Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. május 22., kedd la Szövetkezeti példa Hatvanból Az igényesebb gyermekjátékokért A Lego mintáján sze­retnénk to­vábbfej­leszteni Gabi Játékcsalá­dunkat — mondja Hor­váth Béla telepvezető Május 23-án, holnap, is­mét megnyílik a BNV. A látványos külsőségek — in­tenzív megvilágítás, színes prospektusok, fülbemászó ze­ne, tetszetős külsejű pavi­lonok, tárgyalószobák, ká­vét, hűsítő italt felszolgáló csinos nők — olykor el­vonják a figyelmet a lé­nyegről. arról, hogy az ilyen kiállítások mögött kemény, fárasztó munka rejlik. Olyan munka, amelynek csak je­lentéktelen, végső mozzana­ta a pavilonok építése, hi­szen egész éven át nagyon sokat kell tenni azért, hogy a versenyképesség esélyé­vel rajtolhasson egy-egy ter­mék ott, ahol oly sok más termék is megméretik. Bár, még csak előzetes adataink vannak a BNV-ről. ezek ismeretében is levon­hatunk néhány biztató kö­vetkeztetést. Tavaly 1667 volt a ma­gyar és 865 a külföldi kiál­lítók száma, az idén pedig 1839. illetve 919. Ez egyér­telműen igazolja, hogy mind ■itthon, mind külföldön nőtt az érdeklődés a BNV iránt. Közvetve eb­ből az is megállapítható, hogy a hazai cégeknél már nagyabb súlya-rangja van a marketing tevékenységnek, vagyis a piaci, üzleti poli­tikának. mint korábban. Ez azért is örvendetes, mert sokáig gyenge oldalunk volt az értékesítési szféra, sőt, részben még ma is az. Ta­nulságos esetek sokasága iga­zolta, hogy jó, kelendő árut termelni már számtalan vál­lalatunk tud, az eladáshoz, annak megszervezéséhez és művészetéhez viszont még kevésbé ért. (Még a tavalyi BNV-nagydíjas termékek között is van erre figyel­meztető példa!) Ha gyökeres változásról még nem is be­szélhetünk, annyit minden­esetre leszögezhetünk: a leg­több ipari vállalat már el­jutott ahhoz a felismerés­hez, hogy a mai pénzszűke ellenére is meg kell jelenni a BNV-n, s vállalni kell — mert érdemes — az ezzel járó elég borsos kiadáso­kat is, hiszen a vásár olyan intenzív reklámlehetőség, amelyhez fogható nemigen akad máskor. Még a szug- gesztív hatású tv-röklám sem veheti fel vele a ver­senyt, hiszen a dolgok ter­mészete szerint az is egy­oldalú. mit sem árul él ab­ból. hogy az adott termé­ket hogyan fogadja a fo­gyasztó. A vásáron viszont azonnal lemérhető a hatás. Szembetűnő változást je­lez az is, hogy az idén a komplett gépek, berendezé­sek mellett lényegesen több alkatrésszel. részegységgel jelennek meg a pavilonban a kiállítók. Aki csak egy kicsit is járatos az ipar gondjaiban az örül a több évtizedes szélsőségesen késztermék- központú szemlélet nyilván­való változásának. Látszólag jelentéktelen apróság a BNV kiállítóinak szakosodása, vagyis az. hogy tavaly még együtt állított ki az energetikád, elektroni­kái és erősáramú ipar. az idén pedig már mindegyik külön helyen mutatja be a termékeit. (Hasonlókat mondhatunk egyébként a vegyipar, s több más ipar­ág területéről is.) Ám, aki végighallgatta dr. Kapolyi László ipari miniszter be­szédét februárban, az ipari vezetők országos tanácsko­zásán, az tudja, hogy az ilyen „osztódások” mögött örvendetes jelenség rejlik. Azok az ágazatok, iparágak követelnék maguknak külön helyet a BNV-n is. amelyek előtt nagyobb jövő áll. Más szavakkal a BNV azt is tük­rözi, hogy a honi ipar ter­mékszerkezete fokozatosan korszerűsödik. Amint más években, az idén is iparunk teljesítőké­pességének fokmérője lesz a BNV. A hasonló célra hi­vatott magyar és külföldi termékek összehasonlítása alkalmat ad arra, hogy fel­mérjük : miben haladtunk előre, hol' vagyunk elmarad­va, mit kell tennünk azért, hogy iparcikkeink többsé­gét ne közepes minőségű­nek. hanem annál jobbnak minősítse a világpiac. Szemléletes és átfogó képet kapunk ipari kultúránk fej­lettségi fokáról, hogy meny­nyire exportképes, s mennyi­re komplex ez az ipari kul­túra, amely fogalomkörbe az alkatrészek és részegysé­gek széles választéka, a fo­lyamatos és megbízható szer­viz egyaránt beletartozik. Mindent egybevetve: az idén is munkahely lesz az ipari vezetők, szakembe­rek1 és kereskedők számára a BNV. A tájékozódás és a megméretés, az üzleti tár­gyalások és új fejlesztési el­határozások színtere. Az ilyen helyeken szokásos kül­sőségek — intenzív megvi­lágítás, színes prospektusok, fülbemászó zene, tetszetős külsejű pavilonok, tárgyaló- szobák, és így tovább — va­lóban csak arra szolgálnak, hogy nemzetközi mércével mérve is kellemes, kultu­rált környezetben folyjék az a munka, amely vélhetően — egyebek között — iparunk megújulási készségét is tük­rözi. (M. L.) Szüléink, nagyszüleink még kukoricacsuhéból bar­kácsoltak maguknak babát. A kézimunkaórán a tanítók mutatták meg a gyerekek­nek a játékkészítés forté­lyait, a nagyobb testvér az­tán maga csinált a kiseb­biknek állatfigurákat gyű. fásdobozból, gyufaszálból. A legtöbb családnak nem telt méregdrága alvósbabára, autómodellre, legfeljebb ólomkatonára. De azt is el­cserélték a srácok, ha a másiknak sikerült elcsen­nie apja kabátjáról egy-egy gombot, hogy végre teljes legyen a fociesapat... A játékszerek tematikája, formája mindig a társada­lom anyagi életével, szellemi kultúrájával, pedagógiai szempontjainak fejlődésével kapcsolatos. Nem véletlen hát. hogy a házi figurákat felváltották a gyári termé­kek, Magyarországon 1958. ban már 245 millió forint értékben adtak el e cikkek, ■bői. Ma bizonyára ezen ösz- szeg sokszorosát költjük a gyermeki játékösztön kielé­gítésére szolgáló eszközök­re. Az ország egyik legna­gyobb játékgyártó szövetke­zete a Zuglóplast Műanyag- és Fémfeldolgozó Szövetke. zet, amelynek hatvani telep­helyén 44 milliós forgalmat terveznek az idén csak a különböző műanyagjátékok, ból. Közszükségleti cikkek­ből 30, a különböző műsza­ki termékekből pedig 50 mii. Hóért szeretnének értékesí­teni. A gyerekek legelső játékai készülhetnek itt: zörgő koc­kák a csecsemőknek, mű­anyagvödrök, homokozófi­gurák, dömperek a nagyob­bacskáknak, különböző építő- és társasjátékok az óvodásoknak, iskolásoknak, no és a Gabi játékcsalád, amely rendszerében legin­kább a közkedvelt Legóra emlékeztet. Persze mérete, színe, csomagolásának mód­ja messze nem vetekszik külföldi társáéval, de to­vábbfejlesztésének lehetsé­ges útjaival már foglalkoz­nak a szövetkezetben. — Szó sincs arról, hogy mi „koppintani” akarnánk, hiszen ez etikátlan lenne, mi több, feltételek nélkül hiábavaló vállalkozás is — magyarázza Horváth Béla telepvezető. — Egyszerűen azt szeretnénk, ha praktiku­sabb, ízlésesebb, a kor kö­vetelményeinek megfelelő cikkekkel mehetnénk a piacra. A mostani Gabi építőlapok vastagok, a fele méret is ugyanazt a célt szolgálná, s a megoldás még anyagtakarékos is. Később a meglévő egységeket figu­rákkal bővítjük — ez a variációs lehetőséget nőve. li —, majd az egészet tet­szetős csomagolásban kí­vánjuk forgalomba hozni. Mindehhez ötletet, támpon­tot persze a Lego ad. A Gabi játékcsalád egyébként jelenlegi formájában is ke­resett, sőt Csehszlovákiában és Lengyelországban is szí­vesen veszik. A műanyagjátékok színé­ben sajnos nem sok változás várható, mivel az alapanyag matt és ezt nem fogja job­ban a színező festék. Az ütésálló polisztirol egyéb­ként is hiánycikk. Ez az oka annak, hogy az üzletekben a nagyobb ünnepek előtt hiányos a választék, vagy üres a pult. Lényegében ha­sonló a helyzet a közszük­ségleti cikkek frontján is: a kereskedelem óriási meny. nyiségű műanyag tányért, tálkát, tálcát rendel. de ezekhez sincs mindig a Me- ladur névre hallgató úgyne­vezett élelmiszertiszta NDK alapanyag, mert a szövetke­zet rendelésének legfeljebb a 70 százalékát igazolják vissza. A hazai alapanyag minőségével viszont — amíg gyártották — több probléma is felmerült. — Termékeink csomagolá­sában szeretnénk előbbre lépni — szól Horváth Béla. — A csomagolóeszközöket eddig más cégekkel készít, tettük, amiért évi 6 millió forintot fizettünk. Ráadásul a nyomdai átfutás 'lassú­ságát ismerve és a mi kevés példányszámunkat figyelem­be véve azok sohasem ak­korra készültek el, amikor kellettek. A szövetkezet ve­zetése ezért, no meg a ta­karékossági szempontokat, egyben a korszerűséget is szem előtt tartva döntött úgy. hogy házon belül old­ja meg a feladatot. Vásárol­tunk egy berendezést, amely­nek segítségével ezentúl kemény pvc-fóliába tesz- szük termékeinket. A fővárosi székhelyű szövetkezet hatvani telep­helyén összesen 94-en dol­goznak. Az előző évi ered­ményeik alapján a munká­sok az idén hatszázalékos bérfejlesztésben részesülnek. A géppark hazai, illetve a szocialista országokból va­lók, s kétféle technikával: préseléssel, illetve fröccsön­téssel dolgoznak. A célszer­számok is helyben készül­nek, ugyanaz a tízfős kol­lektíva tartja kaiban a be­rendezéseket is. A készter­méket több lépcsőben me- ózzák. A selejtet egy itteni szakcsoport ledarálja, így az anyagot újból fel tudják használni: a préstermékek gyártásakor húsz-harminc százalékkal ismét bekeverik. — Minőségi reklamáció­val ritkán van dolgunk — mondja a telepvezető, — sőt a tőkés piacra is sike­rült betörniük a Beccon ne­vet viselő hatos gyermek­készletünkkel. A citrom- és narancssárga színű lapos és mély tányérkákat egymillió forint értékben exportáljuk Hollandiába. Ha egy hazai gyártású hajszárítót, vagy sütővasat veszünk a kezünkbe, annak műanyagnyele is itt készül éppúgy, mint a KQNTAKTA kapcsolók külső burkolata, hogy csak néhányat említ­sünk a szövetkezet széles termékskálájából... Fazekas Eszter Segítőkész hortiak Terv és teljesítmény, ahogy az elnök megítéli CÉL: 15 MILLIÓ TONNA GABONA Ösztönző pályázat E hónapban vb-ülésen vi­tatják meg a horti községi tanács tervfeladatainak vég­rehajtását. Alkalmas tehát az időpont, hogy a ciklusból el­telt három esztendő fonto­sabb eseményeit és eredmé­nyeit számba vegyük Kassa ImszIó elnökkel. — Meggyőződésem, és ezt tükrözi majd a beszámoló, hogy a VI. Ötéves tervre ki­tűzött céljainkat elértük. Ilyen szempontból kiemelke­dő teljesítmény, hogy tíz­millió forintos beruházás ke­retében négy tanteremmel bővítettük általános iskolán­kat, ezzel párhuzamosan pe­dig megkezdődhet a régi tan­intézet teljes felújítása. A rekonstrukció befejezése 1985 augusztusában lesz esedékes — mondja beszélgetésünk során a tanácselnök. — Az eltelt három év szempont­jából az sem lebecsülendő, hogy sikerrel teljesítettük az általános iskolai napközi fel­újítását, művelődési házunk elektromos berendezését kor­szerűsítettük, az épületet pe­dig, a könyvtár tatarozásá­val együtt, átfestettük. Ami egészségügyünket illeti, tár­sadalmi segítséggel igyekez­tünk rendelőink műszere­zettségén, technikai feltéte­lein változtatni. Megtudtuk a későbbiek so­rán, hogy o horti tanácsve­zetők múlt évi törekvéseinek középpontjában az energia­takarékossági program állt. Ennek megfelelően központi fűtéshez juttatták a művelő­dési házat, az egészségügyi tanácsadót, az öregek nap­közi otthonát, az iskolai tor­natermet és a könyvtárat csaknem másfélmillió forint nyi ráfordítással. De utakat is javítottak, korszerűsítet­tek, bár nem a reményeiknek megfelelően, ötmillió forin­tot mindenesetre felemész­tett a Csillag, az Ady Endre, a Bajcsy-Zsilinszky utca, to­vábbá a Fodor-köz burkola­tának építése. Ezenkívül kő­lappal igyekeztek ellátni még néhány, nehezen járható ut­cát, amilyen például a Jó­zsef Attila, és e munkála­toknál is komoly támasza volt a tanácsnak a helyi társadalom, a segítőkész hor­tiak sok-sok száza. — Természetesen elemezni igyekszünk a végrehajtó bi­zottság testületé előtt a köz­ség kereskedelmének helyze­tét is, mégpedig olyan kö­vetkeztetéssel, hogy a Hat­van és vidéke Áfész gondos­sága folytán jelentősen ja­vult a lakosság ellátása. Ez leginkább a Hunyadi téri üzlet átadásának, illetve a húsbolt felújításának köszön­hető — jegyezte meg Kassa László, majd igy folytatta: — Az óvoda központi fűté­se május végére elkészül, át­alakítjuk továbbá a 2-es kör­zeti rendelő fűtését, majd kiépítjük a Mátra utat. Gond? Az is akad. Nagyon keressük a módját, ahogyan az általános iskola energia- takarékos fűtését megold­hatnánk. Továbbá változat­lanul kitartunk amellett, hogy a tervciklus végére megoldódjon a község intéz­ményi és lakossági földgáz­ellátása, amiben ugyancsak számítunk a társadalom tá­mogatására. (m. gy.) Lapunkban többször is le­írtuk már, hogy az idei népgazdasági terv 15 millió tonna gabona termelését irá­nyozza elő. Szükség van er­re a múlt évi lemaradás pót­lására, nem kevésbé pedig nemzetközi fizetőképességünk megőrzése érdekében. A má­jusi esők után megnőtt a re­mény ennek elérésére és ha még több csapadék lesz, még közelebb kerülhetünk a cél­hoz. Ezzel párosul a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak a közel­múltban közzétett felhívása, amelyben országos pályáza­tot hirdetett a legjobb ga­bonatermelő gazdaságok ve­zetőinek anyagi elismerésére, ezzel is kifejezésre juttatva a jó munkát, a magas szín­vonalú szakmai teljesítmé­nyeket! Az ösztönző pályázat véd­nökei között a minisztériu­mon kívül a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa, az Állami Gazdaságok Országos Központja, a Gabona Tröszt, valamint a Vetőmagtermelte- tő és Értékesítő Vállalat és és a MEDOSZ is szerepel. A jutalmak elnyerésére a gazdaságok pályázhatnak a gabonafélékkel: búzával, ár­pával, rizzsel, zabhal, takar­mánycirokkal és kukoricával, ha ezek vetésterülete a 800 hektárat eléri, vagy megha­ladja. Ezenkívül az is fel­tétel, hogy egy-egy üzemben az idei gabonatermés meny- nyisége szárnyalja túl az 1982. évit és, hogy ennek érdeké­ben milyen ösztönző, érde­keltségi rendszert alakítottak ki a dolgozók körében. A pályázatokat három ka­tegóriában bírálják majd el. Az elsőhöz azok a üzemek tartoznak, amelyekben a ga­bonatermő terület 800—2000 hektár között változik. A másodikban kétezer-egytől 3000 hektárig terjedő, míg a harmadikba a 3000 hektárat meghaladó gabonát termelő gazdaságok pályázhatnak. Mind a három kategóriában első, második és harmadik díjakat adnak át megfelelő anyagi elismeréssel és okle­véllel. A pályázatoknak tartal­mazniuk kell az adott gaz­daság 1984. évi összes gabo­na-vetésterületét és a terme­lés' mennyiségét, összehason­lításul az 1982. évivel, vala­mint ismertetni kell a ter­melés érdekében kialakított ösztönző rendszert is. Ezeket az üzemek a Hevea megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára küldjék 1984. december 15-ig, ahol értékelik majd és azt követően pedig továbbítják a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumba. Egy- egy nyertes pályadíj össze­ge az üzem első számú ve­zetőjét és egy szakemberét illeti meg 60—40 százalékos arányban. Érdemes tehát foglalkozni vele. Megyénk állami gazda­ságainak és termelőszövetke­zeteinek is minél nagyobb számú érdeklődését várják... (mentusz) Munka és vásár Műszakon­ként 400 da­rab készül a gyermektá­nyérokból (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents