Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 7., szombat S. A repülés: csoda. Csoda és csodálatos. Annak ellenére így igaz «z, hogy titkai már régen nem titkok az ember előtt, hogy mibenlétével, tör­vényszerűségeivel immár hosszú-hosszú évtizedek óta tisztában vagyunk, hogy napjainkban — zaklatott századunk végéhez közeled­ve — űrhajók járják ku­tatják a csillagok ország- útjait. És annak ellenére is így igaz, hogy hétköznapja­inkban úgyszintén elfoglal­egészen alacsonyan dolgoz­nak a földek felett, és fel­adatuk is ugyancsak hétköz­napi: segíteni a mezőgaz­dasági nagyüzemek növény- védelmét. Mindez kétségtelen tény. Ugyanakkor az is igaz azon­ban, hogy sokaknak ma is igencsak kevés ismeretük van erről az egész tevé­kenységről. Ezért érzi szük­ségesnek Kiss István meg­jegyezni : — Nem termelő, hanem kifejezetten szolgáltatást vei ezelőtt, annyiban bővült a gépparkunk, hogy bérel­tünk egy K 26-os helikop­tert és egy Ancsát, aho­gyan az AN 2-es merevszár­nyú gépeket becézzük. Megalakulása óta 37-ről 45-re alakult az AGRO PLÁN tagjainak száma: 41 termelőszövetkezet mellett három állami gazdaság va­lamint a borkambinát is tagja ennek a repülőgépes vállalatnak. — Emellett, mintegy hat­van gazdasággal tartunk fenn partneri kapcsolatot, évente pedig hozzávetőlege­sen 240 ezer hektár terület növényvédelmét látjuk el. Különösen jelentős felada­taink vannak az alföldi ré­szen a kiemelt gabonaprog­ram megvalósításában. az egynyári növények védel­mében. Hasonlóképpen fon­tosnak tekintjük természe­tesen a zöldségfélék nö­vényvédelmét, az egri és a gyöngyösi történelmi borvi­déken pedig a szőlővéde­lemben vállalunk nem ke­vés részt. — Mindezekhez gazdasá­gaink korszerű, földi gép­parkkal is rendelkeznek ... — Kétségtelenül. De míg például egy nagyteljesítmé­nyű földi gép esetleg 60 hektár területet tud meg­permetezni, egy nap alatt, addig egy repülőgép ugyan­ezt a munkát 40 perc alatt elvégzi. Arról nem is be­szélve, hogy mi földközel­ben, de nem földhöz kö-t tötten dolgozunk. Mert míg egy átázott talajra egy föl­di gép nem mehet rá. ad­dig mi ezen is elvégezzük a műtrágyázást, a permete­zést, az éppen s.oros nö­vényvédelmi munkát. Még­pedig akkor, amikor a nö­vénynek arra legnagyobb Minden perc, minden moz - dulat ko­moly ... (Fotó: Perl Márton) szüksége van. Repülőgépek segítségével tehát azonnal lehet védekezni a különbö­ző vírus- és gombabeteg-i ségek ellen, és még csak taposási kár sem marad utánunk. Mindez tény kérdése, vi­tába nem lehet vele száll­ni: megyénkben a gabona vegyszeres gyomirtásának 85 százalékát, a fejtrágyá­zásnak 50 százalékát az AG- ROPLAN végezte el, a sző­lővédelemben pedig egy év alatt — halmozott adat sze­rint — 30 ezer hektárt tel­jesítettek. A vállalat nye­resége tavaly már elérte az egymillió forintot és ezzel a tag gazdaságok igen elé­gedettek. — Egyre inkább sikerül megvalósítani azt a célun­kat — mondja ennek kap­csán Kiss István —, hogy minél kevesebb legyen az üresjáratunk. A gyorsabb, hatékonyabb munkavégzés biztosításának érdekében az utóbbi három évben tel­jesen kiépítettünk — saját eszközökből — egy „földi lépcsőt”, ami töltő, rakodó és szállító, illetve permet- lékeverő berendezésből áll. így a gépek tartályát per­cek alatt újra tudjuk töl­teni, az erre fordított idő minimális. — Gyors és hatékony te-\ hát a repülőgépes növény- védelem. Egyről viszont ed­dig nem szóltunk: arról, hogy — veszélyes is. Időn­ként egy-egy lezuhanásról, tragikus balesetekről halla­ni. — Sajnos, igen. Ezek többsége fegyelmezetlenség, a szigorú szabályok, előírá­sok megsértése miatt kö­vetkezett be. Nálunk sze­rencsére az utóbbi négy év­ben. mióta én vagyok az AGROPLÁN vezetője, nem fordult elő. Természetesen örömmel halljuk ezt, majd a sarudi határba sietünk, ahol most a vállalat egyik gépe dolgo­zik, két pilótával, hudányi Csabával és Zsirka Zsolttal. Mindketten fiatalemberek és mindketten a nyíregyhá­zi főiskolán szereztek jogo­sítványt, azaz diplomát a repülőgép vezetéshez. Fel­váltva magyarázzák. hogy ez a kicsinek tűnő gép, ez b kis sárga repülő, ezer ló­erős, és a mai napon eddig — délután 3 óra körül já­runk — eddig 35-ször szállt fel. A pilóták megengedett napi munkaideje hat óra, és általában nincs okuk pa­naszra. Igaz, alapfizetésük nem túlságosan magas, ösz- szességében azonban elfo­gadható átlag jön ki. — Mint szakmunkások, bizonyára máshol is keres­hetnénk hasonló pénzt, de mi a repülést választottuk, mert azokat a szépségeket, amiket ez nyújt, sehol más­hol nem kapnánk meg ... A közben újratöltött tar­tállyal — hatalmas zúgás, szélkavarás, porvágás kö­zepette — fölreppen a dup­laszárnyú sárga gépmadár. Alig néhány méterre száll csak a föld felett, de már minden megváltozik: tér­képszerűvé válik az utak­kal, árkokkal, kis fasorok­kal taglalt föld; vadnyulak menekülnek rémülten, s -búj­na meg a borzas szalmaka­zalban ... Egy merész ka­nyar, már-már szinte „él­ben” a gép. amikor úgy érezzük, fejünk felett a föld és lábunknál az ég, de csak múló, izgalmasan szép pil­lanat részesei vagyunk, a felemelő, és mégis lenyűgö­ző repülés részesei. B. Kun Tibor A földi lépcső: percek alatt töltik fel a tartályt. Ma ez a 35. ... koncentrálás a kabinban ta helyét a gépmadár. Im­már nem mint végtelenbe röppenő égi csoda, hanem mint egyszerű földi munka­eszköz. Földi... ? Azért mégsem egészen. Inkább: földközeli. ' — Kétszeresen is az — mondja Kiss István, amikor a beszélgetés során ide ér­kezünk. Az ugyanis a hely­zet — magyarázza az AG­ROPLÁN, teljes nevén a Heves megyei Agrokémiai Repülőgépes Növényvédel­mi Közös Vállalat vezető­je —, hogy gépeink sokszor végző cég vagyunk. Felada­tunkat összesen 30-as lét­számmal oldjuk meg, és eb­ben a pilótáktól és a sze­relőktől kezdve a takarító­nőig mindenki benne van, és évi 40 millió forint ér­téket produkál. A megala­kulásról tudni kell, hogy o korszerű növényvédelem megvalósítása céljából dön­tően Heves megyei terme­lőszövetkezetek és állami gazdaságok hozták létre 1977-ben. két merevszárnyú gép és két helikopter meg­vásárlásával. öt esztendő­Évi számadás a vadásztársaságoknál Megyénk gazdaságpolitikájáról Hit ígér az idei esztendő? ■ gaz, az idei esztendő­■ bői még csak az első negyedév télt el, így az ed­digi gazdasági eredmények csak jelezhetik, hogy mit ígérnek a következő hóna­pok. Az év indításának ta­pasztalatairól azonban már konkrét ismereteink van­nak. Az MSZMP Heves me­gyei Bizottsága gazdaságpo­litikai osztályának vezetője, dir. Aszalós Miklós kibőví­tett osztályértekezleten szá­molt be a meghívottaknak a napokban megyénk ipará­nak, mezőgazdaságának, közlekedésének és kereske­delmének helyzetéről. A NEHÉZIPARI TERME­LÉS az év eleji problémák ellenére most az elvárások szerint alakul. A Mátraalji Szénbányák elegendő meny- nyiségű, a korábbinál ma­gasabb fűtőértékű lignitet ad át a Gagarin Hőerőmű­nek, ahol az első negyedév­ben a tervezett mennyiségű villamos energiát állították elő. Folyamatosan felké­szülnek az erőmű rekonst­rukciójára, bővítésére: az első ütemben jövőre két kisebb blokk felújítására kerül sor. A GÉPIPARHOZ tartozó vállalatok — különösen az egri Finomszerelvénygyár termékei biztos piacokkal .rendelkeznek, az import anyagellátás is kiegyensú­lyozottabb a tavalyinál. Az anyagáremelések, a szabá­lyozó változások, a támoga­tások csökkentése azonban jó néhány gazdasági egység helyzetét nehezítik. Súlyo­sabbak a gondok ott, ahol a termékszerkezetben ked­vezőtlen jövedelmezőségű cikkek is szerepelnek. A KÖNNYŰIPARBAN az alapanyagok hiánya késlel­teti a termelést. A gyön­gyösi Ruházati Ipari Válla­lat például nem kap ele­gendő cipzárt és cérnát az egri Ruhaipari Szövetkezet­nél pedig a szövethiányra panaszkodnak. Az Agria Bútorgyárnak az okoz gon­dot, hogy 40 százalékkal emelkedett a bőr ára, s az emiatt drágább bútorokat nehezebben tudják értéke­síteni. AZ ÉLELMISZERIPAR­BAN kiegyensúlyozott a ter­melés. A húsipari vállalat például 12,9 millió dollár értékű tőkés exportot ter­vezett. Az első negyedévben összesen 70 ezer hízót dol­goztak fel, 5—6 ezer sertés­sel többet vásároltak fel, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Jó ütemben halad az export marhavágó építése is csakúgy, mint az Eger—Mátravidéki Borgaz­dasági Kombinát palackozó üzemének bővítése. Az érté­kesítés feltételei kedvezően alakulnak, ennek köszönhe­tően a vállalat április 1-től önálló külkereskedelmi jo­got kapott. A Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat a hántolt napraforgómag tőkés exportjára vállalko­zott. mivel a piac érdeklő­dik e termék iránt. AZ ÉPÍTŐIPAR eddigi teljesítménye — a megye két veszteséges építőipari szövetkezetétől eltekintve — a rossz időjárás ellenére is kedvezően alakult, ugyan­akkor a halmajugrai Gáz- betongyár munkálatainál komoly lemaradás tapasz­talható. A MEGYE MEZÖGAZ- DASÄGA az aszály ellenére 8 milliárd forintos termelé­si értéket hozott tavaly, jól­lehet tizenegy termelőszö­vetkezet nyeresége nem ér­te el az ötmilliót. Az idénymunkák jó ütemben haladnak, a gép- és műtrá­gyaellátás is kielégítőnek mondható. A termelőszövet­kezetek egyébként a nö­vénytermesztésben 1—2, míg az állattenyésztésben 6 százalékos növekedést ter­veztek az idén. A KÖZLEKEDÉSI ÁGA­ZATON belül a személy-* szállítás kulturált, a me­gyeszékhelyen a járatok sűrítése következtében csökkent a zsúfoltság. Az áruszállításban azonban to­vábbra is gond, hogy a MÁV nem képes elegendő kocsit biztosítani, a fuva­roztatók viszont nem tuő- tak rakományt adni a ja­nuárban még üres vagonok­ba. Így tehát a tervezett előszállítást nem , sikerült megvalósítani. A KERESKEDELEM ÉS A VENDÉGLÁTÁS eddigi árbevétele az előző év ha­sonló időszakához képest nagyobb. Folyó áron 7,2 százalékos növekményt ter­veztek ugyan, de ez lénye­gében megegyezik a bázis év teljesítményével. összességében .megállapít­ható, hogy Heves megye iparvállalatai, mezőgazda- sági üzemei piacra koncent­rált terveket készítettek. Az első negyedévi export szál­lítások a várakozásoknak megfelelően alakultak, az év eddig eltelt hónapjai biztató eredményt mutat­nak. Fazekas Eszter Minden évben a rügy- és barkanyílás hónapjában adnak számot munkájukról a MAVGSZ Heves megyei Intéző Bizottságának köz­gyűlésén szűkebb hazánk vadásztársaságai. A vadgazdálkodás és ki­lövés eredményeit vizsgál­va megyénk területein nem csupán az elejtésben jeles­kedtek, hanem kellő figyel­met szenteltek az állatállo­mány gondozásának és ne­velésének is. Hegyvidékeink erdőségei .ideális környezetet jelente­nek a szarvasnak, őznek, muflonnak egyaránt. Sőt a hetvenes évek végén tele­pített dámszarvasok is ott­honra találtak a dombvidé­keken. Állományuk évről- évre szaporodik, és egyre több impozáns lapátagancs.- csal örvendeztetik meg a gyűjtőket. Úgy tűnik, a ta­valyi aszályos esztendő kedvezett a mezei nyulak- nak. A derék bokorugrók­ból közel tizenegyezret hasznosítottak élő befogás­sal. Biztató a fácán- és fo­golyállomány gyarapodása is. Bár a madárfaj tovább­ra is védelmet és gondos­kodást igényel. A tenyész­tők és gondozók lelkiisme­retes munkát végeztek a Tasspusztai Fácán-telepen. Az elmúlt időszakban közel hetvenezer napos fácáncsi­bét értékesítettek. Gondot okoz viszont a vaddisznók túlságos elszaporodása. Am a megyei szövetség­nek ennél súlyosabb gondjai is vannak — hiszen fegyel­mi bizottságuk, beszámoló­jában elemezte az elmúlt két év vadászati balesetei­nek a körülményeit. A vizs­gálat eredményei bizonyít­ják, hogy az okok mindkét esetben meggondolatlanság­ra. önző, mások életének, érdekeinek a semmibevéte­lére vezethetők vissza. Hi­básak és felelősek azok is' akik ilyen „stüszipuffogta- tókat” ajánlanak társasági tagnak! A tavaszi hónapokban sem kerülnek szegre a pus­kák, hiszen ezekben a he­tekben a legrangosabb va­dászcsemege a szalonkázás, amelyre külföldről is érkez­nek vendégek. Egyéb terü- 1 eteker is vár teendő a var dászokra: ilyenkor végzik az etetők, vadászházak cserkészutak. lesek karban­tartását, s ezzel egyidőben vetik el a téli és őszi vad- etetéshez szolgáló takarmá­nyok magjvait is. Soós Tamás Földi lépcsőt kérünk — Gyors és hatékony — Felreppen a dupla- szárnyú, sárga gépmadár

Next

/
Thumbnails
Contents