Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. március 6., kedd Legfelsőbb Tanácsi választások a Szovjetunióban Izrael—Libanon r Érvénytelen a külön- megállapodás A libanoni kormány hét­főn, az Amin Dzsemajel ál­lamfő elnökletével megtar­tott rendkívüli ülésén sem­misnek és érvénytelennek nyilvánította az 1983. május 17-én aláírt, de libanoni részről sohasem ratifikált izraeli-libanoni különmegál- lapodást. A kabinet üléséről kiadott közlemény az ország életében bekövetkezett válto­zásokkal és az egyezmény eredménytelenségével indo­kolta a döntést, amelyről tájékoztatják az érdekelt alá­író feleket, Izraelt és az Egyesült Államokat. PLYMOUTH David Owen, a Brit Szo­ciáldemokrata Pánt vezetője üdvözölte és nagyon jelen­tős kezdeményezésnek minő­sítette Konsztantyin Cser- nyenkónak, az SZKP KB főtitkárának javaslatát az atomfegyverkísérletek teljes és általános eltiltásával fog­lalkozó háromhatalmi tár­gyalások felújítására. MOSZKVA Az Indiai Köztársaság kormányának meghívására vasárnap hivatalos látogatás­ra Üj-Delhibe utazott Dmit­ri) Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter. KAIRÓ Amerikai légihídon fegy­verzetet szállítanak néhány napon bélül a déli ország­rész felkelői ellen küzdő szudáni kormánynak — je­lentette hétfőn az egyipto­mi hírügynökség, a Mena. LONDON Hétfőn a brit miniszter- elnök chequersi rezidenciá­ján bizalmas jellegű tárgya­lásokat folytatott Margaret Thatcher és Francois Mit­terrand francia államfő. BAGDAD A hét végén folytatódtak a heves harcok az iráni— iraki front déli részén, Bászra iraki kikötővárostól 70 kilométerre északra. Szombaton a két hadsereg heves nehéztüzérségi párbajt vívott egymással. — A Szovjetunióban va­sárnap megtartott Legfel­sőbb Tanácsi választásokat nagyfokú politikai aktivitás jellemezte. A központi vá­lasztási bizottság jelentése szerint este hat óráig a sza­vazásra jogosultak 99,59 százaléka élt állampolgári jogával. A Legfelsőbb Tanács két kamarájába — a nemzeti­ségi és a szövetségi tanács­ba — közvetlen, egyenlő és titkos szavazással összesen 1500 képviselőt választottak meg ötéves időtartamra. Az időeltérés miatt moszkvai idő szerint már a szombat esti órákban meg­kezdődött a szavazás a Tá­vol-Keleten; a Csukcs nem­zetiségi körzetben, Kam­csatkán és a Kurili-szigete- ken. Biztosították a szavazási lehetőséget a ritkán lakott területeken élők, a kutató­állomásokon dolgozók, a Szovjetunió határaitól távo­li vizeken hajózok és az úton lévők számára. Szava­zóhelyiségeket alakítottak ki a pályaudvarokon, repü­lőtereken, vonatokon. Lead­ta szavazatát a Szaljut—7 A Varsói Szerződés tagál­lamai közötti megállapodás alapján március 5-én a ro­mán külügyminisztérium a Bukarestben nagykövetség­gel rendelkező NATO-tagál- lamok diplomáciai képvise­lőinek, Románia londoni, il­letve brüsszeli nagykövetsé­ge Izland, illetve Luxem­burg ottani nagykövetségé­nek emlékeztetőt adott át. Az emlékeztető melléklete tartalmazza a Varsói Szer­ződésnek azt a javaslatát, hogy a két katonai-politikai szövetség tagállamai ne nö­veljék, illetve csökkentsék katonai kiadásaikat. A ja­vaslat rámutat, hogy az egyre nagyobb ütemben folytatódó fegyverkezési ver­seny rendkívül veszélyes következményekkel járt a nemzetközi békére és bizton­ságra. A Varsói Szerződés tagállamai a fegyverkezési verseny megfékezéséért és a leszerelésére — különös te­kintettel a nukleáris leszere­lésre — lépnek fel. Amei­(Nepujsag telefoto — TASZSZ — MTI — KS) — Szojuz—T—10 — Prog- ressz—19 orbitális űrállo­máson dolgozó három űr­hajós is. A szovjet központi lapok hétfőn is piros betűs, ünne­lett vannak, hogy olyan megállapodások jöjjenek lét­re, amelyek az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvének szigorú betartása mellett a fegyveres erők és a fegyver­zet tényelges csökkentéséhez, az erőegyensúlynak a legala­csonyabb szinten való biz­tosításához vezetnek. A javaslat hangsúlyozza, hogy minden államnak, fő­leg a nagy katonai poten­ciállal rendelkező államok­nak, erőfeszítéseket kell ten­niük a katonai kiadások be­fagyasztására és csökkentésé­re. Különösen jelentősek len­nének ilyen intézkedések a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO-tagországok részéről, hiszen ezekre az or­szágokra jut a világ kato­nai kiadásainak nagy része. A Varsói Szerződés tagál­lamai kifejezik készségüket: együtt a NATO tagországai­val kölcsönös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mindkét fél számára elfogadható ala­pon olyan, realista megól­pi fejléccel jelentek meg, s részletesen beszámoltak a választásokról. — A Legfel­sőbb Tanácsi választások is­mét bizonyítékát adták a kommunista párt és a nép megbonthatatlan egységé­nek, megmutatták a szovjet embereknek a jövő­be vetett hitét — írja a Pravda vezércikke. Az SZKP KB lapja a to­vábbiakban megállapítja: a kommunisták és a párton- kívüliek blokkjára szavazva a szovjet emberek minden dolgozó, minden egyes csa­lád életszínvonalának növe­lésére szavaztak. A jelenle­gi ötéves tervben a bonyo­lultabbá vált nemzetközi körülmények miatt közis­merten jelentős erőforráso­kat kellett arra fordítani, hogy megvalósítsák az or­szág védelmi képességének növelésével összefüggő fel­adatokat. Emiatt azonban egyetlenegy szociális prog­ram sem került le a napi­rendről; a párt továbbra is legfőbb céljának tekinti a nép jólétének emelését — mutat rá a Pravda. dásokat keressenek, amelyek lehetővé (tennék a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos kérdések áttekintésekor fel­merült nehézségek leküzdé­sét. Felhívják a NATO tagál­lamait, hogy ugyanilyen szel­lemben tevékenykedjenek. A prágai és a moszkvai nyilatkozat javaslatainak ki­egészítéseképpen a Varsói Szerződés tagállamai több fontos lépést ajánl a katonai kiadások csökkentésére. A Varsói Szerződés tagál­lamai úgy vélik, hogy a tár­gyalások elősegítenék a po­litikai légkör javulását Eu­rópában és a világon, meg­felelnének a nemzetközi helyzet folytonos romlása miatt, a fegyverkezési ver­seny fokzódása miatt aggó­dó népek alapvető törekvé­seinek. A Varsói Szerződés tagor­szágai bíznak abban, hogy e javaslatukra mielőbb pozitív válasz érkezik. A Varsói Szerződés javaslata A jószomszédság hidjai A magyar—jugoszláv kap­csolatok rendezettek, ki­egyensúlyozottan, egymás sajátosságainak figyelembe­vételével fejlődnek. Ez ma már valamennyiünk szá­mára természetes. E folya­mat újabb állomását jelenti, hogy Kádár János hivatalos, baráti látogatást tesz Jugo­szláviában. Együttműködésünk bővel­kedik eseményekben: a két párt, a két kormány, a ma­gyar és jugoszláv szerveze­tek képviselőinek találkozói­ban. Emlékezetes, hogy Ká­dár János 1977-ben tett hi­vatalos, baráti látogatást Jugoszláviában, majd 1980- ban ott volt azon a szomorú eseményen, amikor végső búcsút vettek a jugoszláv nép nagy fiától, a kiemel­kedő államférfitól, Joszip Broz Titótól. Egy esztendő múlva Lazar Mojszov, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége KB Elnökségének akkori vezetője járt ha­zánkban. Az eszmecserék azóta is rendszeresek a két párt, a két kormány kép­viselői között. A kedvezőtlen külső fel­tételek és a belső nehézsé­gek ellenére gazdasági együttműködésünk is folya­matosan fejlődik. Árucsere­forgalmunk tavaly 583 millió dollár volt, az idén pedig várhatóan meghaladja a 600 millió dollárt. Kapcsolataink stabilitásának jelentős biz­tosítékai a hosszú távú koo­perációs megállapodások, amelyek kézzelfogható ered­ményei árucserénk több mint 40 százalékát teszik ki. Kö­zülük kiemelkedik a közúti járműgyártásban megvaló­sult kooperáció. Jelenleg mintegy hatezer Rába-ka- mion fut a jugoszláv utakon, cserébe részegységeket, önt­vényeket, alkatrészeket kap- tunk-kapunk déli partne­reinktől. A magyar motor­vonatok is népszerűek Jugo­szláviában: napjainkban már csaknem ötven segíti az ottani közlekedést. Ahogy hírlik, a Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG különlegesen kiképzett olim­piai szerelvényei februárban jelesre vizsgáztak Szarajevó és Belgrád között. Az autó­rajongók örömére, a jugo­szláv Crvena Zasztava és a magyar MOGÜRT 1980-tól együttműködik a személy­gépkocsi-gyártásban. A többi között a Magyar Gördülő­csapágy Művek készít autó- alkatrészeket, amelyekért évente 1500—2000 Zasztava érkezik hazánkba. A vegy­ipari vállalatok kapcsolatai is jók: a húsz esztendőre szóló műtrágyagyártási szer­ződés értelmében nitrogén­műtrágya-komponenseket adunk el és foszforműtrágyát kapunk értük. Ugyancsak húsz évre szól a fa- és cel­lulózipari megállapodás: cel­lulózért papírfát szállítunk két jugoszláv gyárnak. A csupán kiragadott pél­dák is tanúsítják, milyen sokoldalú a gazdasági együtt­működésünk, ez persze nem jelenti azt, hogy még ne volnának kiaknázatlan lehe­tőségek. Ezek közé sorolják a szakemberek a számítás- technikát, az energetikai berendezések, a mezőgazda- sági és élelmiszeripari gépek gyártását, a mezőgazdaság­ban a közös nemesítési kí­sérleteket. A magyar—jugoszláv együttműködés sajátos és virágzó területe a kishatár- menti forgalom. Kevesen tudják, hogy hazánk először Jugoszláviával kötött ilyen megállapodást. Az itteni for­galom tavaly a teljes ma­gyar—jugoszláv kereskedelem 22 százalékát tette ki. S hogy milyen haszna van ennek, azt leginkább a határ két oldalán élők tanúsíthatják. De nem is csak termékekben mérjük ezt a hasznot, ha­nem az emberi kapcsolatok­ban. Szeretettel ápolják az összekötő szálakat az em­berek ,a városok, a megyék. Például Baranya és Eszék, Szeged és Szabadka, Csong- rád, Bács-Kiskun és a Vaj­daság, vagy Vas megye és Szlovénia. Azt is szoktuk mondani, hogy a nemzetiségek az ösz­szekötő híd szerepét töltik be a két ország között. És ezt komolyan gondoljuk, mi is és déli szomszédaink is. Bizonyság erre például, hogy az összes magyarországi szlovén kulturális együttest gálaestre hívták meg Ljubl­janába, s most Jugoszláviá­ból érkezett szakemberek segítik felkészülésüket Szom­bathelyen. Vagy hogy több tucat diákunk anyanyelvén tanulhat Jugoszláviában, és fordítva, ottani fiatalok ta­nulhatnak nálunk. Az is­kolai bizonyítványok egyen­értékűségének kölcsönös el­ismeréséről négy esztendeje állapodott meg a két ország. Jelképesen mondhatjuk, megvannak a hídjaink a pártközi, az államközi, a gazdasági együttműködésben is, amelyek az idők folya­mán már kiállták a próbát, s gazdagítják a jószomszéd­ságot. Kádár János mostani látogatása szervesen illesz­kedik hazánk nemzetközi te­vékenységébe, a magyar— jugoszláv kapcsolatok folya­matosságába. Mérlegkészí­tésre és előretekintésre nyújt alkalmat a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztár­saság viszonyában, véle­ménycserére a nemzetközi kérdésekben. Kocsi Margit —( Külpolitikai kommentárunk Szovjetunió: múlt és jelen KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL TEKINTETT EZEKBEN A HETEKBEN A VILÁG Moszkva felé, várta az állásfogla­lásokat, s a múlt heti választási beszédek alkalmat is ad­tak erre. Megszólalt a Szovjetunió valamennyi jelentős vezetője, összefoglalták munkaprogramjukat, s ezzel tar­talmat nyert az utóbbi időben sokat emlegetett folyama­tosság fogalma: megőrizni mindent, ami bevált, elsősor­ban a kipróbált alapelveket, de megújítani, ami arra szorul. Jelenleg, amikor az emberek aggódva nézik a feszült­ség és az enyhülés küzdelmét, jólesett olvasni ezeket a beszédeket, önbizalmat fejeztek ki, hitet a jövőben, és nemcsak az általánosságok erejéig. Hosszú távú elgondo­lásokról, konkrét tennivalókról számoltak be, feladatok­ról, amelyek egész történelmi időszakot igényelnek. Ter­mészetesen békéset. Kiderült: erős a szovjet társadalom, rendelkezésére állnak az eszközök, a hatalmas ipari és tudományos apparátus — annál inkább hozzá lehet nyúl­ni ahhoz, ami elavult. „Komolyan át kell alakítani — hangzott — a gazdaságirányítás rendszerét”. Erről is őszintén szóltak, a kijavítandó, a felszámolandó jelensé­gekről. Nyilvánvalóan az ilyen átfogó tervekhez hosszú évek, évtizedek szükségesek, a szovjet társadalom első­sorban erre összpontosítja erejét, s érdeke, hogy ezt nyu­godt körülmények között tehesse. Az ország biztonsá­gának megőrzése nagyon sokba kerül ugyan, kimondhat­juk bátran, a fegyverkezés sokat nyel el — de egy pil­lanatra se gondol a szovjet kormány arra, hogy lassítsa szociális prorgramjának végrehajtását, hiszen mindennek fő célja a nép életének javítása. A SZOVJETUNIÓBAN NYILVÁN SOKAN ÍGY SÓ­HAJTANAK FEL: bárcsak minden erőnket erre fordít­hatnánk! De nincs így. A szocialista nagyhatalomnak vá­laszolnia kell azokra a kérdésekre, kihívásokra, amelye­ket a nemzetközi élet támaszt. A világ most is nagyon várta: mit mond az új főtitkár? S íme, pártjának és a vezető testületeknek egységes álláspontját kifejezve, Konsztantyin Csernyenko kezet nyújtott Washington felé. Beszédének egyik legfontosabb mondata így hangzik: a Szovjetunió szeretné, ha áttörés következne be a szovjet— amerikai kapcsolatokban, és az egész nemzetközi hely­zetben. Lépjenek túl azokon a feszült állapotokon, ame­lyeket a múlt három-négy esztendőben az Egyesült Álla­mok magatartása létrehozott. Csakhogy ennek a múltnak keserű tapasztalatai óvatossá tették a szocialista külpo­litikát. Nem formális kézrázást igényel, nemcsak barát­ságos szavakat, tetteket is. A szovjet kormány és szövetségesei egy sor javaslatot terjesztettek már elő. Valamennyi érvényes most is, csak őszintén tárgyalni kellene róluk, és megállapodni!' A szo­cialista javaslatok segítségével el lehetne érni az áttörést. És vannak normák — hangsúlyozta Csernyenko —, ame­lyekhez minden hatalomnak tartania kellene magát. Kö­zöttük a legfontosabb a nukleáris fegyverkezési hajsza megállítása, a veszélyes atomeszközöknek befagyasz­tása, amíg egyszer majd ennek a fegyvernek minden faj­tája el nem tűnik a föld színéről. A beszédekből egyér­telműen kiderült, hogy ez a cél és a Szovjetunió társa- dalmi-gazdasági-szociális feladatai teljes összhangban vannak. DE MIK A REALITÁSOK? Mit mond a másik oldal? A szovjet politika nem veszi egy kalap alá a nyugati kormányokat. Tudja, ott sem mindenki helyesli az ame­rikai magatartást, és kész más normák szerint cselekedni, alkalomadtán magát a washingtoni szövetségest is erre ösztönözni. A mostani szovjet megnyilatkozások feltehe­tően szaporítják az ilyen nyugati partnerek számát (erre utalnak már bizonyos sajtóvisszhangok), hiszen nyilván­való lett: az új főtitkár és a többi szovjet vezető szemé­lyében nemcsak az országuk erejében bízó, hanem nagy­szabású gazdasági, szociális és társadalmi, békés terve­ken dolgozó és azokat végrehajtó emberekkel van dol­guk. Aki együttműködést akar, — bármilyen ideológiai ellentét válassza is el Moszkvától — az nem tévesztheti ezt szem elől. Joggal mondhatta az SZKP főtitkára: bíz­nak abban hogy végső soron sikerül az események mene­tét a nemzetközi együttműködés irányába terelni. De most — ezt is hangsúlyozták a szovjet vezetők — Wa­shingtonon a sor. Tatár Imre — A Volán 4. sz. Vállalat felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: gépíró, könyvelő, ✓ raktárellenőr. Jelentkezés: Eger. Lenin út 194. sz. Munkaügy. Telefon: 10-122. ___________________/y Konsztantyin Csernyenko, az SZK KB főtitkára leadja szavazatát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents