Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-19 / 92. szám
4. ——i ULTÚR A —KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1984. április 19., csütörtök Hatvani szakmunkástanulók segítsége Újkőkori település feltárásánál Tizenegynéhány hatvani szakmunkástanuló, a Kassa András által vezetett honismereti szakkör tagjai a taivaszi szünetben régészeti ásatást végeztek Hatvanban, az M 3-as autópálya és a salgótarjáni út találkozásában. Tették ezt szabad idejükben, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, tudásszomjuktól hajtva. A szerencse ez alkalommal kegyes volt hozzájuk, újkőkori településnyomok kutatásának lehettek részeséi. Mintegy ötezer évvel ezelőtt a zselizi kultúra embere telepedett meg itt, s hagyta hátra emlékeit. Bár a telep területének csak egy töredékére terjedhetett ki a feltárás, szép számmal kerültek elő pattintott, csiszolt kő- és csonteszközök, agyagedények töredékei, amelyek közül nem egyet „eredetivé” varázsolhatnak a restaurátorok gondos kezei. Egy-egy érdekes tárgy — különösen a bekarcolt mintákkal, vörös festéssel díszített cserepek —, újabb lendületet, biztatást adtak a munkáihoz, talán ennek köszönhető, hogy az első napok esős időjárása sem vette el az ifjú vállalkozók kedMit rejt a főid... f vét a nem könnyű fizikái munkától. Alkalmuk nyílott arra, hogy közelebbről megismerkedjenek a régészek sokak szemében kissé titokzatosnak tűnő munkájának örömeivel, nehézségeivel. Bár a restaurálás még hátra van, azt már bizton állíthatjuk, hogy tudományos szempontból is jelentős leletekkel gazdagodtak a Heves megyei múzeumok. Olyanokkal, amilyenekkel eddig még nem rendelkeztek. Ez a most felfedezett lelőhely az említett, délnyugat-szlovákiai, észak-dunántúli törzsterülettel rendelkező, zselizi kultúra legkeletibb állomása, a Zagyván és a Tiszán keresztül egyfajta hidat jelentett a korabeli fejlődés élén járó délkelet- európai, kisázsiai területek felé. A fiatalok által „felfedezett” módszer nem csodaszer, sajnos, alig néhány esetiben alkalmazható! Hatósugarát erősen korlátozza a távolság: a több száz eddig már ismert és a több ezerre tehető, eddig ismeretlen, Heves megyei régészeti lelőhely közül csak alig egynéhány érhető el könnyen. Az általános iskolás kisdiákok nem foghatók nehezebb fizikai munkára. Ok inkább az eddig ismeretlen emlékek felderítésében segédkezhetnék. Határt szab a tanulók általánosan ismert túlterhelése is — elsődleges kötelességük a tanulás. A mostanihoz hasonló akciók arra alkalmasak, hogy megállapíthassuk: a pénzügyi lehetőségek bővülése esetén hol lesz érdemes rendszeres, nagyobb feltárást folytatni. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy törvényeink szerint régészeti feltárás csak szakképzett régész vezetésével történhet, a hozzá nem értés többet árt, mint használ. Bár ennek a feltárásnak vége — mindenkit máshova szólít a kötelessége — reméljük, a folytatás nem marad el. Szabó József régész A parasztmadonna Győzhetne is Mint annyiszor, most is beigazolódott, hogy a kevésbé ismert név semmit sem számít. Lavotha Géza kiállítása a jó példa erre. Nem titkolom, semmi belső feszültség, várakozás nem volt bennem, amikor elmentem a gyöngyösi főiskoláira, hogy a klubban látható fafaragásokat megnézzem. Csendesen felsóhajtottam, úgy látszik, kezd divatba jönni manapság a fa és a véső találkozásából származó alkotás. Mintha a népi hagyományok újraéledése ezt a hajdanvolt paraszti kifejezési formát is megifjíta- ná. Alig néztem szét a teremben, megváltozott körülöttem a légkör. Korábbi fenntartásom, óvatoskodásom egyetlen perc alatt eltűnt. Rá kellett csodálkoznom arra, amit magam körül láttam. Lavotha Géza szobrai, domborművei megfogtak. Mindenekelőtt az a belőlük sugárzó mélységes ember- és földszeretet ragadott meg. amely szinte szuggesz- tív erővel tör ki ezekből a kompozíciókból. Ezt tartom a legtöbbre. A hatást. A mű hatását a nézőre, amely az alkotó lelkének az áttételes megnyilatkozása. Szinte minden darabot fel kellene sorolnom az előbbi kijelentésem bizonyítására, de csak néhányat közülük: Az anyaság, a Földimádók, a Szakmányosök. a Kapuk, A csend útja, A gyermekét szoptató anya, Erdőbénye és a Parasztmadonna. A parasztmadonna éppen úgy visszatér nála. mint az anyaság, mintha valami marasztaló erővel tartaná fogva ennél a témánál. Azzal a gyengédgsóggel és szeretetted mintázza meg az anya alakját a gyermekével, ami kétséget sem hagy: a vérébe szívódott, az idegeibe lopakodott be az életet teremtő, az életet hordozó anya iránti tisztelete, szeretete, csodálata. Rajongani tud Lavotha a hazai tájért, a földdel gürcölő ősök verejtékező küzdelméért is. Vésője pedig mintha a simogató ujjak meghosszabbításaként dédelgetné a fát: olyan hihetetlen ráhangoltság érződik a vonalakon, amelyek ugyan nem akarnak elszakadni attól a matériától, amely hordozza az alkotó érzéseit is, mégis egy-egy mi Ilimé ternyi vonaldaraibka szinte kisüt ebből a technikából. Pirinintdoau (Fotó: Kőhidi Imre) Lavotha eljött Gyöngyösre. és akár győzhetne is. ha a kiállítása nagyobb nyilvánosságot kap. A főiskola klubterme erre kevésbé alkalmas. Maga a távolság is a város belső része és a főiskola között: keveseket késztet arra. hogy nekiinduljanak. pedig nem bánnák meg. A szépség élménye mindig lenyűgöző. Nem tehetek róla, képtelen vagyok visszafogottabban szólni arról, amit láttam. (gmf) Kolja, a szerelő szerelmes volt Verába, ezért aztán a televíziós készülék szerelvény falára — ahová a tranzisztorokat kellett beillesztenie — odakarcolta, hogy: „K -f .V = SZ". Vagyis: Kolja meg Vera egyenlő a szerelemmel. Ez a tevékenység többnyire oda vezetett, hogy megrongálta a nyomtatott áramkört. Vera ezen a szerelősoron dolgozott, a MEO- ban. Valahányszor szemébe tűnt a felirat, mindig elpirult örömében, s zavarában azonnal odaütötte a pecsétet, hogy „Kiváló minőség”. 6rigorjev mester a rak- tároslányba, Másába volt szerelmes. így aztán, amikor éppen nem volt megfelelő lámpa a raktárban, örömmel elfogadott helyette más típusút is. No és, V. Kazanyevszkij: Szeretni kell áltálában, az egész szerelőszalag forró érzéseket táplált Masenyka iránt, ennek következtében a készülékekbe sokszor került nem oda való lámpa. A MEG vezetőjének, Zinaida Petrovnának igen tetszett Krusilnyickij, az üzemvezető. És, jóllehet Zinaida Petrovna férjnél volt, s három gyermeket is szült már, mindezek ellenére még a gondolatától is irtózott, hogy akár csak egy darabot is kiselejtezzenek azon tévékészülékek közül, amelyeket Krusic- kij vezetése alatt gyártanak. Zuzukín igazgatóba reménytelenül volt szerelmes Nellike, a titkárnője. Titokban mindig megsemmisítette azokat a reklamációs leveleket, amelyekben jól beolvastak az igazgatónak. S még sokan, sokan voltak szerelmesek ebbe is, abba ts a televíziókat gyártó üzemben. Popljussev polgártárs viszont, senkibe nem volt szerelmes. Egyeszerüen csak szerette volna, ha van egy jó készüléke. Vásárolt hát egyet. A készülék mintegy két órán át derekasan működött, akkor aztán valami sercegés kezdett hallatszani belőle. A képernyő kialudt, újra felvillant, és megjelent rajta egy nyílvesszővel átlőtt szív, ezt követően pedig a készülék elhallgatott, de most már örökre, s megszűnt a kép is. Popljussev nagy szomorúan elballagott a műszaki áruházba, hogy kicseréltesse a hibás készüléket. Amilyen egyszerű ember volt, még csak elképzelni sem tudta, hogy miről van szó. Végül is az emberek nem élhetnek szerelem nélkül. Konczek József fordítása Általános lesz-e... ...az általános művelődési intézmények működése? A kezdeti lépéseket másfél évtizeddel ezelőtt tették meg: Egerben, a megyei szervek támogatásával egy pedagógus munkaközösség tanulmányt készített a lakótelepi nevelési központ kialakításáról. A korszerű iskola megteremtése volt a tulajdonképpeni alapja az általános művelődési intézmények megvalósításának. Hiszen az említett tanulmány — amelynek javaslatait a Középület Tervező Vállalat is fölhasználta „A korszerű iskolatípusok kialakítása" című dokumentumában — már foglalkozik azzal a kérdéssel: hogyan lehet több célúvá tenni egy oktatási vagy közművelődési intézmény épületét. Gazdagabb környezet A komplex művelődési intézmények fogalma azóta már ismertté vált megyénkben. Az országban elsőként Besenyőtelken Valósították meg e formát, s csakúgy, mint Sarudon, mai napig is az Országos Pedagógiai Intézet, a Népművelési Intézet és a Könyvtártudományi Intézet segíti itt a munkát. Együtt az iskola és a művelődési ház meg a könyvtár... Alapvetően e három követelmény kellett ahhoz, hogy megvalósuljék a komplexitás. Mindenekelőtt a tárgyi környezet gazdagítása. Mint ismeretes, Besenyőtel-* ken viszonylag rövid időn belül sikerült ennek eleget tenni. Az iskolai tantermeket alkalmassá tették a kabinetrendszerű oktatásra, at épületben kialakított könyvtár mind a gyerekek tanulását, mind a felnőttek művelődését segíti. Az iskola aulájában nemcsak mozielőadásokat, de nagyobb rendezvényeket Is lehet tartani a községbelieknek. Ugyancsak ez az épület ad helyet a gyerekek szakköreinek és a felnőttek kiscsoportos foglalkozásainak. A besenyőtelki példa nyomán sorra alakultak megyénkben a komplex intézmények: 1980-ban már tízet számlálhattunk. Százezrek — jó helyre Természetesen egy-egy új intézmény megvalósításához át kellett alakítani a meglevő épületeket, vagy a célnak megfelelő újat építeni. Gyöngyöstarjánban például a legmegfelelőbb objektum a művelődési ház volt, ezt bővítették ki iskolaépülettel. Poroszlón nagyméretű könyvtárat alakítottak ki, Detken a művelődési ház közvetlen szomszédságában épült fel az iskola. Gyöngyössolymo- son ez év januárjában vették birtokba a gyerekek az új oktatási intézményt, itt négy tantermet építettek, szemben a művelődési házzal. Sikerrel valósították meg a komplexitást Tarnaörsön: ntegyénkben ez az egyik legbővebb intézmény, az óvodán kívül minden kulturális egység idetartozik. Szihalmon a művelődési ház és a könyvtár megépítése után az idén nyáron adják át a négytantermes iskolát, Mezöszemere közművelődési része az elmúlt év negyedik negyedében készült el. Éppen most alakítják a tarnamérai általános művelődési központot, amelyre minden bizonnyal büszkék lehetnek majd a helybeliek. A régi Almássi-kastélyt tekintik „magépületnek”, amelyben a könyvtár és a szakköri övezet kap helyet. Ehhez építik az iskolai és a közművelődési részt. Mozi és tornaterem, több célú aula egészíti ki az intézményt. Sportpályákat, strandot építenek, így nyáron akár üdülő céljára is felhasználhatják az objektumot, annál is inkább, mert a közelben van az ifjúsági tábor. A Közművelődési Tanács hárommillió forinttal támogatja az építkezést, s előreláthatóan a jövő évben adják át az intézményt. Tartalmas munka Kezdetben sokan kétkedtek: vajon van-e értelme egy községben a művelődési intézmények összevonásának? Az idő bizonyította, hogy a komplexitás nem az intézetek összege. Minőségi változást jelent a megvalósítás. Természetesen új szemléletre is szükség volt mindenhol, hiszen egyénileg kell végigjárni az utat. Figyelembe venni a helyi adottságokat, a körülményeket, egy-egy falu arculatát. Mindenképpen hasznos, ha az iskola részt vesz a köz- művelődési feladatok megoldásában, hiszen a gyerekeken keresztül könnyebb megnyerni a felnőtt társadalmat. A könyvtár, a művelődési ház viszont az iskolai oktatást segíti. Egy- egy község művelődési életét közös testület irányítja, így áttekinthetőbbé, tartalmasabbá, célszerűbbé válhat a munka. A falvak munkáját megyénkben a komplex intézményi munkacsoport irá- nyítja-segíti. Üléseiket mindig másutt tartják meg, ily módon is lehetővé téve a tapasztalatcserét. Legutóbb Gyöngyöstarjánban találkoztak, s itt vizsgálták a komplexitás megvalósítását. Kiderült, hogy e módszer új vonással gazdagodott: a helyi sportélet irányítása-szerve- zése bekapcsolódott az általános művelődési intézmény munkájába. Cikkünkben nem törekedtünk arra, hogy átfogó módszertani képet nyújtsunk a komplex intézmények tevékenységéről. Hiszen jó néhányat már bemutattunk lapunk hasábjain. Mindamellett nem egy tanulmány született az útkeresésről, az eddigi eredményekről. A cél jelenleg az, hogy a már működő intézmények erősödjenek tovább. A legjobban dolgozókat bemutatóhellyé fejlesztik. Mikes Márta A tanárképző főiskolán Helyesírási verseny Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán tegnap délután rendezték meg az immár több évtizede hagyományos helyesírási versenyt a hallgatók részére. Bár Egerben ez már megszokottnak számít, az ilyesfajta versenyt hazánkban még kevés iskolában tartják meg. Harmincöt hallgató adott számot képességeiről. A versenyt követően kerekasztal-beszél- getést rendeznek, ahol a lediktált nehéz szövegnek minden problémája terítékre kerül, és a legjobb helyesírók nyilatkoznak saját módszerükről: hogyan jutottak el erre a fokra.
