Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 20., péntek 3. Fiatal vezetők iskolája Mit mutat a mérleg? Eredmények, gondok az ellenőrzések tükrében Vajon melyik húsz-, har­mincéves vezető — legyen mérnök, közgazdász —, ne érezte volna jó néhányszor pályája során, főleg annak is az elején: jó lenne könyv­ből, tanfolyamból, tudósabb társtól elsajátítani nagyobb hányadot abból a roppantul differenciált, bonyolult tu­dásból, ami a vezetés kellő gyakorlásához kell! Azért, hogy okos, megfontolt és gyors legyen a döntés, reá­lis és végrehajtható a jóvá­hagyott terv, szervezni tudó és határozott, emberközpon­tú és egyidejűleg szakmájá­ban elsőfokon jártas legyen az ifjú vezető. . . Vállalkozó vállalatok Nem kell tovább szőni az álmokat: létezik nálunk im­már csaknem tíz esztendeje, ilyen iskola, részben kifeje­zetten a fiatal vezetők segí­tésére és felkészítésére. Az Országos Vezetőképző Köz­pont indítja rendszeresen, 1975 óta, „Fiatal vezetők is­kolája” megjelöléssel a je­lenleg 10 hónap időtartamú tanfolyamokat. Dr. Csath Magdolna, oktatási igazgató részletes statisztikával is szolgált arra vonatkozóan: az ország különböző vidékeiről az iparvállalatok milyen arányban küldik el fiatal szakembereiket a vezetőkép­zésnek erre az iskolájára? Elöljáróban tehát néhány adat, ezekről. Körülbelül 60 —40 százalékos a főváros— vidék aránya az ifjú hallga­tók között, ami nem egészen fedi az országos ipartelepü­lési arányát. Van néhány megye, amelynek ipari üze­mei rendszeres élőiskolái a vezetőképzőnek. így a Vi­deoton székesfehérvári gyá­ra és számítástechnikai üze­me. Mit és hogyan tanul az ifjú vezetők e csoportja, il­letve jelenleg a száznál több fiatal vezető? „Ön miként csinálja?” Elsőrendű, meghatározó szempont az igazodás a nép­gazdaság szükségleteihez az oktatásban. Ezért is lénye­ges arányú a képzésben az általános közgazdasági isme­retek mértéke, népgazdasági szintű kérdések elemzése. Tervezés, szabályozók és sza­bályozás, külgazdasági stra­tégia adja az elsajátítandó ismeretek jelentős hányadát. Másrészt a vállalatirányítás, vezetés, általában a vezetési ismeretekhez kapcsolódó té­makörök. Igen jelentős há­nyadot képvisel a vezetési irányítás kérdéseinek elem­zése, pszichológiai, szocioló­giai vonatkozásai, az embe­rek, beosztottak legjobb al­kotói képességeinek helyes kibontakoztatása. És még korántsem teljes a lista... Meghívott rangos külső előadók, — a Pénzügymi­nisztérium, az Országos Tervhivatal, az Árhivtal, a Bér- és Munkaügyi Hivatal — egyaránt rendszeresen is­mertetik itt a legidőszerűbb gazdaságpolitikai kérdéseket, legtöbbször — ,s ez igen lé­nyeges — még a döntéselő­készítés stádiumában. A Ve­zetőképző Központ szakem­berei ugyancsak rendszere­sen tartanak előadásokat. A Vezetőképző Központ ugyan­csak meghív olyan sikeres gazdasági vezetőket, akik az elsajátított elméleti vezeté­si tennivalók után, fórum- szerűen, már arról kérdez- hetők meg: „ön miként csi­nálja?”, Hogyan végzi me­nedzserhez méltón, maximá­lis eredményességgel a mun­káját, van-e erre elsajátít­ható receptje?” Különösen a megyékből érkezett ifjú ve­zetők érdeklődnek sajátos munkamódszerek elsajátí­tásának reményében e fóru­mok iránt. Ennek a mód­szernek egyébként a tovább­fejlesztett változata is sze­repel a képzésben. Egy-egy hónapos gyakorlati időt kell ugyanis eltöltenie valameny- nyi hallgatónak, kiválasztott, sikeres és neves vállalati ve­zető mellett! Nem kevés muníciót jelent mindez! így kap egyfajta betekintést ar­ra, mit és miért csinál posztján a gazdasági, sze­mélyzeti, műszaki vezető... A vezetőképző szakembe­rei : úgy vélekednek önnön munkájukról: igen fontos, hogy az egyetemi, főiskolai tananyag után — amelyben, mi tagadás, a vezetés tudo­mánya csak jelentéktelen is­merethányaddal szerepel —, a fiatal vezetők hozzájut­hassanak ahhoz az ismeret­mennyiséghez, ami az adott munkahelyen gazdasági és emberi szempontból is rend­kívül fontos. A közgazdasá­gi végzettségűek kapnak ugyan az egyetemi éveik alatt az ilyen ismeretekből is egy keveset, a fiatal szak­emberek többsége azonban tanulmányai végén még nem rendelkezik ezekkel. Külö­nösen a tervezés és a táv­lati tervezés szakelmélete mondható esetükben kevés­nek. Ami pedig a stratégiai vezetés és a számítástechni­ka témáit illeti, ezeknél év­ről évre változik, frissül az ismeretanyag. Utánképzésre tehát feltétlenül szükség van. Tervek vannak velük Közép- és alsószintű veze­tők a hallgatók, közös jel­lemzőjük tehát, hogy a sa­ját vállalati vezetésüknek tervei vannak velük. (Dicsé­retre legyen (nondva a kül­ső vidéki üzemeknek, a fia­talok legalább fele az isko­la végeztével előbbre lép, jelentősebb megbízást, mun­kakört kap. Nyilván nem­csak a tanfolyami ismeretek okán, inkább, mert eleve perspektívát szántak nekik...) Ami hiányzik — így látják a vezetőképző szakemberei —, az, hogy náulnk csak kevés vállalat, üzem készít tudományos értékű és hite­lű, úgynevezett életpálya-ter­vezést, amelyről aztán az érintett fiatal vezető is tud­hatna! így önnön sorsát — az ismeretszerzést is ehhez irányítva — jó előre ki-ki megrajzolhatná... Több fejlett tőkés ország­ban —, ezt a másolás igé­nye nélkül állapították meg a továbbképzés szakemberei, — a miénknél tudatosabb az ifjú vezetők képzése. Rendszeres például, hogy a vezető jó élőre kiválasztja az utódot és irányítottan képez- teti. Az is tény, hogy a mi fiatal vezetőink már a jelen képzés során jó hasznát vennék egy-egy külföldi ve­zetőképző intézményben te­endő látogatásnak, rövid ta­nulmányútnak. Anyaigak hí­ján ma ez kevéssé elképzel­hető. Bár az OVK-illetéke- sek fantáziát látnának cse­relehetőségek kimunkálásá­ban. Konzultánsok segítségé­vel, szakdolgozat írásával és védéssel tetőzik az ifjú ve­zetők oktatása. Saját mun­kahelyük kínálja jobbára a témát és volt már rá pél­da, hogy a szakdolgozatot — visszatérve a munkahelyük­re — sikerült hasznos gya­korlattá alakítani. Az isme­retszerzésnek ez a magasfo­kú iskolája — évek óta iga­zolják a tapasztalatok — egyéb módon is kamatozik. Gazdagabban annál, mint a képzés iránti vállalati ér­deklődés néha mutatja... Pedig korántsem elképzel­hetetlen, hogy általános gya­korlattá váljék az olyan pél­da, mint nemrégiben a Vi­deotoné: az egyik, itt vég­zett fiatal műszaki szakem­berükből később a számítás- technikai gyár igazgatója lett... Várkonyi Margit A Minisztertanács 1984. március 15-i ülésén megálla­pította, hogy az elégtelen belső ellenőrzés, és a gaz­dálkodási fegyelem megsér­tőivel szemben tanúsított el­néző magatartás miatt je­lentős veszteségek érik a népgazdaságot. E vesztesé­gek — amelyek megyénk­ben is keletkeznek — egyik része számszerűen kimutat­ható, másik része morális károkat okoz. Az igazgatóság revizorai­nak tapasztalata szerint az előző időszakhoz képest nőtt a jegyzőkönyvvel zárult vizs­gálatok aránya, ezért nem lehetünk elégedettek a szám­viteli renddel, az elszámolá­sok szabályszerűségével. Különösen vonatkozik ez a költségvetések elszámolásá­ra, ahol az előző vizsgálat­hoz viszonyítva nagy mér­tékű visszaesés tapasztalha­tó. Az adótöbbletek és az igénybe nem vett támogatá­sok összege több mint két­szeresére nőtt. Ebben alapve­tően két dolog játszott lé­nyeges szerepet. Az egyik: a jogszabályok ismeretének hiánya. A másik: az esetle­ges adóhiány elkerülésére va­ló „sportszerűtlen” törekvés. A vállalatok és szövetkeze­tek vezetői által jóváhagyott mérlegek eredményeit keve­sebbszer és kisebb összeggel kellett módosítani. Még min­dig magas azonban azoknak a vállalatoknak és szövetke­zeteknek az aránya, ame­lyeknél a belső pontatlan szabályzatok lényeges hibára adnak lehetőséget, mert nem .aktualizálták ezeket, illetve hibás előírásokat tartalmaz­nak. Gyorsan és rugalmasan A dinamikusan fejlődő ipa­ri vállalatokra és szövetke­zetekre a piaci igényekhez — Az ezermesterünket keresik? ö a falu másik fertályán lakik — igazít út­ba minket egy idős apci fér­fi, amikor Szlobodnyik Sándort, az aranygyűrűs mestert keressük. Háza a Sólyomhegy alá futó úton áll. Már a portára belépő szemben találja ma­gát a műhelyekkel, s az előttük álló jókora lemez- préssel, no meg más „ördön. gös” szerszámmal, géppel, s ezek alkatrészeivel. Ám a tornácos ház előtti gazdasá­gi udvarban vendéghívoga­tó lugas áll. Benne padok és asztal. Először ide tessékel minket is a 8j éves Sándor bácsi és felesége. Beszélgetés közben a lá­dafiából előkerülnek régi szakmai levelek, no meg a remekműveket őrző fényké­pek. S felidéződnek azok a napok is, amikor kalapács- csengéstől, gépzakatolástól volt hangos a ház, ahol ak­kor többedmagával is tüs­ténkedett a házigazda. — Régi Nógrád megyei gépész-kovács családból származom. Ha igaz, amit otthon beszéltek: még az ük­apám is afféle fúró-faragó ember volt. Jómagam édes­apám mellett, a középiskola után pedig Budapesten a felsőiparihan tanultam a szakmát, s mint fiatalember az egyik budai mérlegjaví­tóban helyezkedtem el. A szívem gyakran visszahúzott a hazai tájra, ám közbeszólt az első világháború. A fron­ton fogságba estem, s azóta is rosszalkodik a lábam, amely mostanában igen so­kat keserít. Feltaláltam ma­gam a lágerban is, hiszen az való rugalmas és gyors al­kalmazkodás jellemző. Ál­landó és folyamatos költség- elemzéssel csökkentik: az anyag- és energiafelhaszná­lást. a kiszolgáló területek létszámát, a központi irá­nyítás költségeit. (Finomsze- relvónygyár). Ezekkel ellentétes tenden­ciákat tapasztaltunk a gaz­daságtalanul működő egy­ségeknél. Ezeknél a gazdál­kodási hibák szinte teljes egészében vezetési hibákra vezethetők vissza. A gyako­ri vezetőcsere, az egységes irányítási rendszer hiánya dezorgani zólta a gazdálkodó szerveket (Pl.: Dél-Heves megyei Építőipari Szövetke­zet, Heves). Tapasztalataink szerint a műszaki fejlesztés keretében egyidejűleg nagyon sok té­mával foglalkoznak. Ez az egyik oka annak, hogy a té­ma indításától a bevezetésig hosszú idő telik el. Magas a sikertelenül zárult műszaki fejlesztések aránya. Ha hiányzik az ellenőrzés A vezetői ellenőrzés hiá­nya, a kollektívák közöm­bössége miatt egyes válla­latoknál, szövetkezeteknél a végzett munkával arányban nem álló személyi jövedel­mek kiáramlása figyelhető meg. A jogtalan, tisztesség­telen jövedelmek és előnyök keletkezése sokrétű: anya­gok, fogyóeszközök, gépek fiktív leértékelése és selej­tezése, jogtalan személygép­kocsi-használat, indokolat­lan másodállások és mellék- foglalkozások stb. Felelősségteljes feladatunk volt a kisvállalkozók segí­tése szaktanácsokkal. Az érdeklődők útmutatást kap­tak a könyvelési, az adó­bevallási és az elszámolási ügyes kézre szükség volt. Sohasem felejtem el: egy­szer azt kérték, hogy acél­drótból csináljak varrótűt. Jó felszerelés, szerszám nél­kül nem volt könnyű, de azért ez is csak sikerült. — Mióta élnek Apcon? — Nem vagyok babonás, de nekünk szerencsét hozott a 13-as szám, hiszen a fele­ségemmel 1933. január 13-án, pénteken költöztünk ide. Kezdetben cséplőgéppel is vállaltam munkát. Ara­táskor el-eljártam a szent- iványi Farkas-uradalomba is. Igen erős, jó masinám volt, csak a vontatása oko­zott gondot a dimbes-dom- bos vidéken, így aztán túl­adtunk rajta. Még a falu határán túl is ismerik, s emlegetik az ap­ci mestert, dicsérik ügyes kezét, szorgalmát. — Valójában hány szak­mában jártas Sándor bácsi? Elmosolyodik, majd így folytatja: — Akkoriban az általános lakatosoknak érteni kellett a forrasztáshoz, hegesztéshez, esztergáláshoz, gőzgépszere­léshez, sőt ezt talán kevesen tudják, még a vasöntéshez, s a kovácsmunkához is. Ezen a környéken mielőtt a Qualitál gyár felépült, én öntöttem saját magam készí­tette formákba a vasat. Ugyanis hol ehhez, hol ahhoz kellett volna öntöttvasból készült fogantyú, karmantyú, vagy más efféle és csak így tudtam pótolni. — Hol állt az olvasztóke­mence? — Bent a műhely sarká­ban, s azt is sajátkezűleg építettem. kérdésekben. A kisvállalko­zások ellenőrzése során nem fordultak elő nagy összegű adóhiányok. A hibák általá­ban a megfelelő gyakorlat hiányára és a jogszabályok értelmezési problémáira ve­zethetők vissza. E vállalko­zások jelentős tartalékokat mozgósítottak, javult a nagy­üzemek gazdaságossága. A vállalatok jelentős nyereség- többletet realizáltak műkö­désük révén, valamint men­tesülnek a bérfejlesztés adó­terheitől is. A számviteli-pénzügyi te­rületen feltárt hiányosságok nagyon gyakran a műszaki, termelési és áruforgalmi részlegek hibás munkájának, az alapbizonylatok rossz ki­állításának a következ­ményei. A számviteli, pénzügyi és belső ellenőrzési területen foglalkoztatottak tovább­képzése nincs megoldva, anyagi és erkölcsi megbe­csülésük — az előbb emlí­tett nézetek miatt is — ala­csony szintű. Ez az egyik oka a nagyméretű fluktuá­ciónak. Többre és jobbra képesek Gazdálkodási szempontból megyénk vállalatai és szö­vetkezetei az 1983-as évet összességében eredményesen zárták, de több területen kedvezőtlen tendenciák is érvényesültek. A szocialista szektor (a mezőgazdaság nélkül) az országos átlagnál gyengébb eredményeket ért el. A nettó árbevétel 6 szá­zalékkal, a nyereség 2 szá­zalékkal nőtt, az előző évi­hez viszonyítva. A növeke­dés szinte teljes egészében az áremelkedésekből szár­mazik. Az export mind tő­kés, mind szocialista relá­Már rég nem nyitották meg a műhelyajtót. Hálót font a pók a polcokon fek­vő rozsdás eszközökre, meg­maradt gyártmányokra. A néhai kis kemence helyén sorbarakott öntőformák és fűrészek álmodnak a mun­kás napokról. — Ezt a szecskavágót át­alakítottam dróthajlító géppé. Mindig szerettem a különleges, bonyolult fel­adatokat, megbízásokat. El­vállaltam olyat is, amelyre mások már csak legyintet­tek. Jól ismernek az .egri pénzügyőrségen is, no nem mint valami titkos pálinka­főzőt, hanem mint a szesz­főzdék reperálóját. Leg­utóbb kitanultam a vízve­zetékszerelő szakmát is, s a község legtöbb házába an­nak idején és vezettem be a vizet. — De emlegetik a falube­liek más munkái után is — szól közbe felesége, aki nemcsak élettársa, hanem mint „cégvezetője” is segí­tette a férjét az adminiszt­rációban. Sőt egy-két mun­kafogást isi ellesett tőle! cióban — elsősorban az új értékesítési formák alkal­mazása miatt — meghaladja az 1982. évit. Kedvezőtlen, hogy az egy főre jutó ke­resetek az árbevételnél na­gyobb mértékben emelked­tek. A mezőgazdasági nagy­üzemek az országos átlagot meghaladó eredményeket értek el. Ám az aszályos időjárás né­hány terménynél terméski­esést okozott (szőlő, kuko­rica, cukorrépa, zöldség­félék), ugyanakkor a vető­magok termelése (főleg lu­cernából és vörösheréből) kedvezően alakult. Az alaptevékenységen kí­vüli vállalkozások aránya nőtt, de az országos átlag alatt van. A főváros terüle­tén azok a tsz-ek vállalnak munkát, amelyek a kedve­zőtlen termőhelyű mezőgaz­dasági nagyüzemi csoportba tartoznak. Ennek célja a megfelelő jövedelem bizto­sítása a gazdaság fejleszté­séhez és a tagok személyi jövedelmének növeléséhez. Általános tapasztalat, hogy a budapesti részlegekben dolgozók átlagjövedelme lé­nyegesen meghaladja a ter­melőszövetkezet székhelyén dolgozókét. A nagy távolság miatt a vezetői ellenőrzés folyamatossága nem bizto­sítható, ez is közrejátszik a sok elkövetett hibában. Ked­vező, hogy a mezőgazdaság­ban az egy főre jutó kere­setek az árbevételnél kisebb mértékben nőttek. A megye vállalatainak és szövetkezeteinek ahhoz, hogy ez évben is hasonló eredmé­nyeket érjenek el, rugalma­sabban kell alkalmazkodni­uk a piaci igényekhez. Kovács Sándor, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Heves megyei Igazgatóság vezetője Büszkén mutatja a fénykép- albumot: — Az uram készítette töb­bek között az itteni busz­megálló várakozó pavilonját, a sporttelep kapuját és a közlségi kispark kerítését is. Kovácsoltvas munkáiból an­nak idején vittek országos kiállításra is. Nagyon boldo­gok voltunk, amikor fél év­százados kisiparos tevékeny­ségének elismeréséül nem­régiben újjára húzták az aranygyűrűt, s átadták ne­ki a KIOSZ jubileumi ok­levelét. — Folytatja-e a családból valaki az apai mesterséget? — Ügy, mint én, senki. De gyermekeim nem kerültek el a vasas szakmából, hiszen egyik fiam műszerész, a másik a Qualitálban, a har­madik pedig a dunaújváro­si vasműben művezető. Az udvar egyik szegleté­ben álló kettéhasadt üllő akár jelképnek is felfogha­tó: búcsúzik, mint gazdája ősi mestersége, itt a füstös műhelyfalak között. Soós Tamás Ötven év — kisműhelyben Sándor bácsi az arany - gyűrűs mester — szakmájá­nak ereklyéi között (Fotó: Gyóni Gyula)

Next

/
Thumbnails
Contents