Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-20 / 117. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. május 20., vasárnap (Folytatás az 11. oldalról) tot utaltak át. Döntően hozzájárultak ahhoz, hogy megyénk fiataljai elsőként teljesítették több mint egymillió forintos felajánlásukat. Említést érdemlően vették ki részüket a tanulóifjúsággal, a tizenévesekkel való törődésből. Az eszmei-politikai nevelésben a békemegmozdulásokon túl azonban akad még bőven tennivaló. Főleg az ifjúsági vitakörök színvonalának emelésében, a KISZ- vezetők képzésében, illetve a párttagajánló tevékenységben. Hasonló megállapítás szorgalmazza a lakóterületi KISZ-munka jobbítását, a pályakezdők még hatékonyabb támogatását, a fiatalok lakáshoz jutásának további segítését, valamint a szervezettség, a tömegbefolyás növelését különösen az építőiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban és a községekben dolgozó, élő ifjúság körében. . Az élénk vitában elhangzottakra adott válaszokat követően került sor a választásra. A tizenöt tagú városi KISZ-bizottság titkára ismét Nagy József, a 11 tagú pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke pedig Szanyi Istváné lett. A megyei küldöttgyűlésen 50 fiatal képviseli majd a terület kKISZ -szervezetei t. tülrA tanácskozás végén adták át eddigi kiemelkedő munkája elismeréseként Zajáné Nagy Juditnak, a volt gyöngyösi járási KISZ- ^i?0tság titkárának a Kiváló Ifjúsági Vezető Érem kitüntetést. Hevesen a városi pártbizottság nagytermében rendezték meg a terület ifjúkommunistáinak küldöttgyűlését, amelyen ott volt Gulyás Sándor, az MSZMP KB tagja, a hevesi Rákóczi Tsz 1 elnöke, s részt vett a munkában Juhász Lajos, a városi párt- bizottság első titkára, illetve Fodor né Gombos Klára, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára. A tanácskozás bizottságainak megalakítását követően került sor az előzetesen írásban kiadott beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésre. Ebben Nagy László. a járási KlSZ-bizott- ság titkára kiemelte az 1500 fős tagság képviseletében megjelent 73 küldött előtt: a tanácskozásra való felkészülés során az alapszervezetek arra törekedtek, hogy minél inkább a gyakorlatból fakadó elemző munkát végezzenek. Ennek érdekében alaposan megtervezett, széles körű véleménycsere és -gyűjtés alapján adtak számot hároméves tevékenységükről. Hevesen és környékén az elmúlt időszakban a fiatalok egy részénél a közéleti aktivitás csökkenése volt tapasztalható, némileg ellentmondás mutatkozott a mozgalmi munka és a mellékjövedelem-szerzés között — az előbbi hátrányára. Emellett a termelés segítése érdekében végzett munka tapasztalatai. illetve a tagság elöregedésének problémái foglalkoztatták leginkább az ifjúsági szövetségben munkálkodókat. Ezt követően az előadó részletesen szólt a munkás, a mezőgazdasági és a lakóterületi KISZ-es fiatalokat érintő kérdésekről, valamint a lakáshelyzetről. Az ülésen húszán mondták el véleményüket a beszámolóval kapcsolatban a terület ifjúkommunistáinak 1981 óta végzett tevékenységéről. A küldöttgyűlés befejező részében választották meg megyénk új városának KISZ-bizottságát, amelynek titkára Nagy László lett. ■ A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöki tisztére Németh Máriának szavazták bizalmat. Heves várost, valamint a környékéhez tartozó KlSZ-alap- szervezetek tagjait 12-en képviselik majd a megyei küldöttgyűlésen. A Balaton, Közép-Európa legnagyobb állóvize: nemzeti kincsünk. Érthető, ha büszkén emlegetjük ezt s hiún vigyázzuk a hírét, őszintén aggódunk legcsekélyebb károsodásáért. Korántsem véletlen, hogy a tó sorsa társadalmi téma. különösen pedig amióta a megmentéséért kell dolgozni. Évszázadunk második felétől súlyosbodtak a gondok, hogy a víz szennyeződése mind nagyobb méreteket öltött. A modern kor, a fejlődő technika — bármilyen paradoxon is — sajnos nem kímélte a tavat sem s hovatovább azzal ijesztgetett, hogy a veszteség esetleg pótolhatatlan lesz. Szerencsére nem jutottunk idáig. Idejében sikerült felismerni, hogy az ember, aki a kellemetlen helyzetet teremtette, a bajok orvoslására is módot találhat. Széles körű összefogással aztán él is kezdődött ez a gyógyítás, jóllehet tudtuk, tudjuk, hogy a pénzben éppenséggel talán sohasem bővelkedő országnak sok százmillió forintjába kerül. Pontosabban: milliárdokat igényel. Vajon mire fordítják, mire költötték ezt a teménte- len összeget, hogyan sáfárkodtak az illetékesek a rendelkezésükre bocsájtott anyagi eszközökkel? Meddig jutottunk, mi van még hátra a tennivalókból? Milyen ma és milyen lehet a jövőben a Balaton? — S folytathatnék tovább az ilyen és hasonló kérdéseket, amik hazánkban talán mindenkit, külföldi vendégeink közül is sokat érdekelnek. Tényleg: milyen is nemzetünk büszkesége? Nos — mint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság félezer munkatársának legutóbbi három esztendőben végzett sokoldalú vizsgálatából kitűnik: — a tó, a nagy- miultú üdülőterület egyre több jóval biztat. Az elmúlt évek erőfeszítéseinek máris jelentősek az eredményei s a folytatódó igyekezet további kedvező tapasztalatokkal szolgálhat. A 17. köz- igazgatási egységnél, csupán az utolsó négy évben megduplázódott a szennyvíz- tisztító kapacitás, s a tisztított víznek már közel fele nem kerül a Balatoniba. Ami óriási fejlődés, hiszen még nem is oly túlságosan régen alig törődtek valamicskét azzal, hogy van-e csatorna vagy sem, 6 egyáltalán mi lesz a házi derítőkkel, ha megtelnek. Napjainkban fjedig az ilyen munka a közművesítés, a településtisztasági tevékenység fontos része lett Határozott intézkedések történtek az istálló - trágyák szakszerűbb kezelésére s szabályozták a vízre káros műtrágyák felhasználását a környék mezőgazdaságában!. S mindezekkel elérték, hogy megszűnt a tó vízminőségének romlása, ma a „magyar tenger” állapota már olyan, mint 1975-ben volt. Ugyanekkor javulás várható egyéb területeken is. A vizsgálódások s állásfoglalások alapján — úgy néz ki — véget vetnek annak a rendetlenségnek, ami p>éldá- ul az építkezések körül volt eddig. Mert igazán tarthatatlan az az állapot, hogy körös-körül kisajátítják az egyébként valójában mindenkit illető parti sávot, ügyeskedéssel, szabálytalanságok sorozatával emelnek ilyen-olyan épületeket s számos esetben magúk a tanácsok is szaporítják a hibákat. S az, hogy felfüggesztették o további engedélyek kiadását. elrendelték az építési tilalmat: csupán a kezdete a rendteremtő akciónak! Az „infrastruktúrát” illetően sajnos még mindig elég kicsi az előrelépés. Nagyobb ugyan a kiskereskedelmi bolthálózat alapterülete. de ma is gyakoriak a szállítási gondok, jobb a vendéglátás helyzete, mint korábban, ám a fogyasztó ma sem mindig talál örömet benne. Jóllehet 30 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek száma, a vendég napjainkban is sokszor kiszorul a fedél alól. Ha többé-kevésbé kielégítőnek is mondható a közlekedés — több más mellett például kereken ezerrel nőtt a hajópark által szállítható személyek férőhelye —, főleg a déli parton eléggé elhanyagoltak a tanácsi kezelésű utak. Mind több helyütt lehet már találkozni a korszerű hírközlés eszközeivel is, ugyanekkor — talán hihetetlen, de igaz —: jelenleg sem éri el a százat a közterületi nyilvános telefon. S 880 ezer embernél több ellátására nincs ivóvíz. Úgyhogy tennivaló még jócskán akad! A legfőbb — nem vitás —, hogy tisztul a Balaton. A víz minősége a szakemberek szerint már ismét olyan, hogy ha nincs hullámzás, úgy valahol a középrészen akár ihatunk is a tóból Mondjuk: ha 880 ezerrel többen vagyunk a vidéken. Am, hogy ez így is maradjon, sokkal inkább pedig tovább javuljon: az nem csak az államon, a tanácsokon múlik. Mert —. hogy másra ne utaljunk — csupán az ártatlannak vélt horgászattal annyi minden kerül a derék pecásoktól a „magyar tengerbe” naponta, hogy 15 ezer köbméternyi szennyvízben sincs több káros anyag. Az ugyancsak napi ezer kilónyi napolajról már nem is beszélve! Szóval a maga módján óvja ki-ki jobban ezt a ritka kincset, amit — így tavasztájt, még inkább pedig nyáridőiben mind sűrűbben — Balatonként emlegetünk! Gyóni Gyula Egészségügyi őrjárat Hétköznapi konyháinkon Régi „üzem” — új kívánalmak Alig van olyan ember, aki ne szeretné a hasát. Valamiképp mindannyian ügyelünk a napi táplálkozásra: ki az ínyencekhez sorolható, ki a finnyásokhoz, válogatósokhoz, ki meg úgy van vele, mindegy ml kerül a gyomrába. Csak — teli legyen,, amikor korog! Nos, ennyiféle „követelésnek” muszáj eleget tenniük nap mint nap a közétkeztetés főszereplőinek. Hogy miként, az persze egyáltalán nem közömbös! A gyenge minőség, az íztelenség, a kalóriaszegénység sokszor hangoztatott jelzői az üzemi konyhákon főzött ételeknek. Olykor pedig — szerencsére nem túl gyakran — mérgezéses esetek is előfordulnak. Mindezek elkerülésében van nagy szerepük a rendszeres higiénés vizsgálatoknak. Az egri városi KÖJÁL munkatársát, Ho- rucziné Kiss Katalint kisértük el egyik ellenőrző kőrútjára. Az üzletvezető aggódó tekintete követi a KÖJÁL-ellenőr vizsgálódó szemeit. A Fogaskerékben (Fotó: Kőhidi Imre) A Csepel Autógyár 3. számú gyárában az igényesség nem tartozik az erények közé. Legalábbis ami a naponta több mint hétszáz személynek étket készítő Fogaskerék éttermet illeti. A korábbi vizsgálat anyaga alapján is sejthető: a felelősség — akárcsak maga az ebédlőhely — közös. Az épületet bérbeadó gyáré és az üzemeltetőé, a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalaté. Tudja ezt jól Nagypál József vezető is. — A vegyes tüzelés sok gondot okoz nekünk — mutatja a főzőtérben a meny- nyezetet, amelyet a gázüstök párája és a szenes tűzhely szennyezése már erősen átfestett a kötelező fehérről sötétre. — Korszerűtlen, már rég megérett a felújításra. Eddig azonban csak ígéret hangzott el a gyártól. — Valóban ráfér — bólint a KÖJÁL munkatársa —, hiszen a helyiségek beosztása miatt a kiadni vitt étel és a tisztításra váró szeny- nyes edények útvonala keresztezi egymást. Ez mindenképp szabálytalan, s fertőzésveszélyes! Cserére szorulnak a radiátorok is, a feketeedény-mosogatóban a csempék. S egyáltalán: az egész létesítményt mielőbb ki kellene meszeltetni. Elégedetten nyugtázza, hogy a néhány hónapja tett egyes észrevételei nem találtak süket fülekre. Rendbe hozták a raktárak p>olcait, alátétekre helyezték a dobozos árukat, felújították a tálaló tartóit, az öltözőkbe is szívesebben megy be a dolgozó. Ez persze, korántsem azt jelenti, minden rendben. A vizsgálat befejezésekor az ellenőrzési napló jó néhány oldala megtelik bejegyzéssel, majd a szakember szóban is határozottan hívja fel a figyelmet a hibákra: — A szárazáru-raktárban legalább több kiló zsír éktelenkedik szabadon egy doboz tetején. A tisztitószeres edényeket is másutt kellene tárolni. A zöldségelőkészítőben szintén találtam oda nem való dolgokat, $ tisztább is lehetne az egész helyiség. Emellett ön nem viselt fehér köpenyt, holott kötelező! Mielőbb fel kell szerelni az ablakokra az új szúnyoghálókat, hisz a régiek már nagyon szakadozottak. — Meglesz kérem, minden a legnagyobb rendben lesz — hangzik a gyors válasz. Ám, a készség, az udvariasság ezúttal nem segít, a konyhafőnöknek bizony bele kell nyúlnia a pénztárcájába. .. Rend, tisztaság és — penész — Múlt év szeptemberétől jogunk van a helyszíni bírságolásra — tájékoztatott útközben Horucziné Kiss Katalin. — Az iméntiek mind a vezető nagyvonalúsága miatti hiányosságok, s már a múltkori vizsgálatkor is figyelmeztettem őt. Egjész más a színvonal a V1LATI egri gyárának ún. befejező konyhájában. Her- pai Imre, vezető és munkatársai gondosán ügyelnek a higiéniai előírások betartására. — Üj létesítmény, lehet is látni a különbséget. A vezető pedig szeret is tisztán dolgozni — jegyzi meg őrjáratunk szakembere. Nyugodtak lehetnek tehát a BUBIV, a Baromfikeltető Vállalat, a Finommechanika, a Városi Kertészet és a VILATI dolgozói, akik innen kapják ebédjüket. Herpai Imre legfeljebb két dolog miatt törheti a fejét, ha van egy kis ideje. — Bármit teszünk — panaszolja —, az üstök párájától penészesedik a mennyezet! Pedig februárban festettünk! A megoldás csakis a páraelszívó-berendezés lehet, amelynek felszerelését rövid határidővel ígérik a gyár vezetői. Az együttműködés szándékának hiányát bizonyítja ugyanakkor a hozott — állítólag jól előkészített — nyersanyag. Az Unicornis étterem konyhájából héjfoltokkal érkezett a burgonya, ezért újra kell tisztítani. S ez mindig így van... Miközben továbbmegyünk, ismét előkerülnek az előző ellenőrzéskor készített jegyzetek, és a határozat. A 8-as számú Általános Iskola menzáján, ha lehet, még inkább szükség van a kérlelhetetlen pontosságra. Csaknem hatszáz gyermek napi ellátásának gondját vették a vállukra a diákétterem dolgozói. A tavaly októberben tartott vizsgálat után orvosolandó panaszként került a hivatalos iratokba a gyakori tumultus, s megkérdőjelezték az elmosogatott edények tisztaságát. — Akkor mintát is vettünk — mondja Horucziné Kiss Katalin —, az eredmény negatív volt. Inkább a gépi mosogatáshoz használt viz hőmérsékletével lehetett baj. A modem masina hőmérője most is rakoncátlanko- dik, de a tányérok kifogástalanul jutnak vissza újra és újra a körforgásba. — Pedig nemrég javíttattuk, a számlája is megvan — állítja határozottan a helyettes vezető, Rigó Zsígmondné. Neki és főnökasszonyának, Kormos Kálmánnénak ettől függetlenül sok más üzemi konyhás szemében lehetne irigylésre méltó dolga. Raktárakkal, más helyiségekkel, berendezésekkel jól ellátott a létesímény, igaz, ennék szellemében igyekeznek is vigyázni a rendre. A vizsgálat azonban még nem ér véget. — A gyermekélelmezéssel foglalkozó helyeken — kapjuk a felvilágosítást a városi KÖJÁL munkatársától — elengedhetetlen az étlapbírá- lát. Több hét étrendjéből kitűnik, a tízóraik, az ebédekés az uzsonnák összeállításában elsődleges szempont, hogy hogy mit kedvelnek maguk a kisdiákok. Kalóriában, tartalomban is mindössze egyetlen déli étek maradt el a követelményektől. Ilyen esetben azonban elegendő egy jóindulatú figyelemfelhívás, megfogadására érdemes tanács. .. ★ — Az ellenőrzések természetesen nem múlnak el nyomtalanul — halljuk kőrútunk után dr. Kőrfy Pétertől, az egri városi KÖJÁL, vezetőjétől. — Munkatársaim minden hét végén beszámolnak tapasztalataikról, s a megfelelő intézkedéseket minden esetben megtesszük. Szükség is van a szigorra, a fegyelemre. Az idén például a higiénés előírások be nem tartása miatt nyolc tömeges ételmérgezéses eset fordult elő az országban, ebből kettő Egerben! Ettől függetlenül — a szakemberek szerint is — javulás mutatkozik hétköznapi konyháinkon. A szemlélet változása a közétkeztetésért közvetlenül felelősök között sajnos, lassan alakul, pedig nagyobb figyelemmel, pontossággal már eddig is elkerülhető lett volna rengeteg bosszúság, magától értetődő teendőkre utasító intézkedés, illetve bírság... Szalay István „Becsülettel helytállni a munkában, a közéletben...” Milyen o Balaton?
