Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 18., szerda 3. Kereskedelem és etika Veszielhök a csányi almáskert felett Hazánk állami gazdaságaiban jelentős szerep jut a gyümölcstermesztésnek. Az almaágazat 1981-ben két­száz millió forint nyereséggel zárta az évet. Két esz­tendővel később, 1983-ban viszont már ugyanennyi a veszteség, a ráfizetés. És kertészeti kultúránk is in­kább előre lépett e néhány évben, mintsem megtor­pant volna. Mi a helyzet pillanatnyilag megyénkén belül, közelebbről Csányban? Ahol az állami gazdaság 331 hektáron foglalkozik almaműveléssel? Az előző évhez viszonyítva 1983-ban 3? millió forintra emelke­dett az almából származó árbevétel, és e gyümölcs termesztése itt nyereséges... Az új csarnok, ha üzembe áll, megduplázódik majd a ter­melés (Fotó: Szabó Sándor) Éppen ideje volt már an­nak a nyílt beszédnek, ame­lyet dr. Spilák Ferenc bel­kereskedelmi miniszterhe­lyettes legutóbbi sajtótájé­koztatóján hallottunk. Fino­man fogalmazva a kereske­delem etikai helyzetéről volt szó, magyarán szólva arról, hogy a már hagyományos­nak mondható vásárlói meg­károsítások — hibás mérés, számolás — mellett korrup­ciós jelenségek is elterjed­tek a kereskedelemben. Megvesztegetett eladók Mert mi másnak is ne­vezzük, ha nem megveszte­getésnek, a pult alóli árusí­tást, azt, hogy hiányzó ter­mékeket csúszópénz ellené­ben szolgálnak ki az eladók? Amint kenőpénzt adnak az ilyen árukért a nagykeres­kedelmi és az ipari szállí­tóknak a boltok, vendéglá­tóhelyek vezetői is, különö­sen a magánkereskedők, a szerződéses üzletvezetők. Így fordul elő, hogy az állami kereskedelemben nem kap­ható termékek — például autóalkatrészek, építőanya­gok — megjelennek a ma­szek boltokban, jóval ma­gasabb áron. Sőt, olyan is előfordult, hogy áremelés előtt a magánkereskedők, szerződéses üzletvezetők fel­vásároltak bolti készleteket, hogy azt később felemelt áron, jelentős haszonnal ad­hassák tovább. Gyakori, hogy kisiparosok —, akik szintén a boltokban vásárolnak — jelentős ösz- szegeket juttatnak az eladók­nak a hiánycikkekért. Az „együttműködés” már olyan szervezett, hogy a kisiparost néha előre értesítik az áru beérkezéséről, és a keresett termék egy részét ki sem viszik az eladótérbe, hanem a raktárban értékesítik. A kisiparos azután szolgálta­tással együtt adja el az árut, például gumiabroncsot csak felszereléssel együtt, ami to­vább növeli a fogyasztó ki­adásait. A bűnlajstromot még hosz- szan sorolhatnánk, de foly­tathatja az olvasó is, aki előtt a manipulációk jó ré­sze ismert. Ennél azonban fontosabb arról szólni, mit lehet tenni a korrupció meg­fékezéséért. A Belkereke- delmi Misztériumban akció­programot dolgoztak ki, s ennek csak egy részét képe­zi az ellenőrzések fokozása, a vétkesek szigorúbb meg­büntetése. Mert bármennyi­re nyilvánvaló, hogy ezek a cselekedetek törvénybe üt­közők és így büntethetők, azt is látnunk kell, hogy az ellenőrzés és a szankcionálás csak afféle tüneti kezelés. Vevők vagyunk A visszaélések ugyanis szinte kivétel nélkül ott és akkor jelentkeznek, ahol és amikor valamilyen áruból hiány van. Csak ha bizo­nyos híradástechnikai cikkek, A lakásépítő vállalatok és szövetkezetek az év első há­rom hónapjában 3879 új othont adtak át, ebből 3182-t az ÉVM-vállalatok építettek fel, lényegében annyit, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Az idei átadási ütem­terv azonban gyorsabb elő­rehaladással számolt, ezért az építési főidényben na­gyobb erőfeszítések szüksé­gesek, hogy a munkák be­fejezése ne az utolsó hóna­pokra torlódjon. Az idei át­adási előirányzat teljesíté­sében biztató, hogy a kivi­telező vállalatok és szövet­építőanyagok, autóalkatré­szek, bútorok, háztartási gé­pek átmenetileg, vagy tar­tósan nem kaphatók, akkor van mód és alkalom az el­adó megvesztegetésére. Azt kell tehát vizsgálni, finit te­hetünk a hiány ellen. Ez viszont már az egész gazda­ságot, mindenekelőtt a ter­melést érintő kérdés, ezért a Belkereskedelmi Miniszté­rium akcióprogramja más tárcák — az Ipari Minisz­térium, az ÉVM, a MÉM — együttműködésére is számít. Mérséklik az áruhiányt a kereskedelmi vállalatok ter­melésszervező akciói, az úgy­nevezett Vevők vagyunk-ki- állítások, amelyek során már sok új gyártót sikerült be­kapcsolni különféle fogyasz­tási cikkek előállításába. A több, a vásárlói igényeknek jobban megfelelő áru ter­melése várható a fokozott anyagi érdekeltségtől, az iparvállalatok vezetőinek vál­lalkozó szellemétől, a ver­senyhelyzet kibontakozásá­tól. Ezeket a célokat szol­gálja a gazdaság átfogó, fo­lyamatban lévő reformja is. A gazdaságpolitika azon­ban csak fokozatosan, lépés­ről lépésre képes megközelí­teni a célt, a hiányok mér­séklését, felszámolását. Ezért a bajok gyökereinek orvos­lása mellett szükség van ar­ra a tüneti kezelésre is, amit az ellenőrzések, a szankcio­nálások és bizonyos admi­nisztratív intézkedések tes­tesítenek meg. Ilyen intéz­kedés például az, hogy bizo­nyos tőkés importból szár­mazó cikkeket a nagykeres­kedelmi vállalatok nem ad­hatnak el magánkereskedők­nek, más hiányzó termékek értékesítésekor pedig kötele­sek kikötni az alkalmazha­tó fogyasztói árat. Amint megtiltották azt is, hogy magánkereskedők és szerző­déses üzletvezetők az álla­mi és a szövetkezeti kiske­reskedelmi boltokban vegye­nek árut — például sört — viszonteladás céljára. Előjegyzéses vásárlás Ajánlják a vállalatoknak, hogy a hiányzó termékeket megrendeléses, előjegyzéses formában árusítsák, vagyis a fogyasztókat jelentkezésük Sorrendjében szolgálják ki. Ehhez az is szükséges, hogy a megrendelőtől előleget kérjenek, mert ellenkező esetben egy vásárló akár tíz boltban is feliratkozhat az árura várók listájára, ami­től áttekinthetetlenné válik a fogyasztói igény mértéke. Mindebből — ami csak ízelítő a már megtett és ter­vezett intézkedésekből — jól látható, hogy a belkereske- delemi tárca két irányba is tesz lépéseket. Egyfelől a jo­gi formákat, a szankciókat, az operatív beavatkozáso­kat alkalmazza, másfelől szorgalmazza és elősegíti a gazdasági folyamatok, az érdekeltségi viszonyok ren­dezését, a reform folytatá­sát. kezetek jelenleg 45 870 lakás építésén dolgoznak, ami mintegy 700-zal több az egy évvel ezelőttinél. Az építőanyag-ipar a fa­lazóanyagokból 12,7 száza­lékkal teljesítette túl há­romhavi előirányzatát, ezen belül terven felül mintegy 50 millió téglát szállítottak az építőknek. Vasbeton fö­démgerendából 25 százalék­kal teljesítették túl az elő­irányzatot, s így csaknem 600 ezer méter betongeren­dát kaptak terven felül a sajátház-építők. De meddig Az alcímben föltett kér­désre Preszter István igaz­gatóval kerestük a választ, bevallottan rossz hangulat­ban. Mert hiszen megfele­lő a technika, továbbá szakmailag hozzáértő veze­tőgárda foglalkozik két év­tizede az alma termesztésé­vel, mégis évről évre olyan mértékben növekszenek a termelési költségek, hogy veszélyben a gazdaságosság Csányban is! Lényegesen drágább a műtrágya, a nö­vényvédő szer, az energia, a szállítás, magasabb a mun­kabér, az alma átvételi ára viszont csak minimálisan növekszik. Két éve épp ilyen okból indították el a „szedd-vidd” mozgalmat, al­maszüretek idején, hétvége­ken száz és száz vállalkozó szellemű városi, falusi pol­gár előtt nyitva meg a kert­kapukat. Ezek a „hétvégi” munkások” — a fajtától függően — négy-öt forintért kapták az általuk szedett gyümölcs kilóját, amivel nemcsak ők jártak jól, ha­nem a gazdaság is. Az iga­zi kiút azonban mégsem ez, és nem az egyéb költséggel való takarékoskodás, ha­nem... Például a késztermék Tapasztalatból tudni, hogy a kert termésének húsz Bizony elég sokszor hív­ták már fel szerkesztőségün­ket panaszos telefonálók amiatt, hogy Egerben, a Cse- bokszári-lakótelep Kalló­malom utcai ABC-jé ben drágábban kapnak meg né­hány cikket, mint a város más boltjaiban. Amint ki­derült, szó sincs törvényte­lenségről, csupán jogaikkal élnek az itteniek, hiszen jövedelemérdekeltségűek. — Bármennyire furcsa, nekünk még egyetlen vevő sem tette szóvá azt, hogy többért adtunk valamit, mint mások — kezdi a be­szélgetést Búzái József, az ABC vezetője. — Ugyan mi is értesültünk már arról, hogy jó néhányan megvá­doltak bennünket emiatt a fogyasztók tanácsánál, vagy más helyeken. Kételyeik alaptalanok, hiszen mi csak az úgynevezett eltéríthető áras termékekért kérünk többet. Az így nyert összeg sem a dolgozók zsebébe ván­dorol, hanem azt az áren­gedményes vásárokon vissza­juttatjuk a vevőhöz. Ebből fedezzük a leértékeléseket. Tehát nemcsak emeljük, hanem csökkentjük is az árakat. Azt sohasem kérde­zik, hogy nálunk miből te­lik ilyen gyakran 30—40 százalékos kedvezményre. Azt viszont kifogásolják, ha a papírzsebkendő, a nescafé, az orosz vodka, vagy a do­bozos sör 8—10 forinttal több. Elmondja, hogy elsősorban azokat a termékeket értéke­sítik drágábban, amelyek hiánycikknek számítanak, s csak hosszas utánjárással szerezhetők be. Ilyen még egyebek mellett az ananász- befőtt, a Fa spray, az Uni- cum és az Otthon kávé is. A leértékelésről is a bolt­százaléka évről évre ipari minőségű alma. Vagyis ap­ró, színtelen, elemi csapás miatt károsodott, amelyet semmilyen piacon nem lehet értékesíteni. Ebből a Csá­nyi Állami Gazdaságban mindeddig félkész árut ké­szítettek, évi 130—140 va­gon termésnek megfelelő mennyiségben. Ez a félkész áru nem más, mint a kö­zönséges almaié, amelyet sa­ját üzemük forgalmazott a „traubi” és a „róna” italcsa­lád mellett. Most azonban egy olyan 28 millió forint értékű beruházás folyik a gazdaságban, mely lehetővé teszi a tőkés piacon igen kedvelt almasűrítmény elő­állítását. Az üzemcsarnok már kész, az NDK-palacko- zószalag megérkezett. Így megvan rá minden remény, hogy 1985-ben beinduljon ez az üzem is, az eleddig ipari minőségű almát jobban fi­zető végtermékké dolgozva fel. Generálisan, persze, egy ilyen akció nem oldja meg az ágazat gondját... Csak a választékbővítés I Ami természetesen az al­mafajtákra értendő, éspedig igen perdöntő megokolásból. Minden almának megvan az optimális szedési ideje, amikor nagy erőket bevetve vezető dönt. Jelenleg sam­ponokat, kozmetikumokat kínálnak olcsóbban, mivel régóta álltak raktáron. — A jövedelemérdekelt­ségű boltok lényege, hogy a vállalkozók bizonyos fokú önállósággal gazdálkodhat­nak — mondja. — A mi célunk, hogy minél több kurrensebb terméket sze­rezünk be, olyanokat, ame­lyekhez csak nálunk lehet hozzájutni. Én például hat FÜSZÉRT-kirendeltséggel építettem ki kapcsolatot, s rajtuk kívül még a mis­kolci húsipari, valamint az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalattól és a Kunhegyesi Állami Gazdaságtól szállí­tanak készítményeket. Per­sze sorolhatnám még to­vább is a partnereinket. Gyakran napokig járom az országot az áruért. Az üzlet forgalma a ta­valyi bázis időszakhoz ké­pest havonta egymillió-két­százezer forinttal növekedett. Ez azt bizonyítja, hogy a környékbeliek szívesebben gyorsan túl kell esni a szü­reten. Ez az optimális idő — sajnálatosan — minden Csányban honos almafajtá­nál szeptemberre esik. Ha viszont — új fajták telepí­tésével, a meglévők területé­nek csökkentésével — már augusztusban elkezdődhet, és október végéig tart a sze­zon: gyökeresen más a hely­zet. Belső erőkkel megoldha­tó a szüret, és nem döm­pingszerű, nem minőségre ártalmas az alma közúton, tengelyen való szállítása. Hogy ez milyen gyümölcs­mennyiséget érint? Szinte az egészet. A tavaly piacra do­bott, megközelítően hétszáz vagon csányi almából száz Csehszlovákiába, százhúsz vagon a Szovjetunióba, majdnem ugyanennyi Auszt­riába „utazott”, a többi pe­dig a HUNGAROFRUCT egri, gyöngyösi, budaörsi hűtőházába került. Persze csak átmenetileg, jobb üz­leti feltételekre várva né­hány arab és délamerikai országban. térnek be ide, mint régeb­ben. — Talán nem tűnik sze­rénytelenségnek, ha azt ál­lítom, hogy jóval többen járnak ide, mint annak- előtte — folytatja Búzái Jó­zsef. — Hosszú ideig nem volt például az egész vá­rosban narancs. A DÉLKER- től sikerült szereznem, igaz, hogy az ABC fuvarköltsé­gére. Ez a déligyümölcs nagyszerű vevőcsalogatónak bizonyult, de hasonló volt a helyzet a Martinival, af. Unicummal és az Otthon kávéval. Sok új vásárlót így szoktattunk ide. Most már a Hadnagy úti lakótelepről' s a belvárosból is járnak hozzánk, mert tudják, hogy itt még olyasmihez is hozzá­juthatnak, amihez másutt nem. Ezáltal nőtt a forgal­munk, s ezzel együtt dolgo­zóink jövedelme is. Persze akadnak még gondjaink. Közel sem vagyunk elége­dettek a választékkal. Aka­dozik az árubeszerzés. So­kat kell készletezni. Nincs saját gépkocsink, amellyel Ritkítsuk hát az almáskertet? Valóban célszerű lenne a Preszter István által emlí­tett fajtaválaszték-bővítés, bár ez nem csupán elhatá­rozás kérdése. Egy ilyen akció véghezvitele a jelen­legi gazdasági helyzetben S2änte életveszélyesnek minő­síthető. A 331 hektáros ker­tet már nem szabad bővíte­ni. Az új csemeték tetemes összegbe kerülnek. Ha pedig a jelenlegi állományt ritkít­ják, csökkentik: legalább öt­hat esztendő, amíg az új te­lepítés termést hoz. Addig, vagyis öt-hat évre, deficites az almáskert. Marad tehát a veszélyhelyzet elodázása olyan vállalkozásokkal, mint a sűrítőüzem. És marad a bizakodás, hogy lesz még konjonktúra a világpiacon, növelve ismét az ágazat jö­vedelmezőségét. azonnal szaladhatnánk, ha valahol újdonságot kínálnak. Most még az az elsődleges célunk, hogy minél jobb le­gyen az ellátás a legfonto­sabb élelmiszerekből. Bár a megkérdezett vevők között is akadt, aki azt hitte, hogy ez „maszek bolt”, erről mégsincs szó. Továbbra is az egri áfész üzemelteti az ABC-t. S a szövetkezet jóvoltából a kisárutermelök- tői is átvehetik a zöldséget- gyümölcsöt. — ősszel vöröshagymát, burgonyát, káposztát, sárga­répát kaptunk ily módon — halljuk a vezetőtől. Minél olcsóbban adták el, annál olcsóbban értékesítettük. Er­kölcstelennek tartanánk, ha az engedélyezett 20—25 szá­zaléknál többet „tennénk rá” a felvásárlási árra. Eny- nyire viszont lehetőségünk nyílik. Sokan panaszolták azt is, miért épp egy ilyen nagy üzletet jelöltek ki jövede­lemérdekeltségűnek? Mit mond erről Búzái József? — Ügy gondolom, hogy e célra csak nagy ABC al­kalmas. Hiszen egy ember csak arra kell, hogy utána­járjon a hiányolt termékek­nek. Ráadásul, ha azt meg is kapja, annak is ára van, hiszen egyidejűleg egyéb, kevésbé kapós cikkeket is át kell venni. A kisbolt erre képtelen. Raktára parányi, a készletnormája meghatá­rozott. Tehát a jelek szerint jól választottak azok, akik ezt az üzletet szemelték ki jövedelemérdekeltségűnek. Csupán a vevő mérgelődhet, ha valamihez az eredeti ár­nál 10—20 forinttal többért juthat hozzá. Bár az is érv, hogy itt legalább megkapja, amit másutt hiába keresett. Homa János Gál Zsuzsa Csaknem négyezer új lakás épült az első negyedévben Több a tégla és a gerenda Moldvay Győző Panaszos vevők Drága-e a csebokszári ABC? A bolt, ahol az ötszáz nem ötszáz... (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents