Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 61. szám ARA: 1984. március 13., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ámuldozom Nem akarok hinni a fü­lemnek. Minden szót értek, a kereskedelmi igazgató- helyettes nyugodtan beszél, a szeme sem rebben és... és én csak rázom a fe­jem: ez egyszerűen nem lehet igaz. Emlékeznek rá? A tv mutatta, hogy a sal­gótarjáni gyárban készí­tett gáztűzhely éppen há­romezer forinttal kerül többe, mint elődje, amit máshol csináltak. Hogy miért? Az indok egyszerű. A tar­jám gyár veszteségesen dolgozik, kiadásai óriá­siak, ezeket tehát rá kell pakolni a termékeinek az árára. Miről is van szó? Aki azt hiszi, hogy csak róluk, az ő gondjaikról, az nagyot téved. Rólam, a ve­vőről van szó. Mindannyi­unkról. Én, a vevő fize­tem meg azt, hogy ők a gyárban rosszul gazdálkod­nak, hogy miliők úsznak el a legkülönbözőbb címe­ken a kezük alól. A ki­adásaikat az én kontómra írják át. Nem, köszönöm, ez se­hogy sincs ínyemre. Hogy mit tudok tenni ellene? Semmit. Ha kell a gáztűzhely, megveszem. Háromezer forinttal drá­gábban, mint vettem vol­na azt, amit nem ők gyártottak. De már sehol az országban nem készíte­nek ilyen gáztűzhelyt, csak ott, a Karancs alján. Te­hát. .. ? Ki vagyok szol­gáltatva. Ügy mondják ezt a hoz­záértők, hogy monopol­helyzet. Tőlem lehet bár­mi, nekem nem tetszik, mert nincs választási le­hetőségem. Nekem nem tet­szik, mert úgy érzem, hogy a gyár úgy packázik velem, ahogy akar. Arról nem is beszélve, hogy az adósságait is az én nyakamba varrja. Kép­zeljék el, a szomszéd nem tudja fizetni az OTP-tar- tozását és erre azt mond­ja: itt vannak ezek a jó emberek a környezetem­ben, majd ők összeadják a hiányzó forintjaimat. Mit szólnánk hozzá? Elfogad­nák? A salgótarjániaknak ezt is meg lehet csinálni. Egy egész országgal fizettetik ki pénzügyi hiányukat. Már az is egyszerűbb lenne, ha külföldről hoz­nánk be gáztűzhelyet. Sok­kal olcsóbb lenne. A tarjá- niak pedig csináljanak a gyártmányukkal, amit akar­nak. Az ő gondjuk. Hi­szen annyiszor elmondtuk már: versenyképesnek kell lennük a piacon. Még ár­ban is. Igaz, a hazai pia­con nem sok verseny ér­zékelhető, hiszen itt min­denki szólóban fut, vagy legalábbis sokan futnak szólóban. Nincs miért ol­dalra nézniük, hogy le- hagyja-e őket valaki. Milliók úsznak el ezért, vagy azért, és mi, a ve­vők fizetjük ki. Mondjuk: okosan kell gazdálkodnunk. Tesszük is ezt egy sor esetben. De miért nem mindegyikben? Mi ösztö­nözze a jobb gazdálkodás­ra a példámban szereplő salgótarjániakat, ha az ő mérleghiányukat nekem kell kiegyenlítenem? Még mindig csak ámul­dozom az egészen. G. Molnár Ferenc Nyolcvanmillió forint kölcsön, új szolgáltatások A Hatvan és vidéke Takarékszövetkezet küldöttgyűlése A Hatvan és vidéke Taka­rékszövetkezet hazánk leg­jelentősebb szövetkezeti bankja, tegnap délután tar­totta küldöttgyűlését a vas­utasok Liszt Ferenc Műve­lődési Házában. Erdélyi Fe- rencné főkönyvelő köszöntő­je után Herczegh Alajos el­nök adott számot az immár csaknem 20 ezer tagot szám­láló, kilenc településre ki­terjedő pénzintézet 1983-as eredményeiről, s vázolta az elnökség előtt álló legfonto­sabb feladatokat. Amint je­lentéséből megtudtuk, a ta­karékszövetkezet múlt évi teljesítménye — alkalmaz­kodva a változó gazdasági körülményekhez — megfe­lelt az előirányzott célok­nak. A lakosság betétállo­mánya egy esztendő alatt 44 millió forinttal növeke­dett. a betétesek száma 12 ezer felett van, és a betét- állomány folyamatos emel­kedésével sikerült kellő pénzalapot teremteniük a hiteligények kielégítéséhez. Ami a kölcsönöket és a különböző szolgáltatásokat illeti, kiderült az elnöki tá­jékoztatóból, hogy 1983-ban csaknem 80 millió forintot hiteleztek 5 ezer 950 dolgo­zónak, ami lényegesen több az előző évinél. Legtöbben — 26 millió forint erejéig személyi célú kölcsönért fo­lyamodtak, de a mezőgaz­dasági jellegű hitelösszeg is meghaladta tavaly a 23 mil­lió forintot. A takarékszö­vetkezet 14 féle szolgálta­tásából a biztosítási tevé­kenység volt a legelterjed­tebb, ilyen irányú díjbevé­telük meghaladta a 8 mil­lió forintot. Ami pedig az utaztatást, a turistautakat illeti, 1983 novemberétől már valutavétellel és el­adással is foglalkozott a pénzintézet, amelynek ösz- szes nyeresége meghaladta a 4 millió forintot. Említést érdemel továbbá, hogy né­hány beruházással is igye­kezett korszerűsíteni háló­zatát 1983-ban a takarék- szövetkezet. Heréden új üz­letházat adtak át, az év fo­lyamán, Nagykökényesen pedig decemberben betét­gyűjtő pénztárt nyitottak. Az idei terveket illetően — hangsúlyozta Herczegh Alajos jelentése — továbbra is számítanak mind a tag­ság, mind a tisztségviselők, dolgozók aktív közreműkö­désére, és így szeretnék be­tétállományukat 9, kölcsön­folyósításukat 13, nyereségü­ket pedig 10 százalékkal nö­velni. Nem feledkeznek meg bezzeg a szolgáltatások le­hető bővítéséről sem, mi­ként igyekszenek jobb és jobb tárgyi körülményeket teremteni munkájukhoz, a lakossági igények kielégíté- ' séhez. Az elnöki beszámolót kö­vetően Rai Györgyné ter­jesztette elő a felügyelő bi­zottság jelentését, az 1983- ban végzett munkáról, meg­vitatták a nőbizottság szám­vetését is, majd bejelenté­sekkel, indítványokkal ért véget a takarékszövetkezet küldöttgyűlése. (m. gy.) Tarnamérán, a körzeti áfész küldöttgyűlést tartott hétfőn délután. A megjelen­tek — közöttük dr. Szilva­sán Pál, a SZÖVOSZ elnök- helyettese és Schmidt Rezső, a megyei pártbizottság tit­kára — előtt Somodi István elnök adott számat az el­múlt évben végzett munká­ról és szólt a szövetkezet további terveiről. Mint ki­derült: a megye legkisebb áfésze hét községben mint­egy tízezer lakos ellátásá­ról gondoskodik, s a lakos­ság jobb megelégedésére csaknem kilencmillió forint értékű árut vásárolt fel a háztáji gazdaságokból. Az összes forgalom az előző évihez viszonyítva több mint hat százalékkal növe­kedett, s így megközelítette már a 200 millió forintot is. Az idén a kereskedelmi ellátottság további javítása mellett Tarnazsadányban jelentősebb üzlethálózat-fej­lesztést végeznek. A küldöttek és a vendégek elismeréssel fogadták a ta­valyi munkáról szóló be­számolót, s a további törek­vésekhez támogatásukról biztosították a szövetkeze­tét. Kádár János fogadta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét Kádár János fogadta Juan Antonio ^Samaranchot, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elnökét Kádáf János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára hétfőn, az MSZMP KB székházában fogadta, Juan Antonio Samaranch- ot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, aki a Ma­gyar Olimpiai Bizottság meghívására látogatott ha­zánkba. A szívélyes légkörű ta­lálkozón véleményt cserél­tek az olimpiai eszme sze­repéről a népek közötti kapcsolatok fejlesztésében, a megértés és a barátság erősítésében. Hétfőn délután, különre. pülőgépén elutazott Buda­pestről Juan Antonio Sa­maranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság idén 64 esztendős elnöke, aki a Fe­rihegyi légikikötőben fogad­ta a magyar sportsajtó kép­viselőit, köztük Szalay Pé­tert, az MTI munkatársát: — Az ötkarikás sportmozgalom utazó nagyköveteként emlegetik, mert elnöki minőségében már 117 országot látogatott meg. Ügy tűnik, különleges figyelmet szentel Magyarországnak, a magyar sportmozgalomnak. — Magyarországot igen fontos országnak tekintem a nemzetközi olimpiai moz­galomban betöltött szerepé­nek köszönhetően, jogos ez a megállapítás a jelenre és a jövőre is. Buda István államtitkárral, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöké­vel, több alkalommal ültem már tárgyalóasztalhoz, meg­beszéléseink mindkét fél szempontjából rendkívül hasznosak voltak. — Mostani látogatása során fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. Mit jelentett az ön számá­ra ez a találkozás? — A megbeszélés baráti légkörben zajlott, számom­ra igen tanulságos volt. Azt : tapasztaltam, hogy vendéglátóm kedveli és sze­reti a sportot, tájékozott a világ sportjával kapcsolatos kérdésekben. Egyetértet­tünk abban, hogy az olim­piai mozgalom fontos sze­repet tölt be a népek kö­zötti kapcsolatok fejleszté­sében, a kölcsönös megér­tés, a béke és a barátság erősítésében. — Hogyan minősiti a közel­múltban véget ért szarajevói téli olimpiát? — Kitűnő volt az előké­szítés, nagyszerű a lebonyo­lítás, úgy érzem, hogy minden idők legsikeresebb téli játékait láthattunk. Az 1984-es olimpiai esztendő első nagy felvonulása sikert aratott. Bízom a második felvonás sikerében. A NOB minden tagja nevében azt kívánom, hogy Los Angeles hasonló mérleggel zárhassa a nyári játékokat. — Hogyan vélekedik arról, hogy az Egyesült Államok kor­mánya nem adott beutazási en­gedélyt a szovjet olimpiai kül­döttség attaséjának? — Meglepett a hír, véle­ményt azonban a döntésről addig nem alkothatok, amíg pontos információkhoz nem jutok. A Los Angeles-i szervező bi­zottság árucikknek tekintette az olimpiai fáklyavivő stafétát, s ez világszerte felháborodást kel­tett, leginkább Görögországban, az olimpia szülőhazájában. — Az Egyesült Államok­ban már beszüntették a fáklyavivés „jogának” áru­sítását. Hozzátehetem, hogy ez a kezdeményezés csak Európában számított meg­hökkentőnek. — Egy éve hunyt el Dr. Csa­nádi Árpád, a NOB néhai sportigazgatója. Hogyan őrzi emlékét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság? — Dr. Csanádi Árpád, nagyszerű ember volt, sok­oldalú, felkészült sportdip­lomata, akinek távozása pó­tolhatatlan hiányt jelent zárta nyilatkozatát J. A. Sa­maranch. A TÍZÉVES JUBILEUM JEGYÉBEN: Centrumexpo a Berva völgyében Már napokkal korábban felhívták a megyeszékhely járókelőinek a figyelmét a narancsszínű zászlócskák és utcai emblémák arra, hogy március 13-tól tíz napra az egri Centrum Áruház kite­lepül a Finomszerelvény- gyár kultúrtermébe. A szervezők immár máso­dik alkalommal rendezik meg — a munkáskörzetben lakók és az üzemben dol­gozók jobb ellátása érdeké­ben — a „Centrumexpo — Centrumvásár akciót. Valóságos keleti fedett bazárrá válik erre az idő­szakra a gyári kultúrhelyi- ség, amit a vállalat dolgozói mintegy másfél nap alatt rendeztek be ilyenné. Kovács Lászlónétól, a Centrum Áruház igazgatójá­tól megtudjuk, hogy az idén a tavalyihoz képest széle­sebb áruskálával várják vá­sárlóikat. S ami nem elha­nyagolható szempont, a nyu­gati importból származó cikkek kivételével a legtöbb árufajta 20 és 60 százalékos árcsökkenéssel kerül forga­lomba. A bőséges kínálat tavaszi ruházatból, sport- és szabad­idő-öltözékekből és -eszkö­zökből áll, de kapható itt Orion gyártmányú színes televízió, s a közelgő hús­véti ünnepekre gondolva sok márkás piperecikk is. — A vásárlók igényeit is­merve, melyek lesznek a legkeresettebb áruk? — kér­deztük az igazgatónőtől. — Előreláthatólag nagy lesz az érdeklődés a kerék­párok iránt, amelyeket a VASVILL Nagykereskedelmi Vállalat itt 20 százalékkal olcsóbban hoz forgalomba. De nemcsak a tavaszi nagy- takarításra készülődőknek ajánlhatjuk a tapétákat és fali posztereket, valamint a lakástextíliákat, amelyekből gazdag árukészlet és széles minta- és színválaszték áll rendelkezésünkre, — termé­szetesen leszállított áron. A tizedik évfordulóra készülő áruházunk ezzel a kedvez­ményes iparcikkvásárlási ak­cióval igyekszik ellensú­lyozni a közelmúltban emel­kedő árakat. — Itt a Centrumexpo ru­házati osztályán kapható Trapper és Levis farmer- nadrág is. Az ősz és a tél folyamán ezek a ruhadara­bok hiánycikknek számítot­tak. Várható-e a jövőben folyamatosabb ellátás a nép­szerű nadrágokból? — Sajnos, a nagykereske­delmi vállalattól kapott elő­rejelzés szerint nem a leg­biztatóbbak a kilátásaink. A gyártó cégeknek jelenleg az exportigényeket kell kielégí­teniük, így kevesebb jut a hazai boltok polcaira. Ám reménykedünk abban, hogy a Budaflax és az angol Lee- Cooper cég között létrejött együttműködés eredménye­ként a nyár elején javul a farmerellátás áruházunkban (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents