Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

z. NÉPÚJSÁG, 1984, március 20., kedd Brüsszelben megkezdődött a Közös Piac csúcsértekezletei A képen Francois Mitterand francia elnök, és külügymi­nisztere, Claude Cheysson (balra) (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) KABUL Ülést tartott Kabulban az Afganisztáni Népi Demokra- fcrkus Pánt Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága. A tanácskozáson a falvak­ban működő államhatalmi szervek erősítésével foglal­kozó, átfogó programot vi­tattak meg. BONN Az Ellenzéki Német Szo­ciáldemokrata Párt jelentős sikerét eredményezték a va­sárnap megtartott bajor köz- ségtanácsd választások. Az SDP elsősorban Bajorország nagyvárosaiban tört előre. Az eredményekkel elégedett- len CSU az alacsony válasz­tási részvétellel magyarázta az SPD korábbinál jobb eredményét. KAIRÓ Az egyiptomi hivatalos hír­források megerősítették, hogy hétfő délelőtt két amerikai AWACS repülőgép érkezett, az országba. A repülő na- da rá llomásofcnak — a Pen­tagon korábbi bejelentése szerint — az a feladatuk, hogy erősítsék „az egyipto­mi és a szudáni légvédelmi rendszereket”. PEKING Kína reméli, hogy a kí­nai—szovjet kereskedelmi forgalom értéke 1990-re el­érd az ötmilliárd dollárt, je­lentette ki vasárnap Peking- ben, megbízható japán for­rások szerint Hu Jao-pang, a KKP KB főtitkára, fogad­ván Ito Maszajosi, volt ja­pán kü lügyminis ztert. Walter Mondale nyerte va­sárnap a Puerto Rico-i elő­választásokat is, miután a szigeten uralkodó választási szabályok elleni tiltakozásul mind Gary Hart, mind pedig Jasse Jackson visszalépett a részvételtől. A szombati — küldöttjelölő gyűlések formá­jában megtartott — elővá­lasztásokat szintén Walter Mondale nyerte Michigan, Arkansas és Mississippi álla­mokban, míg Jesse Jackson Dél-Karolinában győzedel­meskedett. Mondale elnyerte mind a 47 Puerto Rico-i delegátus szavazatát. Hart bejelentet­te, hogy az előválasztás ered­ményének megsemmisítését fogja kérni a San Francisco-i pártkonvvenciótól. Mondale delegátusainak száma a de­mokrata párti konvenciójára a vasárnapi eredménnyel 525-re emelkedett. Hartnak eddig 317 küldött kötelezte el magát, Jacksonnak 62. Meglepően nagy a független delegátusok száma. Mondale delegátusainak száma még mindig alig több, mint a jelöltségéhez szüksé­ges szavazatok egynegyede. A volt alelnöknek az utób­bi két napban aratott sikerei elsősorban az AFL—CIO szakszervezeti szövetség se­gítségének köszönhetők. A küldöttjelölő-gyűlések for­májában lezajlott szombati fordulónál a választók han­gulatának felmérése szem­pontjából nagyobb jelentősé­ge lesz a keddi, illionisi elő­választásoknak, amelyeken több mint 150 delegátus sza­vazatáért folyik a harc, s a titkos szavazás miatt a szak- szervezetek és más érdek- csoportok kevésbé tudják be­folyásolni az eredményt. Befejeződött a LEMP értekezlete Vasárnap délután befeje­ződött a LEMP országos ér­tekezlete. A tanácskozás — amelyet Wojciech Jaruzelski, a KB első titkára zárszavá­ban sikeresnek minősített — dokumentumot fogadott el az előző, kilencedik kongresz- szus határozatainak végre­hajtásáról, valamint a jú­niusban esedékes tanácsi választásokkal kapcsolatos pártálláspontról. Békefelhí­vást intézett a lengyel nép­hez, üzenetet fogalmazott meg a világ valamennyi kommunista és munkáspárt­jához. A küldöttek — ugyan­azok, akik csaknem három évvel ezelőtt részt vettek á rendkívüli kongresszuson — megszavazták a Miért har­colunk, merre tartunk című nyilatkozatot, amely egy-két évre lesz a párt platformja, elfogadtak egy vitaanyagot, amelynek alapján a pártban megvitatják a hosszú távú (2—3 évtizedre szóló) prog­ramot, véglegesítették azt a párton belüli választási sza­bályzatot, amelyet az előző kongresszus ideiglenesen fo­gadott el. Wojciech Jaruzelski zár­szavában megállapította, hogy helyesnek bizonyult a IX. kongresszuson elhang­zott reformvonal, a párt konszolidálódott e politika körül. A lengyel társadalom megértette, hogy a párt ere­jétől függ az ország jövője — tette hozzá Jaruzelski, a pártértekezlet iránt meg­nyilvánult nagy társadalmi érdeklődésre utalva. Magyar—NDK kapcsolatok Szilárd barátság Ne lepődjék meg a ha­zánkból az NDK-ba látogató Hurista, ha valahol „Danke schön”-t mond, s magyarul kap rá „szívesen”-t. Nem azért, mintha óit oly sokan beszélnék a könnyűnek ép­penséggel nem mondható nyelvünket, jóllehet a ma­gyar nyelvtanfolyamok igen népszerűek. Se szeri, se szá­nta azoknak, akikben né­hány alapvető szó megragadt. Hiszen az NDK lakosad kö­rében kedvelt úticél Magyar- ország, mégha éttermi és egyéb árainkat borsosnak ta­lálják is. Innen tehát a né­hány szavas nyelvtudás, s hogy honnan ismerik fel a németül megszólaló ma­gyart? Nos, NDK-beli isme­rősök állítják: igen kévé­sünkét leszámítva aligha ta­gadhatnánk le származási or­szágunkat, olyan jellegzetes akcentussal beszéljük a né­metéi. Mégha a turizmus, az em­berek közvetlen érintkezése hasznos dolog, csupán egy szelete országaink kiterjedt együttműködésének. Immár hagyomány, hogy az NDK és hazánk képviselőinek talál­kozóin rendre elhangzik a megállapítás: kapcsolataink az élet minden területén jól. eredményesen fejlődnek. Nem lesz ez másképp Wil­li Stophnak, az NDK Mi­nisztertanácsa elnökének kü­szöbön álló magyarországi tárgyalásai alkalmával sem. Hiszen a széles körű kap­csolatok. mindkét nép érde­keit szolgálják. Országaink képviselőinek találkozóin méltán kap min­dig fontos helyet a kétolda­lú viszony áttekintése. Leg­utóbb Kádár János 1983 novemberében járt Berlin­ben, s az Erich Honecker- rel folytatott eszmecserén aláhúzták a szoros együtt­működés további elmélyíté­sének jelentőségét. A múlt őszi találkozón is elmélyült figyelmet szenteltek a gaz­dasági kapcsolatoknak. Mert tény: együttműködésünk d téren kedvezően hat. mind­két ország fejlődésére, nép­gazdasági teljesítőképessé­gének növelésére. Az NDK a KGST tagállamai között — a Szovjetunió után — a má­sodik legnagyobb partne­rünk. Részesedése hazánk teljes külkereskedelmi for­galmából hét százalék körül mozog. A kölcsönös szállítá­sok nagysága tavaly megha­ladta az 1,6 milliárd rubelt. Éppen a napokban, a tavaszi lipcsei vásáron — amikor Erich Honecker és Willi Stoph a magyar kiállítókat is felkereste — hangzott el: a két ország közötti áru­csere bővülése tavaly meg­haladta a magyar külkeres­kedelem átlagos növekedé­sének ütemét, s az idén to­vábbi bővülés várható. Ho- necfcer erre így válaszolt: „Mi rendkívül meg va­gyunk elégedve a kereskede­lem fejlődésével, annak di­namikájával." A gazdasági együttműkö­dés elsősorban a feldolgozó- iparra, ezen belül is a gép­iparra összpontosul. Ennek mindkét országiban látható jelei vannak, gondoljunk csak például a mezőgépekre, vagy a személygépkocsikra nálunk, illetve az autóbu­szokra az NDK-ban. Ugyan­akkor újabb területek is feltárulnak: felfelé ívéi pél­dául az elektronikai együtt­működés. A kölcsönös szállí­tások bővítik a lakossági el­látást, üzleteink kínálatát. Legalább annyira' ismertek és keresettek az NDK bolt­jaiban a magyar élelmiszer- ipar termékei, mint hazánk­ban az NDK-ból származó fogyasztási cikkek. Kapcso­lataink kulturális, tudomá­nyos, oktatási területen is' sokoldalúan fejlődnek. S aligha lényegtelen, hogy sze­rencsésen hozzájárulnak a két nép szellemi közeledésé­hez, egymás gondolkodás- módjának jobb megismeré­séhez. Az együttműködés bővíté­se, a meglevő lehetőségek és fonnák intenzivebb kihasz­nálása, az új megoldások keresése kölcsönös érde­künk. Erre és természetesen a nemzetközi kérdések meg­vitatására kínál jól alkal­mat Willi Stoph látogatása hazánkban. Laczik Zoltán <u& ^ sxo^0 iOO° öh március 21 - 28-ig Egerben □ Minden vásárlónknak, aki részt vesz a Széchenyi-udvarban a TARTEX Ruházati üzem termékeiből rendezett SZOKNYAVADÄSZAT-on, az egri női készruhabolt (Jókai u. 5.) 10e/o-os vásárlási kedvezményt nyújt! —( Külpolitikai kommentárunk )— Khartum! kérdőjelek NOHA MINDMÁIG HOMÁLY FEDI, ki vezette a szudáni főváros,' Omdurman negyedét bombázó re­pülőgépet, Nimeri elnök sietve Líbiát tette felelőssé a légitámadásért. Vádaskodásának gyorsasága annál szembetűnőbb, mert diktatórikus rezsimjének ellen­felei azt sem tartják lehetetlennek, hogy maga a kor­mányzat szervezte az öt halálos áldozatot követelő akciót. Egyiptom hadügyminisztere hét végi khartumi tárgyalásain Kairó korlátlan támogatásáról biztosí­totta a szudáni vezetést. SZUDÁNBAN A DÉLI ÉS AZ ÉSZAKI országrész között — a gyarmati múlt örökségeként — hagyo­mányosan gazdasági-politikai, vallási ellentét feszült. Ezeket az ellentéteket Nimeri uralmának elmúlt egy évtizede tovább mélyítette. Az elnök a déli ország­részt fejőstehénnek tekinti, gazdasági erőforrását a végsőkig kiaknázza, a fejlesztésekből viszont követ­kezetesen kihagyja a vidéket. A Szudánra is átcsapó iszlamizálási hullám új elemmel bővítette a déli — nem mohamedán — lakosság szembenállását a khar­tumi politikával. A szudáni kormánypolitika súlyos ellentmondásai persze az ország egészét is feszültség­gel telítik. A vágtató infláció, a korrupció elburján­zása, a fejlesztési tervek hevenyészettsége általános elégedetlenség forrása. S mindazokat, akik az el­nyomó rendszer ellen szót merészelnek emelni, Ni­meri elnök a legrövidebb úton börtönbe csukatja. Hatalmának alapja így továbbra is a hadsereg, az el­nyomó apparátus, s természetesen a külső támogatás. NYILVÁNVALÓ, HOGY A SÚLYOS belső poli­tikai és társadalmi válságon a rendszer önerőből nem képes úrrá lenni. A khartumi kormányzat eddig is nagyvonalú segélyeket kapott Washingtontól, ami a rendkívül elmaradott Szudán fejlődése helyett in­kább Nimeri elnök hatalmának megalapozását szol­gálta. Éppígy a bőkezű szaúd-arábiai támogatás. Mindezek folyósításának feltétele volt és marad a jövőben is, az amerikai érdekek szolgálata. Khartum feladata, hogy Észak-Afrika haladó arab rendszerei­nek, Etiópiának és Líbiának a fejlődését, nyugalmát zavarja, mintegy ugródeszka legyen a regionális, im­perialista elképzelések valóra váltásához. Ennyiben tehát Nimeri elnök bel- és külpolitikája összhangban van egymással: mindegyik feltételezi a másikat, s a kettő csak egyidejűleg szűnhet meg. Győri Sándor Indiai zavargások India több szövetségi ál­lamában újabb zavargások voltak a hét végén. A je­lentések szerint az összecsa­pásokban 15 ember vesztette életét. A szikhek lakta Pandzsáb szövetségi államban két em­ber halt meg. hatan megse­besültek. Amrátszarban a fe­szültség vasárnap tüntetés­ben robbant ki. Utána a rendőrség házkutatásokat tartott, és harminc embert letartóztatott a gyülekezési tálalom megsértése miatt. Pár napos szünet után újra meg­tiltották a motorkerékpárok használatát, mivel ezt a jár­művet gyakran használják .terroristák. Kalkutta mohamedán és hindu lakosai között, a ki­kötő közelében lezajlott ösz- s zecsapás okban négy ember vesztette életét, köztük a nagyváros rendőrfőnökének helyettese és annak testőre: is. A nepáli határ mentén fekvő Bihar szövetségi ál­lamban az indiai hírügynöik- ség szerint maoista fegyve­resek és a földbirtokosok magánrendőred csaptak össze- — több ízben is. A faji megkülönböztetés elleni harc napja Az 1966. évi ENSZ-köz­gyűlés határozata óta min­den év március 21-én a Sharpeville-i vérengzés ár­tatlan áldozatainak emléke előtt tisztelegnek a szabad­ságot és békét szerető em­berek az egész világon. A dél-afrikai fajüldöző rezsim rendőrei 1960. március 21-én tüzet nyitottak a békésen felvonuló emberekre Sharpe- ville-ben. A mészárlásnak 72 fekete bőrű esett áldozatul. A faji megkülönböztetés — az emberi fajtákat ala­csonyabb rendűekre osztó reakciós politikai elmélet és gyakorlat —, a fajgyűlölet napjainkban is milliókat sújt. Legszélsőségesebb for­mája a Dél-afrikai Köztár­saság apartheid rendszerében törvényerőre emelt állami politika. Az ENSZ-közgyűlés 1973. november 30-án az emberi­ség elleni bűntettnek nyil­vánította az apartheidet. A Dél-afrikai Köztársaság kor­mánya azonban ma is re­zervátumokba és életképte­len törpeállamokba zsúfolja a lakosság színes bőrű több­ségét, fajüldöző törvényeit kiterjeszti a törvénytelenül megszállt Namíbiára. Ezt a politikát hallgatólagosan tá­mogatják azok az imperia­lista hatalmak, amelyek je­lentős érdekeltséggel rendel­keznek a dél-afrikai iparban és bányászatban. Először 1973 decemberében hirdette meg az ENSZ köz­gyűlése a fajüldözés elleni harc évtizedét, amelynek kiemelkedő eseményei voltak a faji megkülönböztetés el­leni világkonferenciák 1978- ban és 1983-ban. Ezek az értekezletek mélyrehatóan elemezték és elítélték korunk fajüldöző cselekményeit, mozgósítva a közvéleményt e bűnös politika folytatói és támogatói ellen. A II. világ- konferencia felhívására az ENSZ-közgyűlés 1983. no­vember 23-án egyhangú döntéssel meghirdette a faj­üldözés és faji megkülönböz­tetés elleni harc újabb évti­zedét, megerősítve a világ- konferencián elfogadott akcióprogramot. Mondale az élen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents