Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-31 / 77. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1984. március 31., szombat PAZAR LAS Takarékoskodni muszáj. A kijelentés túlságosan szigorú, éppen ezért ellenérzést válthat ki. ám igazságához mégsem férhet kétség. Valóságát egyebek között erősíti az is. hogy házunk táján egyre jobban belelendülünk a takarékos gazdálkodásiba, kitanüljuk okos módszereit. Mostanában meggondoljuk, hogy érdemes-e, szabad-e a szomszédos boltig beülni az autóba. vagy helyette a láb- és karizmainkat erősítsük. Vitathatatlan, a korábbinál nagyobb a rangja a takarékosságnak a konyhában, s egyáltalán a családok pénz- ga zd álkodásába n. Így lenne ez a vállalati gazdálkodásban is? Bizonyára javult a munkahelyi fegyelem. erősödött a takarékosság, ám ellentétes példák sorát is ismerjük: délidőben, munkagépekkel felszerelt traktorok vesztegelnek még ma is a falusi porták előtt. Lehet látni MTZ-t, de nagy teljesítményű Rába-traktort is a virágoskert előtt várakozni. Mi több, egyszer-egy- szer még pöfögnek is e gázolajat zabáló masinád, miközben vezetőjük elégedetten kanalazza ebédjét a konyhában. Nem másról van szó. mint hogy ugyanazon állampolgár másként értelmezi a takarékosságot, amikor saját zsebéről, s megint másként, amikor a köz pénztárcájáról van szó. Nem érzékeli kellőiképpen, hogy saját kasszáját is apasztja, ha a köz — jelen esetben a szövetkezet — pénzével bánik mostohán. A takarékossági szemlélet még mindig jobban áthatja otthoni magatartásunkat. mint a munkahelyit. Ki hibáztatható e felemás magatartásért? Példánknál maradva: csak a levesét kanalazó traktoros felelős a gázolaj pazarlásáért, az értelmetlen gépkopásért? A józan gondolkodás nem adhat felmentő ítéletet az amúgy is szűkös energiánkat her- dálóknak. Ám nemcsak a traktorost kell elmarasztalni, ugyanis a járókelők és a gazdaság vezetői is látják a ház előtt pöfögő erőgépet. S ha elmarad a felelősségre vonás, csendes cinkosságot vállalnak a pazarlóval. A mezőgazdaságban a művezetés fogyatékosságai tekintélyes kárókat okoznak. Ennek csak egyik alapesete az otthon ebédelő traktoros. Hasonló példákat tucatszám lehetne sorolni. Jórészt szervezési fogyatékosságból következnek ezek. de közös jellemzőjük az is. hogy a technológiai folyamatokat közvetlenül. a végrehajtás helyén irányító vezetők képzettsége helyenként elmarad munkájuk fontosságától, s nemegyszer beosztottaik képzettségének is alatta marad. S ott vannak a hosszan tartó, semmitmondó tanácskozások. Gyakori eset. hogy fél napokat is kitöltő fórumokat kézlegyintéssel elintéznek szakemberek, s valóban csak ennyit is érnek e tanácskozások. Ezeken aztán nem okosabbak, hanem bosszúsabbak lesznek a résztvevők. Száz kilométereket utazgatnak, egész napjukat mégás feleslegesen töltik. Mások hibájából. Áz előkészítetlen. hevenyészve összeállított fórumok, ta nácskozások ugyanis a szervező hanyagságát tükrözik. De közelíthetünk másfelől is. A népes hallgatóság útiköltsége, egy napra eső — feleslegesen kifizetett — munkabére esetenként tízezreikre rúghat. Az anyagi kárnál azonban nagyobb az erkölcsá veszteség, amely ilyenkor a szakmai tanácskozásokat éri. Legközelebb ugyanis fenntartással gondolnak a póruljárt résztvevők a hasonló eszmecserékre, s könnyen előfordulhat. hogy érdekes, hasznos fórumról maradnak távol a rossz példa miatt. Az anyagiak herdálásával azonos mértékű, vagy veszélyesebb a szellemi javak pazarlása. Az elmulasztott. Okos tapasztalatcseréket nem lehet látszatintézkedésekkel pótolni, a hasznos, de sutba dobott találmányokat lehetetlen gyengébbekkel helyettesíteni. Kiváltképpen manapság amikor kevés a pénz a fejlesztésre. A szakmai eszmecsere, a tapasztalatok széles 'körű ismertetése egyik len- dítóje lehet az értelmes munkának, a fejlődésnek. De ehhez a tapasztalatcserék tisztaságát, pótolhatat- lamságát is meg kell őrizni. Farkas József ... a holnap tettei Politikai könyvek — politikai kultúra Egy rövid hír jelent meg arról, hogy március 23-án a Kossuth Könyvkiadó Borsod, Hajdú, Nóg- rád, Szabolcs és Heves megyei kirendeltségének képviselői értekezletet tartottak Egerben, az Oktatási Igazgatóságon. Az összejövetelen részt vett dr. Nonn György, a kiadó igazgatója is. Ebből az alkalomból kerestük fel Varga Istvánt, aki a könyvkiadó Heves megyei kirendeltségének vezetője. Arról érdeklődtünk: a politikai könyvek terjesztésének melyek az aktuális feladatai és gondjai. — Hogy a mostani rendezvényünkkel kezdjem, — válaszol- Varga István — ez egy brigádgyűlés volt. E megyék kirendeltségeinek munkatársai alakították, a kisközösséget azzal a céllal, hogy minél jobb eredményeket érjünk el. Múlt évi munkánk sikeres volt: aranykoszorús címet kaptunk. — Ez arra utal. hogy ellentétben más kiadókkal, kiépített terjesztői hálózattal rendelkezik a Kossuth Könyvkiadó... — Valóban, a párt könyvkiadó vállalata nemcsak kiad. hanem terjeszt is. szoros együttműködésben a pár talapszervezetekkel. Megyénkben mintegy ezerkétszáz aktíva közreműködik abban, hogy a kötetek eljussanak az olvasókhoz: műveltséggé, politikai erővé váljanak. Valamennyien pártmegbízatásból végzik munkájukat. Régebben kevesen mérték fel ennek valódi jelentőségét. Mára eljutottunk oda. hogy mindenhol fontos feladatnak tekintik ezt a tevékenységet. Lehetne sorolni a jó példákat: nem állunk rosszul, tavaly 4,5 millió forint értékű könyvet forgalmaztunk. — Milyen jellegű irodalmat adnak az olvasók kezébe, milyen változások vannak a kínálatban? — Természetesen a politikai könyvek állnak nálunk az első helyen, de más kiadványok is napvilágot látnak a Kossuth Kiadó égisze alatt. Űj és érdekes kiadványokkal jelentkezünk. de gondok is vannak. Sok az utánnyomás, némely nyomtatványból alacsony a példányszám. Nyilvánvalóan további új szerzőket, friss témákat keill keresni. Egyre inkább törekszenek a könyvkiadó szerkesztői, hogy kamatoztassák a terjesztők tapasztalatait. Hogy néhány ez évi érdekességről beszámoljanak: megindult a Távlatok című sorozat, amelyben a műszaki haladásról, a népesedésről, s más fontos napi problémákról lesz szó. Aztán itt a Források című válogatás, amely a marxizmus-leniniz- mus klasszikusainak kevéssé hozzáférhető műveit kínálja. De megemlíthetném a Politikuspályák című szériánkat. amelyben a többi között Rákosi Mátyás élettörténete is napvilágot lát. Ugyanígy érdeklődésre tarthat számot a viselkedéskultúránkról írott összeállítás, vagy a Népszerű történelem újabb kötete. — Eddig elsősorban a könyvekről volt szó, de önök másféle információhordozókat is terjesztenek... — Fontos része munkánknak a pártsajtó népszerűsítése. Több mint tízféle folyóirat tartozik hozzánk, a Világesemények dióhéjban címűtől a Propagandistáig. Ezenkívül lényeges a pártoktatási tananyaghoz kapcsolódó tankönyvek és különféle diafilmek, hangszalagok, írásvetítő fóliák, s más egyéb kiadványok eljuttatása az érdekeltekhez. Ez a korszerű tanítás eszköztára. — Évente visszatérő ren- dezvényünk a politikai könyvnapok eseménysorozata: ennek története kötődik megyénkhez. Ügy tudjuk, felszabadulásunk 40. évfordulójára is készülnek ilyen rendezvényekkel. .. — Annak idején. 1961-ben Poroszlón tartották az első — akkor még — falusi politikai könyvheteknek nevezett programot. Ennek sikere nyomán a 70-es években alakult át ez politikai könyvnapokká, s országos mozgalommá terebélyesedett. Idén. a 40. évforduló tiszteletére minden településen akkor rendezzük meg. amikor a falu, vagy város felszabadult. Kiadónk is jubileum előtt áll. Jogelődünk, a Szikra 1944. november 7- én alakult. Ennek tiszteletére nemzetközi tanácskozást is szervezünk. Jelenleg évente mintegy százhatvan mű jelenik meg nálunk, mintegy három és fél millió példányban. Nem is szólva a már említett egyéb kiadványainkról. Ez hatalmas műveltségi anyag, amely a terjesztők révén eljut az olvasókhoz és politikai erővé válhat. Ahogy a legutóbbi könyvhét jelmondata megfogalmazta: A ma könyvei, a holnap tettei. Gábor László Zárlatelhárító berendezés A Villamos Berendezés és Elektronikai Vállalat Transzvill Gyárában belga licenc alapján zárlatelhárító berendezéseket gyártanak, amelyekkel értékes ipari berendezéseket védnek meg az esetleges áramkimaradástól (MTI fotó: Balatoni József felvétele — KS) Reális tervekkel Túl a negyedéven mezőgazdaságunk Az elmúlt esztendőben a megye mezőgazdasági nagyüzemei jól vizsgáztak és az ismert gondok ellenére, a termelőszövetkezetek 3,9, az állami gazdaságok pedig 13 százalékkal növelték termelési értéküket. Az élelmiszeripari ágazat a célul kitűzött 3 százalékos növekedését 5,5 százalékra teljesítette. Nem ennyire szép és egységes azonban a kép akkor, ha az ágazatok teljesítését külön-külön vizsgáljuk, mert azonnal megmutatkoznak azok a tennivalók, feladatok is. amelyeket megyénk nagyüzemei 1984-re maguk elé tűztek. A gyors szárnyakon járó idő telik és azon vettük magunkat észre, hogy már el is múlt az esztendő első negyede, és ideje emlékeznünk terveinkre. Ha csokorba kívánjuk köt~ ni a szándékokat, akkor a sommás megfogalmazás a következő: megyénk mezőgazdasága járuljon hozzá a kiegyesúlyozott belső ellátáshoz és az exportfeladatok teljesítéséhez! Ezen belül kiemelt feladat a gabona- és hústermelés fokozása... A csapadékszegény telet a jelek szerint száraz taviasz követi és kiadós esőnek 'kellene áztatniuk a földet, hogy az alsóbb talajrétegek is visszanyerjék a kívánt csapadékot. Az őszi vetések mindezek ellenére többé-kevésbé magukhoz térnek. a tavaszi munkákkal is elégedettek lehetnek üzemeink és bizodalmáink jogosak arra vonatkozóan, hogy a növénytermelésben az idén eléri a megye az 1—2 százalékos termés növekedést. A megye terveiben az állatállomány növelése kiemelkedő helyet foglal el! Üzemeink tudják, hogy a biztonságos takarmányellátás miatt nagy gondot kell fordítaniuk a tavaszi takarmánynövények termelésére is. Indokolt — az ipari növények közül — a napraforgó vetésterületének szinten tartja és az eddig elért, jónak értékelhető hozamok állandósítása. Megyeszerte gond a nagy kézi munkát igénylő zöldségterületek fenntartása, hiszen a jelentős területcsökkenés éppen egy olyan megyében, amely előkelő helyet foglal el országosan is az ellátásban, gondokat okozna nemcsak itthon, de a megyehatárokon kívül is. Érdemes folytatni azt a gyakorlatot, amelyet többek között a hevesi termelő- szövetkezetben is alkalmaznak, hogy erőteljesebben segítik a háztájiban a zöldségfélék termesztését. A nagyüzem és a háztáji szoros együttműködése — ha valahol — akkor éppen ezen a területen meghozhatja a kívánt eredményt. A szőlőtermelő gazdaságokban közismerten elsődleges szempont a minőségre való törekvés. A múlt évi csaknem tíztonnás jó minőségű szőlőtermés arra figyelmeztet bennünket, hogy a biztonságos tárolás és a minőségmegóvás érdekében további hathatós intézkedések szükségesek. Ma már tények bizonyítják, hogy a nehéz piaci viszonyok között csak a jó bort lehet, árában eladni, ezért a terv minőségjavítási célkitűzéseit szinte betű szerint érdemes betartani. Az állattenyésztési ágazatban a termelés másfél, két százalékot elérő növelését irányozza elő a terv. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya a szarvasmarha-állomány további csökkenésének megállítására kézzelfogható intézkedéseket tesz. azt remélve, hogy elsősorban megyénk északi területein növekszik majd a húshasznú tehénállomány. A kilátásba helyezett pénzügyi támogatás ugyancsak ezeket a közös érdekeket kívánja szolgálni. Az osztály, — folytatva a korábbi gyakorlatot — határszemléken és az állattenyésztési telepek megtekintésével óhajtja elősegíteni és ösztönözni a mező- gazdaság technikai eszköz- ellátás biztonságának, hatékonyságának növelését, amely vonatkozásban nem egy helyen akad még bőséges tennivaló. A tervek között szerepel az erő- és munkagépek karbantartási, tárolási színvonalának javítása, amelynek itt-ott már kézzelfogható jelei is mutatkoznak. Az élelmiszeripari termelés, — a szándékokat figyelembe véve az idén 1—1,5 százalékkal növeli termelését, ezt meghaladóan irányozza elő a tervét a húsipar. Az év első három hónapjának elmúltával a megye legtöbb nagyüzemében, vállalatánál a vezetők — figyelembe véve a január elsején életbe lépett szabályozókat — időarányosan megtették a szükséges intézkedéseket. A célok, feladatok ismeretében több helyen merészen, bátran, sőt kezdemé- nyezően léptek előre, vállalva azokat a kockázatokat is, amelyekkel napjaink gazdasági viszonyai mellett számolniuk kell. Az időjárás még hozhat meglepetéseket, kellemes és kellemetlen csalódásokat, de a gondos előrelátás, az okos, értelmes irányítás, a pontos és szorgalmas munka meg kell. hogy hozza gyümölcsét. Ezt bizonyítja a múlt esztendő. amikor ugyancsak nem kis igyekezet, iparkodás kellett az említett eredményeik megszületéséhez. 19S4 kétharmada még mögöttünk van! Alapjaink és reményeink biztatóak, célkitűzéseink, terveink reálisak és sok vonatkozásban csak rajtunk múlik, hogy a mezőgazdasággal szemben támasztott társadalmi elvárásoknak hogyan sikerül majd megfelelniük az esztendő végére. Szalay István
