Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. március 9., péntek Olaszország Terjed a sztrájkmozgalom MOSZKVA Egy hónapja dolgozik a világűrben Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov. Az űrprogram földi irányítói igen elégedettek a Szaljut 7—Szojuz T 10— Progressz 19 űrkomplexum lakóinak munkájával. Mint Georgij Beregovoj altábor­nagy, az űrhajósok kiképző- központjának vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva el­mondta, Kizimék már vala­melyest túl is teljesítették feladataikat, az előirányzott­nál előbbre tartanak kuta­tási programjuk végrehajtá­sában. TOKIÓ A japán külügyminiszté­rium szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy a jövő hét elején Moszkvában tartják a szovjet—japán külügyi konzultációk újabb forduló­ját. A japán delegációt Na- kadzsima Tosidzsiro, a szov­jet küldöttséget Mihail Ka- pica külügyminiszter-helyet­tes vezeti. RÓMA Csütörtökön Milánóban le­tartóztatták az „Első vonal”, illetve a „Vörös brigádok” két feltételezett tagját. Egyi­kük, a 28 esztendős Luciano Molteni zenész, akit azzal gyanúsítanak, hogy az „Első vonal” tagjaként 1979-ben több merényletben vett részt Lombardiában. A másik le­tartóztatott a 41 esztendős Eustacchio Greco, aki után a rendőrség már négy esz­tendeje nyomoz. Az olasz rendőrség szerint Greco a hamis papírok előállításának szakértője volt a „Vörös brigádok" terrorszervezeté­ben. ISZLÁMÁBÁD Li Hszien-nien kínai ál­lamfő csütörtökön befejezte pakisztáni látogatását és továbbrepült Ammanba. El­utazása előtt nagyra értékelte a Kína és Pakisztán közötti baráti kapcsolatokat és együttműködést. R ÓMA Tárgyalásokat sürgetett a salvadori gerillákkal Arturo Rivera y Damas, San Sal­vador érseke. A tekintélyes egyházi méltóság Rómában a La Repubblica című lap­nak nyilatkozott. Csütörtökön tovább ter­jedt Olaszországban a Cra- xi-kormány bércsökkentő törvénytervezete elleni tilta­kozó- és sztájkmozgalom. Torinóban mintegy 50 ezer ember tüntetett a 4—8 órás általános sztrájk kere­tében. A munkabeszüntetés komoly problémákat okozott a Fiat különböző gyáregy­ségeiben. Az átlagosnál is súlyosabb foglalkoztatási gondokkal küszködő Geno­vában, jelentések szerint százezer ember vett részt a város központjában rende­zett nagygyűlésen. Délig, az üzemek és hivatalok jelen­tős részében megállt az élet. A szakszervezeti szövet­ség kereszténydemokrata (CISL), illetve szocialista (UIL) része, valamint a CGIL kisebbségi (szocialis­ta) csoportja ezúttal is igye­kezett távoltartani tagjait a tüntetésekben való részvé­teltől. A két szervezet veze­A vizcayai incidenst kö­vetően feszültté vált Párizs és Madrid viszonya. Mint ismeretes, szerdán délután a Vizcaya-öböl'ben a francia haditengerészet egy hajója tüzet nyitott két spanyol halászbárkára, amelynek következtében kilenc halász megsérült. Közülük kettőnek az állapota súlyos. Fernando Moran külügy­tői most már következetesen azt hangoztatják, hogy a föderáció felbomlott. Mód­szeres kampányt folytatnak a legjelentősebb szakszerve­zet, a CGIL, valamint az OKP ellen. Ezzel szemben a CGIL to­vábbra is síkraszáll a föde­ráció egységének megterem­téséért. Sergio Garavini, a CGIL titkára, csütörtökön a L’Unitának azt mondta, hogy a március 24-re meg­hirdetett római tömegtünte­tés az eddigi sztrájkok és tiltakozások logikáját köve­ti: megakadályozni a bér- csökkentő törvénytervezet elfogadtatását és tiltakozni a módszer ellen, amellyel e törvény révén csapást akar­nak mérni a szakszervezeti szabadságra. De a CGIL nem kíván polémiát foly­tatni a szocialistákkal és legkevésbé óhajtja, hogy erősödjék a szembenállás a VISL-lel és az UIL-lel. miniszter szerdán este ma­gához kérette Franciaország madridi nagykövetét, s kor­mánya nevében éles tiltako­zását fejezte ki a történtek miatt. Kijelentette, hogy mindez károsan hat a két ország kapcsolatára. Moran szerint „érthetetlen, hogy egy szomszédos és baráti ország ilyen brutális esz­közt alkalmaz.” Afganisztán Meghiúsított tervek Az afganisztáni hadsereg­nek az ellenforradalmi ban­dák fölött kivívott jelentős győzelméről számol be csü­törtöki számában a Krasz- naja Zvezda. Az ellenforradalmi erők Afganisztán keleti részén, Paktca tartományban, az Urgun és Hoszt városok kö­rüli hegyvidéken megköze- líthetetlennek tartott erőd- rendszert építettek ki. Az Urguni völgyben húzódó egyetlen országút mentén külföldi tanácsadóik segít­ségével védelmü létesítmé­nyek egész sorát építették fel. A nyugati sajtó már azt a hírt is felröppentette, hogy küszöbön áll e terület auto­nómiájának kikiáltása. Urgon és Hoszt körzeté­ben fél évvel ezelőtt vált különösen kiélezetté a hely­zet, amikor a pakisztáni tá­maszpontokon kiképzett bandák vezetői úgy határoz­tak, hogy döntésre viszik a terület Afganisztántól való elszakadásának ügyét. Az afgán hadsereg ellentáma­dása azonban meghiúsította az ellenforradalmárok ter­veit. A konmányesapatok először Hoszt környékén mértek rájuk vereséget, majd bevonultak az Urguni völgybe, s megsemmisítet­ték a város környéki ban­dákat. Elfoglalt lőszerraktáraik­ban a kormánycsapatok több mint háromezer harckocsi elhárító és -mintegy kétezer gyalogsági aknát, valamint ‘r nagy mennyiségű, az Egye­sült Államokban, Olaszor­szágban, Angliában, Fran­ciaországban, Pakisztánban, Egyiptomban, Kínában, az NSZK-ban gyártott, tüzér­ségi, géppuska és géppisz­toly lövedéket, gránátot ta­láltak. Az eset Spanyolország- szerte nagy felháborodást váltott ki. A spanyol hadi- tengerészet főparancsnoka semmivel sem igazolható bűnténynek nevezte a tör­ténteket, a halászok szak- szervezetének főtitkára pe­dig brutális lépésnek minő­sítette a franciák fegyveres akcióját. Merénylet Tokióban Csütörtök délelőtt merényletet kíséreltek meg Mijazava Kiicsi volt külügyminiszter, a kormányzó japán Liberális Demokrata Párt egyik legtekintélyesebb politikusa ellen. Mijazava a tokiói New Otani szállodában egy gyűlésen vett részt, amikor egy férfi rátámadt, s — az első jelentések szerint késsel, a későbbi beszámolók szerint hamutartóval — megsebesítette. A 64 éves politikus az arcán és a karján szenvedett sérüléseket. Mijazava kórházi ápolásra szorul. A rendőrség közlése szerint a merénylő — egy hokkaidói férfi — a támadás után végezni akart önmagával is, fel­vágta ereit — állapota válságos. A merénylő indítékai nem ismertek, az illető hamis néven jelentkezett be a szállódé" ba. Mijazava Kiicsi 1953 óta parlamenti képviselő. A külön­böző konzervatív kormányokban több fontos tárca tulajdo­nosa volt; egykor a Gazdaságtervezési Hivatal a Külkeres­kedelmi és Ipari, 1974. és 1976. között pedig a Külügymi­nisztérium élén áll. Spanyol—francia incidens —( Külpolitikai kommentárunk )— A junta nehéz napjai CHILÉBEN LÁTHATÓAN FELGYORSULTAK az események: a junta-elleni támadások percről percre erősödnek, s Pinojphét tábornok rendszere a jelek sze­rint már fegyveres erőszakkal is mind nehezebben képes elfojtani a? ellenállást. Amelynek formái igen változatosak. Hiszen csak a legutóbbi 36 óra hírei között szerepelt jelentés kommandók juntaellenes akciójáról, ellenzéki sajtótermék megjelenéséről, s a Pinochet-rezsimmel szemben álló legjelentősebb poli­tikai erők vezetőinek tanácskozásáról. A legnagyobb jelentősége nyilván az utóbbinak van. A féllegális politikai ellenzék legerősebb cso­portja a Kereszténydemokrata Párt vezette Demok­ratikus Szövetség vezetője tanácskozott a legnagyobb szakszervezeti szövetség, a dolgozók országos köz­pontjának vezetőjével. A politikai pártok egyeztették itt elképzeléseiket, a munkások szervezeteinek ter­veivel, s bár a baloldali orientációjú szakszervezeti központ irányítóinak politikai eszméi bizonnyal el­térnek a kereszténydemokrata politikusokétól, egy­ben határozottan egyetértettek: minden lehetséges eszközzel, közösen kell harcolni a neofasiszta katonai rezsim ellen. A CHILEI BELPOLITIKÁRA régebben odafigyelők nyilván hiányolják erről a tanácskozásról a baloldali pártok, szervezetek képviselőit. Nos, mint a hírekből kitűnt, a Népi Demokratikus Mozgalom nevű bal­oldali szervezet vezére azért nem vehetett részt a megbeszélésen, mert a hatóságok néhány hete bör­tönbe zárták. A baloldali • tömörülés csatlakozása a tiltakozó nap akcióihoz azonban nem lehet kétséges: annál is inkább, mert a kereszténydemokrata poli­tikus, Valdes, és a szakszervezet vezére, Seguel rög­tön megállapodásuk után közölte, hogy haladéktala­nul tájékoztatják a tervekről a baloldali mozgalom irányítóit. Ezek után valószínű, hogy március 27. a junta fenn­állásának legnehezebb napja lesz, amikor a chileiek milliói lépnek fel a diktatúra ellen. Ugyanakkor a friss hírek arról is beszámoltak, hogy szerdán este két rádióállomást is megtámadtak fegyveres kom­mandók. A fővárosban az egyik rádió székházát tíz percen át tartották megszállva a juntaellenes parti­zánok, és ezalatt beolvasták felhívásukat, amely az eddiginél is határozottabb harcra szólította fel Chile népét. A JUNTA KARHATALMÁNAK SŰRŰSÖDŐ AK­CIÓIVAL és újabb fenyegetésekkel próbál gátat vetni az ellenzéki mozgalmak szélesedésének. Szerdán egy középiskolát forgattak fel a katonák, illegális nyomda után kutatva: húsz diákot és az igazgatót letartóz­tatták, majd másnap Pinochet bejelentette, hogy újabb fél évre meghosszabbították a rendkívüli álla­potot. Az állig felfegyverzett katonák újabb letartóz­tatásokra készülnek, míg a chileiek többsége azt re­méli, hogy lassan csak véget lehet vetni már annak a rendkívüli állapotnak, amely immár 11 éve húzó­dik fekete szalagként Chile történelmében. Avar Károly Ma lenne ötvenéves A világ első űrhajósa Március 9-én lenne ötven­éves Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa. A Vosztok—1 űrhajó 1961. április 12"én csak egy fordulatot tett a Föld körül. 108 percig tar­tott az útja, ám ez a 108 perc új korszakot nyitott az emberiség történetében, s Gagarin az egész világ sze­mében e korszak szimbólu­mává vált. Szergej Koroljovnak, az első szovjet űrhajó főkonst­ruktőrjének javaslatára 1959. nyarán kezdték kiválogatni az űrrepülésre alkalmasnak tűnő jelölteket a szovjet légierők fiatal, 25—30 éves vadászpilótái közül. A je­lentkezők ezreiből a már kezdetben is rendkívül szi­gorú követelmények alap­ján először néhány százat, majd húszat választottak ki. 1960-ban végül egy hat fő­ből álló élcsoport kezdte meg a felkészülést az űr­repülésre: Valerij Bikovsz- kij. Jurij Gagarin, Andri- jan NyikoLajev. Pavel Po- povics, Georgij Sonyin és German Tyitov. A kiválasztottak közül is kiválasztottnak lenni rész­ben a véletlen dolga is, de Gagarin adottságai, az űrre­pülés iránti mindennél erő­sebb vágya szinte törvény- szerűvé tették a véletlent., A szaratovi ipari technikum diákjaként ismerkedett meg a repüléssel, s bár ekkor már szakma volt kezében (öntőmunkás volt), úgy dön­tött, hogy a repülést vá­lasztja élethivatásul. Ciol- kovszkij munkái oltották bele az űrrepülés iránti vá­gyat. 1959 kora őszén, már mint a szovjet hadsereg egy magas-északi gamizonjának fiatal vadászpilótája, a kö­vetkező kérvényt nyújtotta be parancsnokának: „A Szovjetunióban végzett űr­kutatások fejlődése miatt szükségessé válhat emberek bevonása a világűrben vég­zett tudományos munkába. Kérem, vegyék figyelembe ezt a legfőbb kívánságomat, s ha lehetőség lesz rá, küld­jenek különleges kiképzésre.” Az első űrrepülésre készü­lő és egyenlő esélyekkel in­duló hat ember, mint ké­sőbb kezdték őket nevezni, a Gagarin-csoport tagjai számára a felkészülés során hamar természetessé vált, hogy Gagarin lett a vezető­jük. Senki sem választotta meg vagy nevezte ki, de mint Pavel Popovics vissza­emlékezéseiben írja, Gagarin kedvessége, közvetlensége, bajtársiassága, a választott ügy iránti féltétien odaadá­sa, kimelkedő szakmai fel- készültsége magától értető­dővé tette ezt. Az Űrhajózási Állami Bi­zottság utolsó ülését a rajt napjának reggelén tartották: a döntés értelmében Gaga­rin indult el elsőként a vi­lágűrbe, dublőré Tyitov lett. A Föld körüli 108 perc az emberiség hősévé avatta Gagarint. Ő becsülettel ki­állta ezt a próbát is, nem vált bálvánnyá, megőrizte azokat a tulajdonságait — köztük a szerénységét, a jó­zan önismeretét —, amelyek miatt társai már a felké­szülés során is annyira tisz­telték. Egy nappal visszaté­rése után, az Űrhajózási Ál­lami Bizottság ülésén arra a kérdésre, hogy képes lett volna-e napokig repülni, így válaszolt: „Nem tudom. Biz­tos, hogy két, három, négy kört kibírtam volna, de hogy napokat — nem tu­dom. ..” Beutazta a fél világot, (Magyarországon 1961 au­gusztusában járt), s minden­hol megkülönböztetett tiszte­lettel fogadták, államfők, világhírességek törekedtek arra, hogy találkozzanak ve­le, elhalmozták kitünteté­sekkel, ajándékokkal, meg­tisztelő címekkel. Előbb a szovjet űrhajó­sok egységének parancsno­ka, majd az utóbb róla el­nevezett kiképzőközpont pa­rancsnokának helyettese lett. Évek múlva ismét bekerült az űrutazásba készülők kö­zé. 1968 különösen jól kez­dődött számára. Február 17- én munkája mellett Gaga­rin ezredes sikerrel megvéd­te diplomáját a Zsukovsz- kij nevét viselő moszkvai Repülőmérnöki Akadémián. Ismét engedélyezték, hogy vadászgépén repüljön, s az első önálló repülést márci­us 27-re tűzték ki. Az idő­járási viszonyok miatt még­sem egyedül, hanem az egyik legképzettebb szovjet va­dászpilótával, az űrhajósok kiképzésébe is bevont Szer- jogin ezredessel együtt síállt fel egy MÍG—15-ös gépen. Tizenkét perccel a felszál­lás után, a kapott feladat végrehajtását követően már leszálláshoz készüldőtek, amikor a géppel megszakadt a rádiókapcsolat. Sokáig kutattak utánuk, megtalálták a lezuhant va­dászgép öt méternél mé­lyebben a fagyott földbe fúródott roncsait, s másnap reggelre bizonyossá vált. hogy mindketten életüket vesztették. Jurij Gagarin ekkor még alig múlt 34 éves. Kamanyin vezérezredes, az űrhajósok kiképzőköz­pontjának megszervezője és tíz éven át vezetője írta naplójába: „Sokan feltették a kérdést, hogy szabad volt-e Gagarinnak repülnie, nem lehetett-e ezt elkerülni. Csak azt válaszolhattam, hogy Ga­garin képtelen volt nem re­pülni, mert számára az élet egyenlő volt a repüléssel. Természetellenes a kérdés, hogy repülhet-e az űrhajós. Mintha azt kérdeznénk, hogy kell-e az úszónak úsz­nia, a tengerésznek tenger­re szállnia, az embernek járnia. Nem minden pilóta lehet űrhajós, de egyetlen űrhajós sem képes meglen­ni a repülés nélkül.” F. L. MEZŐGÉP SZOLNOK, EGRI GYÁRA AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: LAKATOS, GÉPLAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT, szakmával nem rendelkező dolgozókat GÉPI MUNKÁRA BETANÍTUNK. O Cím: EGER, Lenin út 261. Munkaügy. O ~ Saját buszjárattal rendelkezünk: KÖMLÖ— FÜZESABONY— EGER ÚTVONALON. A Bodrogközi Állami Gazdaság 14 ha. területre FELES DINNYÉST keres.. JELENTKEZÉS: 3950 Sárospatak, József A. u. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents