Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 4., szombat Brigádtagok, középen Nagy János brigádvezetővel. (Fotó: Kőhidi Imre) Eltérően az önértékeléstől - Tíz százalékkal többet — Vállalás a gyár­kapun kívül is Többet, jobbat, takarékosabban ÚJPESTEN DOLGOZNAK AZ ÁLLAMI ÉPÍTŐK Amikor a tanulópénz is pénzt szül Szocialista brigád, egyike a sok-sok munkacsapatnak, amely szocialista módon kí­ván élni, dolgozni és tanul­ni. 1978. március 15-én ala­kult a MEZŐGÉP hevesi gyáregységében. S milyen nevet vettek volna fel e na­pon, ha nem nemzeti ünne­pünk dátumát. Fiatalok még, hiszen átlagos életkoruk 38 év. ők alkotják azt a bizo­nyos derékhadat. A munká­ban és a munkaversenyben mindig élen jártak. Ezt bi­zonyítja számos kitünteté­sük, amelyet hol személyen­ként kaptak, hol pedig mint brigád. Az egy híján húsz főt számláló közösség tavaly­előtt kiérdemelte az arany­koszorús szocialista brigád kitüntető címet is. Többre az elmúlt évben sem pá­lyáztak, de úgy látszik, csak túlzott szerénységből. A gyáregységi munkaverseny­bizottság ugyanis, eltérően az önértékeléstől, vállalati kiváló brigád címre java­solta őket. Nem titkolt vá­rakozással tekintenek feb­ruár 10-e elé. Ekkor dől el ugyanis, hogy megkapják-e az általuk még nem várt elismerést. Mi sem lehet tehát ter­mészetesebb egy ilyen mun­káskollektíva életében, mint az, hogy elsők között csatla­kozzék a felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny­hez. S hogy mit jelent ez számukra? Röviden úgy le­hetne megfogalmazni, hogy még többet, még jobbat, még takarékosabban. Legalábbis ami a gyári munkát illeti. Mert ahogy Nagy János, a Március 15. brigád vezető­je elmondta, vállalásuknak nem szab határt a gyár ka­puja. Részt vesznek tágabb társadalmuk gondjainak megoldásában is. S a vasmunkások beto­noznak, vagy festenek egy óvodában, gyermekjátékokat készítenek egy általános is­kolának, vagy éppen vér­adásra mennek. S mindeze­ken túl időt szakítanak kö­zös kulturális programokra, kirándulásokra, vagy éppen vetélkedőkre. Amikor beszélgetésünk so­rán ez utóbbira terelődött a szó, érthető büszkeség csil­logott a szemekben. Elége­dettségük nem is bizonyult alaptalannak. Az elmúlt év­ben több szellemi verseny­ben is részt vettek és nem rossz eredményekkel. Leg­szívesebben a „Nekem szü­lőhazám” című vetélkedőre emlékeznek vissza. A gyár­egységi versenyen elsők, az akkor még nagyközségin másodikok, a járásin pedig negyedikek lettek. Vasmun­kások, „egyszerű” emberek győztek le olyan csapato­kat, . amelyekben értelmisé­giek, műszaki szakemberek és tanárok is voltak. Megér­demelték a sikert, nem in­gyen jutottak hozzá. Pihenő idejüket áldozták fel hete­ken át könyvtári búvárko­dásra. Tágan értelmezik tehát a munkaversenyt, s ez újabb vállalásukon is meglátszik. Azért első helyen természe­tesen a termelőmunka áll. Jól tudják a brigád tagjai, milyen fontos szerepet tölt be népgazdaságunkban az export. Ezért szerepel válla­lásuk első pontjaként a tő­kés és szocialista kiviteli terv tíz százalékos túlteljesí­tése. A mennyiség azonban nem minden, ahogy a be­szélgetés során a brigád több tagja is megjegyezte, A felszabadulási munkaver­seny keretében még fokozot­tabban igyekeznek eleget tenni a minőségi munka ob­jektív követelményének. A szerelőcsarnokban ez azt je­lenti, hogy a selejtet a gyár­egységi átlag alá kell szorí­tani. Jelenti azt is, hogy az adott munkadarabot minél kevesebb anyag felhaszná­lásával állítsák elő. Hogy hulladék csak abból az anyagból legyen, amelyet célszerűen már valóban nem lehet beépíteni. Ez évre 54 órás társadal­mi munkát vállaltak szemé­lyenként és teljes részvételt egy-egy kommunista mű­szakban. Vállalták a bal­esetmentes munkát, a hiány­zások számának csökkenté­sét, munkahelyi környeze­tük szépítését. Továbbra is patronálják fiatal városuk 3-as számú óvodáját és az átányi általános iskolát. Mindent megtesznek a jövő­ben is a határidők betartá­sáért, hiszen tudják, hogy a pontos szállítás egész nép­gazdaságunk érdeke. Sokat vállaltak, s ezt, akár a múltban, minden bi­zonnyal sikerül most is tel­jesíteniük. Jó alapjuk van a reményhez. Gárdájuk stabil, általában 10—15, de van, aki 20 éve dolgozik a gyár­egységnél. A munkatársak szinte egymás gondolatát is ismerik, s ez nem utolsó fel­tétele a jó kollektív mun­kának. Mosolygó László Megszoktuk már, hogy vi­déki építőipari vállalatok is dolgoznak Budapesten egy. egy kiemelt beruházáson, vagy önálló munkán. Az ok ismert: az ottaniak egysze­rűen nem győzik a feladato­kat, szükség van a segítség­re. Az viszont kevésbé ál­talános, hogy bravúros gyor­sasággal, jóval a határidő előtt végeznek az építők. Pe­dig ez a XV. kerületi Ifjú Gárda úti lakótelepen így történt. A Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat szakemberei tíz hónap alatt 1983. decemberére elkészítet­ték azt a tizenkét tantermes általános iskolát, amelynek átadását csak ez év májusá­ra ütemezték. A tornate­remben és a könyvtárban még dolgoznak, de a tanítás már januárban megkezdő­dött. — Nagy örömünkre — új­ságolja Bordács Pétemé is­kolaigazgató, — mert a gye­rekeket így nem kell kilo­méterekkel arrébb vinni. Ez a régi iskola kicsi, megérett már a bővítésre, hiszen a szomszédunkban épül a la­kótelep is ... Nemcsak a gyors munkáért vagyunk há­lásak, de azért a segítőkész­ségért is, amit a mai napig kapunk az építőktől. Ha baj van, az első hívó szóra jön­nek. s kijavítják a hibát Vidám környezetben Az új iskola tágas, vilá­gos. A hófehér falak között mutatósak a narancssárgára festett tartópillérek, s az ugyanilyen színű osztályajtók. Igényesen készült az álme- nyezet is. Az alsó szinten hat, a felsőn ugyanannyi tanterem kapott helyet. Az aulaszerű folyosó végében balra ezer adagos főzőkony­ha. Még nem üzemel, de a tálalóban szorgoskodnak az asszonyok: melegítik, ada­golják az ebédet, amit egye­lőre gépkocsival hoznak ide. — Barátságos, több célú tér kialakítására töreked, tem, amikor ilyenné „ál­modtam” például a folyosót, meséli Makk István, a Tí­pustervező Intézet munkatár­sa. — Az aulában ünnepsé­geket tarthatnak, ebédelhet­nek a diákok, sőt a tornate­rem elkészültéig a foglalko­zások megtartására is al­kalmas ez a hely. A gyere­kek igénylik a mozgást. így azt is figyelembe vettem a tervezéskor, hogy minél több hasznos tér álljon rendelke­zésünkre. Persze, adott volt a régi iskola, ahhoz kellett szervesen illeszteni az újat, az addig hiányzó szaktan- termekkel, szertárakkal és egyéb létesítményrészekkel. — Elégedett az építők munkájával? — Igen. Jól dolgoztak. A most épülő könyvtár nemcsak a tanulókat szolgál­ja majd. A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár működteti, így a kerületben lakók szin­tén kölcsönözhetnek innen köteteket. A tornateremben is javában dolgoznak: a kő­művesek téglával borítják a könnyűszerkezetes falakat. Szükség van rá, hiszen így erősebbek lesznek, rárúg­hatják majd a labdát... — Az iskola claps-rendsze- rű. E technológia rendszer- gazdája az Alba Regia, vagyis a székesfehérvári épí­tőipari vállalat. Ezzel az épí­tési móddal gyorsan készít­hetők irodák, különböző szo­ciális létesítmények, ABC- áruházak, hiszen a kész ele­meket szereljük össze — magyarázza Sántha Pál mű­vezető. — A falak moshatók, szükség esetén könnyen szét- szerelhetők, máshol is fölál­líthatók. — Mielőtt hozzáfogtunk az építéshez, a technológiát a rendszergazdánál tanulmá­nyoztuk — veszi át a szót Molnár Tamás építésvezető. — Lényegében ez az első komoly munkánk, ahol ön­állóan dolgozunk. Az iskola mellett elkezdtük a száz fé­rőhelyes óvoda építését, e lé­tesítmény átadási határideje ez év októbere. Megbízá­sunk van — szintén a fő­városban — egy ABC-áru- ház építésére is, ugyancsak cla ps -tech nológi á val. Érdemes vállalni Az építkezésen változó létszámmal, általában 25— 30-an dolgoznak. Munkájukat jól előkészítik — ezt egyéb­ként lehetővé teszi maga a. rendszer. — Miért vállalta a felada­tot? — Mert többet keresek, mint otthon — mondja Tóth László fűtésszerelő. — öt­hatezer forint forint között viszek haza, igaz, a strapa is nagyobb. Munkásszállón lakunk, pénteken 12 körül indul a buszunk Egerbe. Onnan még tovább utazom — szintén vállalati jármű­vel, Hevesre. Hétfőn reggel jövünk vissza. Persze, más napokon rá kell hajtani, hogy ledolgozzuk az utazással elveszett időt. Erre a mun­kára általában nőtlenek vál­lalkoztunk, bár nagyon so­kan vannak közöttünk csa­ládosok is. — Ha több a kereset mint otthon, bizonyára kiválogat­ták a jobb szakembereket. — Válogatni csak azok között lehet, akik vállalkoz­nak az ingázásra. Van köz­tük valóban a „krémhez” tartozó ember és gyengébb munkaerő is. összességében elégedett vagyok munkájuk­kal — summáz az építésve­zető. — A többet teljesítők ezt a prémiumukon is ész­reveszik .. . A megyei építőipari válla­latokat korábban egyszerű­en „fölrendelték” a főváros­ba, hogy munkájuk nyomán például minél több lakást adhassanak át ott, ahol a legégetőbbek ezek a gondok. Manapság érdekeltté teszik az építőket, hogy központ­juktól távol is szívesen vál­laljanak munkát: a budapes­ti építkezéseken dolgozó vál­lalatok bérpreferenciát kapnak. Ebből tudnak az ál­dozatokat vállaló dolgozóik­nak többet adni anélkül, hogy ez az itthon maradottak bérfejlesztési lehetőségét felemésztené. Bizonyítani akartak? A Fővárosi Tanács azért adta a Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnak az iskola és az óvoda építésére szóló megbízást, mert a ko­rábbi pályázóknál, a Veszp­rém megyei ÁÉV budapes­ti leányvállalatánál kedve­zőbb árajánlatot tudtak adni. Önöknek így is megérte, vagy bizonyítani akartak? — Mindkettő igaz — he­lyeselt Csermák Zoltán, a vállalat műszaki főmérnöke. — Különösképp nem jár­tunk jól, hiszen a beruházás összegének várhatóan csupán a hét-nyolc százalékát könyvelhetjük el nyereség, ként. De az, hogy bizonyítot­tunk, mindenképpen siker. Így tehát azért a tanuló­pénzért sem kár, amit az új technológia megismeréséért, fizetett a vállalat, hiszen azok a forintok újabbakat szülnek majd. Fazekas Eszter Hordozható színes televízió a Videoton terveiben NÖVEKVŐ ÁRUKÉSZLET - SZŰKÖS FÉRŐHELYEK r Árusítás — raktárgondokkal Műszaki fejlesztésre csak­nem 800 millió forintot, gyárfejlesztésre pedig mint­egy 500 millió forintot költ az idén a székesfehérvári Videoton-gyár. A fejlesztési célok közül nem égj . már a hetedik ötéves terv áru­alapján képező % gyártmá­nyokra vonatkozik. A szórakoztató elektroni­kában többek között a mag- netofonos autórádió, a kis A Salgótarjáni Síküveg­gyárban bevezették az úgy­nevezett HUNGAROPAN hőszigetelő ablaküveg gyár­tását. A légmentesen lezárt keretbe kerülő, különleges gázzal elválasztott két. vagy többrétegű üveg hőszigetelő képessége legalább negyven százalékkal jobb a hagyo­mányos ablaküvegnél. Ez magyarázza, hogy bár a házai beruházások csökken­tek, az érdeklődés az új termék iránt — a várható tetemes fűtőenergia-meg­magasság-méretű (sim-line) házistúdió-berendezés, a hordozható, távszabályozós színes televízió, valamint a szintézeres színes televízió kifejlesztését és gyártását akarja a gyár a közeljövő­ben megoldani. Az idén kez­dődik meg a hordozható színes televízió és egy új hangdobozsor gyártása a televíziógyárban. takarítás miatt — igen nagy. Tekintettel arra, hogy a je­lenlegi kézi gyártással éven­te mindössze harminc- negyvenezer négyzetméter HUNGAROPAN-üveg állít­ható elő, a síküveggyár százmillió forint bankhitelt vett fel, amelyből jórészt modern automata-berende­zéseket vásárol. A terv sze­rint a gépesítést az eszten­dő második felére befejezik; a modern gépsorokon a ke­resett termék termelése, ősztől, mintegy megtízszere­ződik. — Szakadt a cukroszacs­kó, horpadt a konzervdoboz, csöpög a szörpös palack. Gyakran tapad a leváros- és paradicsomosüveg is. Ilyen és hasonló okokból nemegyszer panaszkodnak az élelmiszerboltok vezetői­nek a vásárlók. Pedig az esetek nagy részéhen nem csupán a kereskedők felelő­sek az észlelt hibákért, ha­nem a zsúfolt, agyontömött raktárak. Természetesen a pénzéért mindenki kifogás­talan, ép csomagolású ter­méket szeretne hazavinni. Az érvényben levő kereske­delmi előírások értelmében sérült csomagolású áru nem is kerülhetne ki az üzletek polcaira. Ám a gyakorlat, különösen vidéken, kisebb forgalmú boltokban némely­kor mást mutat. Várható-e ezen a téren változás a közeljövőben? Király Györgytől, a FÜ- SZÉRT Heves megyei igaz­gatóhelyettesétől megtud­tuk, tavaly november 1-én, 796 négyzetméter alapterü­letű új raktárhoz jutott a vállalat Kerecsenden az Al­bert-majorban. Január utol­só hetében befejezik az át­költözést. Az új és a meg­levő férőhelyeket igyekeznek gazdaságosan kihasználni, újfajta polcok építését ter­vezik Dexion-Salgo elemek­ből. Előreláthatólag még az idén bevezetik a gépi anyag- mozgatást is. Ám hiába a gondosabb tárolás, ha a szállítók sokszor 6—8 méter­ről dobálják az áruval telt kartonokat. Kérdés az is, hogy az egyes élelmiszer­szakboltok biztosítani tud­ják-e az áru épségét? Az egri áfész hálózati osztályvezetője, Juhász Jó­zsef szerint a szakosított bolti tárolás volna a legcél­ravezetőbb megoldás, de er­re még a nagyobb rakterű- lettel bíró modern ABC-üz- letközpontokban sincs min­dig mód. A kisebb elárusí­tóhelyeken általában két raktárhelyiséggel rendel­keznek. Egyik a vegyiárué, a másik az élelmiszereké. Az utóbbiban kell a karto­nozott üvegeket, olajospa­lackokat és a konzervárukat elhelyezni. Haász Tamásné, az élel­miszer kiskereskedelmi vál­lalat igazgatóhelyettese az elmondottakat kiegészíti az­zal is, hogy az egyes üzle­tek súlyos összegeket költe­nek az átcsomagolásra és volt rá eset, hogy a konté­nerekben érkező árukat már sérülten rakták be. Az utób­bi években jócskán megnö­vekedtek az árukészletek, de nem mondható el ugyan­ez a férőhelyekről. Szállí­táskor igencsak oda kell fi­gyelniük a boltvezetőknek, ha nem úgynevezett gyűjtő­csomagolású árufajtákat vesznek át. Sok múlik a vásárlókon is. Nem egy esetben fel­bontják a kekszes és nápo- lyis dobozokat és ha így hagyják ott, a következő ve­vő már reklamál ezért. — Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy ideális élelmiszerraktárnak? — kér­deztük dr. Göcző Géza me­gyei munkavédelmi főfel­ügyelőtől. — Elsősorban stabil, rög­zített állványrendszerrel kell felszerelni őket, s fel kell tüntetni maximális ter­helhetőségüket is. A raktári dolgozóknak olyan egyágú létrát kell használni, amely felül kampós, alul pedig csúszásgátlóval van ellátva. Ügy kell felépíteni és meg­tervezni a raktár belső tar­tozékait, hogy biztosítva le­gyen az ott dolgozók közle­kedése is. Az eddigi ellen­őrzések tapasztalatai sze­rint megyénkben zsúfoltak a tárolóhelyiségek, s igen­csak szűkösek a bennük fel­halmozott árukészlethez ké­pest, pedig a nem megfelelő munkakörülmények idézik elő a balesetek negyven százalékát itt is. A jövőben helyénvalóbb lenne, ha a raktárak bővítését a mun­kavédelmi fejlesztési terv alapján terveznék. Automatizálják a HUNGAROPAN készítését

Next

/
Thumbnails
Contents