Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

• NÉPÚJSÁG, 1984. március 15., csütörtök 3. Új feladatok előtt nagyobb felelősséggel Évkezdet az egri városi pártbizottságon A gyártósor végén MEGRENDELŐRE VÁRVA ... Véd a tűztől, óv a hidegtől A politikai és kormány­zati döntéseknek megfelelően az év elejétől a megyeszék­hely és a megszűnt egri já­rás területén folytatja mun­káját a 17 fővel megnöve­kedett egri városi pártbizott­ság. A végrehajtó bizottság és a munkabizottságok is fel­készült, tapasztalatokkal ren­delkező elvtársakkal gazda­godtak. A járás politikai, gazdasági és közművelődési, oktatási helyzetét legjobban ismerőkkel bővült vezető városi párttestületek, bizott­ságok a munka folyamatos­ságát eredményezték. A politikai munka számára elsődleges volt a megfelelő káderállomány biztosításán, stabilizálásán túl, hogy a terület főbb jel­lemzőivel megismerkedjenek az egyesített pártapparátus tagjai és társadalmi munka­társai. Hiszen a közigazgatás korszerűsítésével Heves me­gyében a legnagyobb terü­leti egység alakult ki. Az ezerkettőszázharminckettő négyzetkilométer nagyságú területen, a negyvenkilenc településen a megye lakos­ságának közel a fele, párt­tagságának pedig több mint az egyharmada él s dolgozik. A 113 ipari üzem és a 17 termelőszövetkezeti közös gazdaság a megye gazdasági életében is jelentős helyet foglal el, de ha a sajátos adottságait nézzük a terület­nek, a megyeszékhely tör­ténelmi múltja és jelene, gyógyvize, műemlékei, isko­lái, mint már ez köztudott, az ország egyik leglátogatot­tabb idegenforgalmi helyévé avatja. Az igényeket a terület 485 kiskereskedelmi — főleg a párád i és az egri áfészek üzletei, és 291 vendéglátó­ipari egység hivatott kielé­gíteni. A lakosság alapellá­tása, — amely nagyban hoz­zájárul a jó lakossági köz­érzethez, politikai hangulat­hoz, — biztosított, de nem gondoktól mentes. Mindezeket figyelembe kellett és nap mint nap fi­gyelembe kell venni a meg­növekedett terület politikai gazdájának, az egri városi pártbizottságnak. Az apparátus belső szer­vezeti átrendezése, a terü­letfelelősi rendszer újrafor­málása is hozzájárult a zök­kenőmentes. átmenethez. A reszortok és a területfelelő­sök leterhelésénél körülte­kintően kellett eljárnunk, figyelembe véve a felké­szültséget, az élettapasztala­tot a pártmunkásgyakor­latot, a teherbíróképességet, így adódik, hogy a politikai munkatársakhoz tartozó alapszervezetek száma vál­tozó, — négy és tíz között van. Csakis így lehetett kísér­letet tenni arra, hogy a 313 pártalapszervezet, 9 pártbi­zottság és 24 pártvezetőség Az ezredfordulóig további 400—600 ezer lakos város­ba költözése várható, a tíz­ezren aluli lélekszámú köz­ségekben, csökken a la­kosság létszáma, annak el­lenére, hogy falvaink né­pességének fogyatkozása az utóbbi években lassúbb lett. — Minderről és még szá­mos, e téma köré csopor­tosítható társadalmi folya­matról esett szó azon az ér­tekezleten, amelyet a Haza­fias Népfront Országos El­nökségének szövetkezet- és agrárpolitikai munkabizott­sága szervezett kedden, a HNF OT budapesti székhá­zában. A munkabizottság tagjai megvitatták a falvak de­mográfiai helyzetének ala­kulását és körvonalazták a várható tendenciákat. Az munkáját egységes szellem­ben segítsük, ellenőrizzük, és a közel tízezer párttag­nak biztosítsuk a rendszeres és színvonalas politikai te­vékenységet, a rendszeres szervezeti életet. Az egységes politikai szemlélet kialakítása érdekében a párt- alapszervezeti titkárok ré­szére január végén az Egri Dohánygyár új közművelő­dési termében, az irányítá­sunk alá tartozó pártbizott­ságok és pártvezetőségék titkáraival együtt összevont titkári értekezletet tartot­tunk, ahol elsőként dr. La­katos Ernő, a Központi Bi­zottság osztályvezetője tar­tott előadást a kommunisták és a pártszervezetek előtt álló legfontosabb feladatok­ról. Majd pedig a pártbizott­ságunk titkárai szóltak a ki­alakuló munkamódszerről, munkastílusról és a tervező taggyűlések aktuális tenni­valóiról, a soron következő konkrét feladatokról. Ezt a titkári találkozót követte a propagandisták összevont értekezlete, ahol a vezető propagandisták be­mutatkozását követően az aktuális munkákról szóltunk. Azt tudjuk, hogy 300—350 fővel megtartott értekezletek nem lehetnek olyan haszno­sak, mint a kisebb csopor­tos, vagy területi tanácsko­zások, de első alkalommal, netán évenként egy-egy al­kalommal, a munka indítá­sánál a tapasztalataink sze­rint gyakorlat is lehetne. Az év első hónapjaiban elsősorban a kölcsönös is­merkedés, információszerzés érdekében kinn a területen, — titkári vezetéssel, a vá­rosi tanács és a társadalmi és tömegszervezeti szervek vezetőivel, vagy képviselői­vel 15 helyen kötetlen meg­beszéléseket tartottunk, ame­lyen 3—4—5 község politikai, állami és tömegszervezeti vezetői, közművelődési szak­emberek vettek részt. E megbeszélések kezdeti ta­pasztalatai pozitívak, ked­vezők és hasznosak voltak valamennyiünk számára. Az őszinte, nyílt eszmecserék hozzájuttattak bennünket, a területfelelőseinket a helyzet reális megítéléséhez. Szükség volt arra is, hogy a megyei tanács elnöke eevüttes tanácskozásra hívja össze a megye települései­nek tanácselnökeit, párttit­kárait, és tisztázzák az irá­nyítás legfontosabb elveit, a városi tanácsok és a köz­ségi tanácsok kapcsolatait, a szakigazgatási munka főbb fázisait, egyáltalán az üze­melés, a működés feltételeit. Az is biztos, hogy az élet, a gyakorlat újabb és újabb megoldásokat teremt, nem­csak olyanokat, amilyenek­eszmecserén megállapították, hogy a hetvenes években lassult az elvándorlás az aprófalvakból. Ez jórészt an­nak tulajdonítható, hogy megszilárdultak a mezőgaz­dasági nagyüzemek, korsze­rűsödött a gazdálkodás, s nem utolsósorban: felerő­södött a gazdaság decentra­lizált fejlesztésének irány­zata. A falvakban élők munkavállalási lehetőségei szaporodtak, hiszen még job­ban kibontakozott a mező- gazdaság kiegészítő tevé­kenysége, s egyre többen él­tek a háztáji és kisegítő • gazdaságok kínálta — nem csekély többletmunkával já­ró — jövedelemszerzési mó­dokkal. A vita résztvevői egyetér­tettek : mind a városok, mind a községek szempontjából ről az értekezleteken szól­tunk, de megkezdődött a párbeszéd, megtörtént a kap­csolatok újrarendezése, a közös, együttes gondolkodás és reméljük, a cselekvés is. A közös találkozások szá­mát, a helyszíni tapasztalat- szerzést a tervező taggyű­léseken való megjelenésen túl szorgalmazta még az is, hogy termelőszövetkezeteink­ben most zajlottak le a zár­számadások, és a falvak ál­lami vezetése falugyűléseken nemrég adott számot a múlt év eredményeiről, gondjai­ról, s megtervezték az 1984. évi teendőket is. Szorgal­maztuk, hogy ezeken a ren­dezvényeken a pártbizott­ság apparátusának tagjai, a városi tanács vezetői is mi­nél nagyobb számban talál­kozzanak a termelőszövetke­zetek tagjaival, a községek lakosaival. Ezek egyáltalán nem protokoll jellegű talál­kozások, hanem majd min­denütt késői órákba nyúló eszmecserék, vitatkozások, amelyek nem voltak men­tesek indulatoktól sem. Az érdekek ütköztetéséből he­lyenként az egyéni, a cso­port, vagy utca érdeke ke­rült előtérbe. Találkoztunk jogtalan, az ország jelenlegi helyzetét figyelmen kívül hagyó kérésekkel. A reális problémák megoldásában mindenhol közös nevezőre jutottunk. Ennek ellenére az első hónapok tapasztalatai azt mutatják, a területi nagy­ságnak megfelelően kiala­kítandó munkamódszereink még nem elégségesek arra, hogy véglegesítsük, állandó­sítsuk azokat. Meg kell találnunk a re- szortosok képzésének, to­vábbképzésének új formáit és lehetőségeit, mert csak velük együtt a vezetőségek egységes felkészítése alap­ján várhatunk eredménye­sebb együttműködést. Kez­deményezzük, hogy a hasonló adottságokkal rendelkező megyeszékhelyi városokkal tapasztalatcseréket szervez­zünk, hogy egymás eredmé­nyeiből tanulva közösen csökkentsük a „tanulóidőt”, hiszen pártunk XIII. kong­resszusának előkészítő esz­tendeje, a színvonalas, tar­talmas és folyamatos poli­tikai munka ezt követeli tőlünk. Eredményesen, de nem gondoktól mentesen indult tehát az 1984-es év az egri városi pártbizottsághoz tartozó területen. Az új hely­zet reális ismerete, az erők és a feladatok számbavétele után a megvalósítás szaka­szán dolgozunk. E munká­ban számíthatunk a közel tízezer kommunistára, a pártalapszervezeti vezetősé­gek tagjaira és a terület minden becsületes lakosára. Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára fontos, hogy a következő években a faluról elköltö­zők száma minél alacso­nyabb legyen. Az ehhez szükséges feladatok megol­dása jelentős erők összpon­tosítását igényli. Javítani kell a községek alapfokú infrastrukturális ellátásának színvonalát és további, a né­pesség képzettségének meg­felelő választékú és megfe­lelő jövedelmet kínáló fog­lalkoztatási alkalmakat kell teremteni. Mindenképpen ja­vítani kell a falvakban élők lakóhelyi közérzetét, erősíte­ni kell az emberi közössé­gekben rejlő összetartó von­zásokat, s az egészséges lo­kálpatriotizmust. mert a né­pességmegtartó képesség erő­sítése csak és kizárólag köz­ponti intézkedésekkel nem javítható. (MTI) Szolgálati szabadalom, amely a Szilikátipari Köz­ponti Kutató és Tervező Intézet és az Eternit Az­besztcementipari Vállalat nevéhez fűződik. Az ötle­tet az adta, hogy az épüle­tek tűzállóságát növeljék, egyben fokozzák hőszigetelő képességüket, s csökkentsék a lakóházakban tapasztalha­tó zajáthallásokat. Az el­képzelésből új termék szü­letett: a SZIHERNIT-le­mez, melyet nemrég kezdtek előállítani az Eternit Az­besztcementipari Vállalat selypi gyárában. Néhány vállalatnak, szö­vetkezetnek már közvetlen tapasztalatai vannak: pél­dául tűzgátló álmennyezete­ket, lakóházak homlokzat­burkolatát, szakipari fala­kat készítettek belőle, hét­végi és családi házak pa­neljeit borították, a Dunai Vasmű II. kokszolóművé­ben pedig füstgázcsatornák belső tűzálló és hőszigetelő burkolását végezték vele. — Az azbeszt tetőfedő elemeket ugyanezen a gépen készítettük. Most a dolgo­zók ésszerű átcsoportosítá­sával SZIPERNIT-lemezaket gyártunk rajta — magya­rázza Bauer György gyár- igazgató. — Műszakonként 12 emberünk dolgozik a be­rendezésen. Űj termékről lévén szó; összegyűjtjük a megrendeléseket, s három­féle méretvas tagságban le­gyártjuk a táblákat, 3200X 1200 milliméteres nagyság­ban. Ha elkészültünk, a dolgozókat ismét más mun­kára vezényeljük. — ''Hogyan fogadta a piac az új terméket? — Ismertetőjét eljuttattuk a vállalatoknak, szövetke­zeteknek. sőt a magánterve­zőknek is. Nyitottunk a tő­kés piac felé, Olaszországba mintát küldtünk, a svédek­kel és a görögökkel tárgya­lunk. Ismereteink szerint Tegnap délelőtt Egerben, az MSZMP Heves megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tóságán dr. Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkár- helyettese tartott előadást hasonló termék nincs Nyu- gat-Európában. A hazai beruházó válla­latok, építőipari szövetke­zetek sikerrel alkalmazzák a lemezeket. Nemcsak a már említett tulajdonságaik mi­att, hanem a könnyű kezel­hetőség okán is. Használa­tához nem kell különösebb szakértelem: a táblák ha­gyományos szerszámokkal könnyen megmunkálhatok, méretre szabhatók, szege­cselhetek, szegelhetők. Fe­lületük közvetlenül festhe­tő, tapétázható, műanyag bevonattal ellátható. A kí­sérletek bizonyították, hogy lángvágó sem tud bennük komoly kárt okozni, tehát a már ismert azbesztcement lemeznél fokozottabban tűz­álló. Mivel nem fagyállók és nedvszívók is, önmaguk­ban külső burkolatként nem, csak például azbesztcement­festékkel óva használhatók. A selypiek évente 400— 500 ezer négyzetméter hő­A mai magyar társadalom címmel. Előadásában történelmi visszatekintést adott a ma­gyar társadalom fejlődéséről, valamint a modernizáció tör­ténelmi előzményeiről, végig­szigetelő és tűzálló SZIPER- NIT-lemez gyártására képe­sek. ennyit azonban még nem igényel a piac. A régi cementgyárat — Bélapátfal­va belépése után — már leállították. Az ÉVM kezde­ményezésére, a Miniszterta­nács engedélye alapján azonban továbbra is itt gyártanak az országban egyedül tűzálló cementet, az idén összesen 3300 tonnát. E tevékenységükkel 1,5 millió dollár értékű importtól men­tesítik a népgazdaságot. Az azbesztcement nyomócsőből évente 1400 kilométernyi hagyja el a gyártósort, a sal­gótarjáni tűzhelygyár pedig szintén tőlük szerzi be a termékeihez nélkülözhetet­len tűzálló béléseket. A nyomócsövek hulladéka sem megy veszendőbe: kis szériában kerti bútorokat — asztalokat, ülőkéket — ké­szítenek belőle. vezetvén azt a magyar gaz­dasági reformig. Kitért a modernizáció kérdéseire, az ezzel kapcsolatos problémák­ra, s hangsúlyozta, hogy nem a külgazdasági „kihívások”, hanem a belső fejlődés igé­nye diktálja a reformot. Népfront-vita a falvak népességmegtartó képességéről F. E. Kétezer fokon, két percen át égetve sem károsodik a SZI- PERNIT — mutatja Oldal Alfréd laborvezető. (Fotó: Szabó Sándor) A mai magyar társadalom A MTA főtitkár-helyettesének előadása Egerben

Next

/
Thumbnails
Contents