Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. március 10., szombat 3. Kötelező választék Ha szűk az árrés Nagyobb segítség a lakáshoz jutáshoz Interjú Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgatójával Ha röviden kellene megfogalmazni a lakosság és a tanácsok bankjának, az OTP-nek a szerepét és cél­kitűzéseit, akkor a következőket kell mindenekelőtt megemlíteni: tevékenysége természetszerűleg illeszke­dik a kormányzati elképzelésekhez, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának javításához, a költségve­tés bevételeinek növeléséhez. Az Országos Takarék- pénztár üzletpolitikájának tehát szinkronban kell len­ni a népgazdasági és egyéni elképzelésekkel. Erről beszélgetett Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgató­jával, a Népújság megbízásából Salamon Gyula. Berzenkedem a számoktól, mert sok mindenre fel lehet használni azokat. De mit csináljak most? Az árrés tényleges adat nélkül elkép­zelhetetlen. Ezért mondom ki: a Heves megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­latnál általában tíz százalék az árrés. Hogy mi ez? Az az összeg, ami a vétel- és az el­adási ár között található. — Ebből kell azonban minden kiadásunkat fedez­ni — figyelmeztet az óva­tosságra Haász Tamásné igazgatóhelyettes. — Tehát a béreket is. — Mi marad ebből tisz­tán? — Most egyegész-három­tized százalék. Vigyázat! Itt már a tizedek is lényeges eltérést jeleznek. — Sok ez az árrés vagy kevés? — Kevés. Abba a kijelentés utáni kemény pontba nem akar­tam belenyugodni. Túl a határokon Ritkábban kerül szóba, hogy ennek a vállalatnak nemcsak kiskereskedelmi, hanem az utóbbi években már nagykereskedelmi mű­ködési engedélye is van. — Járjuk az országot, on­nan vásárolunk, ahol a leg­kedvezőbb feltételeket ta­láljuk — mondja az igaz­gatóhelyettes. Ebből a tényből az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy „így” aztán nem kunszt bő­séges árumennyiséget és -féleséget kitenni a boltok polcaira. — Nem egészen így igaz — hallom tovább. — Oly­annyira, hogy felettes szak- igazgatási szerveink egyre jobban szorgalmazzák: a ha­tárainkon túlról is igyekez­zünk árut beszerezni. Erre a kishatármenti forgalomnak nevezett gyakorlat ad lehe­tőséget. Hogy élnek-e vele? Igen. Partnert kerestek és ennek révén a területileg is közel eső Dél-Szlovákiában kutat­tak fel áruforrást. Mondja, is: töltött ostyafélék, csoko­ládé, édes kekszek, karamel­lák mellett műanyagból ké­szített, különböző háztartási cikkek jutnak el így hoz­zánk. Hogy mit adunk ér­tük? Zöldség- és gyümölcs- félét. Amiket nálunk a kis­gazdaságokban is elég je­lentős mértékben termesz­tenek már. — Mintegy ötmillió forint értékben képzeljük el ennek a lebonyolítását. Azt már csak halkan teszi hozzá, szeretnék, ha ők ma­guk is kapnának jogot arra, hogy valamelyik szlovák áruházzal megállapodást köt­hessenek. Az árrés itt is „szempont”. Kötelező az olcsó áru Tetszett, ahogyan fogalma­zott: — Ma már nem csupán a kis nyugdíjból élőkre kell gondolnunk, hanem azokra a fiatalasszonyokra is, akik két gyereket nevelnek, öér- tük is kell minél többféle olcsó árut tartanunk. Kell... ! A jámbor óhaj alapján? — Ellenőrizzük is. Több mint húszféle olcsó árut kö­teles kínálni az üzlet. Nem mindig ugyanazt a cikket. Kóstolóval egybekötött be­mutatókat rendeztek sorra. Ott, a vevő szeme láttára grillezték például a kenő­kolbászt. Készítettek sajttal ételeket. Receptet adtak. Az ördög azonban nem hagy békén. Hogyan fogadja mindezt a kereskedő, és ho­gyan segíti mindezt az áru­szállító húsipari munkás? Csendes sóhaj az • első vá­lasz. Majd: — A mi üzleteink mind az eszközeikkel, mind a sze­mélyi feltételeikkel képesek ezt a célt elérni. A szállí­tás ... ? Ott is különböző tí­pusú emberek vannak. Sok múlik a személyes kapcso­latokon, az emberi magatar­táson ... mind a két oldal­ról. Igen: a szándék és a vég­rehajtás ... Nem mindig azonos. Meg kell toldani Faramuci szójáték jut az eszembe: Ha szűk az árré­sed, toldd meg egy árucik­kel. Mert... az élelmiszer olyan kényes áru, amit dé­delgetni kell. Mennyi villa­mos energiát követel például a hűtőpultok üzemeltetése? A tejboltok, a tejivók ... no, a KÖJÁL a megmondhatója, milyen szigorúak a feltéte­lek. — Minden tejivónk ráfi­zetéses. Évente százezer fo­rintokat visznek el a válla­lattól. Hogy próbáljuk bő­víteni itt a választékot? Ez sem egyszerű. A virslit már bevittük. De büfészerűen nem üzemeltethetjük, mert a közegészségügyi feltéte­lek . . . ! Hidegtálat? Igaz, üzleti szempontból sem rossz, csináljuk is, de ennek csu­pán sajátosan szűk vevő­közönsége van. Mit lehet még? A háztar­tási cikkeket nem kell „hű­teni” például. Ezeknél tehát a költség kedvezőbb. Ha nem is viszik vissza a nagy ABC-kbe a televíziót meg a porszívót, mint volt ez haj­danán, de a kisebb, perem- kerületi boltokba és az üdülőkörzetekbe betelepítik a ,napi” iparcikkeket. Azok a feltételek Egyre többet hallom: nincs elég kereskedő. Rossz a bolti eladók és pénztárosok jöve­delme. A szombati munka­nap sem vonzza a családos anyákat. A végzett szakmun­kásoknak csak egy része marad a pályán. — Jó volna, ha magunk­nak mi, magunk toborozhat­nánk kereskedelmi tanuló­kat — jegyzi meg a vállalat igazgatóhelyettese. — A tá­volabbi körzetekből hiába vesz fel az iskola tanulókat. Még ha maradnának is: meg tudnák fizetni az albérle­tet? ... A kérdésre nem kell a vá­laszt megfogalmazni. Az üzlethálózat fejleszté­sére pedig erősen hat az a tény, hogy az egri belvárosi bolt utolsó részlete — jó né­hány millió forint — most telik le. Mi lesz mégis? Kon­téneres pavilonsor Mátrajü- reden és Galyatetőn. Hat­vanban a kastélykerti ABC a második félévben nyílik meg. Gyöngyösön a Kálvária­dombon hozzákezdenek egy ABC építéséhez még ebben az évben. Ugyancsak ebben a városban gyakorlóboltot, úgynevezett kabinetet építe­nek a Mátrai úti ABC-hez. Végül: ha véletlenül valaki úgy érezné, hogy most csu­pán a vállalat belső ügyeit vettük sorba, hadd emlé­keztessem arra: azok mind a mi, a vásárlók érdekeit szolgálják. Tehát a mi „bel­ső” ügyeinkről szóltunk. G. Molnár Ferenc — A betét- és hitelállo­mány alakulásából sok min­den lemérhető, a gazdaság­ra vonatkozóan változtak-e az arányok és a tendencia? — A lakossági betétállo­mány országosan meghalad­ta a 197 milliárd forintot — ebbe beleértendők a postánál, illetve a taka­rékszövetkezeteknél elhelye­zett forintok is. Tavaly mintegy 21,5 milliárd forint­tal nőtt a betétállomány, ez ötmilliárddal több, mint a bázisidőszakban takarék­ba tett forintösszeg. Termé­szetesen ennek több össze­tevője van. A lakosság pénz­bevétele nyolc százalékkal haladta meg az előző évit, a kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor ennél mérsékel­tebb ütemben növekedett. A másik tényező: hosszabb ide­ig kell takarékoskodni a lakásépítésre, a gépkocsivá­sárlásra. Az utóbbit illető­en ugyanis nőtt a várako­zási idő, ami az előleg ösz- szegének emelkedését is ma­ga után vonta. — Gondolom, az említet­tek csak egy részét képezik a nagyobb mérvű takarékos­ságnak. — Valóban így van. Az elmúlt évben vezették be az úgynevezett lakásigény­lési letéti formát. Eddig mintegy százhaitvanezren 900 millió forintot helyez­tek el a takarékpénztárnál. A betétállomány növelésé­hez az is hozzájárult, hogy emelkedett az átutalási be­tétszámlán kezelt pénzösszeg, amely több mint 560 000 tulajdonost jelent számunk­ra. Ismeretes, hogy az el­múlt év elején mind az if­júsági, mind pedig a taka­réklevélnél emeltük a ka­matlábakat. Ösztönző ha­tását máris érezzük, több mint ötvenezerrel nőtt az if­júsági betétek száma, össze­ge pedig meghaladja a hét- milliárd forintot. A taka­réklevélben elhelyezett fo­rintok elérik a tízmilliárdot. — A lakásépítéssel és -vá­sárlással összefüggően az el­múlt évben bevezetett új hitelfeltételek következté­ben jelentős változások tör­téntek. Milyenek az eddigi tapasztalatok? Egy­millió szolo­oltvány öt szőlőfajtából egymil­lió oltványt készítenek a Badacsonyi Állami gaz­daság aligai hajtatóüze­mében. Ennek 70 százalé­kát a Szovjetunióba ex­portálják, a többit bel­földön értékesítik (MTI fotó: Arany Gábor felvétele) — Az érdeklődés elsősor­ban a családi ház építése irányába tolódott el. A ko­rábbi években átlagosan 30—32 000 családi ház épí­tésére adtunk kölcsönt, ta­valy pedig negyvenötezer család kezdhette meg a ka­pott hitelből az építkezést. Természetesen ez azzal is összefügg, hogy rájuk is vo­natkoznak a szociálpoliti­kai kedvezmények, csökkent a kamat és nőtt a hitelvisz- száfizetési idő. Az elmúlt esztendőben különben a ta­karékpénztár megközelítő­leg hetvenezer lakás építé­séhez járult hozzá különbö­ző formákban. Ebből az OTP saját beruházásában mintegy 19 000 lakást ad­tak át a kivitelezők a tár­sasházépítési program kere­tében. Az elmúlt évben húszmilliárd forinttal emel­kedett a hosszú lejáratú hi­telek értéke, ami azt jelen­ti, hogy az építési kölcsön, a lakás- és ingatlanvásárlá­si hitelállomány az 1983- as esztendő végére elérte a 140 milliárd forintot. Ami a közép és rövid lejáratú hiteleket illeti: tavaly más­fél millió állampolgárnak nyújtottunk kölcsönt 18 mil­liárd forint összegben. Eb­ből az áruvásárlási hitel megközelítette a 10 milliárd forintot. Az említett össze­gen belül az ifjúsági be­téttel rendelkező fiatalok 2 milliárd forint értékű ked­vezményes hitelt vettek fel az OTP-nél. — Az Országos Takarék- pénztár jelentős hitelfo­lyósítással segíti elő a ház­táji gazdaságokban a ter­melésbővítést. — A termelési hitelek iránt tovább nőtt az igény. A pénzintézeti hálózat ta­valy 165 000 kistermelőnek nyújtott! kölcsönt. Az egyé­ni és különböző társasvál­lalkozások is mind nagyobb igényt támasztanak az OTP-vei szemben; tavaly 600 millió volt a hitelállo­mányunk. A személyi hi­tel összege meghaladta az ötmilliárd forintot. — A költségvetésnek je­lentős bevételei származnak a különböző szerencsejáté­kokból. Növekedett-e a szel vényeladás ? — 860 millió totó-, lottó- szelvényt és borítékos sors­jegyet vásároltak az elmúlt esztendőben, a nyeremény- összeg és tárgyjutalom ér­téke megközelítette a két­milliárd forintot. — Az OTP azon túlme­nően, hogy ellátja a lakos­ság pénzügyi szolgáltatásait, a tanácsok bankja is. — A tanácsok több mint 130 milliárd forinttal gaz­dálkodtak 1983-ban, fejlesz­tésre 33,5 milliárdot fordí­tottak. Ebből az összegből 9 milliárdra tehető a lakás­építés. A takarékpénztár a tanácsi tervek megvalósítá­sához több mint 3,1 milli­árd forinttal járult hozzá különböző — többek között területelőkészítési — hitelek formájában, amelyből a legnagyobb összeget la­kásépítésre biztosítottunk. — Végezetül, kérem, vá­zolja föl az Országos Taka­rékpénztár 1984. évi terveit. — Ebben az évben 17 mil­liárd forintnyi lakossági be­tétállomány-növekedéssel számolunk. Arra törekszünk, hogy az állampolgárok tar­tós lekötéssel helyezzék el megtakarított pénzüket az OTP-nél. Ezt célozza az is, hogy több betétformánál emeltük a kamatlábakat, így, az ifjúsági, a lakásta­karékossági és takaréklevél­betét után, a lekötési idő növekedésével nagyobb ka­matot fizetünk. Hosszú le­járatú kölcsönre 31, közép és rövid lejáratúra pedig 18 milliárd forint folyósítá­sát irányoztuk elő. A hitel­állomány megközelítőleg 23 milliárd forinttal lesz több, mint az elmúlt esztendőben és eléri a 177 milliárd fo­rintot. Természetesen fi­gyelembe vettük az év ele­ji építőanyag-áremelkedése két a hitelek folyósításánál. Az 1984. január 1-től meg­kötött szerződéseknél tíz­tízezer forinttal növeltük a gyermekek és eltartottak után járó szociálpolitikai kedvezmény összegét. Elkép­zeléseink szerint 1984-ben a takarékpénztár közremű­ködésével több mint 70 000 új lakásba költözhetnek be a családok emellett az in­gatlanforgalmazás és la­káscserék további megélén­külésével számolunk. Általános tapasztalat, hogy a lakosság jól tájékozódott az új feltételekről, többsé­ge ismeri a lehetőségeket. Mégis, szinte a lehető leg­nagyobb hitelre, a lehető legnagyobb kedvezményre számít, holott tudják, hogy nem automatikusan nyújt­juk a hiteleket, elbírálás­kor figyelembe vesszük a vagyoni, jövedelmi helyze­tet, családi állapotot, előny­ben részesítjük a fiatalokat, a többgyermekeseket, az öregeket. Mi megtesszük a tőlünk telhetőt, e mellett azonban a dolgozók válla­lati támogatására is nagy szükség van. Továbbá foko­zottabban kellene ösztönöz­ni a tanácsokat a saját erő kihasználására. A egyéni és társas vállalkozásokat, a háztáji és kisegítő gazdasá­gokat továbbra is támogat­juk. mint ahogy növeljük a közép és rövid lejáratú hi­telek összegét. — A hazai és külföldi idegenforgalom lebonyolí­tásában nagy tradíciójú uta­zási irodák meglepetéssel vették a hírt, hogy az Or­szágos Takarékpénztár OTP Penta Tours néven irodát alapított és ez év február­jától pedig vállalkozási rész­leget hozott létre. Utóbbit illetően, úgy tudom, nem csupán hitelt nyújt, hanem tőkével is társul, mindez banki feltételeket jelent? — Hadd kezdjem a vá­laszt a kérdés első felével! Nem tartunk a konkurren- ciától és fokozatosan kíván­juk bevezetni az OTP-Pen- ta Tours szolgáltatásait. A célunk az, hogy a magyar turisták zsebéhez mérten olyan utakat szervezzünk, amelyek nem jelentenek na­gyobb megterhelést, a kül­földi csoportokat pedig azok­ra a tájakra is elvisszük, amelyek ez idáig fehér folt­nak számítottak számukra: az sem titkolt szándékunk, hogy több vendégéjszakát töltsenek Magyarországon. Ami a vállalkozási irodát illeti: mint ahogy említette, banki feltételekkel nyúj­tunk majd hitelt, ha üzle­tet érzünk egy-egy termék gyártásában. Tehát vállal­juk az újat, részt óhajtunk venni az innovációból és tő­kével is társulunk. Ez elő­segítheti az új kezdemé­nyezések felkarolását, a ter­melés és a szolgáltatások bővítését.

Next

/
Thumbnails
Contents