Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-19 / 92. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. április 19., csütörtök ^ m W g jg. -Égj, jp S. Kambodzsa Harc a természettel Szülők és gyerekek — élelmezésük újra gond lehet (Fotó: A szerző felvétele — KS) Kambodzsához az elmúlt évtizedekben a történelem nem volt túl kegyes, újabban a természettel is viaskodnia kell. A tavalyi egymillió tonnás rizstermelés még arra engedett következtetni, hogy a hétmilliós ország — sokévi ráutaltsága után — végre függetleníteni tudja magát a segélyektől, a gabonaimporttól, s úgy tűnt, a most záruló újabb mező- gazdasági év megerősíti az érlelődő fordulatot. Az elmúlt két hónap természeti csapásai azonban keresztül-> húzták a tervezők számításait, a lakosság reményeit. A keleti tartományokat a szokatlanul későn érkező és szűkösen aláhulló eső gyötörte. Nyugaton, az ország éléskamrájának nevezett Battambang tartományban árvizek, majd ezt követően tájfun pusztított. A természeti csapások köre egy szokatlanul súlyos, országos méretű rovarpusztítással zárult. Önmagában a monszun kéthónapos késése és a tájfunok kétszázezer tonna rizst tettek tönkre. Meglehet, a hiány még ennél is nagyobb lesz. Már a tavalyi és az idei termésadatok egybevetése is sejtetni engedi, hogy legalább 20, rosz- szabb esetben 30 százalékkal kevesebb terem majd a lét- fontosságú gabonanövényből, mint az előző esztendőben. A szocialista átalakulás útjára lépett, a normális építőmunka lehetőségeit néhány év óta megízlelő délkelet-ázsiai ország az 1979— 80-as katasztrofális élelmiszerhiány után ismét kritikus időszaknak néz elébe. Ez újból és újból rávilágít arra, hogy még a termékeny földekben gazdag Kambodzsa is mennyire ki van téve az időjárás szeszélyességének. A mai gondok megértéséhez röviden vissza kell kanyarodni a múlthoz. Kambodzsa mindig is úgy élt Délkelet-Ázsia népei között, mint a kedvező természeti adottságok országa. Háború előtti éveiben legfőbb kiviteli cikke a rizs és a gumi volt. Bármily tragikus is az adat, de negyedszázaddal ezelőtt Kambodzsa évente 400 ezer tonna rizst exportált a szomszédos országokba, kétszer annyit, mint a várható idei hiány. Mindamellett tudni kell, hogy a kambodzsai mező- gazdaság sohasem jeleskedett intenzív művelési módszerekben. Erős oldalai közé a megművelhető föld magas aránya, s a viszonylag szerény számú lakosság tartozott. Miként a múltban, ma is jellemző az öntözött területek kicsi részaránya. A khmer paraszt hagyományosan úgy védekezett a Délkelet-Ázsián időről időre végigpusztító természeti csapások ellen, hogy földjén a legkülönbözőbb haszonnövényeket termelte. Egyik az áradást vészelte át jobban, másik a szárazságnak állt inkább ellen. Emellett a hektáronkénti hozamok szinte valamennyi terméknél alacsonyak voltak. Egyetlen példa: rizsből a század- forduló óta mindig is egy tonna termett hektáronként Kambodzsa földjein, Thai- földön a kétszerese, Indonéziában a háromszorosa, s a legintenzívebben művelt japán földeken még ennél is több. A legfőbb gond, mint Kong Samol mezőgazdasági miniszter a közelmúltban kifejtette, hogy hiányzik a munkáskéz (mindenekelőtt a férfiaké). A legfrissebb adatok szerint a lakosság 80 százalékát nők, gyermekek, s a legidősebb nemzedék alkotja. Az aktív, munkaképes férfilakosság hiányát tetézi a gépek, s még inkább az igásállat-állomány szűkössége. S a kedvezőtlen tényezők sorát szaporítja a műtrágyahiány, habár elvileg ezen lenne a legkönnyebb segíteni, tekintve, hogy Kambodzsa földjén találhatók Délkelet-Ázsia legnagyobb foszfáttartalékal. Noha a kambodzsai gazdaságvezetés is világosan látja, hogy változtatni kell a mezőgazdaság rendkívüli mértékű függőségén a természettől, a kiút meglelése nem is olyan könnyű. Mint- országos meghonosításához sem elegendő tőke, sem elegendő szakember nem áll rendelkezésre, rövid távon csakis a rizstermelés növelésének másik útja marad: a megművelt földterületek növelése. Ez annál kézenfekvőbb, mivel az ország területének tekintélyes része továbbra sincs feltörve, idestova 15 esztendeje parlagon hever. Az 1970-es jobboldali Lón Nol-puccs zűrzavarai, a későbbi évek amerikai szőnyegbombázásai, majd a Pol Pot-időszak munka tábor-„szövetkezetei” hosszú időre tönkretették Kambodzsa termékeny síkföldjeinek jelentős részét. Az új útra lépett Kambodzsa számára stratégiai kérdés a rövid távú megoldás meglelése. Az időközben normalizálódott belpolitikai viszonyok, a gyorsan javuló infrastruktúra, a bővülő iskolarendszer és egészségügyi szolgáltatás mellett Kambodzsa ugyanis egészen kiugró népesedési ütemet ért el az elmúlt években. Amikor e sorok írója nem soki- kai Pol Pót bukása után első ízben járt Kambodzsa földjén, az ország lélekszá- mét 5—5,5 millióra becsülték. Hivatalos adatok szerint ma 7,2 millió Kambodzsa lakossága. Becslések szerint az évi népszaporulat meghaladja a 3 százalékot, meglehet, a világon ez a legmagasabb ütem. A gyorsan szaporodó embertömeg holnapjának biztonságát alapozhatja meg a kambodzsai mezőgazdaság mind hamarabbi s mind sikeresebb irányváltása. Győri Sándor Az újabb szibériai körzetek iparosításának gyakorlata bebizonyította, hogy a regionális gazdaság szervezésének legésszerűbb formája a nagy teljesítőképességű területi-ipari komplexumok létesítése. E rendszer tulajdonképpen vállalatcsoportot foglal magában, melyet vagy egységes technológia, vagy a közös nyersanyag, illetve más erőforrás kapcsol össze. Ugyanilyen rendszer szerint létesülnek komplexumok a Bajkál—Amur vonalán, amelynek munkájában magyarok is részt vesznek. Lehetetlen lett volna mindez a közlekedés aktív fejlesztése nélkül. A közlekedési hálózat időbeni kialakítása — elengedhetetlen feltétel, mely nélkül a gazdasági építés ezt követő folyamata nem kezdődhet meg. Már megszokottá vált, hogy a Bajkál—Amur vasúti fővonalat, az évszázad építkezésének korunk legnagyobb építkezésének nevezik. De még nagyobb méretűnek nevezhető az a munka, amely ennek nyomán a termelőerők fejlesztése terén valósul meg a BAM körzetében. Ez a körzet pedig: másfél millió négyzetkilométer, vagyis, annyi, mint Nagy- Britannia, Franciarország és Olaszország területe együttvéve. A vasútvonal — melyen a közlekedés 1984. őszén Indul meg — építése után új ipari objektumokat kell építeni, meghódítani a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületeket, kialakítani az infrastruktúrát. Tudósok számítása szerint ennek a hosz- szú távú programnak a véghezvitele négy-ö(tször többe kerül, mint a vasút építése. A BBC túdósítója nem is olyan régen megkérdezte Jakja. Bajszanbaev sejket, hogy ő, a tekintélyes muzulmán személyiség, aki kétségtelenül hű az iszlámhoz, s nem egyszer volt zarándok- úton Szaud-Arábiában, miért nyilatkozik annyira elismerően a Szovjetunióban fennálló társadalmi szocialista rendről? Vagy talán az iszlám és a szocializmus egy és ugyanaz? „Nem nyilatkozhatok másként arról a rendszerről, amely kivezette népemet a nyomorból és a jogiosztottságból — felelte a hivő imám —, s a kihalás küszöbéről a modern civilizált államok szintjére emelte valamennyi muszlim köztársaságunkat. Mint ember és mint hivő köszöntőm azt a rendszert, amely a szilárd nemzetközi békét saját sikeres fejlődése alapjának tekinti." Az igazsághoz hozzátartozik az a tény. hogy az elmúlt évtizedekben a szovjet párt- és államvezetés jelenHídépités a Hja folyó« A BAM körzetében egyidejűleg több nagy területi- ipari komplexum létesül majd. Mindegyikük egy-egy meghatározott ágazatra szakosodik: szénbányászat, kohászat, fakitermelés és -feldolgozás, gépgyártás, köny- nyűipar... Ezek egyikének példája a Bratszk—Uszty-Ilimszki komplexum, melynek kialakítása két évtizeddel ezelőtt kezdődött a BAM nyugati szakaszán, a Tajset—Léna vonalon. Itt óriási területen egységes gazdasági rendszerbe vonták össze a vízenergeti- kai, fakitermelő és -feldolgozó, színesfém-kohászati és tős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az ..igazhi- tűek” szabadon és megfelelő körülmények közt gyakorolják vallásukat. A statisztikai felmérések szerint a Szovjetunió lakosságának csaknem húsz százaléka mohamedán vallású és előreláthatólag kétezerre számuk csak növekedni fog. Bár az államvezetés nem gátolja a hivők vallásgyakor- lását, de az ötvenes évek túlkapásait nehéz feledtetni az ott élőikkel. Abdullah Nurulla je v, a vallási ügyek minisztériumának muszlim imámja örömmel jelentette be. hogy a következő években nemcsak a sérült mecseteket, dzsámikat újítják fel. hanem az államvezetés hatvan új imaházat is létesít a hívek számára. Rendkívül jó néven vette a Szíriái kormány is. hogy a szovjet delegációt Gejdár Aliev, az S2KP azerbajdzsán származású, tehát muzulmán környezetben fölnőtt új titkára vezette. Mégis gyakoriak a nyugaépítőipari vállalatokat, melyeknek kiterjedése nem marad egyes nyugati országok hasonló iparága mögött. A KGST-országok itt építették fel közösen az Uszty-Ilimsz- ki cellulózkombinátot. Teljes erővel folytatódik a dél-jakuti komplexum kialakítása. A Dél-Jakut medence kokszolható szénkészletei az előrejelzések szerint elérik a negyvenmilliárd tonnát. A Léna folyó felső szakaszán létesülő komplexum kezdetben fakitermelésre és feldolgozásra fog szakosodni, egy másik alapját az udo- kani rézlelőhely jelenti. Bázisán a XII. ötéves terv ti sajtó részéről azok a túlszínezett támadások, melyek szerint nem engedélyezik a hívőknek a vallás gyakorlását. Mindezt a téves beidegzések idézik elő. Jelenleg a Szovjetunió területén gyakorolt negyven vallás közül az iszlám követők számát tekintve a pravoszláv vallás után a második helyen áll. Főleg Üzbegisztánban^ Kazahsztániban. Türkméniában, Azerbajdzsánban, Dagesz- tánban. Kaibardin Balkarda- jában, tatárföldön terjedt el. A területi megoszlás szerint megalakított négy Muzulmán Egyházi Hivatal kiadja az iSzlám kultúra írásos emlékeit. Közép- és felsőfokú papneveldékben gondoskodik az utánpótláskérdésTÖl. összehívja a mecsetek vezetőinek konferenciáját, s az előbb idézett jeles imám tagja a Mecsetek Világszövetségének is. A szovjet vezetők nem zárkóznak el az elől, hogy más országok főmufti - jai és iszlám gondolkodói meglátogassák a köztársasági imaházakat. így került sor Abu Bakr Hamz. a párizsi iszlám főiskola sejkjének a látogatására is. A jeles egyházfő így összegezte útjának tapasztalatait, s vonta le a tanulságokat: — Több mint 15 ezer kilométert utaztam a Szovjetunióban, s oda menten, ahová akartam. Ez az utazás valóságos felfedezés volt számomra. Egyetlen nehéz bőrönddel tértem vissza, amely teli volt a nagy nép iránti barátsággal. Ami azokat az állításokat illeti, hogy a szovjet muzulmánokat korlátozzák jogaikban, sőt üldözik őket. ki merem mondani. nem felelnek meg a Valóságnak. Jártamban, keltemben töíbb müezzinnel és iszlám vezetővel tárgyaltam, akik épp akkor tértek vissza a mekkai zarándoklatról. Soós Tamás éveiben a BAM-körzet egyik legnagyobb gazdasági létesítménye épül majd, egy bányászati és dúsítókombinát. A BAM már ma is ad villamos energiát, szenet és vasat a szovjet népgazdaságnak. Es ez még csak a kiindulópontja annak az ipari bázisnak, melyen a jövőben más feldolgozó iparágak alakulnak ki. Szó van könnyűipari vállalatok létesítéséről, amelyek főként nőket foglalkoztathatnának. Függetlenül attól, hogy a vasútvonal minden egyes kilométere, a lakatlan területeken minden egyes település sok milliós költséget jelent, az állam vállalja ezt, mivel a BAM gyorsabb befejezése és a hozzá csatlakozó területek kiépítése a jövőben óriási gazdasági hasznot ígér. Az új szibériai gazdasági övezet infrastruktúrájának költségei meghaladják magának a vasútvonalnak a beruházási költségeit. Ahhoz, hogy a BAM építőit ellássa lakással, boltokkal óvodákkal és iskolákkal, mozikkal és könyvtárakkal, az államnak évente egy dolgozóra számítva mintegy négyezer rubelt kell költenie. Ez jóval több, mint az ország európai részén. John Tamb amerikai tudós, az Uraitól keletre fekvő körzetek meghódításának szovjet tapasztalatait értékelve, ezt mondta: „A vállalatok mellett, melyeket élenjárónak ismernek el saját területükön, Szibériában modem, összkomfortos városok épülnek. Hangsúlyozom — városok, nem pedig ideiglenes települések." OlegiLajne Mongólia Természetes fagyasztók A Mongol Népköztársaság területének mintegy a kétharmada az örök fagy övezetébe tartozik Am a megfagyott talajt is az ember szolgálatába lehet állítani, ha lépésről lépésre „megszelídítik”. Ezt a feltételezést igazolják N. Lonzsid kutatásai, aki a mongol tudósok közül elsőként, csaknem 30 évvel ezelőtt kezdte tanulmányozni a föld krio- szféráját. A kiváló tudós, a Mongol Tudományos Akadémia Földrajzi és Talajfagytani Intézetének főmunkatársa kutatásai során meghatározta az örökös és az időszakos talajfagy-körzeteket. Ennek alapján geokrioiógiai térképeket szerkesztettek Mongóliáról. Ma már az intézet talajfagytani osztályának részvétele nélkül nem készül el egyetlen Város, bányaüzem, közút, művelésbe vonható föld terve sem. A tudományos munkákban is fontos helyet foglal el a természetes fagy övezeteinek hasznosítása. A mongol tudósok bebizonyították, hogy gazdaságosan üzemeltethetők az örök fagy birodalmában létesített természetes hűtőtárolók. Javaslataik alapján Ulánbátor körzetében kilenc tárolót alakítottak ki, valamennyit 500—1000 tonnás befogadó- képességgel. A vermekben hús- és tejipari termékeket, zöldséget és gyümölcsöt tárolnak. A természetes hűtőházak nagy előnye, hogy építésükhöz nincs szükség drága technikára, s különböző kémiai anyagok felhasználása nélkül is adottak az egészségügyi-higiéniai feltételek. Az ilyen tárolók üzemeltetésével jelentős mennyiségű elektromos energiát is megtakarítanak. Szovjetunió Imárahívás a bakul nagymecsetből Szovjetunió Területi ipari komplexumok alakulnak (Fotó: APN — KS) A sejk levonja a tanulságot