Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
• NÉPÚJSÁG, 1984. március 15., csütörtök 3. Új feladatok előtt nagyobb felelősséggel Évkezdet az egri városi pártbizottságon A gyártósor végén MEGRENDELŐRE VÁRVA ... Véd a tűztől, óv a hidegtől A politikai és kormányzati döntéseknek megfelelően az év elejétől a megyeszékhely és a megszűnt egri járás területén folytatja munkáját a 17 fővel megnövekedett egri városi pártbizottság. A végrehajtó bizottság és a munkabizottságok is felkészült, tapasztalatokkal rendelkező elvtársakkal gazdagodtak. A járás politikai, gazdasági és közművelődési, oktatási helyzetét legjobban ismerőkkel bővült vezető városi párttestületek, bizottságok a munka folyamatosságát eredményezték. A politikai munka számára elsődleges volt a megfelelő káderállomány biztosításán, stabilizálásán túl, hogy a terület főbb jellemzőivel megismerkedjenek az egyesített pártapparátus tagjai és társadalmi munkatársai. Hiszen a közigazgatás korszerűsítésével Heves megyében a legnagyobb területi egység alakult ki. Az ezerkettőszázharminckettő négyzetkilométer nagyságú területen, a negyvenkilenc településen a megye lakosságának közel a fele, párttagságának pedig több mint az egyharmada él s dolgozik. A 113 ipari üzem és a 17 termelőszövetkezeti közös gazdaság a megye gazdasági életében is jelentős helyet foglal el, de ha a sajátos adottságait nézzük a területnek, a megyeszékhely történelmi múltja és jelene, gyógyvize, műemlékei, iskolái, mint már ez köztudott, az ország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helyévé avatja. Az igényeket a terület 485 kiskereskedelmi — főleg a párád i és az egri áfészek üzletei, és 291 vendéglátóipari egység hivatott kielégíteni. A lakosság alapellátása, — amely nagyban hozzájárul a jó lakossági közérzethez, politikai hangulathoz, — biztosított, de nem gondoktól mentes. Mindezeket figyelembe kellett és nap mint nap figyelembe kell venni a megnövekedett terület politikai gazdájának, az egri városi pártbizottságnak. Az apparátus belső szervezeti átrendezése, a területfelelősi rendszer újraformálása is hozzájárult a zökkenőmentes. átmenethez. A reszortok és a területfelelősök leterhelésénél körültekintően kellett eljárnunk, figyelembe véve a felkészültséget, az élettapasztalatot a pártmunkásgyakorlatot, a teherbíróképességet, így adódik, hogy a politikai munkatársakhoz tartozó alapszervezetek száma változó, — négy és tíz között van. Csakis így lehetett kísérletet tenni arra, hogy a 313 pártalapszervezet, 9 pártbizottság és 24 pártvezetőség Az ezredfordulóig további 400—600 ezer lakos városba költözése várható, a tízezren aluli lélekszámú községekben, csökken a lakosság létszáma, annak ellenére, hogy falvaink népességének fogyatkozása az utóbbi években lassúbb lett. — Minderről és még számos, e téma köré csoportosítható társadalmi folyamatról esett szó azon az értekezleten, amelyet a Hazafias Népfront Országos Elnökségének szövetkezet- és agrárpolitikai munkabizottsága szervezett kedden, a HNF OT budapesti székházában. A munkabizottság tagjai megvitatták a falvak demográfiai helyzetének alakulását és körvonalazták a várható tendenciákat. Az munkáját egységes szellemben segítsük, ellenőrizzük, és a közel tízezer párttagnak biztosítsuk a rendszeres és színvonalas politikai tevékenységet, a rendszeres szervezeti életet. Az egységes politikai szemlélet kialakítása érdekében a párt- alapszervezeti titkárok részére január végén az Egri Dohánygyár új közművelődési termében, az irányításunk alá tartozó pártbizottságok és pártvezetőségék titkáraival együtt összevont titkári értekezletet tartottunk, ahol elsőként dr. Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője tartott előadást a kommunisták és a pártszervezetek előtt álló legfontosabb feladatokról. Majd pedig a pártbizottságunk titkárai szóltak a kialakuló munkamódszerről, munkastílusról és a tervező taggyűlések aktuális tennivalóiról, a soron következő konkrét feladatokról. Ezt a titkári találkozót követte a propagandisták összevont értekezlete, ahol a vezető propagandisták bemutatkozását követően az aktuális munkákról szóltunk. Azt tudjuk, hogy 300—350 fővel megtartott értekezletek nem lehetnek olyan hasznosak, mint a kisebb csoportos, vagy területi tanácskozások, de első alkalommal, netán évenként egy-egy alkalommal, a munka indításánál a tapasztalataink szerint gyakorlat is lehetne. Az év első hónapjaiban elsősorban a kölcsönös ismerkedés, információszerzés érdekében kinn a területen, — titkári vezetéssel, a városi tanács és a társadalmi és tömegszervezeti szervek vezetőivel, vagy képviselőivel 15 helyen kötetlen megbeszéléseket tartottunk, amelyen 3—4—5 község politikai, állami és tömegszervezeti vezetői, közművelődési szakemberek vettek részt. E megbeszélések kezdeti tapasztalatai pozitívak, kedvezők és hasznosak voltak valamennyiünk számára. Az őszinte, nyílt eszmecserék hozzájuttattak bennünket, a területfelelőseinket a helyzet reális megítéléséhez. Szükség volt arra is, hogy a megyei tanács elnöke eevüttes tanácskozásra hívja össze a megye településeinek tanácselnökeit, párttitkárait, és tisztázzák az irányítás legfontosabb elveit, a városi tanácsok és a községi tanácsok kapcsolatait, a szakigazgatási munka főbb fázisait, egyáltalán az üzemelés, a működés feltételeit. Az is biztos, hogy az élet, a gyakorlat újabb és újabb megoldásokat teremt, nemcsak olyanokat, amilyenekeszmecserén megállapították, hogy a hetvenes években lassult az elvándorlás az aprófalvakból. Ez jórészt annak tulajdonítható, hogy megszilárdultak a mezőgazdasági nagyüzemek, korszerűsödött a gazdálkodás, s nem utolsósorban: felerősödött a gazdaság decentralizált fejlesztésének irányzata. A falvakban élők munkavállalási lehetőségei szaporodtak, hiszen még jobban kibontakozott a mező- gazdaság kiegészítő tevékenysége, s egyre többen éltek a háztáji és kisegítő • gazdaságok kínálta — nem csekély többletmunkával járó — jövedelemszerzési módokkal. A vita résztvevői egyetértettek : mind a városok, mind a községek szempontjából ről az értekezleteken szóltunk, de megkezdődött a párbeszéd, megtörtént a kapcsolatok újrarendezése, a közös, együttes gondolkodás és reméljük, a cselekvés is. A közös találkozások számát, a helyszíni tapasztalat- szerzést a tervező taggyűléseken való megjelenésen túl szorgalmazta még az is, hogy termelőszövetkezeteinkben most zajlottak le a zárszámadások, és a falvak állami vezetése falugyűléseken nemrég adott számot a múlt év eredményeiről, gondjairól, s megtervezték az 1984. évi teendőket is. Szorgalmaztuk, hogy ezeken a rendezvényeken a pártbizottság apparátusának tagjai, a városi tanács vezetői is minél nagyobb számban találkozzanak a termelőszövetkezetek tagjaival, a községek lakosaival. Ezek egyáltalán nem protokoll jellegű találkozások, hanem majd mindenütt késői órákba nyúló eszmecserék, vitatkozások, amelyek nem voltak mentesek indulatoktól sem. Az érdekek ütköztetéséből helyenként az egyéni, a csoport, vagy utca érdeke került előtérbe. Találkoztunk jogtalan, az ország jelenlegi helyzetét figyelmen kívül hagyó kérésekkel. A reális problémák megoldásában mindenhol közös nevezőre jutottunk. Ennek ellenére az első hónapok tapasztalatai azt mutatják, a területi nagyságnak megfelelően kialakítandó munkamódszereink még nem elégségesek arra, hogy véglegesítsük, állandósítsuk azokat. Meg kell találnunk a re- szortosok képzésének, továbbképzésének új formáit és lehetőségeit, mert csak velük együtt a vezetőségek egységes felkészítése alapján várhatunk eredményesebb együttműködést. Kezdeményezzük, hogy a hasonló adottságokkal rendelkező megyeszékhelyi városokkal tapasztalatcseréket szervezzünk, hogy egymás eredményeiből tanulva közösen csökkentsük a „tanulóidőt”, hiszen pártunk XIII. kongresszusának előkészítő esztendeje, a színvonalas, tartalmas és folyamatos politikai munka ezt követeli tőlünk. Eredményesen, de nem gondoktól mentesen indult tehát az 1984-es év az egri városi pártbizottsághoz tartozó területen. Az új helyzet reális ismerete, az erők és a feladatok számbavétele után a megvalósítás szakaszán dolgozunk. E munkában számíthatunk a közel tízezer kommunistára, a pártalapszervezeti vezetőségek tagjaira és a terület minden becsületes lakosára. Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára fontos, hogy a következő években a faluról elköltözők száma minél alacsonyabb legyen. Az ehhez szükséges feladatok megoldása jelentős erők összpontosítását igényli. Javítani kell a községek alapfokú infrastrukturális ellátásának színvonalát és további, a népesség képzettségének megfelelő választékú és megfelelő jövedelmet kínáló foglalkoztatási alkalmakat kell teremteni. Mindenképpen javítani kell a falvakban élők lakóhelyi közérzetét, erősíteni kell az emberi közösségekben rejlő összetartó vonzásokat, s az egészséges lokálpatriotizmust. mert a népességmegtartó képesség erősítése csak és kizárólag központi intézkedésekkel nem javítható. (MTI) Szolgálati szabadalom, amely a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet és az Eternit Azbesztcementipari Vállalat nevéhez fűződik. Az ötletet az adta, hogy az épületek tűzállóságát növeljék, egyben fokozzák hőszigetelő képességüket, s csökkentsék a lakóházakban tapasztalható zajáthallásokat. Az elképzelésből új termék született: a SZIHERNIT-lemez, melyet nemrég kezdtek előállítani az Eternit Azbesztcementipari Vállalat selypi gyárában. Néhány vállalatnak, szövetkezetnek már közvetlen tapasztalatai vannak: például tűzgátló álmennyezeteket, lakóházak homlokzatburkolatát, szakipari falakat készítettek belőle, hétvégi és családi házak paneljeit borították, a Dunai Vasmű II. kokszolóművében pedig füstgázcsatornák belső tűzálló és hőszigetelő burkolását végezték vele. — Az azbeszt tetőfedő elemeket ugyanezen a gépen készítettük. Most a dolgozók ésszerű átcsoportosításával SZIPERNIT-lemezaket gyártunk rajta — magyarázza Bauer György gyár- igazgató. — Műszakonként 12 emberünk dolgozik a berendezésen. Űj termékről lévén szó; összegyűjtjük a megrendeléseket, s háromféle méretvas tagságban legyártjuk a táblákat, 3200X 1200 milliméteres nagyságban. Ha elkészültünk, a dolgozókat ismét más munkára vezényeljük. — ''Hogyan fogadta a piac az új terméket? — Ismertetőjét eljuttattuk a vállalatoknak, szövetkezeteknek. sőt a magántervezőknek is. Nyitottunk a tőkés piac felé, Olaszországba mintát küldtünk, a svédekkel és a görögökkel tárgyalunk. Ismereteink szerint Tegnap délelőtt Egerben, az MSZMP Heves megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán dr. Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettese tartott előadást hasonló termék nincs Nyu- gat-Európában. A hazai beruházó vállalatok, építőipari szövetkezetek sikerrel alkalmazzák a lemezeket. Nemcsak a már említett tulajdonságaik miatt, hanem a könnyű kezelhetőség okán is. Használatához nem kell különösebb szakértelem: a táblák hagyományos szerszámokkal könnyen megmunkálhatok, méretre szabhatók, szegecselhetek, szegelhetők. Felületük közvetlenül festhető, tapétázható, műanyag bevonattal ellátható. A kísérletek bizonyították, hogy lángvágó sem tud bennük komoly kárt okozni, tehát a már ismert azbesztcement lemeznél fokozottabban tűzálló. Mivel nem fagyállók és nedvszívók is, önmagukban külső burkolatként nem, csak például azbesztcementfestékkel óva használhatók. A selypiek évente 400— 500 ezer négyzetméter hőA mai magyar társadalom címmel. Előadásában történelmi visszatekintést adott a magyar társadalom fejlődéséről, valamint a modernizáció történelmi előzményeiről, végigszigetelő és tűzálló SZIPER- NIT-lemez gyártására képesek. ennyit azonban még nem igényel a piac. A régi cementgyárat — Bélapátfalva belépése után — már leállították. Az ÉVM kezdeményezésére, a Minisztertanács engedélye alapján azonban továbbra is itt gyártanak az országban egyedül tűzálló cementet, az idén összesen 3300 tonnát. E tevékenységükkel 1,5 millió dollár értékű importtól mentesítik a népgazdaságot. Az azbesztcement nyomócsőből évente 1400 kilométernyi hagyja el a gyártósort, a salgótarjáni tűzhelygyár pedig szintén tőlük szerzi be a termékeihez nélkülözhetetlen tűzálló béléseket. A nyomócsövek hulladéka sem megy veszendőbe: kis szériában kerti bútorokat — asztalokat, ülőkéket — készítenek belőle. vezetvén azt a magyar gazdasági reformig. Kitért a modernizáció kérdéseire, az ezzel kapcsolatos problémákra, s hangsúlyozta, hogy nem a külgazdasági „kihívások”, hanem a belső fejlődés igénye diktálja a reformot. Népfront-vita a falvak népességmegtartó képességéről F. E. Kétezer fokon, két percen át égetve sem károsodik a SZI- PERNIT — mutatja Oldal Alfréd laborvezető. (Fotó: Szabó Sándor) A mai magyar társadalom A MTA főtitkár-helyettesének előadása Egerben
