Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. március 31., szombat S. i A házibolt sokat segít az alapellátásban PILLANATKÉPEK VISONTÁRÓL Falu az erőmű tövében gyázok az unokámra, — tes­sékel beljebb. — Éjszakára megyek dolgozni a bányá­ba. vízműkezelő vagyok. Dél­előtt már aludtam egy sort, annyi elég is nekem, nem tudok én tétlenkedni. Sző- lészkedek, az az én legked­vesebb foglalatosságom. Ta­valy 40 mázsa termett bur­gunditól. Megkóstoljuk a finom bort, aztán másra terelődik a szó. Előjönnek a gondok, a bajok. — A falu régi települé­sén, ahol én is lakom, sor­ra repedeznek a házak. Az enyémet is toldozom-foldo- zom, de nem sokra megyeik vele. Lehet, hogy öregsé­gemre még építkezni kell. Hiába a bánya adja a ke­nyerünket, de ez az oka annak is. hogy düledezik a fejünk fölött a tető. Való igaz, itt már egy kis város volna, mondogatták a falubeliek, csakhogy más baj is van ám. A nagyfokú környezetszennyeződés ke­seríti az emberek életét. Ha olyan a széljárás, az erő­műből jövő korom, pernye rátelepszik a falura. Külö­nösen a délkeleti rész ve­szélyeztetett, de a nyugati külszíni fejtésről szálló ho­mok nem kíméli a többi te­rületet sem. Beszáll a gép­kocsikba, a^.^blhkok közé, ropog az ember foga alatt. Locsolással, parkosítással próbálnak ellene védekezni — néhány év alatt több mint ezer fát ültettek — de erős szélben ez sem segít. Érdekes módon, a körzeti orvos véleménye szerint mégsem magasabb a légúti megbetegedések száma, mint másutt.... Tovább rójuk a falu ut­cáit, s egyszer csak ötletes megoldásra bukkanunk. Ahogy errefelé hívják, „há­ziboltokat” alakított ki a domoszlói áfész. Egy-egy nagy családi ház egyik he­lyiségét afféle vegyesbolttá rendezték be. Bekukkan­tunk az egyikbe, ahol Deb- rei Béláné a boltvezető. Van itt minden, a füstölt kol­básztól a Bac spray-ig. — Nagyon népszerűek let­tek a háziboltok — mond­ja Vebreiné. — Egy hónap­ban százezer forintos for­galmat is elérek. Fél héttől 11-dg tartok nyitva, utána fél kettőtől hatig. Így a tsz- ben dolgozók is tudnak vá­sárolni. Búcsúzóul még egy vil­lámlátogatást teszünk Rácz Jánoséknál, akik nemrégi­ben építették föl szép nagy házukat. — Megbánták-e. hogy itt építkeztek? — Ha elölről kezdeném, akkor is itt telepednék le — mondja a férj. — Ezen a vidéken születtem, a felesé­gem a Thorez bányában la­boráns, én az erőműben dol­gozom, mint gépkocsivezető. Ideköt hát a munkánk. Kö­zel a város, a hegy. tiszta időben ide látszik a Kékes. A feleségem ugyan zsörtö­lődik, hogy sokat kell taka­rítani, amikor száll a per­nye, kiteregetni is csak szél­csendes időben lehet. De hát a többi család is bele­törődik. Csupa fiatal lakik ebben az utcában, egész jól összeszoktunk. Tavaly még utcabált is rendeztünk. Ki­tettük az erősítőket az er­kélyre, színes világítást csi­náltunk. késő estig tartott a mulatság. Mikes Márta A valamikori szegénysor Sétálgatunk a faluban, beszédbe elegyedünk az it­teniekkel. Egy újdonsült úti- társunk a „szegénysort” mu­tatja. De hisz itt csupa szép nagy házat látunk! Hát per­sze, az utcának már csak a ragadványneve maradt meg Lassan közeledik a dél. a főtérre befut Abasáiról az Kgyfttt • család. Rácsék felépítették nép nagy házukat (Fotó: Perl Márton) A visontaiak még jól em­lékeznek azokra az időkre. Majd egy évtizedig tartott, hogy bizonytalanságban él­tek. A hatvanas évek ele­jén — a bányatermelés mi­att, az újabb lignitmezők feltárásával összefüggés­ben — ugyanis voltak olyan tervek, hogy a községet ki­telepítik. Az építési tilalom végérvényesen aztán 1974- ben szűnt meg. amikor el­készült Visonta rendezési terve. — Csakhogy ez idő alatt több mint ötszázan elköl­töztek innen, — mondja Molnár Nándor vb-titkár, amikor leültünk beszél­getni a tanácsházán. — So­kan Gyöngyösön, a szom­szédos Halmajugrán tele­pedtek meg. Valamint segí­tett a helyzeten, hogy 76-ban ötven házhelyet parcelláz­tunk. s egy egész új utca­sor épült meg... — Hiányozna hát a falu­ból a megtartó erő? Hiszen itt a Thorez bányaüzem, a Gagarin Hőerőmű adja a kenyeret az embereknek. — Szerencsére, amikor elmúlt a fejünk fölül a bi­zonytalanság. rohamos fej­lődésnek indult a falu. Szin­te minden évben adtunk át valamilyen intézményt. lé­tesítményt, amely az alap­ellátásban, az élet jobbá té­telében segített. Korszerű­sítettük az úthálózatot, új könyvtárépületet alakítot­tunk ki. posta, olajkút épült, öt éve adtuk át az óvodát, az öregek napközijét, a gye­rekek napközi otthonát. Kedvező a kép a kereske­delmi ellátásban is. Hallgassuk csak, mit moni a „magnós tanító néalM hanem feladatokat is kap­nak. Véleményem szerint önállóságra, figyelem-össz­pontosításra nevel. Egyébként megtudtuk. a bánya és az erőmű szocia­lista brigádjai sokat segítet­tek a berendezés fölszerelé­sében, csakúgy, mint a tavaly felújított művelődési otthon átépítésében, vagy az öre­gek napközi otthonának ki­alakításában. Szécsi Lászlóné, az otthon vezetője meséli, hogy ma már harminchárom idős em­bernek tudnak helyet adni, háromszori étkezésről. és egész napos kellemes elfog­laltságról gondoskodni. Gyakran járnak át a szom­szédos könyvtárba, moziba, voltak mér busszal kirán­dulni a fővárosban, a Du- na-kanyarban. Heti egy-két alkalommal ellátogat hoz­zájuk a körzeti orvos, s föiírja a szükséges gyógy­szereket. Egyébként a falu­ban bevezették a házi be­tegápolást is: szociális gon­dozó törődik a magányos öregekkel. J ártunkban -keltünkben megnézzük Visonta új te­lepét, az Alkotmány utcát. Egy szép, nagy ház udva­rán Kovács Béla foglala­toskodik. A ház alatt van egy kSs borpince, épp oda készül. — A fiamék elmentek Gyöngyösre vásárolni, én vi­iskölabusz. A felső tagoza­tosok ugyanis itt tanulnak, az alsósoknak pedig össze­vont tanítás van Visontán. Emődi Eszter, a tagiskola vezetője kalauzol az osztá­lyokban, ahol érdekes dolog­gal találkoztunk. A gyere­kek nem padokban, hanem különleges célra alkalmas asztaloknál ülnek, amelyek­hez egy-egy fülhallgató csat­lakozik. — Bevezettük a magnós oktatást, — magyarázza a tanítónő. — így, amíg a harmadikosokkal foglalko­zik a nevelő, addig az el­sősök a „magnós tanító né­nit” hallgatják. — Eredményes ez a mód­szer? — Bács-Kiskun megyében találták ki, mivel ott sok a tanya. Magunk is Kecs­keméten tanultuk meg. ho­gyan kell alkalmazni, s na­gyon elégedettek vagyunk. A magnóról nemcsak a lec­két hallgatják a gyerekek. Szécsi Lászlóné: Megszervez­tek a házi beteg- gondozást is Kovács Bélának a szőlészkedés a hobbija Molnár Nándor vb-titkár: Az elmúlt évek során roha­mosan fejlődött a falu

Next

/
Thumbnails
Contents