Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. március 25., vasárnap 3, Belföldi piacra Csövek Selypről A Csőszerelőipari Vállalat 7/2-es selypi üzemében tavaly úgy gazdálkodtak, hogy a dolgozók több pénzt vittek haza, mint az előző évben. Az idei terv azonban további 4 százalékos keresetnövekedéssel számol. Ehhez azonban az 1983. évi 215 milliós termelési értéket nyolc százalékkal kell emelni. — A kísérleti bérezést tavaly vezettük be — tájékoztat Tóth József üzemvezető. — Ennek lényege, hogy a költségmegtakarítás egy része a dolgozók között bérként kifizethető. Mivel a tervhez képest kétmillióval kevesebbet használtunk fel, ebből a pénzből emelni tudtuk a béreket. Bizonyára a jobb kereseti lehetőségnek köszönhető, hogy az utóbbi időben mind többen jelentkeznek a környékből munkásfelvételre. A hazai igények kielégítésén túl exportra is dolgoznak, bár a dollár- és rubel- elszámolású piacokon szerzett 4Ö0 ezer forintos bevétel nem túl számottevő. A. selypiek elsősorban különböző átmérőjű csöveket, idomokat, illetve hőközponti blokkokat készítenek. Az előregyártott, úgynevezett nagysori csövek és idomok megkönnyítik a helyszíni technológiai szerelést. Hasonló anyagok előállításával rajtuk kívül nem foglalkozik más az országban. Termékeikkel nemcsak a CSŐSZER, hanem az országos szerelő- ipari szükségleteket is kielégítik. GELKA HELYETT - ELKO Új úton kisvállalatokért Nyíregyházán Kályhacsempeüzem épül Rekordgyorsasággal — a tervezést is beleszámítva, tizenhét hónap alatt — épült meg a Nyíregyházi Kommunális Szolgáltató Vállalat új, 1400 négyzetméter alapterületű üzeme, melyben júniustól megkezdik a vegyestüzelésű cserépkályhák, kandallók csempéinek gyártását. A beruházás viszonylag olcsó — a műhelycsarnokok, gépek ára 58 millió forintot tesz ki — ami részint annak köszönhető, hogy az üzemben fölszerelt berendezések többségét a nagyobb kerámiaüzemek elfekvő készleteiből szerezték be. Számottevő összeget takarítottak meg azzal, hogy a már épülő gázfűtésű égetőkemence megtervezésére a budapesti Szilikátipari Kutató Intézet vállalkozott. Az új üzem évente több mint hatezer normál méretű cserépkályhához szükséges — az exportkövetelményeknek is megfelelő minőségű — csempe gyártására lesz képes. A hagyományos termékeken kívül előállítanak majd itt egyedi, exkluzív kandallókerámiákat is. A Minisztertanács határozata alapján 1983. január elsejétől a szolgáltatóipar- ban 'kisvállalatokat hoztak létre azzal a szándékkal, hogy rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a piaci igényekhez. Ekkor került átszervezésre megyénkben is a Gelka. Hatvanban Háztartási Elektromos Vállalat alakult, Egerben Elektromos Karbantartó Vállalat — népszerű nevén ELKO —, míg Gyöngyösön minden maradt a régiben. Tötob mint egy évvel az átszervezés után az Elektromos Karbantartó Vállalathoz látogattunk el, hogy affelől tudakozódjunk, mint jelentett a változás. — Sokan egyszerűen nem vettek tudomást az egészről — mondta Dósa Imre igazgató. Tizennégy hónap után is a Gelka Heves megyei ki- rendeltségének címezik még á hivatalos leveleket is. S ügyfeleink közül is a legtöbben Gelkaként emlegetnek bennünket. — Akkor az ELKO azon kevés vállalatok egyike, akit nem szidnak, s nem dicsérnek. — Nekünk az nem lehet mentség, ha szidnak, csak más néven szórják ránk az átkokat. Ha mindennek bedőlnénk, az bizony önámítás lenne. Az azonban tény, hogy mivel a dolgozóink érdekeltségi rendszerét jobban meg tudtuk oldani, mint korábban, a panaszok száma harminc százalékkal csökkent az előző évhez képest. — Mi jelent munkát az ELKO-nál? — Tevékenységi körünk csak annyiban változott, hogy szolgáltatásaink bővültek. Fő profilunk maradt az átalány- díjas jav,tás, háztartási készülékek javítása. A korábbinál viszont több központi antennaszerelést, felújítást vállalunk. Majdhogynem újdonságnak számít munkánkban a helyi stúdiók összeállítása, amire egyre nagyobb az igény, elsősorban az iskolákban. A nyáron egyik kiemelt feladatunk a szil- vásváradi fogathajtó világbajnokság területén kell biztosítanunk a hangosítást. A A TIGÁZ-tól 1980-ban vettük át a tizenegy kilogrammos palackkal működő fűtő. vízmelegítő berendezések szerelését, javítását. S már akkor eltértünk fő profilunktól. Az átszervezés után pedig egyre inkább bátrabban vállalkozhatunk olyan szolgáltatások elvégzésére is, amit eddig nem csináltunk, de a lakosság igényli. így megjavítjuk például az órától indulva a vezetékes gázkészülékeket is. Arra pedig nem is számítottunk, hogy a turista gázpalacktöltő részlegünknek ekkora sikere lesz. — Fő profiljuk azonban, mint azt nevük is mutatja, az elektromos berendezések javítása maradt. Javult-e az alkatrészellátás, mivel ez korábban sokszor gondot okozott? — Míg nagyvállalatként dolgoztunk. • a Gelkán keresztül kaptunk alkatrészeket. az új felállásban lehetőség nyílt arra, hogy a gyártókkal közvetlen szerződéseket kössünk. így többek között nekünk az Orionnal és a Lehellel van közvetlen, márkaszerviz szerződésünk. Az Orion esetében ez azt jelenti, hogy termékeikre vonatkozó vevőszolgálati tevékenységet is ellátjuk. A megyében jelentkező összes panaszt, hibát megvizsgáljuk, s orvosoljuk. Mindennek ellenére alkatrészellátásban az eddig eltelt időben lényeges javulás nem következett be. Ebben a szakmában a hiánycikkek listája nagy, s eddig csak elméletben bizonyult előnynek a többcsatornás beszerzési lehetőség. — Milyen terveket szeretnének megvalósítani a közeljövőben? — Jelenleg tart már a felkészülés a képmagnók, vi- deoberendezések, személyi számítógépek javítására. Várhatóan ugyanis a jövőben erre is egyre nagyobb lesz az igény. — Az Elektromos Karbantartó Vállalat egri, vagy megyei cég? — A központunk, s két szervizünk Egerben van. Ezenkívül azonban Füzesabonyban, Recsken, Pétervá- sárán és Verpeléten dolgoznak még egységeink. Működési körzetük javarészt a VQlt egri és füzesabonyi járás területére vonatkozik. Ám megrendelések esetén akár a megye határait is túllépjük. — Több mint egy év tapasztalata alapján hogyan értékeli: érdemes volt az átszervezés? — önállóbban, ezáltal rugalmasabban. s nemcsak az én véleményem szerint, hatékonyabban is dolgozunk kisvállalatként így mindenképpen megérte. Az élet több területén munkálkodnak már a megszűnt trösztök, nagy vállalatok bábáskodása, korlátái alól felszabadított önálló egységek, kisvállalatok. S ha ez a forma elterjed és az eddig megkezdett úton halad tovább, úgy tűnik, ezzel mindahányan csak nyerhetünk. Kezd bebizonyosodni azok igaza, akik azt hangoztatták, meg kell próbálni újítani, vállalva akár még a kockázatot is. Példájuk már csak azért is követendő lehet az élet többi területein is, mivel: „bátraké a szerencse” ... Kis Szabó Ervin A kétarcú ifjú R idegen kattan a cella ajtaja, hogy a kívül levő is beleborzong. Lakója az állandó félhományból — szokás szerint — hátratett kezekkel érkezik. Nesztelenül lép a kihallgató szobába, s komótosan letelepszik a csavarokkal padlóhoz rögzített székre. Akár a felnőttek. Pedig: voltaképpen kisfiú. Irigyelni való babaarccal, még nem is pelyhező állal, mégis zord, érzések nélküli, üveges tekintettel. Sok embernek egész életében nem adódik annyi izgalom, annyi szorongás, annyi rettegés, annyi „kaland”, mint neki. P. Lacinak, akinek már most két kezének ujjai sem elegendőek csibészségei, bűncselekményei összeszámlálásá- hoz. Alig múlt tizenöt éves... ★ Részletek tetteinek leírásából, hivatalos jegyzőkönyvek nyomán: 1981. áprilisában betörést követett el a bükkszenterzsébeti óvodába, egyúttal magánlakásokba is ellátogatott. Általában apróbb tárgyakat, értékcikkeket gyűjtött össze, s vitt magával, illetve ahol talált, készpénzt is. 1982 júliusában három bűncselekményét derítették fel, valamennyi esetben magánházak tulajdonosai voltak a károsultak. Ugyanennek az évnek augusztusában újabb betöréses lopásáról szereztek tudomást a hatóságok. ★ Párbeszéd I. — Kisgyermekkori emlékek? — Még kisebb voltam, amikor már külön éltek a szüleim. Apa gyakran ivott. Egy éjjel testvéreimmel arra ébredtünk, apárnék verekednek a konyhában, anyukám nagyon kiabál. Azután kimentünk a kert végibe, és ott aludtunk reggelig. Ilyen eset többször is előfordult. — Az iskola? — Negyedik osztályig végig majdnem kitűnő voltam. Nem kellett sokat ülnöm a könyvek fölött, elég volt az, amit az órákon hallottam. — Hogyan kezdődött? — Már felsőtagozatba jártam. ' Nagyon keveset szoktam aludni, ezért éjszakánként sétálgattam a faluban. Különösebb cél nélküL Láttam, több helyen nyitva az ablak, de sötét van. Gondoltam, bemegyek. Nem tudom megmagyarázni, ez csak úgy jött magától. Volt, hogy eljöttem, mondván, nem szabad, de aztán visszafordultam. — S ha valaki lett volna a lakásban? — Lehetetlen! Arról mindig meggyőződtem előzőleg, otthon vannak-e. — Zsákmány? — A legtöbb helyen először ettem valamit, mert éhes voltam a hosszú sétáktól. Kiseb cuccokat szedtem össze, meg pénzt. Utóbbiból persze, nem vettem mindet el, nehogy túl hamar észrevegyék, hogy hiányzik. Nagyobb értékek nem érdekeltek, hiszen otthon minden megvolt... Utolsó bükkszenterzsébeti betörése után P. Lászlót ideiglenes állami gondozásba vették. Egy hónapig volt az egri Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet lakója, 1982. szeptember 29-én pedig az egri Gyermekvárosba került át. ★ Részletek tetteinek leírásából, hivatalos jegyzőkönyvek nyomán: 1983. július 7én Egerben, az Olasz utcában levő parkírozóból két gyermekkorú társával Riga típusú segédmotorkerékpárt lopott el. Augusztus 13-ra virradóra a Karaszek Mihály utcából vittek el hasonló járművet, a következő éjszaka pedig egy Simson kismotort zsákmányoltak. Augusztus 17-re virradóra a Cifrakapu utcából csik- kantottak el egy Verhovi- nát. Éjszakánként az intézetből kiszökve több ízben megdézsmálták a borkombinát készleteit. Egyik tavaly őszi napon fiatalkorú társával volt nevelőjük lakásába törtek be, pénzzel, gyűrűkkel távoztak. November 2-án a Katona téri piacon az Áfész zöldséges üzletét keresték fel hívatlanul. Nem maradt ki a sorból az Ifjúsági Ház sem, ahol két éjszakát is eltöltő ttek. ★ Párbeszéd ll. — Csaknem egy éven át semmi gond nem volt veled. . — Az intézetben nagyon szokatlan volt először. Kezdetben sokat verekedtem a többiekkel. Elbeszélgettek velem, s megfogadtam, hogy ez így nem mehet tovább. Rendben is ment minden: hálófőnök voltam, a pszichológusnak segítettem a szökésben levő felkutatásában is. — Azután jöttek az újabb lopások, betörések... — A többiek vittek bele. — A nevelőid szerint te voltál a szervező. — Pontosabban: egymást vittük bele. — Éjjel kószáltatok a városban, reggelre mégis mindig az ágyban találtak benneteket. .. — Amikor már mindenki elaludt, akkor kimentünk az irodaablakon, s leereszkedtünk a villámhárítón. Vissza is ugyanott jöttünk. Ügy csináltuk, hogy senki se vehetett észre. 1983. december 30-án P. László megszökött az egri Gyermekvárosból. Január 2- ig Bükkszenterzsébeten tartózkodott az édesanyjánál, aki ezen a napon autóbusz- jegyet váltott fiának, s lelkére kötötte, hogy utazzon vissza a megyeszékhelyre az intézetbe. Ehelyett azonban a faluban maradt, csarvar- gott, ismét betöréseket követett el. ★ Részletek jellemzéséből, a. pszichológus vizsgálati jelentése nyomán: P. László krimén szempontból veszélyeztetett. Dohányzik, iszik, cselekvéseire a fékrendszer teljes hiánya jellemző. Hazugsággal fedi cselekedeteit, fantáziája gyors, félrevezető. Ha tényt bizonyítanak előtte, újabb hazugságokkal érvel. Régen megérett a zárt intézeti, illetve a fiatalkorúak börtönében való elhelyezésre. P. Lászlót 1984. január 5- én vették őrizetbe, másnap pedig előzetes letartóztatásaid helyezték. ★ Párbeszéd III. — Magadban hogyan értékeled az eddigieket? — Mégis? — Buta voltam... — Mi lesz később? — Nyolcadik után hazamegyek. Apu mellett szeretnék dolgozni, asztalosként. Szalay Zoltán Szénás! László az elkészült hőközpont egyik szerkezeti egységét festi be rozsdásodás gátló anyaggal (Fotó: Szabó Sándor) Nagy Ferenc a lángvágó géppel
