Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-22 / 118. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1984. május 22., kedd Genscher Moszkvában Szovjet—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek hétfőn Moszkvában. A képen: &ndrej Gromlkö (balra) üdvözli vendégét, Hans-Dietrich Genschert (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) —( Külpolitikai kommentárunk )— Párbeszéd és realitás GENSCHER KÜLÜGYMINISZTER moszkvai látogatása alkkor is fontos eseménye a ikelet-nyugati kapcsolatok kialaŰöulásának, ha tudjuk: a párbeszédhez a légkör pillanatnyilag kedvezőtlenebb, mint a korábbi szovjet—nyugatnémet találkozókon volt. Az nagyjából kiszámítható volt, hogy a konzervatív ibonni kormánykoalíció nagyobb megértést tanúsít majd az Egyesült Államok globális politikája iránt, mint szociáldemokrata elődei. Mégis, némi meglepetést kéltett, hogy a Kohl-kafoinet — az NSZJK-nak a kelet-nyugati kapcsolatokhoz fűződő érdekeltsége ellenére —• ilyen messzire megy az amenikai adminisztráció erőfölényre törekvő politikájának, rakétatelepítési terveinek támogatásában. ROPPANT JELLEMZŐNEK TETSZŐ bonni reakció volt, hogy még előterjesztése előtt elutasították Craxi olasz kormányfő elképzeléseit a rakéta telepítés leállítására. Az .pedig egyenesen feledni remélt időszakot idézett fed, amikor a közelmúltban a szovjet sajtó kénytelen volt aggodalmait kiférj teni á nyugatnémet revansizmus újjáéledésének veszélyét hangoztatva. A szovjet sajtó véleménye szerint a német egységgel összefüggő, megszaporodott bonni nyilatkozatok megrontják a kétoldalú kapcsolatok légkörét, s esetleg kikezdhetik az NSZK és kelet-európai szomszédai kapcsolatait rendező történelmi fontosságú szerződések szellemét. Ezek után nem meglepő, hogy Moszkvában is különösebb illúziók nélkül tekintettek a tárgyalások élé. Mindemellett a rendkívül feszült nemzetközi viszonyok között önmagában a szovjet—nyugatnémet politikái párbeszéd folytatódása is figyelmet keltő mozzanat. S a megbeszélések napirendjén valóiban a világpolitika főbb kérdései, főlég a fegyverkorlátozás, Európa ügyed, s a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok állnak. Genscher útja mindenképpen tükrözi azt a szovjet törekvést, hogy az érdesebb nemzeftíközi légkör ellenére sem (esetleg épp emiatt nem) szabad egyetlen lehetőséget sem elszalasztani a dialógus folytatására. Persze, korai lenne még a várható eredményekről szólni. Annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy az európai együttműködés szemszögéből jelenleg a parányi lépések is szinte ugrással egyenértékűek. Jlx fi öyőri Sándor Előkészületek a moszkvai VIT-re A jövő évi világifjúsági találkozóra mintegy 18—20 ezer résztvevőt, és megközelítőleg kétszer annyi vendéget várnak a szovjet fővárosiba — mondotta egyebek között Viktor Misin, a Knmszamol KB első titkára. a szovjet előkészítő bizottság elnöke hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján. A szovjet ifjúsági szervezet mindent megtesz annak érdiekében, hogy a legkedvezőbb körülmények között kerülhessen sor a nagyszabású találkozóra, 1985. július 27. és augusztus 3. között. A Világifjúsági Találkozón minden olyan ifjúsági szervezet részt vehet, amely egyetért a XII. VIT jelszavával : .Az antümrperialis- ta szolidaritásért, a bekéért és barátságért” — jelentette ki Misin. — A nemzetközi előkészítő bizottság nemrég Szófiáiban megtartott második ülésén már 218 nemzeti előkészítő bizottság, regionális és nemzetközi ifjúsági szervezet képviselői voltak jelen — mondotta Viktor Misin. Fémipari sztrájk az NSZK-ban Az NSZK-ban hétfő nulla órától tovább szélesedett az egy hete tartó fémipari sztrájk. A Fémipari Dolgozók Szakszervezete (IG Metall) felhívására 33 ezer vasas szüntette be a munkát Hessen tartományban. A sztrájkotok száma ezzel megközelíti a 60 ezret. A helyzet kiéleződését jelenti, hogy a tőkés munkaadók kedden kizárnak 65 ezer dolgozót a munkából Észak-Wüttembergben, Észak-Badenben. A kizárt munkások számára a szak- szervezeteknek sztrájkpénzt kell fizetnie. Vagyis a tőkések célja a szakszervezet anyagi meggyengítése és a sztrájk letörése. Eközben az autóiparban egymás után állnak le az üzemek, alkatrészhiányra hivatkozva. A leállított üzemek dolgozói sem bért, sem sztrájkpénzt nem kapnak. S miután az iletékes kormány- intézmény — a Szövetségi Munkaügyi Hifatal — a tőkéseket támogatva úgy döntött, hogy munkanélküli segélyt sem folyósít részükre, ezek a tömegek esetleg szembef ordíthatlak sztrájkoló társaikkal. A sztrájkoló, a kizárt és leállított dolgozók száma szerdára eléri a 250—300 ezret. Harcászati gyakorlat hazánkban A Magyar Néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai az éves kiképzési tervnek megfelelően a közeli napokban — tartalékos hadkötelesek bevonásával — harcászati gyakorlatot hajtanak végre. A gyakorlaton mintegy nyolcezren vesznek részt. A gyakorlat megtekintésére Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására hazánkba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek fő- parancsnoka. (MTI) Hétfőn kezdte meg tárgyalásait Moszkvában Hans- Dietriech Genscher, a Né' met Szövetségi Köztársaság olkancellárja, külügyminiszter. aki vasárnap érkezett a szovjet fővárosba a Szovjetunió kormányának me^ií- vására. Mostani látogatása idején a nyugatnémet külügyminiszternek az idén már harmadszor lesz alkalma időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalásokat folytatni szovjet kollégájával. Andrej Gromikóval. A stokholmi konferencia januári megnyitóján, valamint ez év februárjában Moszkvában — amikor Genscher Kohl kancellár társaságában Jutij Andropov temetésén vett részt — találkozott egymással a két ország diplomáciájának a vezetője. A Szovjetunió álláspontja szerint a második világháború után kialakult politikai realitások, a moszkvai szerződésiben, valamint a Helsinki Záróokmányban rögzített elvek alapján kell alakítani a két ország kapcsolatait. Genscher látogaA szovjet—amerikai viszony mindenkor alapvetően meghatározza a nemzetközi helyzet egészét; a mai feszült, kiélezett légkörben pedig különösen. Megkülönböztetett jelentőségű tehát, hogy vélekednek a másik félről a két nagyhatalom fővárosában, merre látják a kivezető utat a kapcsolatok jelenlegi mélypontra süllyedt szakaszából. Erről, a lehűlés okairól, s a változás kilátásairól beszélgettünk Moszkvában Radomir Bogdanowal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egyesüli Államok és Kanada Kutató Intézetének igazgatóhelyettesével. — Az elmúlt három évben a szovjet—amerikai kapcsolatok oly mértékben romlottak. hogy jelenleg szinte nincs is Ilyen kapcsolat. Napjainkban már csak 2—S érvényben levő egyezményről beszélhetünk, a többit vagy felfüggesztették, vagy nem is került ratifikálásra. Mi ennek az oka? — Meggyőződésem, hogy e helyzet kialakulásáért a felelősség az amerikai felet terheli. A Szovjetunió az elmúlt években hosszú ideig igen türelmes volt: elviselt minden sértést, mégpedig annak tudatában, hogy a szavak végül is csak szavak. De ha Reagan-kormányzat- ról van szó, akkor a tetteket is figyelembe kell venni. Először is a fegyverkezési hajsza felfűtését. Az USA eljutott odáig, hogy gyakorlatilag mindennap egymilli- árd dollárt költ katonai célokra! Ez olyan sok, hogy szinte már alig lehet felfogni. Ha ehhez hozzávesszük a roppant harcias hangvételt l (gondoljunk csak az olyan tását megelőzően egy ezzel ellentétes irányzatra, az NSZK-ban újjáéledő revansizmus veszélyére hívta fel a figyelmet a szovjet sajtó. A TASZSZ hírügynökség kammén tárja hangsúlyozta: az európai határok megváltoztatását szorgalmazó felhívások nem segítik elő a két ország kapcsolatainak javítását. Az NSZK évek óta a Szovjetunió legnagyobb tőkés gazdasági partnere. Andrej Gromiko hétfőn Moszkvában villás reggelit adott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet aikan- cellár, külügyminiszter tiszteletére. Andrej Gromiko emlékeztetett arra, hogy az európai politikai helyzetben a hetvenes években bekövetkezett kedvező fejlemények létrejöttében jelentős szerepe volt a Szovjetuniónak és az NSZK-nak. Ezek a fejlemények azonban kiváltották azoknak az erőknek ellenállását, amelyek a világ legkülönbözőbb részein saját akaratukat akarják rákényszeríteni más országokra. kijelentésekre, amelyek egy atomháború megvívhatósá- gát, sőt megnyerhetőségét illetik), ha elemezzük a katonai doktrínákat, leginkább az első csapásmérés ki nem zárására vonatkozókat, világos az összkép. Európai szemszögből pedig elsősorban a középhatótávolságú nukleáris rakéták telepítését kel szem előtt tartanunk. Ennek megkezdése szerintünk megváltoztatja az erő- egyensúlyt, s véget vetett az eddigi türelemnek és reménykedésnek. Vegyük ehhez hozzá, hogy míg a Reagan- adminisztráció hatalomra kerülésékor még több tárgyalási fórum létezett, mindenekelőtt leszerelési ügyekCIA-ügynökök a Nicaragua elleni harcokban A nicaraguai hadsereg az elmúlt héten több sikeres akciót hajtott végre az ország területére betört támadókkal szemben. Súlyos veszteségeket szenvedtek az ellenforradalmárok az ország északi és déli határvidékén vívott harcokban. Megsemmisült a „demokratikus forradalmi szövetség” (ARDE) nevű ellenforradalmi szervezet egyik utánpótlási támaszpontja. A Managuában kiadott hivatalos közlemény szerint a hét végén mintegy 700 elen- forradalmár megpróbálta elfoglalni Nueva Segovia megyében a hondurasi határ közelében fekvő San Juan del Rico Coco nevű települést. A falu lakosaiból szervezett népi milícia tartóztatta fel a támadókat, akik a reguláris egységek megjelenésekor elmenekültek. Az összecsapásban 60 ellenforradalmár és 15 milícista vesztette életét. A legutóbbi harcokban már .közvetlenül is részt vettek az ellenforradalmárokat kiképző CIA-ügynökök. Hondu- rasban mintegy 160 CIA „tanácsadó” szervezi és irányítja a Nicaragua elleni támadásokat. Mitterrand— Kohl találkozó A Közös Piac megoldatlan pénzügyi kérdéseiről tárgyalt Saarbrückenben Helmut Kohl, az NSZK kancellárja és Francois Mitterrand francia államfő. A két politikus egybehangzóan a közös költségvetéshez való brit hozzájárulás nagyságát nevezte az egyetlen olyan akadálynak, amely még hátráltatja a nyugat európai szervezeten belül az általános megegyezést. ben, ezek mára megszűntek. Hadd említsem csak az Indiai-óceánnal, vagy a világűrrel kapcsolatos megbeszéléseket. Megszakították a nukleáris kísérletek betiltásáról folyó tanácskozásokat is. Így állunk jelenleg, s ez a magyar közvélemény előtt is jól ismert. — Valóban. Az viszont kevésbé, hogy lehet ebből a helyzetből továbblépni. — Nos, mindenekelőtt szó sincs arról, hogy a szovjet vezetés hajlíthatatlan lenne. Készek vagyunk együttműködni az amerikai féléi az atomháború megakadályozásának létfontosságú ügyében, mégpedig bármikor, bárhol, mindössze egyetlen feltétellel: álljanak végre elő valamilyen jelentős, konkrét javaslattal. Ez ideig ugyanis csupán a tárgyalások körülményeiről folyó megbeszéléseket erőltették. Párbeszédet akarnak — magáért a párbeszédért. Azt mondják, visz- sza kellene térni Genfbe —, ami önmagában elképzelhető, mi soha nem zártunk ki egy ilyen lépést, — de ehhez szükséges, hogy állítsák vissza a megbeszélések megszakadása előtti helyzetet. — ön lát erre lehetőséget? — Nagyon is. Ha lehetséges volt a telepítés, miért ne lenne lehetséges a rakéták visszavonása? Persze, valójában ennél jóval többről van szó. A nemzetközi helyzet annyira mérgezett, a feszültség olyan magas Szintje uralkodik a világban, hogy még mielőtt bármi lényegeset tehetnénk, előbb ezen kelene változtatni. Hisz még egy családi vita esetében sem lehet mindig egy-két óra alatt helyreállítani a békességet, előbb meg kell teremteni a kelő hangulatot. S ez fokozottan ál az államközi kapcsolatokra. Így mi nagyon gyakorlatiasan közelítjük meg a kérdést, s a légkör gyökeres megjavítását javasoljuk. Erre vonatkozólag ismert a Szovjetunió hatpontos indítványa az atomfegyverek elsőkénti használatának, s a nukleáris háború propagandájának tilalmáról, az atomfegyvermentes övezetek tiszteletben tartásáról, a nukleáris fegyverek terjesztésének megakadályozásáról, s az egyenlő biztonság elve alapján történő csökkentésükről, stb. Mi ezeket az atomkorszak egyfajta viselkedési szabályainak tekintjük, sőt nevezhetjük akár a nukleáris kor chartájának is. Középpontjában épp a nemzetközi feszültség enyhítése, s a kölcsönös bizalom helyreálítása áll. Hiszen arra, hogy ne bízzunk a velünk szemben lévő jelenlegi adminisztrációban, minden okunk megvan. Ugyanakkor tudjuk, hogy az amerikai kormányok négyévente váltogatják egymást, nekünk ezért hosszabb távra kell tekintenünk. Ha javaslatainkat, s mindenekelőtt az atomfegyverek elsőkénti használatáról való lemondást Washington elfogadná, ez roppant módon megkönnyítené minden egyéb kérdést. Persze, nem csupán kijelentésekre van szükség, hanem jogilag is kötelező formulák elfogadásáról. Ha azonban az első Csapásmérés kizárása helyett például azt indítványozzák, hogy tárgyaljunk egy új kulturális egyezmény megkötéséről, vagy azzal állnak elő, hogy egy közös válságstáb létrehozása helyett tanácskozzunk egy New York-i, illetve egy kijevi amerikai konzulátus létesítéséről, akkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ezek a dolgok nincsenek azonos szinten, teljesen periférikusak. Olyannyira, hogy felmerül: nem akarja-e a bolondját járatni velünk az amerikai fél, pusztán a választási évből fakadó megfontolások miatt. — Mennyiben befolyásolják kampányszempontok a Fehér Ház lépéseit? — Tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy mit jelent egy választási év az Egyesült Államokban, s milyen változásokat hozhat. Viszont azt is reálisan látjuk — bő három esztendő tapasztalatai után —, hogy a jelenlegi adminisztráció megváltozása csaknem reménytelen: ideológiailag annyira mereven szovjetellenesek, annyira keresik a konfrontációt, hogy (választási év ide, vagy oda) sajnos, nem látok esélyt javulásra. Ezért is figyeljük szkeptikusan, nemegyszer gyanakvással egyes lépéseiket, kijelentéseiket. Tudjuk: Reagannak egyre inkább szüksége van arra, hogy élj átszhassa a „nagy békecsináló” szerepét. Mosdva azonban ehhez a szemfényvesztéshez nem nyújthat segítséget. Ugyanakkor egy dolgot még egyszer világosan le akarok szögezni: ameny- nyiben a Szovjetunió a másik fél részéről valamilyen, lényegi változásra utaló jelet látna, például az általam is említett hat pont témakörében, akkor mi az együttműködésre mindenkor mesz- szemenően kész partnerek vagyunk. Legyen szó akár erről az elnökről, akár egy másikról. Szegő Gábor Szovjet—amerikai kapcsolatok A nukleáris kor chartája Radomir Bogdanov, az USA- Kutató Intézet igazgatóhelyettese
