Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. március 17., szombat J. Szakszervezeteink aktív részesei társadalompolitikai célkitűzéseink megvalósításának Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Megyénkben a bérből és fizetésből élő dolgozók 97 százalékát magába foglaló 126 és fél ezer szakszervezeti tag tizenhét ágazati szak- szervezetben tevékenykedik. Az alapszervezetek irányítását nyolc megyei bizottság közvetlenül végzi, a vasasszakszervezetek munkájának koordinálását szervező látja el. A szakszervezeti alapszervezetek mintegy 20 százalékának felügyelete — megyénkén kívül működő — vállalati, területi és ágazati középszervhez, illetve, közvetlenül központi vezetőséghez tartozik — mondotta Virág Károly. A lakóhelyi szakszervezeti munka ellátását tizenöt szakmaközi szervezet végzi. A terület- politikai munka szervezése, a szakmák közötti koordináció a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa irányításával történik. _ Megyénk társadalmi, politikai, gazdasági életének alakításában, fejlesztésében növekvő szerepet töltenek be a szakszerveztek. Részesei a politika alakításának, a döntések előkészítésének, és a hozott határozatok végrehajtására történő mozgósításnak, a szocialista demokrácia fejlesztésének, az elért eredményeknek, s megbízható támaszai a pártnak. A szakszervezetek funkciói szerves egységet alkotnak, ezek a jövőben sem változnak. Erősítik és óvják a munkáshatalmat, a szocialista rendszert, szervezik, mozgósítják tagságukat, képviselik érdekeiket, védelmezik a dolgozók törvényekben, rendeletekben rögzített jogait, eleget tesznek sokoldalú nevelő szerepüknek. Jól segítették a szakszervezetek az ötnapos munkahét bevezetésének előkészítését, valamint a gazdálkodás szigorodó feltételei következtében megfogalmazott munka- és üzemszervezési intézkedések kialakítását, végrehajtását. Nem sikerült kellő ütemben és mértékben részt vállalni a hatékonyság javítására, a rugalmasabb, jobb gazdálkodásra, a fegyelem megszilárdítására, a teljesítmény, a munka minősége és nehézségi foka szerinti bérezés elvének és gyakorlatának elterjesztésére, általánossá tételére irányuló törekvésekben. Bizonytalanság tapasztalható a dolgozók munkához való jogának a népgazdasági érdekek figyelembevételével, a műszakitechnikai haladás, a hatékonyság követelményével összhangban történő érvényesítésénél. Színvonalasabb verseny és brigád- mozgalom A továbbiakban azt elemezte a pártbizottság titkára, hogy fejlődött a verseny és a brigádmozgalom megyénkben. A brigádmozgalomban részt vevő kollektívák száma tovább növekedett, jelenleg eléri a 48 ezret. Mindez segítette a megye előtt álló célkitűzések valóra váltását, azt, hogy az elmúlt években nőtt a termelés és a termelékenység a szénbányászatban, a villamosener- gia-iparban, az élelmiszer- gazdaságban, javult a termelés hatékonysága. A szocialista munkaverseny, brigád- és újítómozgalom hozzájárult a tartalékok jobb feltárásához, a gazdaságos export fokozásához, a termékszerkezet korMéhes Lajos felszólalását tartja szerűsítéséhez. Erősítette a szocialista munkaerkölcsöt, a szocialista tudat és élet- felfogás alakítását. A brigádok önzetlen segítése nyilvánult meg a kommunista műszakokon való részvételben, a rokkantak, időskorúak segítésében, az egészségügyi és oktatási intézmények támogatásában. A brigádtagok közül sokan viselnek párt- és társadalmi tisztséget, részt vesznek a lakóterületi munkában. Javuló életkörülmények, hatékonyabb érdekképviselet Az elmúlt évek során a megyében működő szakszervezeti r szervek és alapszervezetek kiemelt figyelmet fordítottak a dolgozók, a szakszervezeti tagság érdek- képviseletére és -védelmére — hangsúlyozta Virág Károly. — Jó eszközei ennek a munkának a — dolgozók élet- és munkakörülményeinek legfontosabb kérdéseit magába foglaló — különböző vállalati szabályozások, mint például a kollektív szerződések, munkavédelmi, törzsgárda-, munka- verseny-szabályzatok. Azok megkötését és a szükséges módosításokat a szakszerve-_ zeti szervek folyamatosan' végzik. Nehezebbé vált gazdasági környezetben is biztosított a dolgozók érdekvédelme, helyenként és esetenként azonban előfordult, hogy ez a tevékenység nem kellő mértékben igazodik a változó feltételekhez és követelményekhez. A társadalmi érdekek — az egyéni, csoport- és rétegérdekek figyelembevételével történő — védelme nem mindig feszültség- mentes, gyakran csak kompromisszumok útján, esetenként konfliktust előidézve lehetséges. A vállalatok többségénél a szakszervezetek közreműködése hatékony a középtávú és éves bérintézkedésekben, az anyagi ösztönzés rendszerének alakításában, elkészítésében. A szakszervezetek támogatásával az üzemek jelentős hányada élt a létszámcsökkentéssel járó bérfejlesztéssel. Az átlagostól nagyobb figyelmet fordítottak a fiatalok bérhelyzetének javítására. Némi előrehaladás van a munka meny- nyiségével és minőségével arányos bérezésben, az egyéni érdekeltség fokozásában, a termelésirányítók, műszakiak, a nehéz fizikai munka, a kvalifikált szakmunka anyagi megbecsülésében. Gond, hogy nincs mindig kellő összhang a bérpolitikai elképzelések és a gazdálkodás feltételei között. Nem történt kellő előrelépés a túlóra-felhasználást csökkentő feltételek kialakításában. A bérezési gyakorlatban előfordul, hogy az elosztási funkció érvényesül és másodlagos szerepet kap az ösztönzés. A szakszervezetek közreműködésével készült szociális tervekben a megyei vállalatok az előző ötéves tervhez viszonyítva 17 százalékkal nagyobb összeget irányoztak elő. Társadalmi összefogással eredményesen törekedtek az ellátási szint javítására. A szociális tervek megvalósulása 1981—82- ben 45 százalékos, az időarányosnál kedvezőbb. Az ellátottsági szint az átlagosnál jobb a bányászat, vas-, fém- és villamosipar, az építő- és az élelmiszeripar területén. Mérsékelten nőtt a munkahelyi étkeztetést igénybe vevők száma. Mintegy 60—65 százalékos a munkásszállások kihasználtsága. Közel harminchatezer dolgozó veszi igénybe naponta a munkásszállítást. Évenként a dolgozók 15 százaléka vesz részt az üdültetésben. E néhány tényadattal is bemutatott ellátás javuló tendenciát mutat az elmúlt éveket figyelembe véve. A dolgozók nevében... A végrehajtó bizottság nevében tett szóbeli kiegészítését így folytatta Virág Károly: a szocialista demokrácia elmélyítésében tovább növekedett a szakszervezetek szerepe és felelőssége. A munkahelyi demokrácia gyakorlásában ellátják a dolgozó kollektívák képviseletét, e képviselet jellegének megváltoztatása a jövőben sem indokolt. Ezzel kapcsolatosan a közelmúltban több központi párt-, állami és szakszervezeti határozat jelent meg, amelyek végrehajtása eredményes. Javult a különböző szervek együttműködése, munkamegosztása, szemléleti és cselekvési egysége. Ugyanakkor még mindig előfordul, hogy a fórumok működése formális, a tájékoztatás nem megfelelő, a gazdasági és társadalmi szervek pedig nem foglalkoznak érdemben a dolgozók észrevételeivel, javaslataival. A kommunisták felelőssége Javultak a szakszervezetek pártirányításának személyi feltételei. A szakszervezeti tagok körülbelül 15 százaléka, a szakszervezeti szervek vezetői mintegy 80 százaléka párttag. A párttagság 30—35 százaléka visel tisztséget, dolgozik pártmegbízatással. Az SZMT 63 százaléka, a megyei bizottságok testületéinek 59 százaléka, a bizalmi testületek 25 százaléka, a szakszervezeti bizottságok 40 százaléka párttag. Kedvező a különböző szakszervezeti testületekben a munkások, nők és fiatalok aránya, A fejlődés ellenére a párt politikája melletti meggyőző agitációs tevékenység nem mindig megfelelő, előfordul, hogy a végrehajtásra történő mozgósításkor csak a párthatározatra hivatkoznak, utasítanak. Tapasztalható, hogy a párt- szervezetek és a párttagság egy része — különösen az újonnan megválasztott párt- tisztségviselők, a fiatalabb párttagok —, csak hiányosan ismerik a szakszervezetek pártirányításának elveit és gyakorlatát, olykor még a szakszervezeti „jogosítványokat” sem. Ebből szemléletbeli és módszerbeli problémák, konfliktusok adódnak a vállalati, üzemi,. intézményi, politikai munkában egyaránt. Előfordult, hogy a szak- szervezetekben dolgozó párttagok nem kapnak megfelelő segítséget a helyi pártszervektől és szervezettől, megsértik a szakszervezet önállóságát, indokolatlan beavatkozás történik a szak- szervezet munkájába. Nem veszik figyelembe a szak- szervezetek jogkörének bővülését, nem segítik kellően annak a gyakorlatban történő érvényesülését; nem működnek közre — kellő határozottsággal a gazdasági és szakszervezeti irányítás érdemi munkakapcsolatának, együttműködésének továbbfejlesztésében. Áz SZMT munkastílusáról a következőket erősítette meg a pártbizottság titkára: a központi, az ágazati igényeket egyre jobban tudja egyeztetni a megyei feladatokkal. Ülésein a dolgozókat érintő fontosabb kérdések szerepelnek, tevékenységében, a döntések kialakításánál azonban megtalálhatók a formális elemek is. A2 SZMT titkársága arra törekszik, hogy az alapszervezetek irányába fejtsen ki segítő, ellenőrző munkát. Javaslattevő, kezdeményező funkciója javult, jelző szerepe azonban az iparági- ágazati szakszervezetek központi vezetőségei felé elmarad a lehetőségektől. „Visszaköszönő” gondok, problémák Részletesen elemezte a pártbizottság titkára a szak- szervezeti munkában tapasztalható gondokat és problémákat. Ezek között említette, hogy a versenymozgalom irányításában, szervezésében, értékelésében a gazdasági, társadalmi és szakszervezeti szervek együttműködése a fejlődés ellenére sem problémamentes. A folyamatos munkaellátottság hiánya, az anyaghiány, a kooperáció lazasága, mind-mind akadályozó tényező. A mozgalmon belül nem sikerült kellő szerepet biztosítani az egyéni kezdeményezésnek, a munkaköri kötelezettségek és felajánlások összhangjának. A munkaverseny megfelelő anyagi ösztönzését a csökkenő pénzeszközök mellett szemléletbeli és magatartásbeli gondok is akadályozzák. c Gond, hogy nem minden esetben alakul ki megfelelő összhang a gazdálkodás követelményei, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom céljai, vállalásai között. Még mindig gyakori a formális, bürokratikus vonás, amelyek nem szolgálják kellő hatékonysággal a legfontosabb gazdasági célok elérését, a munkahelyi feladatok megoldását. Üj jellemzője gazdasági életünknek a gazdasági munkaközösségek létrehozása, a munkaidőn kívül végzett gazdasági tevékenység szélesebb körű fejlesztése a munkahelyeken. Ez a folyamat számos munkahelyen még konfliktusok kialakulásával jár. A munkaközösségek létrehozása és tevékenysége szükségességének magyarázása, helyes értelmezése új típusú feladatot jelent a szakszerveztek számára is. Feladatok, tennivalók A szakszervezeti munka továbbfejlesztésével kapcsolatosan az alábbi feladatokat határozta meg a megyei pártbizottság: a szak- szervezetekben dolgozó kommunisták fordítsanak kiemelt figyelmet a VI. ötéves terv céljai, feladatai végrehajtására. Az alapszervezetek tegyék hatékonyabbá a termelést segitő mozgalmakat Segítsék a társadalmi, vállalati érdekeket szolgáló új gazdálkodási formák megvalósítását. Tegyék, még eredményesebbé nevelő, agi- táoiós' munkájukat kommunista műszakok, társadalmi munkaakciók szervezésével mozgósítsák a dolgozókat társadalmi célkitűzéseink megvalósításában. Javítsák a testületi munkát, bátrabban és határozottabban mondjanak véleményt a helyi tervekkel, célkitűzésekkel kapcsolatosan. Biztosítsák, hogy a dolgozók az eddiginél is érdemlegesebben vehessenek részt a tervek végrehajtásának ellenőrzésében. Ugyancsak a fontosabb tennivalók között hangzott el. hogy a szakszervezeti szerveknek bátrabb támogatást kell adni ahhoz, hogy társadalmi céljaink szellemében érvényesüljön a szocialista bérezés elve a munkahelyeken. Mondjanak véleményt a területpolitikai munka kialakításában, nagyobb határozottsággal és következetességgel vegyenek részt a területfejlesztési tervek kialakításában és megvalósításában. Méhes Lajos felszólalása — Mindenekelőtt engedjék meg. hogy az MSZMP Központi Bizottsága, és a SZOT elnökségének üdvözletét átadjam önöknek — kezdte felszólalását Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára. A pártbizottság írásos anyagát elolvasva. a szóbeli kiegészítést meghallgatva, valamint az elhangzott felszólalásokat elemezve bennem is az erősödött meg — folytatta beszédét —, hogy Heves megyében is eredményesen dolgoznak a szakszervezetek. Nem értékelik túl eredményeiket és összességében jól látják gondjaikat, tennivalóikat is. — Itt is többen megkérdezték. hogy a különböző pártszervek miért foglalkoznak napjainkban ennyit a szakszervezetekkel? Jogos a kérdés. És miért? Mert olyan világban élünk — hangsúlyozta a továbbiakban a SZOT főtitkára —, amikor társadalompolitikánkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha még erősebb kapcsolat alakul ki a párt és a tömegek között. S ebben kiemelkedő szerepük van a szakszervezeteknek, hiszen az élet minden területén — ipar, mezőgazdaság, oktatás, egészségügy stb., — ott vannak a szervezett dolgozók, az alapszervezetek, a bizalmi testületek. Akik nemcsak az emberek érdekeit védik, hanem vívmányainkra is vigyáznak, s egyre gyakrabban mozgósítják a munkahelyi kollektívákat egy-egy fontosabb társadalmi feladat végrehajtására. Ezután egy érdekes felmérésről beszélt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megbízásából a közelmúltban két országban — Norvégiában és Magyarországon — vizsgálták heteken át az említett szervezet szakemberei a szakszervezetek munkáját, érdekképviseleti tevékenységét. — Örömmel közölhetem önökkel — újságolta a főtitkár —, hogy a 150 oldalas jelentésben — készítői nem a szocialista országokhoz tartoznak elsősorban —. úgy értékelték a magyar szak- szervezetek munkáját, hogy élnek jogaikkal, s jól képviselik a dolgozók érdekeit. Én azt hiszem, hogy ez nemcsak a szakszervezeteink munkájának, hanem társadalmunknak is jó propaganda. Annál is inkább, mert azt a bizonyos 150 oldalas jelentést több mint százötven országban ismerik majd meg a nagyvilágban. Végezetül azt hangsúlyozta Méhes Lajos: külön figyelmet kell fordítani a fiatalok nevelésére, hiszen a legifjabb generációnak csak a jelenről van élménye. Beszédét a következőkkel zárta: a tennivalókat mindenütt konkrétan kell meghatározni, és az érdekvédelemben figyelembe kell venni népgazdaságunk anyagi teherbíróképességét. Az igényeket sorolni kell. s ezekben a döntésekben a szakszervezetek is mindig a legfontosabb célkitűzéseket támogassák. Végezetül azt kérte a megye politikai vezetőitől, hogy a szakszervezeti munka fölötti vita akkor se szürküljön el, ha majd az alsóbb pártszervek értékelik és mérlegelik a szakszervezeteket. ★ A pártbizottság ülése után Méhes Lajos baráti és szakmai megbeszélést folytatott megyénk párt- és szakszervezeti vezetőivel.
