Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. március 20., kedd Nélkülözhetetlen szerepben NAPJAINKBAN TÁR­GYALJÁK a párttestületek valamennyi szintjén az MSZMP Központi Bizottsága, 1983. október 12-i — a szak- szervezeti munka fejleszté­séről szóló — állásfoglalásá­ból adódó pártpolitikai fel­adatokat. Ennek tükrében általános az a tapasztalat, hogy az utóbbi tíz esztendő­ben a szakszervezeti szer­vek munkája valamennyi megyében is jelentős fejlő­dést mutat. Egyebek között eredményesen szervezik és mozgósítják a bérből^ a fize­tésből élő dolgozókat a me­gye politikai és gazdasági erejének gyarapítására. Kép­viselik érdekeiket, védelme­zik; a törvényekben, rende­letekben rögzített jogaikat. Különösen a szociálpolitika, az élet- és munkakörülmé­nyek, a munkavédelem kér­dései kerültek tevékenysé­gük középpontjába. Mind­inkább betöltik nevelő, fel- világosító és mozgósító funk­cióikat, segítik a politika el­fogadtatását a szervezett dolgozók körében. Az SZMT és az ágazati megyei bizott­ságok a dolgozók körében szerzett észrevételek össze­gezésével, az érdekek feltá­rásával és közvetítésével nélkülözhetetlen szerepet töl­tenek be. A kétségtelen fejlődés és előrehaladás ellenére további erőfeszítések szükségesek azért, hogy a szakszervezeti szervek jobban kihasználják a szocialista viszonyokban rejlő lehetőségeket; egy-egy megye sajátosságait figye­lembe véve még inkább megfeleljenek a növekvő társadalmi követelmények­nek, tagságuk igényeinek. Ehhez a különböző szintű pártszervek, valamint a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták még jobb mun­kája kell. Indokolt ezért, hogy a megyei pártbizottsá­gok és szerveik a jövőben is építsenek a megyei szak- szervezeti szervek tapaszta­lataira. A politikai, gazda­sági és szociális jellegű megállapodások, döntések előkészítésében továbbra is igényeljék a szakszervezetek megyei tanácsában és az ágazati megyei bizottságok­ban dolgozó kommunisták javaslatait. Ugyancsak el­engedhetetlen, hogy továbbra is folytassanak elemző mun­kát a határozatok érvénye­sítéséről, rendszeresen tér­jenek vissza végrehajtásuk értékelésére a pártszerveze- tekben, az állami szervek- ben, az SZMT-ben és az ágazati bizottságokban dől- gozó vezető kommunisták beszámoltatása útján. Vál­tozatlanul fontos feladatkent kell kezelni a szakszervezeti aktivisták és a szakszerve­zetekben dolgozó kommu­nisták folyamatos politikai képzését, továbbképzését. Ez egyrészt azáltal lehetséges, hogy a pártszervezetek terv­szerűen folytatják beiskolá­zásukat, másrészt az okta­tási igazgatóság biztosítja, hogy minél több szakszer­vezeti tisztségviselő képez­hesse magát a különböző szintű oktatási formákban. A SZAKSZERVEZETEK MUNKÁJÁHOZ alapvető se­gítséget jelent, ha a párt­irányítás bevált, hatékony módszereit a megye terüle­tén alkalmazzák. Így az irá­nyító pártszervekkel együtt minden szinten biztosítják, hogy minél több, e feladatra alkalmas kommunista kapjon megbízatást szakszervezeti munkára és rendszeresen tá­jékoztatják őket az időszerű feladatokról, értékelik, mi­nősítik a munkájukat. Ehhez az is szükséges, hogy a vá­rosi, városi jogú nagyköz­ségi pártbizottságok — az irányító pártbizottságokkal, pártvezetőségekkel együtt — gondoskodjanak róla: a párt- alapszervezetek, a párttag­ság egésze megismerje és elfogadja a szakszervezeti munkával kapcsolatos poli­tikai döntéseket. A szakszer­vezeti alapszervezetek párt- irányításának alapvető mód­szere a feladatok egyezte­tése, a meggyőzés. A szakszervezeti munka hatékonyságának feltétele. hogy folyamatosan beszá­moltatják az illetékes párt- szervek a kommunista gaz­dasági vezetőket a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek alakulásáról, a munka­helyi demokrácia fejlődésé­ről. Ugyanakkor ösztönzik, bátorítják a szakszervezeti szerveket jog- és hatáskörük gyakorlására és fellépnek az olyan szemlélet ellen, mely figyelmen kívül hagyja a szakszervezet törvényes jo­gait. Ezért is kell az eddi­ginél nagyobb figyelmet for­dítani a szakmaközi tevé­kenységre. Ezen belül a szakszervezetek megyei ta­nácsában dolgozó kommu­nistáknak kell fontos fel­adatuknak tekinteni, hogy mozgósítsanak a területpoli­tikai célok kialakításához és eléréséhez. Ehhez segítsék elő a társadalmi összefogás erősitését, egyeztessék a te­rületi és munkahelyi fejlesz­tési érdekeket. Törekedjenek az együttműködés további javítására a párt-, állami és társadalmi szervekkel. Biz­tosítsák a szakmaközi tevé­kenység megerősítését a me­gyében. az Ágazati megyei BIZOTTSÁGOK kommunista vezetői előtt az a teendő áll, hogy fordítsanak az eddigi­eknél is nagyobb figyelmet az alapszervezetek feladatai­nak egységes értelmezésére, a végrehajtás megszervezé­sére és ellenőrzésére. Tegye­nek meg mindent az alap­szervezeti munka színvona­lának emelése érdekében. Legyenek igényesebbek a tisztségviselők kiválasztásá­ban, az ágazaton belüli ré­tegek igényeinek megismeré­sében, érdekeik képvisele­tében, védelmében. A MEGYEI TANÁCS kommunista vezetőinek is vannak feladatai. A megyei területpolitikai elgondolások tervezése, megvalósítása so­rán meg kell ismerniök és figyelembe kell venniök az SZMT és az ágazati bizott­ságok véleményét, tapaszta­latait, javaslatait. A közös célok eléréséhez járul hozzá, ha javul a megyei tanács osztályai és az ágazati me­gyei bizottságok, valamint a helyi tanácsok és a szakma­közi szervezetek munkakap­csolata. El kell érni azt is, hogy a városi és a községi tanácsok kommunista tiszt­ségviselői a fejlesztési cél­kitűzések megvalósításába az eddigieknél hatékonyab­ban vonják be a területükön működő üzemeket, vállala­tokat. Helyes, ha ennek ér­dekében erősítik kapcsola­taikat a munkahelyekkel, szakszervezeti szervekkel és érvényesítik a megyei tanács és az SZMT együttműködési megállapodásából rájuk há­ruló feladatokat. A társa­dalmi összefogás kiszélesíté­sében az eddiginél jobban támaszkodhatnak a szakma­közi tevékenységre. Hasonló­képpen az ipari és mező- gazdasági üzemek, intézmé­nyek érdekeit is szolgálja, ha igénylik a szakszervezetek termelést, gazdálkodást se­gítő tevékenységét, mozgó­sító erejét. Nem tekinthetik már csak azért sem mellé­kesnek a munkahelyi de­mokrácia erősítését, a Mi­nisztertanács és a SZOT együttes határozatának kö­vetkezetes végrehajtását. VALAMENNYI PART­SZERV, PARTSZERVEZET és minden párttag számára tehát adódnak tennivalók a Központi Bizottságnak a szakszervezeti munka fej­lesztéséről szóló határozatá­ból. A most folyó értekez­letek, taggyűlések nem ke­vesebbet hivatottak előmoz­dítani, mint azt, hogy helyi­leg segítsék elő; a szakszer­vezetek a követelményeknek megfelelően tölthessék be a hivatásukat. Ez pedig azt jelenti, hogy „múltjukhoz és eddigi tevékenységükhöz hí­ven legyenek továbbra is erős és nagy tömegbefolyás­sal levő önálló szervezetek, olyan társadalmi tényezők, amelyek támaszai, követke­zetes segítői a szocializmus építésének Magyarországon”. Dr. Arató András Energia- és víztakarékos háztartási gépek Több mdnt kétszázmillió forint beruházást igénylő fejlesztési program megvaló­sításán dolgoznak a Hajdú­sági Iparművekben. A nagy­szabású munka várhatóan a jövő tavasszal fejeződik be. Ennek eredményeiképpen már az idén — de a következő esztendőkben még több — korszerű, elsősorban energia- és víztakarékos háztartási gépet szállítanak majd a ha­zai és a külföldi vevőknek. A számítások szerint az idén — a tavalyihoz képest — ti ezerrel több. összesen 95 ezer I automata mosógépet gyár- I tanak, s ebből 86 ezer hazai üzletekben kerül forgalom­ba. Az új mosógépek némi­leg 'módosulnak is: bizton­sági zárral látják el a do­bok fedelét. Megkezdik az üzemben magasabb fordulat- számmal centrifugáló készü­lékek gyártását is. A gyár az elmúlt évben 223 ezer elektromos vízmele­gítőt készített, az idén en­nél 12 ezer darabbal többet. Tavaly kezdték meg a tíz­literes. nyílt rendszerű boj­lerek gyártását. Sikerük volt vele, az idén egy újabb — ötvenliteres — változatból is nagyobb mennyiséget ké­szítenek. E készülékeket aszerint, hogy hói van több hely, a mosdók alá és fölé egyaránt be lehet szerelni. A gyár bojlertermeléséből 110 ezer darabot külföldre szállítanak, a többit hazai piacon értékesítik. A legna­gyobb külföldi vásárló Fran­ciaország: hatvanezret ren­delt ez évi szállításra. Különösen nagy mértékben — 60 százalékkal — növelte a gyár az elmúlt évben lap­radiátor-értékesítését. Az idén ebből 850 ezer négyzet­méternyit szándékoznak elő­állítani, 28 ezer négyzetmé­terrel többet, mint 1983-ban. Veszteségből nyereségbe — Növekvő export — Hatékonyabb gazdálkodás Új termékekkel - eredményesebben Lépésváltás egy szövetkezetben Néhány éve még komoly gazdasági nehézségekkel küszködött az egri Fém- és Elektromechanikai Szövetke­zet. A termelés visszaesett, nyereség helyett csak a vesz­teségekről adhattak számat. Majd jött gazdálkodásuk jól átgondolt újraszervezése, s ennek eredményei se ma­radtak el. Nemcsak a ter­melés kezdett fölfelé ívelni, hanem munkájuk hatékony­sága is. A váltás részletei­ről Gyenes Sándort, a szö­vetkezet elnökét kérdeztük: — Mikor jutott mélypont­ra a termelés, s milyen okok vezettek idáig? — A megelőző évek foko­zódó nehézségei miatt 1980- ban jutott mélypontra szö­vetkezetünk .termelése. Ez évre a termelési érték 60 millió forintra csökkemt, s ezt is csaknem nyolcmillió forint veszteség terhelte. En­nek alapvető oka az volt, hogy nem alkalmazkodtunk kellőképpen a gyorsan vál­tozó közgazdasági és piaci feltételekhez. A hanyatlás arra sarkallta a vezetőket, hogy új alapokra helyezzék a gazdálkodást. Ennek kereté­ben sor került a különböző veszteségforrások feltárásá­ra és megszüntetésére, a munkaidő jobb kihasználá­sára irányuló erőfeszítések­re, s a piaci igényieknek meg­felelő és gazdaságos ter­mékszerkezet kialakítására. — Milyen termékek elő­állítását szüntették meg. s melyek az újak? — Nem gyártjuk már a diópántot, szénkefét, valamint a fém irattároló szekrénye­ket és a csak ráfizetéssel elő­állítható gépeket. Viszont az egri Fi name zerelvény gy ártól átvettük az irányjelző auto­maták különböző típusainak készítését. Újdonságaink kö­zé tartoznak a konténerke­rekek is, amelyeket a mező­túri KAEV részére szállí­tunk. Az ELZETT számára kilincseket gyártunk, a bu­dapesti Szerszámipari Szö­vetkezetnek pedig a csavar­húzópengéket. Kooperációs kapcsolatainkat a Finamsze- relvénygyárral is bővítet­tük. — Milyen eredményeket hozott a gazdálkodás átszer­vezése? — Termelési értékünk 1980- ról 1981-re megduplázódott, tavaly mintegy 170 millió forintot ért el. A veszteség pedig nyereségbe ment át, értéke az elmúlt évben több mint 16 millió forint volt. Termékeink műszaki színvo­nala megfelelő, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy exportunk is számot­tevően emelkedett — Miket exportálnak? — A Szovjetunióba elekt­romos vezérlésű berendezé­seket és csomagológépeket. Ennek értéke szövetkezetünk teljes termelésének egyhar- madát teszi ki. A szocialista export mellett az elmúlt év­ben vállalkoztunk először tőkés kivitelre, több minit egymillió forint értékben. Idén ezt is tovább szeret­nénk növelni. Osztrák meg­rendelésre egyedi vasszerke­zeteket szállítunk. Algériába fűtőalagutakat. a török és gp- rök piacokra pedig villogó automatákat. Jó érzés arról szólni, hogy partnereink elé­gedettek termékeink minősé­giével, és a határidők betar­tásával is. — Hogyan érinti mindez a dolgozók helyzetét? — Nagyobb figyelmet szentelhetünk a munkakörül­mények javításának. A pé- tervásári telepünkön meg­oldottuk a vízellátást, és a szennyvízelvezetést Az öltö­zőket és a fürdőket felújí­tottuk, a műhelyeket kor­szerűsítettük. Az alumínium- öntödében olaj helyett át­tértünk az elektromos ol­vasztásra. Ez a 30—35 szá­zalékos energiamegtakarítás mellett a munkakörülmé­nyek javításában is lényegéé változásokat hozott. Ezeken túl 1981-től napjainkig mint­egy 16 százalékos bérfejlesz­tést tudtunk megvalósítani elért eredményeink alapján. — Mik a legközelebbi ter­veik? — Termelésünket korszerű és gazdaságosan gyártható termékek előállításával sze­retnénk növelni. Még foko­zottabban igyekszünk taka­rékoskodni anyaggal, eszköz­zel és energiával egyaránt Űj alapokra szeretnénk he­lyezni az anyagbeszerzést, amely a folyamatos termelés fontos feltétele. A rendelke­zésre álló munkaidő jobb kihasználásával törekszünk pótolni a 40 órás munkahét bevezetése miatt kieső időt. Ügy érzem, ezeknek a fel­adatoknak meg is tudunk fe­lelni. hiszen dolgozóink is belátják, hagy saját boldo­gulásunk a szövetkezet ered­ményeitől függ — mondotta befejezésül Gyenes Sándor. Mosolygó László Hivatása: minősített hegesztő „Mindennap vizsgázik az ember... 99 Azt a csövet, amely mond­juk a gáz vezetésére szolgál, hallatlan pontosan kell he­geszteni, hisz a hibás mun­kának beláthatatlan követ­kezményei lehetnek. Hasonló körültekintést igényel a vas­úti sínpárok, vagy egy erő­mű kéményének illesztése is. Azok. akiket ilyen felada­tokkal bíznak meg, szakmá­juk minden csínját-bínját ismerik. Elméleti és gyakor­lati tudásukat rendszeresen ébren tartják, ismereteikről bizottság előtt adnak szá­mot. A sikeresen levizsgá­zott szakmunkások. különböző kategóriákban kapnak minő­sített hegesztő bizonyít­ványt. A Csőszerelőipari Vállalat 7/2-es selypi üzemegységében 21 hegesztő dolgozik, közü­lük tizenhatnak van minő­sítése. Az első vizsgára két­éves szakmai gyakorlat uitán kerülhet sor. A továbbképzés költségét — mely az idén a duplájára emelkedett —, az üzemegység fizeti. Pillanat­nyilag több tízezer forintra rúg ez az összeg, így meg kell gondolni, hány dolgo­zót és kiket küldenek a vizs­gára. A 37 éves Dányi Imre egyike a legtöbbet minősí­tett hegesztőknek. Húsz éve van a szakmában. Három­féle kategóriáiban adtak ki számára bizonyítványt. Dol­gozott a Paksi Atomerőmű hőközponti blokkjában, Óz- don gázvezetéket hegesztett, ott volt a dorogi gyógyszer- gyár. a beremendi cement­gyár munkáinál, a dunaúj­városi kohó átépítésénél. — Naponta vizsgázik az ember, merit a munkák dön­tő többségét izotópos, vagy röntgenvizsgálattal ellenőrzik — magyaré za. — A fokozott óvatosság érthető, hiszen az általunk készített csövek veszélyes anyagokat továb­bítanak. Egy 27 méter ma­gas kéménynek például a természeti erőkkel is harcol­nia kell. Ismereteinket rend­szeresen felfrissítjük, mert a minősítések három évenként lejárnak. Elméleti és gyakor­lati tudásunkat többnyire a CSŐSZER budapesti hegesz­tő bázisán kell bizonyítanunk. A munkadarabokat külön­böző próbákkal ellenőrzik. Legutóbb például ötven mé­ter hosszú kazánlemezt he­gesztettem, Egy hét alatt vé­geztem vele, pedig a távon négyszer kellett „végigmen­ni”. Csak 25 centinyi hibát találtak. A szakemberek kezdetben idegenkedtek a minősítések megszerzésétől, mert a kép­zést a fővárosban, vagy az ország távolabb levő gyárai­ban tartották. A vizsgára pedig komolyan kell készül­ni. Minősített hegesztőkre azonban szüksége van az iparnak, ezért Selypen e bi­zonyítványok tulajdonosai­nak ösztönző premizálást „A hivatás és a hobbi nálam ugyanazt jelenti” (Fotó: Szabó Sándor) vezették be. Aki a havi tel­jesítménye felét röntgenre hegeszti. 750—1500 forinttal honorálható. Dányi Imre például 8500—9000 forintot visz haza. — Kényelmesen élek a családommal. Hatvaniban la­kunk, három szoba, összkom­fortban. A feleségem óvónő, kettőnk keresetéből vettük a lakást. Szépen berendeztük. Kocsink, telkünk nincs, he­lyette bejártuk Nyugat-Eu- rópát. Szakkönyvekre, lexi­konokra sokat költők, szíve­sen lapozgatom őket. Szabad időmben olvasgatok, vagy kimegyek az ökölvívó mécs­esekre. Hét évig magam is sportoltam. Dányi Imre szaktudását, megbízhatóságát nemcsak Kiváló dolgozó kitüntetése jelzi, de az a tény is, hogy hét hónapra kiküldték az NDK-ba. ahol egy 500 me­gawattos erőmű építésénél füstgázvezetéket hegeszteti A CSŐSZER szakemberei — elsősorban a leni nvárosi 1-es üzemből —, rendszeresért dolgoznak a baráti orszá­gokban, mert a partner elé­gedett munkájukkal. — Élveztem a kinti életet, bár az időjárás viszontagsá­gai közepette keményen kel­lett dolgozni. Annyira meg­tanultam a nyelvet, hogy „nem adnak el”. Szabad időmben bejártam minden nagyobb várost, s anyagilag is jól jártam. Most egy NSZK-beli munkára pályáz­tam. remélem sikerrel. Belép az óriási füstgázve­zeték cső belsejébe. Arca elé maszkot vesz. Felvillan a kék láng, megannyi apró „csil­lag” fröccsen szerteszét. Bal kézzel dolgozik. Fazekas Eszter i

Next

/
Thumbnails
Contents