Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-20 / 93. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. április 20., péntek 3. Fiatal vezetők iskolája Mit mutat a mérleg? Eredmények, gondok az ellenőrzések tükrében Vajon melyik húsz-, harmincéves vezető — legyen mérnök, közgazdász —, ne érezte volna jó néhányszor pályája során, főleg annak is az elején: jó lenne könyvből, tanfolyamból, tudósabb társtól elsajátítani nagyobb hányadot abból a roppantul differenciált, bonyolult tudásból, ami a vezetés kellő gyakorlásához kell! Azért, hogy okos, megfontolt és gyors legyen a döntés, reális és végrehajtható a jóváhagyott terv, szervezni tudó és határozott, emberközpontú és egyidejűleg szakmájában elsőfokon jártas legyen az ifjú vezető. . . Vállalkozó vállalatok Nem kell tovább szőni az álmokat: létezik nálunk immár csaknem tíz esztendeje, ilyen iskola, részben kifejezetten a fiatal vezetők segítésére és felkészítésére. Az Országos Vezetőképző Központ indítja rendszeresen, 1975 óta, „Fiatal vezetők iskolája” megjelöléssel a jelenleg 10 hónap időtartamú tanfolyamokat. Dr. Csath Magdolna, oktatási igazgató részletes statisztikával is szolgált arra vonatkozóan: az ország különböző vidékeiről az iparvállalatok milyen arányban küldik el fiatal szakembereiket a vezetőképzésnek erre az iskolájára? Elöljáróban tehát néhány adat, ezekről. Körülbelül 60 —40 százalékos a főváros— vidék aránya az ifjú hallgatók között, ami nem egészen fedi az országos ipartelepülési arányát. Van néhány megye, amelynek ipari üzemei rendszeres élőiskolái a vezetőképzőnek. így a Videoton székesfehérvári gyára és számítástechnikai üzeme. Mit és hogyan tanul az ifjú vezetők e csoportja, illetve jelenleg a száznál több fiatal vezető? „Ön miként csinálja?” Elsőrendű, meghatározó szempont az igazodás a népgazdaság szükségleteihez az oktatásban. Ezért is lényeges arányú a képzésben az általános közgazdasági ismeretek mértéke, népgazdasági szintű kérdések elemzése. Tervezés, szabályozók és szabályozás, külgazdasági stratégia adja az elsajátítandó ismeretek jelentős hányadát. Másrészt a vállalatirányítás, vezetés, általában a vezetési ismeretekhez kapcsolódó témakörök. Igen jelentős hányadot képvisel a vezetési irányítás kérdéseinek elemzése, pszichológiai, szociológiai vonatkozásai, az emberek, beosztottak legjobb alkotói képességeinek helyes kibontakoztatása. És még korántsem teljes a lista... Meghívott rangos külső előadók, — a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, az Árhivtal, a Bér- és Munkaügyi Hivatal — egyaránt rendszeresen ismertetik itt a legidőszerűbb gazdaságpolitikai kérdéseket, legtöbbször — ,s ez igen lényeges — még a döntéselőkészítés stádiumában. A Vezetőképző Központ szakemberei ugyancsak rendszeresen tartanak előadásokat. A Vezetőképző Központ ugyancsak meghív olyan sikeres gazdasági vezetőket, akik az elsajátított elméleti vezetési tennivalók után, fórum- szerűen, már arról kérdez- hetők meg: „ön miként csinálja?”, Hogyan végzi menedzserhez méltón, maximális eredményességgel a munkáját, van-e erre elsajátítható receptje?” Különösen a megyékből érkezett ifjú vezetők érdeklődnek sajátos munkamódszerek elsajátításának reményében e fórumok iránt. Ennek a módszernek egyébként a továbbfejlesztett változata is szerepel a képzésben. Egy-egy hónapos gyakorlati időt kell ugyanis eltöltenie valameny- nyi hallgatónak, kiválasztott, sikeres és neves vállalati vezető mellett! Nem kevés muníciót jelent mindez! így kap egyfajta betekintést arra, mit és miért csinál posztján a gazdasági, személyzeti, műszaki vezető... A vezetőképző szakemberei : úgy vélekednek önnön munkájukról: igen fontos, hogy az egyetemi, főiskolai tananyag után — amelyben, mi tagadás, a vezetés tudománya csak jelentéktelen ismerethányaddal szerepel —, a fiatal vezetők hozzájuthassanak ahhoz az ismeretmennyiséghez, ami az adott munkahelyen gazdasági és emberi szempontból is rendkívül fontos. A közgazdasági végzettségűek kapnak ugyan az egyetemi éveik alatt az ilyen ismeretekből is egy keveset, a fiatal szakemberek többsége azonban tanulmányai végén még nem rendelkezik ezekkel. Különösen a tervezés és a távlati tervezés szakelmélete mondható esetükben kevésnek. Ami pedig a stratégiai vezetés és a számítástechnika témáit illeti, ezeknél évről évre változik, frissül az ismeretanyag. Utánképzésre tehát feltétlenül szükség van. Tervek vannak velük Közép- és alsószintű vezetők a hallgatók, közös jellemzőjük tehát, hogy a saját vállalati vezetésüknek tervei vannak velük. (Dicséretre legyen (nondva a külső vidéki üzemeknek, a fiatalok legalább fele az iskola végeztével előbbre lép, jelentősebb megbízást, munkakört kap. Nyilván nemcsak a tanfolyami ismeretek okán, inkább, mert eleve perspektívát szántak nekik...) Ami hiányzik — így látják a vezetőképző szakemberei —, az, hogy náulnk csak kevés vállalat, üzem készít tudományos értékű és hitelű, úgynevezett életpálya-tervezést, amelyről aztán az érintett fiatal vezető is tudhatna! így önnön sorsát — az ismeretszerzést is ehhez irányítva — jó előre ki-ki megrajzolhatná... Több fejlett tőkés országban —, ezt a másolás igénye nélkül állapították meg a továbbképzés szakemberei, — a miénknél tudatosabb az ifjú vezetők képzése. Rendszeres például, hogy a vezető jó élőre kiválasztja az utódot és irányítottan képez- teti. Az is tény, hogy a mi fiatal vezetőink már a jelen képzés során jó hasznát vennék egy-egy külföldi vezetőképző intézményben teendő látogatásnak, rövid tanulmányútnak. Anyaigak híján ma ez kevéssé elképzelhető. Bár az OVK-illetéke- sek fantáziát látnának cserelehetőségek kimunkálásában. Konzultánsok segítségével, szakdolgozat írásával és védéssel tetőzik az ifjú vezetők oktatása. Saját munkahelyük kínálja jobbára a témát és volt már rá példa, hogy a szakdolgozatot — visszatérve a munkahelyükre — sikerült hasznos gyakorlattá alakítani. Az ismeretszerzésnek ez a magasfokú iskolája — évek óta igazolják a tapasztalatok — egyéb módon is kamatozik. Gazdagabban annál, mint a képzés iránti vállalati érdeklődés néha mutatja... Pedig korántsem elképzelhetetlen, hogy általános gyakorlattá váljék az olyan példa, mint nemrégiben a Videotoné: az egyik, itt végzett fiatal műszaki szakemberükből később a számítás- technikai gyár igazgatója lett... Várkonyi Margit A Minisztertanács 1984. március 15-i ülésén megállapította, hogy az elégtelen belső ellenőrzés, és a gazdálkodási fegyelem megsértőivel szemben tanúsított elnéző magatartás miatt jelentős veszteségek érik a népgazdaságot. E veszteségek — amelyek megyénkben is keletkeznek — egyik része számszerűen kimutatható, másik része morális károkat okoz. Az igazgatóság revizorainak tapasztalata szerint az előző időszakhoz képest nőtt a jegyzőkönyvvel zárult vizsgálatok aránya, ezért nem lehetünk elégedettek a számviteli renddel, az elszámolások szabályszerűségével. Különösen vonatkozik ez a költségvetések elszámolására, ahol az előző vizsgálathoz viszonyítva nagy mértékű visszaesés tapasztalható. Az adótöbbletek és az igénybe nem vett támogatások összege több mint kétszeresére nőtt. Ebben alapvetően két dolog játszott lényeges szerepet. Az egyik: a jogszabályok ismeretének hiánya. A másik: az esetleges adóhiány elkerülésére való „sportszerűtlen” törekvés. A vállalatok és szövetkezetek vezetői által jóváhagyott mérlegek eredményeit kevesebbszer és kisebb összeggel kellett módosítani. Még mindig magas azonban azoknak a vállalatoknak és szövetkezeteknek az aránya, amelyeknél a belső pontatlan szabályzatok lényeges hibára adnak lehetőséget, mert nem .aktualizálták ezeket, illetve hibás előírásokat tartalmaznak. Gyorsan és rugalmasan A dinamikusan fejlődő ipari vállalatokra és szövetkezetekre a piaci igényekhez — Az ezermesterünket keresik? ö a falu másik fertályán lakik — igazít útba minket egy idős apci férfi, amikor Szlobodnyik Sándort, az aranygyűrűs mestert keressük. Háza a Sólyomhegy alá futó úton áll. Már a portára belépő szemben találja magát a műhelyekkel, s az előttük álló jókora lemez- préssel, no meg más „ördön. gös” szerszámmal, géppel, s ezek alkatrészeivel. Ám a tornácos ház előtti gazdasági udvarban vendéghívogató lugas áll. Benne padok és asztal. Először ide tessékel minket is a 8j éves Sándor bácsi és felesége. Beszélgetés közben a ládafiából előkerülnek régi szakmai levelek, no meg a remekműveket őrző fényképek. S felidéződnek azok a napok is, amikor kalapács- csengéstől, gépzakatolástól volt hangos a ház, ahol akkor többedmagával is tüsténkedett a házigazda. — Régi Nógrád megyei gépész-kovács családból származom. Ha igaz, amit otthon beszéltek: még az ükapám is afféle fúró-faragó ember volt. Jómagam édesapám mellett, a középiskola után pedig Budapesten a felsőiparihan tanultam a szakmát, s mint fiatalember az egyik budai mérlegjavítóban helyezkedtem el. A szívem gyakran visszahúzott a hazai tájra, ám közbeszólt az első világháború. A fronton fogságba estem, s azóta is rosszalkodik a lábam, amely mostanában igen sokat keserít. Feltaláltam magam a lágerban is, hiszen az való rugalmas és gyors alkalmazkodás jellemző. Állandó és folyamatos költség- elemzéssel csökkentik: az anyag- és energiafelhasználást. a kiszolgáló területek létszámát, a központi irányítás költségeit. (Finomsze- relvónygyár). Ezekkel ellentétes tendenciákat tapasztaltunk a gazdaságtalanul működő egységeknél. Ezeknél a gazdálkodási hibák szinte teljes egészében vezetési hibákra vezethetők vissza. A gyakori vezetőcsere, az egységes irányítási rendszer hiánya dezorgani zólta a gazdálkodó szerveket (Pl.: Dél-Heves megyei Építőipari Szövetkezet, Heves). Tapasztalataink szerint a műszaki fejlesztés keretében egyidejűleg nagyon sok témával foglalkoznak. Ez az egyik oka annak, hogy a téma indításától a bevezetésig hosszú idő telik el. Magas a sikertelenül zárult műszaki fejlesztések aránya. Ha hiányzik az ellenőrzés A vezetői ellenőrzés hiánya, a kollektívák közömbössége miatt egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél a végzett munkával arányban nem álló személyi jövedelmek kiáramlása figyelhető meg. A jogtalan, tisztességtelen jövedelmek és előnyök keletkezése sokrétű: anyagok, fogyóeszközök, gépek fiktív leértékelése és selejtezése, jogtalan személygépkocsi-használat, indokolatlan másodállások és mellék- foglalkozások stb. Felelősségteljes feladatunk volt a kisvállalkozók segítése szaktanácsokkal. Az érdeklődők útmutatást kaptak a könyvelési, az adóbevallási és az elszámolási ügyes kézre szükség volt. Sohasem felejtem el: egyszer azt kérték, hogy acéldrótból csináljak varrótűt. Jó felszerelés, szerszám nélkül nem volt könnyű, de azért ez is csak sikerült. — Mióta élnek Apcon? — Nem vagyok babonás, de nekünk szerencsét hozott a 13-as szám, hiszen a feleségemmel 1933. január 13-án, pénteken költöztünk ide. Kezdetben cséplőgéppel is vállaltam munkát. Aratáskor el-eljártam a szent- iványi Farkas-uradalomba is. Igen erős, jó masinám volt, csak a vontatása okozott gondot a dimbes-dom- bos vidéken, így aztán túladtunk rajta. Még a falu határán túl is ismerik, s emlegetik az apci mestert, dicsérik ügyes kezét, szorgalmát. — Valójában hány szakmában jártas Sándor bácsi? Elmosolyodik, majd így folytatja: — Akkoriban az általános lakatosoknak érteni kellett a forrasztáshoz, hegesztéshez, esztergáláshoz, gőzgépszereléshez, sőt ezt talán kevesen tudják, még a vasöntéshez, s a kovácsmunkához is. Ezen a környéken mielőtt a Qualitál gyár felépült, én öntöttem saját magam készítette formákba a vasat. Ugyanis hol ehhez, hol ahhoz kellett volna öntöttvasból készült fogantyú, karmantyú, vagy más efféle és csak így tudtam pótolni. — Hol állt az olvasztókemence? — Bent a műhely sarkában, s azt is sajátkezűleg építettem. kérdésekben. A kisvállalkozások ellenőrzése során nem fordultak elő nagy összegű adóhiányok. A hibák általában a megfelelő gyakorlat hiányára és a jogszabályok értelmezési problémáira vezethetők vissza. E vállalkozások jelentős tartalékokat mozgósítottak, javult a nagyüzemek gazdaságossága. A vállalatok jelentős nyereség- többletet realizáltak működésük révén, valamint mentesülnek a bérfejlesztés adóterheitől is. A számviteli-pénzügyi területen feltárt hiányosságok nagyon gyakran a műszaki, termelési és áruforgalmi részlegek hibás munkájának, az alapbizonylatok rossz kiállításának a következményei. A számviteli, pénzügyi és belső ellenőrzési területen foglalkoztatottak továbbképzése nincs megoldva, anyagi és erkölcsi megbecsülésük — az előbb említett nézetek miatt is — alacsony szintű. Ez az egyik oka a nagyméretű fluktuációnak. Többre és jobbra képesek Gazdálkodási szempontból megyénk vállalatai és szövetkezetei az 1983-as évet összességében eredményesen zárták, de több területen kedvezőtlen tendenciák is érvényesültek. A szocialista szektor (a mezőgazdaság nélkül) az országos átlagnál gyengébb eredményeket ért el. A nettó árbevétel 6 százalékkal, a nyereség 2 százalékkal nőtt, az előző évihez viszonyítva. A növekedés szinte teljes egészében az áremelkedésekből származik. Az export mind tőkés, mind szocialista reláMár rég nem nyitották meg a műhelyajtót. Hálót font a pók a polcokon fekvő rozsdás eszközökre, megmaradt gyártmányokra. A néhai kis kemence helyén sorbarakott öntőformák és fűrészek álmodnak a munkás napokról. — Ezt a szecskavágót átalakítottam dróthajlító géppé. Mindig szerettem a különleges, bonyolult feladatokat, megbízásokat. Elvállaltam olyat is, amelyre mások már csak legyintettek. Jól ismernek az .egri pénzügyőrségen is, no nem mint valami titkos pálinkafőzőt, hanem mint a szeszfőzdék reperálóját. Legutóbb kitanultam a vízvezetékszerelő szakmát is, s a község legtöbb házába annak idején és vezettem be a vizet. — De emlegetik a falubeliek más munkái után is — szól közbe felesége, aki nemcsak élettársa, hanem mint „cégvezetője” is segítette a férjét az adminisztrációban. Sőt egy-két munkafogást isi ellesett tőle! cióban — elsősorban az új értékesítési formák alkalmazása miatt — meghaladja az 1982. évit. Kedvezőtlen, hogy az egy főre jutó keresetek az árbevételnél nagyobb mértékben emelkedtek. A mezőgazdasági nagyüzemek az országos átlagot meghaladó eredményeket értek el. Ám az aszályos időjárás néhány terménynél terméskiesést okozott (szőlő, kukorica, cukorrépa, zöldségfélék), ugyanakkor a vetőmagok termelése (főleg lucernából és vörösheréből) kedvezően alakult. Az alaptevékenységen kívüli vállalkozások aránya nőtt, de az országos átlag alatt van. A főváros területén azok a tsz-ek vállalnak munkát, amelyek a kedvezőtlen termőhelyű mezőgazdasági nagyüzemi csoportba tartoznak. Ennek célja a megfelelő jövedelem biztosítása a gazdaság fejlesztéséhez és a tagok személyi jövedelmének növeléséhez. Általános tapasztalat, hogy a budapesti részlegekben dolgozók átlagjövedelme lényegesen meghaladja a termelőszövetkezet székhelyén dolgozókét. A nagy távolság miatt a vezetői ellenőrzés folyamatossága nem biztosítható, ez is közrejátszik a sok elkövetett hibában. Kedvező, hogy a mezőgazdaságban az egy főre jutó keresetek az árbevételnél kisebb mértékben nőttek. A megye vállalatainak és szövetkezeteinek ahhoz, hogy ez évben is hasonló eredményeket érjenek el, rugalmasabban kell alkalmazkodniuk a piaci igényekhez. Kovács Sándor, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Heves megyei Igazgatóság vezetője Büszkén mutatja a fénykép- albumot: — Az uram készítette többek között az itteni buszmegálló várakozó pavilonját, a sporttelep kapuját és a közlségi kispark kerítését is. Kovácsoltvas munkáiból annak idején vittek országos kiállításra is. Nagyon boldogok voltunk, amikor fél évszázados kisiparos tevékenységének elismeréséül nemrégiben újjára húzták az aranygyűrűt, s átadták neki a KIOSZ jubileumi oklevelét. — Folytatja-e a családból valaki az apai mesterséget? — Ügy, mint én, senki. De gyermekeim nem kerültek el a vasas szakmából, hiszen egyik fiam műszerész, a másik a Qualitálban, a harmadik pedig a dunaújvárosi vasműben művezető. Az udvar egyik szegletében álló kettéhasadt üllő akár jelképnek is felfogható: búcsúzik, mint gazdája ősi mestersége, itt a füstös műhelyfalak között. Soós Tamás Ötven év — kisműhelyben Sándor bácsi az arany - gyűrűs mester — szakmájának ereklyéi között (Fotó: Gyóni Gyula)
