Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-07 / 31. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 7., kedd 3. Akadozó alapanyag* és alkatrészellátás Állami gazdaságok — változó körülmények (IV/1) Az első hónap után < A Mikroelektronikai Vállalatnál Fáiéi László és Fileki István az ampullagyártó automatagépeket szerelik (Fotó: Szabó Sándor) Minden évkezdet egy kissé új életkezdés is. Am az első pillanatokban tett fogadkozásoknak csak akkor van értelme, és további tettekre ösztönző hatása, ha azokat híven önmagunkhoz meg is tartjuk. Korántsem ilyen egyszerű a helyzet, ha nem egyénekről, hanem termelésről és iparról van szó. Megyénk üzemei, vállalatai, gyárai ai idén sem hagyatkozhatnak csupán a lelkesedésre és jószándékra. Sokkal inkább figyelniük kell tervezéseiknél és vállalásaiknál — a lehetőségek és nehézségek számbavétele mellett — a magyar és a világgazdaság elvárásaira. Bár a feladatok megoldására még tizenegy hónap áll rendelkezésre, mi most az első hónap elteltével megyénk három gyárától és egy ipari szövetkezetétől kértük az év termelés indításával kapcsolatos összegzést. ★ Tari Mihály, a MENTALLOG LOB US Apci Qualitál Gyárának gazdaságigazgatója, valamint Nagy Imre, a gyári pártbizottság titkára szerint bizakodva kezdték meg az idei munkát. Tavalyi eredményeik alapot adnak a derűlátásra. A zökkenőmentes munkakezdés érdekében még az elmúlt év utolsó negyedében elvégezték a szükséges javításokat, karbantartásokat. Ennek következtében első havi tervüket időarányosan teljesítették. Januárban 2300 ön- tészeti tömböt és mintegy 220 tonna alumínium öntvényt állítottak elő. 1984-re 280 millió forint értékű exporttervet dolgoztak ki, ami 4 ezer tonna öntvény árának felel meg. Az év első hónapjának végére ebből a mennyiségből már 1200 tonnára akadt külföldi vévő. Előre láthatóan holland kereskedelmi partnerük az elkövetkező időszakban növeli rendelését, sőt olasz cégek is jelezték ’üzletkötési szándékukat. Mindez elismerése a Qualitál minőségi munkájának. Az eddigi bevált módszerek szerint pártvezetőségünk munkásgyűléseken és szabad pártnapokon tájékoztatja az idén is a termelés és üzletkötés eredményeiről dolgozóit. ★ A VILATI Egri Gyáregységének évkezdéséről Debreceni Tibor igazgató adott tájékoztatást. Az elmúlt hetekben hagyta el a szerelőcsarnokokat az a vasúti helyfoglaló és ülőhelyblokkoló automata szerelvénysor, amelyet az első negyedévre a Szovjetunió rendelt. A napokban folynak a 84-es tervek területi egyeztetései. Már köztudott, az elektrotechnikai ipart eddig is igen súlyosan érintette az import- korlátozás. Az idén 10 százalékkal tovább szűkítették amúgy is szűkös lehetőségeinket Ebből adódóan az import, alkatrészek helyettesítését szolgáló kutatásokat, úgynevezett alkatrész kiváltásokat premizálják. Tovább ösztönzik dolgozóikat, fejlesztő mérnökeiket az újításokra, a benyújtott életképes tervekre, az átlagnál 7—8 százalékkal több prémiumokat fizetnek. Az átlagos bér- fejlesztésük az idén 4 százalékos, ezen belül természetesen élnek a differenciálás lehetőségével. ★ Veres Albin, a gyöngyösi Ipari Szerelvény- és Gépgyár igazgatója elmbndta, hogy ] tavalyi tőkés exportjukat 200 százalékra teljesítették.-Gend- jaik is adódtak bőven, hiszen a szocialista kivitelük a háttéripar lemaradása miatt csorbát szenvedett, a lemaradt szállításokat januárban pótolták. Az igazgató reméli, hogy sikerül az idén a megfelelő szakemberek munkába állítása, így létszámhiányuk megoldódik. Szelep- és kompresszoralkatrész gyártásukba, melléküzemágként bekapcsolódott a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezet is. Idei tőkés kivitelük iránya Jugoszlávia és Ausztria. A szocialista országok közül NDK-ba és Csehszlovákiába szállítanak. Amióta üzemükben gazdasági munkaközösségek alakultak, állóanyag-kihasz- nálásuk megnőtt, s úgy tervezik, hogy anyagmentesen mintegy 10 millió forint értéket hoznak létre az idén. Ar Hogyan kezdett az ERISZ — tettük fel a kérdést Kovács Mihálynak, az egri Ruhaipari Szövetkezet elnökének. Megtudtuk tőle, hogy januárban a belkereskedelmet látták el kész ruhákkal és kosztümökkel. Ám, jelentős alapanyaghiánnyal küszködnek, hiszen szállítóik és kereskedelmi partnereik az Üjpesti Gyapjúfonó, a Győri Richard és a Hazai Fésűsfonó nem szállít időben. Pedig az öbölmenti arab országokba irányuló exportjukat az idén is szeretnék megtartani. Kivitelüket 50 millióra tervezték, s ebből már 45 millióra szerződést is kötöttek. Előreláthatóan két héten belül érkeznek a kuvaiti, és Szaúd- Arábia-i partnereik, s ha nem jön addig az alapanyag, módosítani kell a határidőket, amely korántsem kedvező a szövetkezet számára. Partnerkapcsolataikat is felhasználják a pontosság érdekében, így a szombathelyi és kaposvári szövetkezetek termékcseréjével próbálják áthidalni a nehézségeket. Szocialista piacon az egyik megrendelője az ERISZ-nek a Szovjetunió, ahová az idén Í10 ezer női szoknyát visznek a kamionok. Soós Tamás A legkisebb, nagyabb feladatokra készül... ségüket. A feldolgozást is modernizáljuk, miután van egy 130 vagonos' hűtőházunk, melyet teljes egészében felújítunk. A palackozásra is nagyobb gondot fordítunk. A Traubisoda mellett a Debreceni Állami Gazdasággal együttműködve megvásároltuk a Róna-üdítő ital licencét, amelyhez mi adjuk a meggy-alapanyagot . és a kétdecis üvegekbe töltjük. 1983-ban 8.1 millió palack üdítő került ki gazdaságunkból, amely 70 millió forintot jelentett. Ebben tehát jövőt látunk. Ezért a gyümölcs-alapanyagú szűrt és rostos levek előállításával a választék bővítését tervezzük. Ennek megvalósítására a meglévő üzemet bővítjük. ahol NDK gyártmányú töltő, ki- és berakó gépeket helyezünk működésbe, még ebben az évben próba jelleggel. A Csányi Állami Gazdaságban a gyümölcstermelésre és feldolgozásra összpontosítva a VI. ötéves terv eddig eltelt részében egyszerűsítették a szántóföldi zöldségtermelést. Korábban a paradicsom volt itt a fő növény, most a kedvezőbb piaci lehetőségek alapján a dinnye került előtérbe, amely már 1983-ban is több jövedelmet biztosított. — A célszerűbb vetésváltás érdekében — említi Monok Mihály —, búzával napraforgóval és kísérletképpen lóbabbal foglalkozunk. A rendelkezésünkre álló gépekkel ezek jól ter- melhetők. Kenyérgabonából a tavalyi aszály ellenére is elértük hektáranként a 4.4, napraforgóból a 2.4 tonnát, melyhez jelentős szakmai segítséget nyújtott a Szolnoki Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere. Gépeink megóvására és folyamatos javítására helyeztük üzembe a 14 millió forintos költséggel létesített műhelyünket, amely jó szolgálatot tesz a jövőben is. A VI. ötéves terv kezdetén, 1981- ben 130 millió forint volt gazdaságunk termelése, több mint 12 milliós nyereség mellett. Tavaly már 154 millióval zártunk. A növekvő költségek, termékeink nehezebb piaci értékesítése miatt 1983-ban nyereségünk 10 millió forint lett. További erőfeszítéseket teszünk, hogy 1985 végére elérjük a 180 milliós termelést és legalább a jelenlegi nyereséget fenntartsuk. Mentusz Károly Az MSZMP XII. kongresszusának határozata megerősítette, hogy a mezőgazdasági termelés növelésében és fejlesztésében továbbra is jelentős szerepet töltenek be az állami gazdaságok. A belföldi élelmiszer- ellátás és az export fokozása mellett feladatuk az újabb nagyüzemi eljárások kipróbálása és elterjesztése, a műszaki fejlesztés eredményeinek meghonosítása a változó feltételek között. Felkészültségük, termelési tapasztalataik és kezdeményezéseik lehetővé teszik, hogy a mezőgazdaságban továbbra is élen járjanak. Az ország 128 állami gazdasága közül területileg a legkisebb, a csányi. összesen 1680 hektáron gazdálkodnak. A termelés jelenlegi szerkezetét még 1980-ig kialakították. Így a hatodik ötéves tervidőszakban is meghatározó maradt a gyümölcsös, mellyel 550 hektáron foglalkoznak. Az értékes ültetvények nagy része alma, ezenkívül meggy, őszibarack, és szilva is található. — A korábbi népgazdasági ösztönzés alapján arra törekedtünk — mondja Presz- ter István igazgató —, hogy komplett gyümölcstermelő gazdaságot alakítsunk ki itt, Csányban ... Az ültetvényeket ezért azokra a homokos területekre telepítettük, ahol előbb szőlők voltak, de nem adtak annyi termést, ameny- nyit vártunk. így változtattunk és az a cél vezetett benőnket a döntésnél, hogy egy hektár gyümölcsösről a legtöbb árbevételt, illetve nyereséget érjük el. A termést friss áruként, konzervipari alapanyagként, illetve üdítő italként feldolgozva értékesítjük. Miután a gyümölcstermelésben az elmúlt időszakban megváltoztak a közgazdasági feltételek, ahhoz, hogy a piacon továbbra is versenyben maradjunk, a művelést is magasabb színvonalra kell fejlesztenünk. Ezért a modern talajmunka, a növényvédelem, a betakarítás, a tárolás és a feldolgozás egységének megvalósítására törekedtünk. Beléptünk a dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövetkezet által működtetett gyümölcstermelési rendszerbe, amely előnyöket biztosít. Az is elképzelésünk volt, hogy az ültetvényeket öntözzük, ezért 400 ezer hektárra szólt a legkorszerűbb víztakarékos. csepegtető módszer kialakítása, melyet a megváltozott feltételek között csupán 34 hektáron tudtunk megvalósítani. Ez viszont megérte, mert az exportra kerülő almáink jelentős része itt terem. Tehát nálunk is bebizonyosodott, hogy az Preszter István (Fotó: Szabó Sándor) öntözés a minőségi termelést segíti elő. A gyümölcsösökben a munkafolyamatok gépesítésére az utóbbi három esztendőben hétmillió forintot, a betakarítás és tárolás korszerűsítésére négymilliót költöttek a csányiak. — Vásároltunk három olasz pneumatikus metsző-, két ásó-, és ugyancsak egy itáliai önjáró felszedőgépet, továbbá egy dán rázószerkezetet is — kapcsolódik a beszélgetésbe Monok Mihály termelési igazgatóhelyettes. — Az ipari minőségű alma és a meggy feldolgozására ugyancsak komplett gépsort vettünk és üzembe is helyeztük. Korszerűsítettük az alma szállítását is, miután 14, traktorokkal húzható görgőskocsit szereztünk be és a tartályládákat rakodógépekkel mozgatjuk. Nem csupán a technikát tökéletesítettük, hanem az igényesebb tárolásra alkalmas ládákról is gondoskodtunk 15 millió forintért. Az új telepítések 1985-ig fokozatosan termőre fordulnak, így a hozamok is növekednek. 1982- ben például 633 vagon, 1983- ban már 740 vagon almánk termett, akkor amikor sokkal nehezebb lett az értékesítése, amely egyben bizonytalanságot is jelent. Ezért a jövőben csak minőségi termeléssel és jobb kereskedelempolitikával maradhatunk versenyképesek. Az almát tavaly a szűkülő piaci helyzet közepette is értékesítettük a HUNGARO- FRUCT útján Csehszlovákiába, a Szovjetunióba. a JVémet Szövetségi Köztársaságba, Finnországba, néhány arab államba és természete- * sen belföldre is. — Abban ‘bizonyosak vagyunk — veti közbe Preszter István —, hogy akármennyire is változtak az értékesítési lehetőségek, a szebb és jöbb minőségű almát a jövőben is megveszik. Gazdaságunk pedig arra törekszik, hogy az egész gyümölcstermelési folyamatot ésszerűbbé tegyük és azokat, akik ebben teljes odaadással dolgoznak, meg is fizessük, megbecsülve tevékenyCsak egy veszteséges Számít minden százalék A mátraalji település, Gyöngyös üzemei összességében tavaly teljesítették termelési feladataikat. Csupán egyetlen vállalat, az Országa* Érc- és Ásványbányák Vállalat recski rézérc-műveinek gyöngyösoroszi körzeti üzenje az, amelyet több tényező együttes hatása miatt eredetileg is veszteségesre szántak. Ahol lemaradás mutatkozik, ott az okok között az importkorlátozás, a munkaerő hiánya, a külpiac nehézsége mellett olykor a szervezetlenség található. Általában javult a gazdálkodás eredményessége a szigorodó feltételek következtében. Jobban odafigyeltek ugyanis a költségekre, és az élőmunka hatékonyságát is igyekeztek mindenütt javítani. A gyöngyösoroszi ércbánya nagyon komolyan vette a ta- karékoskodási intézkedéseket. Ennek köszönhető, hogy az előző évhez hasonló mértékű termeléshez kevesebb energiát használtak fel. Mivel azonban csökkent a dolgozók létszáma, a termelésben ez jelentős nehézségeket okozott. Az ipari ágazathoz tartozó üzemeknél a termelés ugyan több mint hat százalékkal maradt el az 1982. évi szinttől, és majdnem négy százalékkal a tervezettől, a nyereség mégis meghaladta mind a bázisévet, mind a tervezett mértéket. Magyarázataként a takarékos gazdálkodás és a termelékenység növekedése jelölhető meg. Az ércbányában sikerült olyan ércet felszínre hozni, amely nek fémtartalma javult. Bár nyereséget nem értek el, a tervbe vett veszteség csökkentésével viszonylagos eredményjavulást mutathattak fel. A gépiparban többször okozott gondot a termeléshez szükséges anyagok, alkatrészek és különösen az importból származó alapanyagok beszerzése. Ennek következtében a Mikroelektronikai Vállalatnál és az Ipari Szerelvény- és Gépgyár gyöngyösi üzemében az ütemes termelés időnként nem volt folyamatos. Ellentmondásnak tetszik, de a Mikroelektronikai Vállalatnál az árbevétel meghaladta a tervezettet, és a nyereségük is több lett, mint amennyit terveztek. Sajnos, több ezer. óra állásidő is keletkezett az importanyagok hiánya miatt. A MÁV Kitérőgyártó Üzem a három százalékos létszám- csökkenés ellenére is túlteljesítette tervezett feladatait. Nehézségekkel küszködött egy időszakban a KAEV gyöngyösi gyára is, ennek ellenére a későbbiek során sikerült termékeiknek jó piacot találniuk. A végeredmény: a gyár a termelés minden jelentős mutatóját túlteljesítette. A piac beszűkülése a legérzékenyebben az Agro- mechanika Ipari Szövetkezetét érintette. A Mezőgép Vállalat jó színvonallal zárhatta terveit. Jelentős exportfeladatokat is megoldott. A társüzemeknek szállított alkatrészekkel közvetve is hozzájárult a külpiaci értékesítéshez. Nem sok jóval zárhatta tevékenységét a könnyűipar. A lemaradás a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalatnál és a Mátra Ruhaipari Szövetkezetnél a legnagyobb mérvű. Gondjuk az is, hogy az alacsony bérszínvonal miatt a termelésben a létszám jelentősen csökkent. Ellensúlyozásul termelőszövetkezetekkel alakítottak ki együttműködést, de ez a kooperáció sem minőségileg, sem mennyiségileg nem volt kifogástalan. Furcsa tény, hogy a belföldi értékesítés lényegesen jövedelmezőbb, mint a külkereskedelmi. Kivétel ez alól a parkettagyár, mely termékéit külországi partnereinél jól tudta értékesíteni. Finn, olasz és holland megrendelők bővítették a kört. A Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet bár nehezen kezdte az elmúlt évet, végül jól zárta azt. Főként a munkaigényesebb karbantartási és felújítási feladatokra vállalkozott, a szakipar területén pedig az egyedi és a kisszériás termékek előállításával ért el sikereket. Piackutatásuk következménye lett az is, hogy új cikkek kialakításával növelni tudták tőkés exportjukat. összességében tehát a gyöngyösi ipari üzemek aránylag jó eredményekkel zárták 1983-at. G. Molnár Ferenc
