Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 7., kedd 3. Akadozó alapanyag* és alkatrészellátás Állami gazdaságok — változó körülmények (IV/1) Az első hónap után < A Mikroelektronikai Vállalatnál Fáiéi László és Fileki István az ampullagyártó automatagépeket szerelik (Fotó: Szabó Sándor) Minden évkezdet egy kis­sé új életkezdés is. Am az első pillanatokban tett fo­gadkozásoknak csak akkor van értelme, és további tet­tekre ösztönző hatása, ha azokat híven önmagunkhoz meg is tartjuk. Korántsem ilyen egyszerű a helyzet, ha nem egyének­ről, hanem termelésről és iparról van szó. Megyénk üzemei, vállalatai, gyárai ai idén sem hagyatkozhatnak csupán a lelkesedésre és jó­szándékra. Sokkal inkább fi­gyelniük kell tervezéseiknél és vállalásaiknál — a lehe­tőségek és nehézségek szám­bavétele mellett — a ma­gyar és a világgazdaság el­várásaira. Bár a feladatok megoldá­sára még tizenegy hónap áll rendelkezésre, mi most az el­ső hónap elteltével megyénk három gyárától és egy ipa­ri szövetkezetétől kértük az év termelés indításával kap­csolatos összegzést. ★ Tari Mihály, a MENTAL­LOG LOB US Apci Qualitál Gyárának gazdaságigazgató­ja, valamint Nagy Imre, a gyári pártbizottság titkára szerint bizakodva kezdték meg az idei munkát. Tava­lyi eredményeik alapot ad­nak a derűlátásra. A zök­kenőmentes munkakezdés ér­dekében még az elmúlt év utolsó negyedében elvégez­ték a szükséges javításokat, karbantartásokat. Ennek következtében első havi ter­vüket időarányosan teljesí­tették. Januárban 2300 ön- tészeti tömböt és mintegy 220 tonna alumínium önt­vényt állítottak elő. 1984-re 280 millió forint értékű exporttervet dolgoz­tak ki, ami 4 ezer tonna öntvény árának felel meg. Az év első hónapjának vé­gére ebből a mennyiségből már 1200 tonnára akadt kül­földi vévő. Előre láthatóan holland kereskedelmi part­nerük az elkövetkező idő­szakban növeli rendelését, sőt olasz cégek is jelezték ’üzletkötési szándékukat. Mindez elismerése a Quali­tál minőségi munkájának. Az eddigi bevált módszerek szerint pártvezetőségünk munkásgyűléseken és sza­bad pártnapokon tájékoztat­ja az idén is a termelés és üzletkötés eredményeiről dolgozóit. ★ A VILATI Egri Gyáregy­ségének évkezdéséről Debre­ceni Tibor igazgató adott tá­jékoztatást. Az elmúlt hetek­ben hagyta el a szerelőcsar­nokokat az a vasúti hely­foglaló és ülőhelyblokkoló automata szerelvénysor, ame­lyet az első negyedévre a Szovjetunió rendelt. A na­pokban folynak a 84-es ter­vek területi egyeztetései. Már köztudott, az elektro­technikai ipart eddig is igen súlyosan érintette az import- korlátozás. Az idén 10 száza­lékkal tovább szűkítették amúgy is szűkös lehetősé­geinket Ebből adódóan az import, alkatrészek helyette­sítését szolgáló kutatásokat, úgynevezett alkatrész kivál­tásokat premizálják. Tovább ösztönzik dolgozóikat, fej­lesztő mérnökeiket az újítá­sokra, a benyújtott életképes tervekre, az átlagnál 7—8 százalékkal több prémiumo­kat fizetnek. Az átlagos bér- fejlesztésük az idén 4 szá­zalékos, ezen belül termé­szetesen élnek a differenciá­lás lehetőségével. ★ Veres Albin, a gyöngyösi Ipari Szerelvény- és Gépgyár igazgatója elmbndta, hogy ] tavalyi tőkés exportjukat 200 százalékra teljesítették.-Gend- jaik is adódtak bőven, hi­szen a szocialista kivitelük a háttéripar lemaradása mi­att csorbát szenvedett, a le­maradt szállításokat január­ban pótolták. Az igazgató reméli, hogy sikerül az idén a megfelelő szakemberek munkába állítása, így lét­számhiányuk megoldódik. Szelep- és kompresszoralkat­rész gyártásukba, mellék­üzemágként bekapcsolódott a nagyfügedi Dózsa Terme­lőszövetkezet is. Idei tőkés kivitelük iránya Jugoszlá­via és Ausztria. A szocialis­ta országok közül NDK-ba és Csehszlovákiába szállíta­nak. Amióta üzemükben gazdasági munkaközösségek alakultak, állóanyag-kihasz- nálásuk megnőtt, s úgy ter­vezik, hogy anyagmentesen mintegy 10 millió forint ér­téket hoznak létre az idén. Ar Hogyan kezdett az ERISZ — tettük fel a kérdést Ko­vács Mihálynak, az egri Ru­haipari Szövetkezet elnöké­nek. Megtudtuk tőle, hogy januárban a belkereskedel­met látták el kész ruhákkal és kosztümökkel. Ám, je­lentős alapanyaghiánnyal küszködnek, hiszen szállító­ik és kereskedelmi partnere­ik az Üjpesti Gyapjúfonó, a Győri Richard és a Hazai Fésűsfonó nem szállít idő­ben. Pedig az öbölmenti arab országokba irányuló exportjukat az idén is sze­retnék megtartani. Kivitelü­ket 50 millióra tervezték, s ebből már 45 millióra szer­ződést is kötöttek. Előrelát­hatóan két héten belül ér­keznek a kuvaiti, és Szaúd- Arábia-i partnereik, s ha nem jön addig az alapanyag, módosítani kell a határidő­ket, amely korántsem ked­vező a szövetkezet számára. Partnerkapcsolataikat is fel­használják a pontosság ér­dekében, így a szombathelyi és kaposvári szövetkezetek termékcseréjével próbálják áthidalni a nehézségeket. Szocialista piacon az egyik megrendelője az ERISZ-nek a Szovjetunió, ahová az idén Í10 ezer női szoknyát visz­nek a kamionok. Soós Tamás A legkisebb, nagyabb feladatokra készül... ségüket. A feldolgozást is modernizáljuk, miután van egy 130 vagonos' hűtőhá­zunk, melyet teljes egészé­ben felújítunk. A palacko­zásra is nagyobb gondot fordítunk. A Traubisoda mellett a Debreceni Állami Gazdasággal együttműködve megvásároltuk a Róna-üdí­tő ital licencét, amelyhez mi adjuk a meggy-alapanyagot . és a kétdecis üvegekbe tölt­jük. 1983-ban 8.1 millió pa­lack üdítő került ki gazda­ságunkból, amely 70 millió forintot jelentett. Ebben te­hát jövőt látunk. Ezért a gyümölcs-alapanyagú szűrt és rostos levek előállításá­val a választék bővítését tervezzük. Ennek megvalósí­tására a meglévő üzemet bő­vítjük. ahol NDK gyártmá­nyú töltő, ki- és berakó gé­peket helyezünk működés­be, még ebben az évben próba jelleggel. A Csányi Állami Gazda­ságban a gyümölcstermelés­re és feldolgozásra összpon­tosítva a VI. ötéves terv eddig eltelt részében egy­szerűsítették a szántóföldi zöldségtermelést. Korábban a paradicsom volt itt a fő nö­vény, most a kedvezőbb pia­ci lehetőségek alapján a dinnye került előtérbe, amely már 1983-ban is több jövedelmet biztosított. — A célszerűbb vetésvál­tás érdekében — említi Mo­nok Mihály —, búzával napraforgóval és kísérlet­képpen lóbabbal foglalko­zunk. A rendelkezésünkre álló gépekkel ezek jól ter- melhetők. Kenyérgabonából a tavalyi aszály ellenére is elértük hektáranként a 4.4, napraforgóból a 2.4 tonnát, melyhez jelentős szakmai segítséget nyújtott a Szolno­ki Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere. Gé­peink megóvására és folya­matos javítására helyeztük üzembe a 14 millió forintos költséggel létesített műhe­lyünket, amely jó szolgála­tot tesz a jövőben is. A VI. ötéves terv kezdetén, 1981- ben 130 millió forint volt gazdaságunk termelése, több mint 12 milliós nyereség mellett. Tavaly már 154 mil­lióval zártunk. A növekvő költségek, termékeink nehe­zebb piaci értékesítése miatt 1983-ban nyeresé­günk 10 millió forint lett. További erőfeszítéseket te­szünk, hogy 1985 végére el­érjük a 180 milliós terme­lést és legalább a jelenlegi nyereséget fenntartsuk. Mentusz Károly Az MSZMP XII. kongresszusának határozata meg­erősítette, hogy a mezőgazdasági termelés növelésében és fejlesztésében továbbra is jelentős szerepet tölte­nek be az állami gazdaságok. A belföldi élelmiszer- ellátás és az export fokozása mellett feladatuk az újabb nagyüzemi eljárások kipróbálása és elterjeszté­se, a műszaki fejlesztés eredményeinek meghonosítása a változó feltételek között. Felkészültségük, termelési tapasztalataik és kezdeményezéseik lehetővé teszik, hogy a mezőgazdaságban továbbra is élen járjanak. Az ország 128 állami gaz­dasága közül területileg a legkisebb, a csányi. össze­sen 1680 hektáron gazdál­kodnak. A termelés jelenlegi szerkezetét még 1980-ig ki­alakították. Így a hatodik ötéves tervidőszakban is meghatározó maradt a gyü­mölcsös, mellyel 550 hektá­ron foglalkoznak. Az értékes ültetvények nagy része al­ma, ezenkívül meggy, őszi­barack, és szilva is találha­tó. — A korábbi népgazdasá­gi ösztönzés alapján arra tö­rekedtünk — mondja Presz- ter István igazgató —, hogy komplett gyümölcstermelő gazdaságot alakítsunk ki itt, Csányban ... Az ültetvénye­ket ezért azokra a homokos területekre telepítettük, ahol előbb szőlők voltak, de nem adtak annyi termést, ameny- nyit vártunk. így változtat­tunk és az a cél vezetett benőnket a döntésnél, hogy egy hektár gyümölcsösről a legtöbb árbevételt, illetve nyereséget érjük el. A ter­mést friss áruként, konzerv­ipari alapanyagként, illetve üdítő italként feldolgozva ér­tékesítjük. Miután a gyü­mölcstermelésben az elmúlt időszakban megváltoztak a közgazdasági feltételek, ah­hoz, hogy a piacon tovább­ra is versenyben maradjunk, a művelést is magasabb színvonalra kell fejleszte­nünk. Ezért a modern talaj­munka, a növényvédelem, a betakarítás, a tárolás és a feldolgozás egységének meg­valósítására törekedtünk. Beléptünk a dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövet­kezet által működtetett gyü­mölcstermelési rendszerbe, amely előnyöket biztosít. Az is elképzelésünk volt, hogy az ültetvényeket öntözzük, ezért 400 ezer hektárra szólt a legkorszerűbb víztakaré­kos. csepegtető módszer ki­alakítása, melyet a megvál­tozott feltételek között csu­pán 34 hektáron tudtunk megvalósítani. Ez viszont megérte, mert az exportra kerülő almáink jelentős ré­sze itt terem. Tehát nálunk is bebizonyosodott, hogy az Preszter István (Fotó: Szabó Sándor) öntözés a minőségi terme­lést segíti elő. A gyümölcsösökben a munkafolyamatok gépesíté­sére az utóbbi három esz­tendőben hétmillió forintot, a betakarítás és tárolás kor­szerűsítésére négymilliót költöttek a csányiak. — Vásároltunk három olasz pneumatikus metsző-, két ásó-, és ugyancsak egy itáliai önjáró felszedőgépet, továbbá egy dán rázószerke­zetet is — kapcsolódik a be­szélgetésbe Monok Mihály termelési igazgatóhelyettes. — Az ipari minőségű alma és a meggy feldolgozására ugyancsak komplett gépsort vettünk és üzembe is he­lyeztük. Korszerűsítettük az alma szállítását is, miután 14, traktorokkal húzható görgőskocsit szereztünk be és a tartályládákat rakodó­gépekkel mozgatjuk. Nem csupán a technikát tökélete­sítettük, hanem az igénye­sebb tárolásra alkalmas lá­dákról is gondoskodtunk 15 millió forintért. Az új te­lepítések 1985-ig fokozato­san termőre fordulnak, így a hozamok is növekednek. 1982- ben például 633 vagon, 1983- ban már 740 vagon al­mánk termett, akkor amikor sokkal nehezebb lett az ér­tékesítése, amely egyben bi­zonytalanságot is jelent. Ezért a jövőben csak minő­ségi termeléssel és jobb ke­reskedelempolitikával ma­radhatunk versenyképesek. Az almát tavaly a szűkülő piaci helyzet közepette is ér­tékesítettük a HUNGARO- FRUCT útján Csehszlová­kiába, a Szovjetunióba. a JVémet Szövetségi Köztársa­ságba, Finnországba, néhány arab államba és természete- * sen belföldre is. — Abban ‘bizonyosak va­gyunk — veti közbe Presz­ter István —, hogy akár­mennyire is változtak az ér­tékesítési lehetőségek, a szebb és jöbb minőségű al­mát a jövőben is megveszik. Gazdaságunk pedig arra tö­rekszik, hogy az egész gyü­mölcstermelési folyamatot ésszerűbbé tegyük és azokat, akik ebben teljes odaadás­sal dolgoznak, meg is fizes­sük, megbecsülve tevékeny­Csak egy veszteséges Számít minden százalék A mátraalji település, Gyöngyös üzemei összességé­ben tavaly teljesítették ter­melési feladataikat. Csupán egyetlen vállalat, az Orszá­ga* Érc- és Ásványbányák Vállalat recski rézérc-művei­nek gyöngyösoroszi körzeti üzenje az, amelyet több té­nyező együttes hatása miatt eredetileg is veszteségesre szántak. Ahol lemaradás mu­tatkozik, ott az okok között az importkorlátozás, a mun­kaerő hiánya, a külpiac ne­hézsége mellett olykor a szervezetlenség található. Ál­talában javult a gazdálkodás eredményessége a szigorodó feltételek következtében. Jobban odafigyeltek ugyanis a költségekre, és az élőmun­ka hatékonyságát is igyekez­tek mindenütt javítani. A gyöngyösoroszi ércbánya nagyon komolyan vette a ta- karékoskodási intézkedéseket. Ennek köszönhető, hogy az előző évhez hasonló mértékű termeléshez kevesebb ener­giát használtak fel. Mivel azonban csökkent a dolgo­zók létszáma, a termelésben ez jelentős nehézségeket okozott. Az ipari ágazathoz tartozó üzemeknél a termelés ugyan több mint hat százalékkal maradt el az 1982. évi szint­től, és majdnem négy szá­zalékkal a tervezettől, a nye­reség mégis meghaladta mind a bázisévet, mind a tervezett mértéket. Magyará­zataként a takarékos gazdál­kodás és a termelékenység növekedése jelölhető meg. Az ércbányában sikerült olyan ércet felszínre hozni, amely nek fémtartalma javult. Bár nyereséget nem értek el, a tervbe vett veszteség csök­kentésével viszonylagos ered­ményjavulást mutathattak fel. A gépiparban többször okozott gondot a termeléshez szükséges anyagok, alkatré­szek és különösen az import­ból származó alapanyagok beszerzése. Ennek következ­tében a Mikroelektronikai Vállalatnál és az Ipari Sze­relvény- és Gépgyár gyön­gyösi üzemében az ütemes termelés időnként nem volt folyamatos. Ellentmondásnak tetszik, de a Mikroelektroni­kai Vállalatnál az árbevétel meghaladta a tervezettet, és a nyereségük is több lett, mint amennyit terveztek. Sajnos, több ezer. óra állás­idő is keletkezett az import­anyagok hiánya miatt. A MÁV Kitérőgyártó Üzem a három százalékos létszám- csökkenés ellenére is túltel­jesítette tervezett feladatait. Nehézségekkel küszködött egy időszakban a KAEV gyöngyösi gyára is, ennek ellenére a későbbiek során sikerült termékeiknek jó pi­acot találniuk. A végered­mény: a gyár a termelés minden jelentős mutatóját túlteljesítette. A piac beszűkülése a leg­érzékenyebben az Agro- mechanika Ipari Szövetkeze­tét érintette. A Mezőgép Vállalat jó színvonallal zár­hatta terveit. Jelentős ex­portfeladatokat is megoldott. A társüzemeknek szállított alkatrészekkel közvetve is hozzájárult a külpiaci érté­kesítéshez. Nem sok jóval zárhatta te­vékenységét a könnyűipar. A lemaradás a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalatnál és a Mátra Ruhaipari Szövet­kezetnél a legnagyobb mér­vű. Gondjuk az is, hogy az alacsony bérszínvonal miatt a termelésben a létszám je­lentősen csökkent. Ellensú­lyozásul termelőszövetkeze­tekkel alakítottak ki együtt­működést, de ez a kooperá­ció sem minőségileg, sem mennyiségileg nem volt kifo­gástalan. Furcsa tény, hogy a belföldi értékesítés lénye­gesen jövedelmezőbb, mint a külkereskedelmi. Kivétel ez alól a parkettagyár, mely termékéit külországi partne­reinél jól tudta értékesíteni. Finn, olasz és holland meg­rendelők bővítették a kört. A Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet bár nehezen kezdte az elmúlt évet, végül jól zárta azt. Fő­ként a munkaigényesebb karbantartási és felújítási feladatokra vállalkozott, a szakipar területén pedig az egyedi és a kisszériás ter­mékek előállításával ért el sikereket. Piackutatásuk kö­vetkezménye lett az is, hogy új cikkek kialakításával nö­velni tudták tőkés exportju­kat. összességében tehát a gyöngyösi ipari üzemek aránylag jó eredményekkel zárták 1983-at. G. Molnár Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents