Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 30. szám ARA: 1984. február 5., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fejlődésünk — a számok tükrében A Központi Statisztikai Hivatal kiadta szokásos, évi összesítő jelentését arról, hogy gazdaságunk és tár­sadalmunk miként fejlő­dött az elmúlt esztendőben. A számokkal, adatokkal !bőségesen alátámasztott je­lentés reális képet ad ar­ról, hogy az 1983-as esz­tendőben mely területeken értünk el eredményeket, hol sikerült előbbre lép­nünk, de azt is feltérképezi, hogy hol nem sikerült cél­jainkat valóra váltani, s melyek munkánk gyenge pontjai. Az 1983-as év nagyon nehéz esztendő volt a ma­gyar népgazdaság és a tár­sadalom számára. Rendkí­vül kedvezőtlen világgaz­dasági környezetben és az egyre szűkülő belföldi le­hetőségek közepette kellett céljainkat valóra váltani, amelyek közül a legfonto­sabb nemzetközi fizetőké­pességünk megtartása volt. Csak tovább rontotta a helyzetet az aszályos idő­járás, amely igen nagy ká­rokat okozott a mezőgaz­daságnak. S mégis, ilyen helyzetben is sikerült meg­őrizni nemzetközi fizetőké­pességünket. Időben vissza­fizettük a felvett kölcsönök kamatait, sőt valamelyest az adósságállományt is tudtuk csökkenteni. Nemzeti jövedelmünk és ipari termelésünk a terve­zett alsó határ körül ala­kult. A mezőgazdaság ter­melése — az említett aszály miatt — nem érte el a ter­vezettet. Az országos épí­tési és szerelési tevékeny­ség a tervnek megfelelően folyt, •míg az egy lakosra jutó reáljövedelem és ál­talában a lakossági fo­gyasztás nagyobb lett a tervezettnél. örvendetes jelenség, hogy az ipari tevékenységen be­lül előtérbe került az anya­gokkal, az energiával való takarékos bánásmód. A mezőgazdaságon belül gabonából 1,2 millió ton­nával termett kevesebb a vártnál, s ez azt is jelen­tette, hogy kevesebbet le­hetett exportálni, örven­detes viszont, hogy a vágó­állat-termelés nőtt, s ez egyrészt lehetővé tette az egyenletes belső ellátást, másrészt az exportot. Sajnos — hosszú évek után — az elmúlt eszten­dőben sem kerültek szink­ronba a beruházások a ter­vekkel, és ez továbbra is feszültségeket okozott. A külgazdaság egészében eredményesen alakult. Leg­fontosabb partnereink ta­valy is a szocialista orszá­gok voltak. A terveknek megfelelően az elmúlt év­ben a behozatali többlet mérséklődött. Népgazda­ságunk számára kulcsponti kérdés a nem rubelelszá­molású forgalom alakulása. Exportunk e viszonylatban gyorsabban nőtt az im­portnál, és ennek követ­keztében kiviteli többletet értünk el. Összességében eredményes évet zártunk, de ennél az idén még töb­bet szükséges tennünk. Kaposi Levente BEUTALÓ NÉLKÜL IS • • Üdültetés télen-nyáron A Mátra egyik kedvelt helye Mátraháza, amely télen is forgalmas és télen is szép (Fotó: Szabó Sándor) A Mátrában tulajdonkép­pen nincsen főszezon. Ép­pen úgy kedvelik a beutal­tak télen is, mint nyáron, sőt azt sem lehet eldönte­ni, mikor nagyobb az érdek­lődés iránta a pihenni vá­gyók körében. Ezért a hó­födte vidéken most is „telt ház” van, ahogyan közölte érdeklődésünkre dr, Kozma Lajos, a Mátra—Bükk vi-- déki Üdülési és Szanatóriu­mi Igazgatóság vezetője, összesen tíz üdülővezetőség tartozik az irányításuk alá, és ezeken a helyeken egy­szerre mintegy háromezer személy keres pihenést és kikapcsolódást. Azoknak, akik a beutaló­val érkeznek, nem túlságo­san érdekes kérdés, hányán törődnek azzal, hogy nap­jaink jól teljenek, elégedet­tek legyenek. Mintegy ezer dolgozó tartozik az igazga­tósághoz, és nyolcszáz azok­nak a száma, akik naponta közvetlenül az üdülők kö­rül szorgoskodnak. Rajtuk kívül jelentős létszámú az a csapat, amely a műszaki feladatokat, a karbantartást látja el. Rájuk is nagy a szükség, hiszen az üdültetés célját szolgáló épületeket olyan állapotban kell tarta­ni, hogy szép és korszerű környezet fogadja a vendég­látókat. A felújítás elkezdődött már Galyatetőn és az idén tovább folytatják ezt a munkát. Ebben az évben Mátraházán, a Béke elne­vezésű épületet korszerű­sítik. Parádfürdőn, a Metró falai között szorgoskodnak a munkások. Itt nemcsak átmeneti pihenőhelyet akar­nak kialakítani a beutaltak részére, hanem tervezik azt is, hogy panziót nyitnak, ahová a turisták minden­kor bekopogtathatnak, hogy szállást, ellátást kérjenek. A parádíürdői szanatórium is az igazgatósághoz tarto­zik. Ennek teljes felújítása most van előkészítés alatt. A tényleges munka mint­egy két évig tart majd el! Miskolctapolca szintén a felfrissítés útján halad, de ez a tevékenység még jövő­re is folytatódik. Mátrafü- reden három épület korsze­rűsítésének az előkészítését végzik ebben az évben. Ahogy az igazgatóság ve­zetőjétől megtudtuk, az a céljuk, hogy minőségi fej­lesztést végezzenek min­denütt és ennek révén a harmadosztályú állapoto­kat megszüntessék. Arra a kérdésre, lesz-e új üdülőépület a Mátra és a Bükk, illetve az igazgató­sághoz tartozó Sátoraljaúj­hely környékén, azt felel­ték ,hogy már folyik az Egerben létesítendő három­száz személyes gyógyüdü­lő terveinek a bírálata. Az idén szeretnék a munkála­tokat elkezdeni, mert leg­alább három évig tart, mi­re befejezik az építkezést. Kétszáztízmilliós költség- vetéssel számolnak. A kü­lönböző szakmák egy-egy beutalóhelynek a megvál­tásával járulhatnak hozzá eh­hez a költséghez. Mindenütt az a törekvés, hogy az üdültetés minősé­gét fokozzák. Erre azért is szükség van, mivel ál­lami hozzájárulást a koráb­bi, 1982-es szinten várhat­ják csak. Ügy segítenek magukon, hogy igyekeznek minél több beszerzési lehe­tőséget „házon belül” elő­teremteni, gondolva itt pél­dául a különböző befőttek és gyúrt tészták előállításá­ra is. Kölcsönöznek minden­féle sport- és háztartási eszközt, télen tehát szán­kót és sílécet, de vasalót is. Vállalkoznak arra, hogy aránylag csekély térítés el­lenében fehérneműt mos­sanak és vasaljanak. Lényeges bevételi forrást jelent, ha az üresen maradt szobákat akár néhány napra is kiadhatják, de csak szak- szervezeti tagok vehetik ezt igénybe, úgynevezett ön­költségi áron. Ehhez azon­ban az is szükséges, hogy a beutalóval rendelkezők időben bejelentsék, ha né­hány nappal később érkez­nek, vagy néhány nappal hamarább akarnak elmenni. Azt is vállalják, hogy a • környezetükben levő külön­böző vállalati üdülők ven­dégei részére étkeztetést nyújtsanak. De ilyenkor a főtt ételt el kell szállítani a SZOT-üdülő konyhájáról. Az igazgatóság területe eléggé kiterjedt. ök gon­doskodnak Hollóháza és Űjhuta üzemeltetéséről is. Szilvásváradon már működ­tetik a kastélyüdülőt, amelyhez kemping is csat­lakozik, méghozzá úgy. hogy itt is lehet a téli hó­napokban is vendégeket fogadni. Csak itt háromszáz húsz beutalt pihenhet. Teljes tehát az üzem té­len-nyáron. A vendégek ellátásának feladataiban jelentős szerepet vállalnak a szocialista brigádok, amely­nek eredményét az éves ér­tékeléskor, nemcsak okleve­lekkel, hanem pénzjutalom­mal is „érzékelhetővé” te­szik. Gondjuk között talál­ható, hogy elég nagy a dolgozók közötti mozgás, de ezt ellensúlyozza az a stabil törzsgárda-állomány, amely évtizedek óta szor­galmasan végzi munkáját. G. Molnár Ferenc Margaret Thatcher befejezte magyarországi látogatását A brit kormányfő a nagycsarnokban. A hivatalosan hálánk­ban tartózkodó Margaret Thatcher brit kormányfő szomba­ton a budapesti nagycsarnokba látogatott (MTI-fotó, Jtanek Attila felvétele — Népújság-telefotó — KS) Sétával kezdődött Margaret Thatcher szpmtoati program­ja: a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó brit kormányfő' a reggeli órák­iban a Tolbuhin körúti nagy­vásárcsarnokba látogatott. A magas rangú vendéget — akit elkísért Esztergályos Ferenc külügyminiszter-he­lyettes és Bányász Rezső, hazánk londoni nagykövete — Czobor Péter, a csarnok igazgatója köszöntötte és ka­lauzolta az 1889—96 között eklektikus stílusban épült bevásárló központban. Ezután Margaret Thatcher Solymárra hajtatott. Az ot­tani angol katonai temető­ben koszorút helyezett el a II. világháborúban hősi ha­lált halt brit katonák sír­emlékén. A program a festői kör­nyezetben fekvő Szentendrén folytatódott, ahol Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes köszöntötte a brit kormány­főt, s csatlakozott a kísére­téhez. A vendégek először a városka László-telepére lá­togattak, amelynek lakásai a brit Wimipey-cég No-Fines technológiájával épülnek. A szentendrei kirándulás a Kovács Margit Múzeumban fejeződött be. A múzeumlátogatás viseg­rádi kirándulással folytató­dott, majd kora délután, a brit miniszterelnök és kísé­rete a budakalászi Győgy- növénykutató Intézetet ke­reste fel. Az intézeti séta után Mar­garet Thatcher és kísérete visszatért Budapestre, ahol a miniszterelnök az Átrium- szállodában nemzetközi saj­tóértekezletet . tartott. Bevezető nyilatkozatában a brit miniszterelnök nagy­ra értékelte, hogy Magyar- országon mindenütt szívé­lyes és nagyvonalú fogadta­tásban részesítették. Tár­gyalásait a magyar vezetők­kel — Kádár Jánossal, Lo- sonczi Pállal és Lázár Györggyel — nyíltnak, építő jellegűnek és értékesnek minősítette. Régóta esedékes volt ez a látogatás — mon-“ dotta —, de ezúttal igazán alkalmas időpontban való­sult meg. Ennek kapcsán utalt arra, hogy mindkét részről aggodalommal szem­lélik a kelet—nyugati kap­csolatokban mutatkozó fe­szültséget, a fegyverzetkor­látozási és leszerelési tárgya­lások félbeszakadását. Úgy vélte, budapesti látogatása az első lépés abban " az irányban, hogy „az európai népek között jobb kapcso­latok alakuljanak ki”. Magyarországi útjának ta­pasztalatait és a kelet—nyu­gati kapcsolatok probléma­körét Thatcher asszony úgy foglalta össze, hogy „jobban ért bizonyos dolgokat, mint 48 órával korábban”, s úgy érzi, oly módon járult hoz­zá most a kelet—nyugati vi­szony javításához, amelyet e látogatást megelőzően még nem volt módja megtenni. A sajtókonferenciát köve­tően, a miniszterelnök asz- szony találkozott a brit ko­lónia képviselőivel a nagy- követségen. Ezután a vendégek a Fe­rihegyi repülőtérre hajtattak, ahol ünnepélyesen búcsúz­tatták Margaret Thatchert és kíséretét. A búcsúztatás­ra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Marjai József, Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, továb­bá politikai és gazdasági éle­tünk több más vezető sze­mélyisége, valamint Bányász Rezső. A magyar és brit zászlók­kal díszített légikikötő be­tonján csapatzászlóval fel­sorakozott a néphadsereg díszszázada. Parancsnoka jelentést tett a brit kor­mányfőnek, majd felcsendül­tek a két ország himnuszá­nak hangjai. Ezután a ma­gyar és a brit vezetők, a vendégek és a házigazdák elköszöntek egymástól. A különrepülőgépnél kis úttörő virágcsokrot nyújtott át a miniszterelnök asszonynak. Lázár György és Margaret Thatcher még néhány szíves szót váltva, kézfogással bú­csúzott el egymástól. A re­pülőgép Á koraesti órákban elindult Budapestről. (MTI) Hétfőn kezdődik a téli vásár A ruházati kereskedelem ebben az évben február 6-tól 18-ig rendezi meg a hagyo­mányos téli szezonvégi vá­sárt. A kiárusításra szánt áruk értéke országosan — eredeti áron — megközelíti a 2 milliárd forintot, ez va­lamivel kevesebb, mint ta­valy volt. A vállalatok a té­li cikkeket kínálják olcsób­ban — 20—40 százalékos kedvezménnyel. Nem árusít­ják azonban kedvezménnyel a tőkés importból származó cikkeket, valamint azokat a termékeket, amelyeknek utánpótlása a későbbiekben gondot jelentene. A fővárosi és vidéki centrum áruházakban össze­sen 400 millió forint értékű a vásári áru. Konfekcióból, illetve cipőkből többet kí­nálnak, mint tavaly, felső­kötöttáru és fehérnemű azonban kevesebb lesz. Az áruházakban nyugdíjasok is a pult mögé állnak, s pót­pénztárakat állítanak be, hogy ezzel is csökkentsék a zsúfoltságot, kultúrált vá­sárlási körülményeket te­remtsenek. A Centrum a tavalyihoz hasonlóan az idén is berendezkedett Budapes­ten, a BNV 23-as pavilon­jában, ahol 40—45 millió forint értékű ruházati ter­méket, cipőt, kötöttárut, la­kástextíliát, üveg- és porce­lánárut, tapétát, posztert, vegyiárut és szőnyegeket árusítanak engedménnyel. A Szivárvány Kereskedel­mi Vállalat kiárusításra szánt készlete 36 millió fo­rint értékű. Engedménnyel kínálnak női, bakfis szövet­kabátokat, férfi és kamasz téliesített kabátokat, puló­verokat, sapkákat, sálakat, valamint különféle anyagból készült kesztyűket. A Szi­várvány méteráru szaiküz- leteiben téli szövet- és pa­mut méterárut, valamint mintás flanelleket árusíta­nak olcsóbban. Sportüzlete­ikben 40 százalékos enged­ménnyel kaphatók gyer­mek- és felnőtt síruhák, kö­tött sapkák, sálak és gyer­mekeknek való vízhatlan csizmák. A budapesti Skálában a tavalyinál mintegy 26 szá­zalékkal több, összesen .43 millió forint értékű árut árusítanak a vásár idején olcsóbban. Slágercikknek ígérkeznek a kedvezménye­sen kínált férfi öltönyök, téliesített ballonok, valamint a női kábátok, szoknyák és a meleg téli, gyermekhol­mik. A cipőkereskedelem is csatlakozik az engedmé­nyes vásárhoz: a Fővárosi Cipőbolt Vállalat 35—40 ezer pár női csizmát kínál olcsóbban, a tavalyinál bő­vebb választékban. Téli gyermekcipőkből 50 ezer pár a kínálat, s a választék 23—30-as méretig teljes, 31-től 34-ig valamivel sző­kébb. Férficipőkből 20 ezer párat árusítanak olcsóbban. Az árengedmény a téli láb­beliknél átlagosan 30—40 százalék. (MTI) Szűrös Mátyás Közép- Amerikába utazott Szombaton Mexikóba uta­zott a Magyar Szocialistá Munkáspárt küldöttsége Szű­rös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának vezeté­sével. A küldöttség, amely­nek tagja Sólyom Antal, a KB külügyi osztályának munkatársa, Mexikót köve­tően, látogatást tesz Nicara­guában és Kubában is. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Alfonso Herrera Salcedo, a Mexikói Egyesült Államok és Jósé Antonio Tabares, a Kubai Köztársa­ság budapesti 'nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents