Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. március 10., szombat

3.

Kötelező választék

Ha szűk az árrés

Nagyobb segítség a lakáshoz jutáshoz

Interjú Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgatójával

Ha röviden kellene megfogalmazni a lakosság és a tanácsok bankjának, az OTP-nek a szerepét és célkitűzéseit, akkor a következőket kell mindenekelőtt megemlíteni: tevékenysége természetszerűleg illeszkedik a kormányzati elképzelésekhez, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának javításához, a költségvetés bevételeinek növeléséhez. Az Országos Takarék- pénztár üzletpolitikájának tehát szinkronban kell lenni a népgazdasági és egyéni elképzelésekkel. Erről beszélgetett Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgatójával, a Népújság megbízásából Salamon Gyula.

Berzenkedem a számoktól, mert sok mindenre fel lehet használni azokat. De mit csináljak most? Az árrés tényleges adat nélkül elképzelhetetlen. Ezért mondom ki: a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál általában tíz százalék az árrés. Hogy mi ez? Az az összeg, ami a vétel- és az eladási ár között található.

— Ebből kell azonban minden kiadásunkat fedezni — figyelmeztet az óvatosságra Haász Tamásné igazgatóhelyettes. — Tehát a béreket is.

— Mi marad ebből tisztán?

— Most egyegész-háromtized százalék. Vigyázat! Itt már a tizedek is lényeges eltérést jeleznek.

— Sok ez az árrés vagy kevés?

— Kevés.

Abba a kijelentés utáni kemény pontba nem akartam belenyugodni.

Túl a határokon

Ritkábban kerül szóba, hogy ennek a vállalatnak nemcsak kiskereskedelmi, hanem az utóbbi években már nagykereskedelmi működési engedélye is van.

— Járjuk az országot, onnan vásárolunk, ahol a legkedvezőbb feltételeket találjuk — mondja az igazgatóhelyettes.

Ebből a tényből az a következtetés vonható le, hogy „így” aztán nem kunszt bőséges árumennyiséget és -féleséget kitenni a boltok polcaira.

— Nem egészen így igaz — hallom tovább. — Olyannyira, hogy felettes szak- igazgatási szerveink egyre jobban szorgalmazzák: a határainkon túlról is igyekezzünk árut beszerezni. Erre a kishatármenti forgalomnak nevezett gyakorlat ad lehetőséget.

Hogy élnek-e vele? Igen. Partnert kerestek és ennek révén a területileg is közel eső Dél-Szlovákiában kutattak fel áruforrást. Mondja, is: töltött ostyafélék, csokoládé, édes kekszek, karamellák mellett műanyagból készített, különböző háztartási cikkek jutnak el így hozzánk. Hogy mit adunk értük? Zöldség- és gyümölcs- félét. Amiket nálunk a kisgazdaságokban is elég jelentős mértékben termesztenek már.

— Mintegy ötmillió forint értékben képzeljük el ennek a lebonyolítását.

Azt már csak halkan teszi hozzá, szeretnék, ha ők maguk is kapnának jogot arra, hogy valamelyik szlovák áruházzal megállapodást köthessenek.

Az árrés itt is „szempont”.

Kötelező az olcsó áru

Tetszett, ahogyan fogalmazott:

— Ma már nem csupán a kis nyugdíjból élőkre kell gondolnunk, hanem azokra a fiatalasszonyokra is, akik két gyereket nevelnek, öér- tük is kell minél többféle olcsó árut tartanunk.

Kell... ! A jámbor óhaj alapján?

— Ellenőrizzük is. Több mint húszféle olcsó árut köteles kínálni az üzlet. Nem mindig ugyanazt a cikket.

Kóstolóval egybekötött bemutatókat rendeztek sorra. Ott, a vevő szeme láttára grillezték például a kenőkolbászt. Készítettek sajttal ételeket. Receptet adtak.

Az ördög azonban nem hagy békén. Hogyan fogadja mindezt a kereskedő, és hogyan segíti mindezt az áruszállító húsipari munkás? Csendes sóhaj az • első válasz. Majd:

— A mi üzleteink mind az eszközeikkel, mind a személyi feltételeikkel képesek ezt a célt elérni. A szállítás ... ? Ott is különböző típusú emberek vannak. Sok múlik a személyes kapcsolatokon, az emberi magatartáson ... mind a két oldalról.

Igen: a szándék és a végrehajtás ... Nem mindig azonos.

Meg kell toldani

Faramuci szójáték jut az eszembe: Ha szűk az árrésed, toldd meg egy árucikkel.

Mert... az élelmiszer olyan kényes áru, amit dédelgetni kell. Mennyi villamos energiát követel például a hűtőpultok üzemeltetése? A tejboltok, a tejivók ... no, a KÖJÁL a megmondhatója, milyen szigorúak a feltételek.

— Minden tejivónk ráfizetéses. Évente százezer forintokat visznek el a vállalattól. Hogy próbáljuk bővíteni itt a választékot? Ez sem egyszerű. A virslit már bevittük. De büfészerűen nem üzemeltethetjük, mert a közegészségügyi feltételek . . . ! Hidegtálat? Igaz, üzleti szempontból sem rossz, csináljuk is, de ennek csupán sajátosan szűk vevőközönsége van.

Mit lehet még? A háztartási cikkeket nem kell „hűteni” például. Ezeknél tehát a költség kedvezőbb. Ha nem is viszik vissza a nagy ABC-kbe a televíziót meg a porszívót, mint volt ez hajdanán, de a kisebb, perem- kerületi boltokba és az üdülőkörzetekbe betelepítik a ,napi” iparcikkeket.

Azok a feltételek

Egyre többet hallom: nincs elég kereskedő. Rossz a bolti eladók és pénztárosok jövedelme. A szombati munkanap sem vonzza a családos anyákat. A végzett szakmunkásoknak csak egy része marad a pályán.

— Jó volna, ha magunknak mi, magunk toborozhatnánk kereskedelmi tanulókat — jegyzi meg a vállalat igazgatóhelyettese. — A távolabbi körzetekből hiába vesz fel az iskola tanulókat. Még ha maradnának is: meg tudnák fizetni az albérletet? ...

A kérdésre nem kell a választ megfogalmazni.

Az üzlethálózat fejlesztésére pedig erősen hat az a tény, hogy az egri belvárosi bolt utolsó részlete — jó néhány millió forint — most telik le. Mi lesz mégis? Konténeres pavilonsor Mátrajü- reden és Galyatetőn. Hatvanban a kastélykerti ABC a második félévben nyílik meg. Gyöngyösön a Kálváriadombon hozzákezdenek egy ABC építéséhez még ebben az évben. Ugyancsak ebben a városban gyakorlóboltot, úgynevezett kabinetet építenek a Mátrai úti ABC-hez.

Végül: ha véletlenül valaki úgy érezné, hogy most csupán a vállalat belső ügyeit vettük sorba, hadd emlékeztessem arra: azok mind a mi, a vásárlók érdekeit szolgálják. Tehát a mi „belső” ügyeinkről szóltunk.

G. Molnár Ferenc

— A betét- és hitelállomány alakulásából sok minden lemérhető, a gazdaságra vonatkozóan változtak-e az arányok és a tendencia?

— A lakossági betétállomány országosan meghaladta a 197 milliárd forintot — ebbe beleértendők a postánál, illetve a takarékszövetkezeteknél elhelyezett forintok is. Tavaly mintegy 21,5 milliárd forinttal nőtt a betétállomány, ez ötmilliárddal több, mint a bázisidőszakban takarékba tett forintösszeg. Természetesen ennek több összetevője van. A lakosság pénzbevétele nyolc százalékkal haladta meg az előző évit, a kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor ennél mérsékeltebb ütemben növekedett. A másik tényező: hosszabb ideig kell takarékoskodni a lakásépítésre, a gépkocsivásárlásra. Az utóbbit illetően ugyanis nőtt a várakozási idő, ami az előleg ösz- szegének emelkedését is maga után vonta.

— Gondolom, az említettek csak egy részét képezik a nagyobb mérvű takarékosságnak.

— Valóban így van. Az elmúlt évben vezették be az úgynevezett lakásigénylési letéti formát. Eddig mintegy százhaitvanezren 900 millió forintot helyeztek el a takarékpénztárnál. A betétállomány növeléséhez az is hozzájárult, hogy emelkedett az átutalási betétszámlán kezelt pénzösszeg, amely több mint 560 000 tulajdonost jelent számunkra. Ismeretes, hogy az elmúlt év elején mind az ifjúsági, mind pedig a takaréklevélnél emeltük a kamatlábakat. Ösztönző hatását máris érezzük, több mint ötvenezerrel nőtt az ifjúsági betétek száma, összege pedig meghaladja a hét- milliárd forintot. A takaréklevélben elhelyezett forintok elérik a tízmilliárdot.

— A lakásépítéssel és -vásárlással összefüggően az elmúlt évben bevezetett új hitelfeltételek következtében jelentős változások történtek. Milyenek az eddigi tapasztalatok?

Egymillió

szolooltvány

öt szőlőfajtából egymillió oltványt készítenek a Badacsonyi Állami gazdaság aligai hajtatóüzemében. Ennek 70 százalékát a Szovjetunióba exportálják, a többit belföldön értékesítik

(MTI fotó: Arany Gábor felvétele)

— Az érdeklődés elsősorban a családi ház építése irányába tolódott el. A korábbi években átlagosan 30—32 000 családi ház építésére adtunk kölcsönt, tavaly pedig negyvenötezer család kezdhette meg a kapott hitelből az építkezést. Természetesen ez azzal is összefügg, hogy rájuk is vonatkoznak a szociálpolitikai kedvezmények, csökkent a kamat és nőtt a hitelvisz- száfizetési idő. Az elmúlt esztendőben különben a takarékpénztár megközelítőleg hetvenezer lakás építéséhez járult hozzá különböző formákban. Ebből az OTP saját beruházásában mintegy 19 000 lakást adtak át a kivitelezők a társasházépítési program keretében. Az elmúlt évben húszmilliárd forinttal emelkedett a hosszú lejáratú hitelek értéke, ami azt jelenti, hogy az építési kölcsön, a lakás- és ingatlanvásárlási hitelállomány az 1983- as esztendő végére elérte a 140 milliárd forintot. Ami a közép és rövid lejáratú hiteleket illeti: tavaly másfél millió állampolgárnak nyújtottunk kölcsönt 18 milliárd forint összegben. Ebből az áruvásárlási hitel megközelítette a 10 milliárd forintot. Az említett összegen belül az ifjúsági betéttel rendelkező fiatalok 2 milliárd forint értékű kedvezményes hitelt vettek fel az OTP-nél.

— Az Országos Takarék- pénztár jelentős hitelfolyósítással segíti elő a háztáji gazdaságokban a termelésbővítést.

— A termelési hitelek iránt tovább nőtt az igény. A pénzintézeti hálózat tavaly 165 000 kistermelőnek nyújtott! kölcsönt. Az egyéni és különböző társasvállalkozások is mind nagyobb igényt támasztanak az OTP-vei szemben; tavaly 600 millió volt a hitelállományunk. A személyi hitel összege meghaladta az ötmilliárd forintot.

— A költségvetésnek jelentős bevételei származnak a különböző szerencsejátékokból. Növekedett-e a szel vényeladás ?

— 860 millió totó-, lottó- szelvényt és borítékos sorsjegyet vásároltak az elmúlt esztendőben, a nyeremény- összeg és tárgyjutalom értéke megközelítette a kétmilliárd forintot.

— Az OTP azon túlmenően, hogy ellátja a lakosság pénzügyi szolgáltatásait, a tanácsok bankja is.

— A tanácsok több mint 130 milliárd forinttal gazdálkodtak 1983-ban, fejlesztésre 33,5 milliárdot fordítottak. Ebből az összegből 9 milliárdra tehető a lakásépítés. A takarékpénztár a tanácsi tervek megvalósításához több mint 3,1 milliárd forinttal járult hozzá különböző — többek között területelőkészítési — hitelek formájában, amelyből a legnagyobb összeget lakásépítésre biztosítottunk.

— Végezetül, kérem, vázolja föl az Országos Takarékpénztár 1984. évi terveit.

— Ebben az évben 17 milliárd forintnyi lakossági betétállomány-növekedéssel

számolunk. Arra törekszünk, hogy az állampolgárok tartós lekötéssel helyezzék el megtakarított pénzüket az OTP-nél. Ezt célozza az is, hogy több betétformánál emeltük a kamatlábakat, így, az ifjúsági, a lakástakarékossági és takaréklevélbetét után, a lekötési idő növekedésével nagyobb kamatot fizetünk. Hosszú lejáratú kölcsönre 31, közép és rövid lejáratúra pedig 18 milliárd forint folyósítását irányoztuk elő. A hitelállomány megközelítőleg 23 milliárd forinttal lesz több, mint az elmúlt esztendőben és eléri a 177 milliárd forintot. Természetesen figyelembe vettük az év eleji építőanyag-áremelkedése két a hitelek folyósításánál. Az 1984. január 1-től megkötött szerződéseknél tíztízezer forinttal növeltük a gyermekek és eltartottak után járó szociálpolitikai kedvezmény összegét. Elképzeléseink szerint 1984-ben a takarékpénztár közreműködésével több mint 70 000 új lakásba költözhetnek be a családok emellett az ingatlanforgalmazás és lakáscserék további megélénkülésével számolunk.

Általános tapasztalat, hogy a lakosság jól tájékozódott az új feltételekről, többsége ismeri a lehetőségeket. Mégis, szinte a lehető legnagyobb hitelre, a lehető legnagyobb kedvezményre számít, holott tudják, hogy nem automatikusan nyújtjuk a hiteleket, elbíráláskor figyelembe vesszük a

vagyoni, jövedelmi helyzetet, családi állapotot, előnyben részesítjük a fiatalokat, a többgyermekeseket, az öregeket. Mi megtesszük a tőlünk telhetőt, e mellett azonban a dolgozók vállalati támogatására is nagy szükség van. Továbbá fokozottabban kellene ösztönözni a tanácsokat a saját erő kihasználására. A egyéni és társas vállalkozásokat, a háztáji és kisegítő gazdaságokat továbbra is támogatjuk. mint ahogy növeljük a közép és rövid lejáratú hitelek összegét.

— A hazai és külföldi idegenforgalom lebonyolításában nagy tradíciójú utazási irodák meglepetéssel vették a hírt, hogy az Országos Takarékpénztár OTP Penta Tours néven irodát alapított és ez év februárjától pedig vállalkozási részleget hozott létre. Utóbbit illetően, úgy tudom, nem csupán hitelt nyújt, hanem tőkével is társul, mindez banki feltételeket jelent?

— Hadd kezdjem a választ a kérdés első felével! Nem tartunk a konkurren- ciától és fokozatosan kívánjuk bevezetni az OTP-Pen- ta Tours szolgáltatásait. A célunk az, hogy a magyar turisták zsebéhez mérten olyan utakat szervezzünk, amelyek nem jelentenek nagyobb megterhelést, a külföldi csoportokat pedig azokra a tájakra is elvisszük, amelyek ez idáig fehér foltnak számítottak számukra: az sem titkolt szándékunk, hogy több vendégéjszakát töltsenek Magyarországon. Ami a vállalkozási irodát illeti: mint ahogy említette, banki feltételekkel nyújtunk majd hitelt, ha üzletet érzünk egy-egy termék gyártásában. Tehát vállaljuk az újat, részt óhajtunk venni az innovációból és tőkével is társulunk. Ez elősegítheti az új kezdeményezések felkarolását, a termelés és a szolgáltatások bővítését.