A bolt készlete pedig 18—20 millió forint lesz. — Biztosak vagyunk abban, hogy a befektetett pénz két-három éven belül megtérül. Nem félünk attól, hogy a tervezett 60 millió forintos forgalmat nem tudjuk teljesíteni az idén. A jövő évben száz-százötvenmillió értékű árut szeretnénk itt értékesíteni. Amint kiderült, többek között fürdőkádakat, radiátorokat, festéket, szőnyegpadlókat, fénycsöveket kínálnak a hatalmas méretű eladótérben. De lesz itt cement és vasáru is. — Mindent igyekszünk itt biztosítani, ami egy házépítéshez szükséges — kapcsolódik a beszélgetésbe Hídvégi István, a ZÖLDÉRT másik igazgatóhelyettese. — Az ÉPTEK profiljához tartozó cikkeken tűi a TÜZÉP-eken megtalálható anyagokkal, így cementtel, téglával, cseréppel is foglalkozunk. Persze, ez nem azt jelenti, hogy kooperáltunk a TÜZÉP-pel, sőt inkább versenytársak lettünk. Az ÉPTEK engedélyével az összforgalom 10—15 százalékának megfelelő cikket külső számítóktól is beszerezhetünk. Bélapátfalváról cement érkezik majd, termelői áron, Romhányból színes csempék, Győrből tapéták, Istenmezejéről pedig faipari termékeket kapunk Egyébként kazánokat, boyle- reket, tolózárakat, kábeleket is értékesítünk. A bolt előtt, a szabadban tárolják azokat az anyagokat, amelyeknek nem árthat az időjárás. Az üzlethez vezető utat is felújították. — Azt, hogy ezután menynyivel javul majd az építőanyag-ellátás, nehéz lenne megjósolni. Mindenesetre egy beszerzési csatornával több lesz, így a vásárló mindenképp jól jár. Ügy érezzük, hogy ez a tevékenység cseppet sem zavarja majd a zöldség-gyümölcs forgalmazást, viszont a vállalat bevételét növeli.
