Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. március 18., vasárnap 3 Kevesebb ügyfél — Meghiúsult korszerűsítés - Új lehetőségek nyomában Gondok és remények a Patyolatnál Munkájukkal a dolgozó nők válláról igyekeznek levenni nem is éppen kis terhet. Csakhogy mint a legtöbb szolgáltatás, ez is pénzbe kerül. S a kényszerű takarékosság rangsoroltatja igényeinket. Szükségleteink listáján pedig — érthető módon — nem az elsők között szerepel a ruha- tisztíttatás. Ezért is igyekszik a Heves megyei Patyolat Vállalat minél több településre, minél több lehetséges ügyfélhez eljutni. Mint Bulhardt Mihályné, a vállalat igazgatónője elmondta, a megye településeinek több mint felében nyújtanak szolgáltatást. Az egri részlegek mellett Gyöngyösön és Hevesen is dolgozik szalonjuk, ahol leggyorsabban 6 óra alatt végzik el a megrendelt tisztítást. A rövidebb vállalási határidőt természetesen meg kell fizetni. A hat órán belül a felár már 75 százalék. A megye területén 21 fióküzletük van, ahonnan az átvett textíliákat járművel szállítják az üzemekbe. Negyvenhárom helységbe indítanak rendszeres túrajáratokat, télen kettő, nyáron egyhetes gyakorisággal. A március 16-ával kezdődő újabb járat tizenkét településsel bővíti a szolgáltatásba bekapcsolt helyek számát. Részlegeik sorából külön kiemelte az igazgatónő az egri Csákány utcai mosószalont, ahol a jelenleg legkorszerűbb berendezésekkel a szolgáltatás önkiszolgáló formáját valósították meg. — Hogyan alakult az utóbbi években szolgáltatásuk igénybevétele. — Sokkal több kedves ügyfélre számítanánk. Erősen érezhetők a takarékos- sági törekvések, akár a kö- zületek, akár a lakosságot tekintjük. Ráadásul erős verseny van kibontakozóban szolgáltatásunk területén. Így például 1982-től Hatvan városban és körzetében a Technolux Szövetkezet, a megye északnyugati részén pedig a Nógrád megyei Patyolat jelentkezett. Az utóbbi években korábbi ügyfeleink csaknem egyötödét elvesztettük. Sajnos, a fokozódó verseny résztvevői nem minden esetben indulnak azonos feltételekkel. Természetesen mi is újabb piacok után nézünk. Még gyapjúfonál tisztítását is vállaltuk. Alaptevékenységen kívüli munkát is végzünk, de ennek árbevétele minimális. — Van-e különbség az egyes tisztítási formák iránti igények változásában? — Tulajdonképpen nincs. Évek óta csökken az érdeklődés, akár a kilós, akár a piperemosást, vagy a vegy- tisztítást tekintjük. A VI. ötéves tervben 2—3 százalékos növekedést reméltünk, de ez nem valósult meg. Pedig szolgáltatásaink díjai nem magasak, s valószínű, hogy a jövőben elkerülhetetlen lesz ezek emelése. — Hogyan alakult az utóbbi években munkájuk minősége? — Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy miközben csökken a szolgáltatás igénybevétele, érezhetően érzékenyebbek a megrendelők a minőségre. Ennek ellenére az évenkénti kártérítések összege csökken, s a minőségi kifogások aránya az országos átlag alatt van. Létkérdésünk a minőségi munka. Éppen ezért nagy gondot fordítunk arra, hogy dolgozóinkat érdekeltté tegyük ebben. — Milyen fokon áll a Patyolat gépesítettsége, van-e elegendő munkaerő. — Üjabb egységeinkben a gépesítettség az elvárható szinten van. A VI. ötéves tervre előírt korszerűsítéseket azonban nem tudjuk megvalósítani. Az adott gazdasági helyzetben ez nem megy. Pedig jelentősen csökkentené a költségeket, és a ma még elkerülhetetlen nehéz fizikai munkát is. Munkaerőellátottságunk a munkakörtől és a szezontól nem független. Problémánk idényben van, és olyan munkaterületeken, ahol kedvezőtlenek a munkafeltételek. — Mit terveznek a jövőre? — Reálisak vagyunk, szinten tartást tervezünk. Szeretnénk mind több települést bekapcsolni a szolgáltatásba, ugyanakkor néhány gazdaságtalanul működő fiókot inkább túrajárattal helyettesíteni. Üj szolgáltatási tevékenységek lehetőségeit is keressük. Ennek egy példája, hogy március 1-től a hevesi szalonban piperecikkeket és rövidárukat vásárolhatnak ügyfeleink. Dolgozóink aktívak és ötletgazdagok, bízom a jövőben — mondta befejezésül az igazgatónő. Mosolygó László Rendelet a fogyasztási cikkek használati útmutatóiról A .belkereskedelmi és az ipari miniszter közös rendeleté értelmében a termelő, az importáló és a forgalmazó vállalatok, illetve magánkereskedők írásban, magyar nyelven és főként közérthetően kötelesek tájékoztatni a termékek használatának, kezelésének módjáról, valamint minőségi jellemzőiről a vásárlókat. A használati-kezelési útmutató tartalmazza, hogyan használható a termék, s azt is, hogy mennyi ideig tartható el. A szöveges tájékoztató helyett — mint ez a textilipari termékeknél már bevált gyakorlat — jelekkel is történhet a tájékoztatás, amennyiben ezt az illetékes minőségellenőrző intézet engedélyezte. Az úgynevezett minőség- tanúsítás a termékeknek azokat a lényeges tulajdonságait, főbb minőségi, műszaki és egyéb jellemzőit tartalmazza, amelyek a vásárló számára fontosak, valamint, hogy hányad osztályú az adott árucikk. Ha nem első osztályú, az osztályba sorolás okát is közölni kell. Ehhez betű, vagy egyéb jelzés csak akkor alkalmazható, ha az egyértelmű és közérthető. A terméken ezen kívül fel kell tüntetni a gyártó, illetve az importáló cég nevét is. A használati-kezelési útmutatóról és a minőségi tanúsításról a belföldi termékeknél a gyártók, az importcikkeknél pedig az importáló és forgalmazó vállalatok közösen kötelesek gondoskodni. Azt, hogy a rendeletet a gyártók és forgalmazók betartják-e, az ipari minőség- ellenőrző intézetek, valamint a KERMI és a Kereskedelmi Felügyelőségek rendszeresen ellenőrzik. Az egészségügy idei terveiből Nem csökkenhet az ellátás színvonala! Itt készül a kórházak átépítési terve. Nem lesz bennük folyosó (Fülöp György karikatúrája) Az egészségügy látványos fejlesztésére, fejlődésére, — tekintettel az ország nehéz gazdasági helyzetére — az idén nem számíthatunk. Annak ellenére sem, hogy az ágazat 1984. évi beruházási előirányzata nem kis összeg, 4,8 milliárd forint. Az egészségügy azonban — a világon mindenütt — roppant pénzigényes, s a gyógyítás minden területének minden igényét egyidejűleg ennek többszörösével sem lehetne kielégíteni. Számos tapasztalat viszont azt jelzi, hogy a rendelkezésre álló összegek korábbinál takarékosabb és ésszerűbb fel- használásával nem lebecsülendő eredményeket lehet elérni. Ily módon megalapozottak az ágazat idei tervei, amelyek összhangban vannak a hatodik ötéves terv célkitűzéseivel, s fő feladatként az egészségügyi ellátás elért színvonalának szinten tartását jelölik meg. Százezer kórházi ágy Mindent összevetve korántsem ígérkezik eseménytelen esztendőnek11984. Országszerte folytatódnak az intézmények joggal nagyszabásúnak nevezhető rekonstrukciói, bővítései, amelyek egyebek mellett azzal járnak, hogy újabb, mintegy 1600 kórházi ágy helyezhető majd el a falaik között. Ilyen mértékben persze, mégsem nő az intézetek befogadóképessége. mert ugyanakkor végképp korszerűtlenné vált épületek zárják be kapuikat. de a mérleg végül is pozitívnak ígérkezik. Az év végére a gyógyintézeti ágyak száma várhatóan meghaladja a százezret! Üj, önálló kórházak építéséről, átadásáról nem szólnak majd az idén a krónikák, ám, — ha szabad ugyan összehasonlítást tenni — némely halaszthatatlan rekonstrukciók értékükben és jelentőségükben a helyükre állíthatók. Ilyen mindenekelőtt az Országos Traumatológiai Intézeté; a több éve folyó munka a jelek szerint rövidesen befejeződik. A nevéhez híven; országos hatáskörű — és nemzetközi hírű — intézet megújulva és a legkorszerűbb eszközökkel berendezve minden bizonnyal már az esztendő ej- ső felében ismét fogadhatja a betegeket. Jelentős és előrehaladott beruházások színhelye az ugyancsak budapesti székhelyű, de nem csupán a budapestiek egészségét szolgáló Országos Onkológiai Intézet, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Érés Szívsebészeti Klinikája, az Országos Haematológiaá és Vértranszfúziós Intézet. Az Országos Mentőszolgálat budapesti XIII. kerületi új központjában már birtokba vette, új mentőállomása épül viszont Szolnokon és Baján. A .tervek szerint az idén kezdődik meg a Szegedi Orvostudományi Egyetem 410 ágyas klinikai tömbjének és — egy fél mondat erejéig visszatérve még a fővárosba — az Országos Onkológiai Intézet diagnosztikai tömbjének és speciális rendelő- intézetének a beruházása. Tanácsi fejlesztések Országszerte folytatódnak a tanácsi fejlesztések is mégpedig az egészségügyi ágazat idei, csaknem ötmilld- árdjának nagyobb hányadából. Tovább bővül a többi között a győri kórház, itt — ahogy a pénzügyi és az építési szakemberek mondják — befejeződik az építkezések második üteme. Egerben 188, Tatabányán pedig 252 ággyal gazdagodik a megyei kórház, folytatódik a Pest megyei Semmelweis kórház — a Rókus — 120 ágyas új részlegének az építése és a kisvárdai kórház 200 ágyas krónikus osztályának a megépítése. Hasonló rekonstrukció, bővítés jellemzi Debrecent, Székesfehérvárt, Kaposvárt, Szombathelyt és Zalaegerszeget is. Tovább javul 1984-ben a bölcsődei, illetve a szociális otthoni ellátottság. Amennyiben megvalósulnak a tervek — és ennek1 megvan a reális alapja —, akkor az esztendő végére már csaknem 73 ezer hely áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy átlagban minden ötödik bölcsődés korú részesülhet ellátásban. Ami az időskorúakat illeti: a tervek év végére mér összesen 36 ezer 700 szociális otthoni, és csaknem 28 és fél ezer napközi otthoni hellyel számolnak. Középpontban a traumatológia Az egészségügyi ellátás színvonalának megőrzéséhez kétségtelenül szükségesek a mennyiségi fejlesztések, a műszerpark lehetőségekhez mért gyarapítása is. de nem kevés tartalékot rejt magában a meglevő értékek jobb hasznosítása. Az idén a traumatológiai ellátás színvonalának emelése állt a középpontban, s nagy gondot fordítanak a regionális központokban a neurotraumatológiai hálózat, a megyei traumatológiai osztályok bővítésére, felszereltségük javítására. A nehezebb gazdasági körülmények ellenére is változatlanul előre lép a kardiológiai program. A belgyógyászati osztálj^okan újabb intenzív részlegeket hoznak létre. Szélesedik az onkológiai ellátás köre és az egészségügy a korábbiaknál is nagyobb erőket összpontosít az alkoholizmus elleni küzdelemre. (D. G.) Amikor a szarka nem madár Avagy: tolvajok az üzletekben A harminc év körüli nő idegesen néz körül az egri Belvárosi ABC pénztára előtt. Négyen állnak előtte a sorban. Először a karján lévő kisgyermek fejét simogatja meg, majd a bolti kosárban turkál, Később a táskájában kaparászik, A kasszánál egy csokoládéért fizet. Az eladók megkérik, hogy fáradjon he velük a raktárba. A vevő vonakodik. Az ismételt felszólalásra kikel magából: — Ne kiabáljanak, mert a kisfiam felébred! Orvoshoz járok vele — magyarázza. Az üzletvezető irodájában hamarosan beismeri: egy üveg pálinkát és egy csomag kávét akart ellopni. Nem sikerült. Felírják az adatait. — Nem értem, hogy tehettem iyet> — sír a hölgy. — Nem értem ... ★ — Szinte nap mint nap megismétlődnek az ehhez hasonló esetek — tudjuk meg Nyilas Józseftől, az ABC vezetőjétől. — Az aggasztó: sokszor jól öltözött, munkahellyel rendelkező egyénekkel fordul elő az ilyesmi. A boltvezető asztalán vas~ kos lopási jegyzőkönyv hever. Belelapozunk Feltűnik, a rajtavesztettek nagy része az élvezeti cikkek láttán hagyta el a józan eszét. A legtöbben szeszes italt akartak eltulajdonítani. — Primitív trükkökkel próbálnak túljárni az eszünkön — mondja az üzletvezető. — Először telerakják a kosarat, majd abból egyesével átcsúsztatják a cikkeket a kabát ujjába, vagy a nyitott szatyorba. Aztán" mintha mi sem történt volna beállnak a pénztárhoz. Találkoztunk már vakmerőbbekkel is. Az egyik ilyen 827 forint értékű tőkehúst és pálinkát akart, fizetés nélkül kivinni tőlünk. Természetesen az elején tagadta, hogy nálunk vette volna az árut. Végül beismerte tettét. A jegyzőkönyvek tanúságai szerint tavaly 150 tol~ vájt csíptek itt fülön. az idén számuk már eddig megközelíti a negyvenet. Az eltulajdonított termékek értéke száz és ezer forint körüli a legtöbb esetben. — Jóval több eladóra lenne szükség, hogy megfelelően figyelemmel kísérhessük a gyanúsan viselkedőket. A lopások megakadályozására egy-egy kollégám civetben sétál a boltban s ez célravezetőnek látszik. Így egyre többen akadnak fenn az ellenőrzéskor, de még így sem tudunk minden rossz úton járót megfogni. ★ Az egri áfész-áruház műszaki osztályán az idén még nem fogtak tolvajt. Az élelmiszer osztályon viszont az év első két hónapjában már húszat. — Nálunk a kozmetikum és az ital a legkedveltebb — mondja Koczka László osztályvezető. — Akadnak sajnos visszatérő kliensek is. Különösen a turistaszezonban sok a dolgunk. Bizony a külföldiek között is akad elég „enyveskezű”. Számunkra is kellemetlen dolog a motozás. Egyszer mér olyan is előfordult, hogy két szemüveges fiatal nőt ösz- szetévesztettünk, s a becsületes zsebében kerestük az árut. Aztán magyarázkodhattunk. sőt, elnézést kérhettünk. Eközben a bűnös kisétált a boltból. ★ A megyeszékhely Centrum Áruházban Sípos György rend-ész őrzi a készletet. — Legtöbb a bajunk a vegyes és a cipőosztályon — mondja. — Előfordul, hogy valaki az új lábbeliben távozik, anélkül, hogy fizetne, a régit pedig otthagyja a polcokon. Ezért januártól a pénztár mellé állítottunk egy eladót, aki csak a cipőket figyeli. Télen és tavasz- szal nagy divat a vegyes osztályon, hogy a kabát ujjába csúsztatják a tollat, a ceruzát és az apró csecsebecséket. Különösen a diákod „játszanak” ilyesmit. Hencegnek egymás előtt a bátorságukkal. Amikor lebuknak, értesítjük a szüleiket. Sokszor megszánjuk a gyerekeket. ha látjuk a megbánást az arcukon. Még az iskoláikat sem értesítjük mindig. mert egy meggondolatlan cselekedetük miatt nem akarjuk megbélyegeztetni a tanulókat. Pedig megérdemelnék. Igaz, hogy nemegyszer jelentettük az effélét az intézményeknek is, aztán a nebuló igazgatói megrovást kapott. A felnőttekkel is akad elég bajunk. Néhány napja például egy fiatalasszony saruban jött be — már ez is feltűnő volt. hiszen tél van — s egy 1700 forintos csizmában igyekezett kifelé. Az a férfi is vagányabb volt a kelleténél, aki a karácsonyi csúcsgorgalom idején a pénztárt megkerülve egy hatalmas vázával a karjában ment az ajtó felé. Legnagyobb sajnálatára nem tudta átadni az ajándékot feleségének. A házkutatásnál további lopott tárgyakat találtunk a lakásán. A nagy üzletben tavaly 28 tettenérés történt. az idén eddig nyolc. — Sajnos „belső” lopás is előfordul — folytatja. — Ilyenkor általában fegyelmivel bocsátjuk el dolgozóinkat. De eladóink nagy részére nem lehet panaszunk. Segítenek a szarkák leleplezésében. Néhányan már többször is kaptak ezért jutalmat. Az összeg esetenként eléri az ezer forintot is. ★ Heves megyében, szerény becslések szerint több mint százezer forintra tehető a tolvajlások miatt keletkező kár. A jelek szerint emelkedik az elkövetések száma. Persze lehet, hogy csak a boltosok lettek ügyesebbek, s fülön csípnek minden lopással próbálkozót. S hogy mi a rajtakapottak sorsa? Minden üzlet feljelentést tesz ellenük. Ez a papír a lakóhely szerint illetékes tanácsokhoz kerül. A boltvezetők tudomása szerint egy 150—200 forintos eltulajdonítást követően akár háromezer forintos büntetést is kiszabnak a szak- igazgatási szervek. Mivel a bolti szarkák kilencvenkilenc százalékának állandó munkahelye van, így az üzemek is tudomást szereznek az esetről. Nem egy helyen már a prémium sem jár a magukról megfeledkezőknek. Tehát elgondolkozhatnak rajta, hogy megérte-e a „pillanatnyi el me zavar"? Homa János
