Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI XXXV. évfolyam, 29. szám ÁRA: 1984. február 4., szombat 1,89 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hűségéül Olyan úrhoz Nem vagyok könyv gyűj­tő, de időnként megvásáro­lom a magam adagját. Azt sem mondanám, hogy cél­tudatosan, valamilyen fej­lesztési elv szerint. Házi­könyvtárunk tehát úgy gyarapszik, ahogyan egy- egy hozzám közel álló író, költő, tudós munkájába ütközöm. Itt, ott, amott. Erre-arra jártamban. Ilyen- olyan könyvesboltban, ilyen-olyan elárusítóba bo­tolván. Igen: ilyen-olyan. Mert van ilyen is, meg olyan is! Pár évtized tapasztalata alapján hadd mondjam el, hogy Ilyen úr csak az üz­letnek él. A forgalomnak, a bevételnek, az eladott mennyiség után kijáró ju­taléknak. Vérbeli kofa, aki a szemétdombon összesze­dett zöldséghulladékot is ritka ajándékként sózza a kuncsaftra. De már kita­nultam Ilyen urat. Amikor megpihen a szemem vala­mely kiadványon, ott te­rem, fölemeli a legfelső példányt, és annyi közhe­lyet, üres szóhalmazt zú­dít róla a nyakamba, amennyit csak elbír a lel­kiismerete. Az író, a mű azonban öt perc múltán is talány számomra. E csap­dába csak akkor sétálok be, ha a szerző önmagá­ban garancia, vagy művé­ről jót olvastam. Ellentétpárja? Olyan úr? Bár talán ismerős vagyok neki, esetleg többször megfordultam boltjában Pest, Hatvan, Eger utcáit taposva, Olyan úr nem csap rám a kötettel barát- kozás első pillanataiban, hanem kivár. A kasszától figyeli, miként lapozgatom Graves vaskos kötetét, Csoóri karcsú, könyvheti versfüzetét, Németh László hátramaradt morzsáinak gyűjteményét, hogyan bön­gészem „fülszövegüket” és matatják ujjaim a nyo­mott papír minőségét. Amikor viszont elbizonyta­lanodom szándékomban, Olyan úr felém lép, sze­rény mosoly ül szájszegle­tébe, hogy máris szíves-tu­dó tájékozottsággal iga­zítson el az adott mű és szerzője dolgában. Olyan úr szinte mindent tud por. tékája felől. Az egyik Olyan urat kü­lönben Hatvanból ismerem. És ha ehhez még hozzáte­szem, hogy profi vers- mondókkai, elemzőkkel állja a versenyt, továbbá Beethoven- és Mahler-szak- értő, akkor rögtön tudhat­ják, mitől megy az üzlete, és —■ hitvesi szemvillámlá­sok ellenére — miért is gyarapszik váratlanul há­zikönyvtárunk, kis lemez- gyűjteményünk. Habár utóbbinak e napokban ke­veset örülhetek. Lemezját­szónk beteget jelentett, és dolgaim sűrűje miatt nem jutottam el vele a „körze­ti rendelőbe”. Bernstein mester pesti lemezfelvétele tehát egyelőre „fellapo. zatlan”. Helyette ma este is Dömötör János munká­jával vigasztalódtam Cí­me: Városról, művészetről. Ami ugyan ajándék, ám attól még az én hatvani érdemdús és értelemmel el­igazító boltosomhoz nem le­szek hűtlen. Mert ő: OLYAN. Végig nagybetűvel. Moldvay Győző A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről Az 1983. évi népgazdasági terv fő célja, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének ja­vítása, a nemzetközi fizetőképesség fenntar­tása megvalósult. A kiviteli többlet nagyobb lett az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszközök állománya gyarapodott. Folytatódott a gaz­dálkodás szervezeti korszerűsítése. A gazdasági munka eredményeit mérsékelte a tartósan kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt kelet­kezett árveszteség, az aszály. Emellett a mun­ka hatékonyságának fokozása, a termékek korszerűsítése, a versenyképesség javítása nem mindenütt tartott lépést a köve­telményekkel. Mindezek miatt egyes terü­letéken az eredmények az előirányzottnál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt, vo­lumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — valamivel meghaladta az 1982. évit. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erőforrások jobb hasz­nosítására irányuló programok végrehajtása eredményes volt. Az ágazatok többségében csökkent az egységnyi termelésre jutóanyag- és energiafelhasználás. Az energiaellátás az év folyamán kiegyen­súlyozott volt. A népgazdaság energiafelhasz­nálása közel 2 százalékkal csökkent, az ener­giagazdálkodási program, a termelési szerke­zet változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind a la­kosság kevesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az energiaigények kielégí­tésében nagyobb szerep jutott a hazai for­rásoknak. Folytatódott a kőolaj és kőolaj­termékek helyettesítése más energiahordozó­val, így földgázzal és villamos energiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710—715 milliárd forintot, volumenben 2—3 százalék­kal kevesebbet használtak fel, mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész változatlan szintje mellett a felhalmozás — a beruházások vo­lumenének csökkenése és a készletnövekedés következtében — kib. 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturális ellátásának ja­vítását szolgáló társadalmi-gazdasági progra­mok legfontosabb fejlesztési céljai megvaló­sultak. Az életkörülmények javítását szol­gáló több területen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mértékben emelkedett. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete nem volt kiegyensúlyozott, a korábbinál több vállalat­nak voltak likviditási nehézségei. A behoza­tali árak növekedése meghaladta a kiviteli árakét, a cserearány romlott. Az állami költ­ségvetés bevételei a kiadásoknál gyorsabban nőttek, a költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél kisebb lett. a népgazdaság 1983. évi fejlődésé­nek FŐBB MUTATÖSZÄMAI Terv Tény 1982. év százalékában Nemzeti jövedelem 100,5—101,0 100,0—100,5 Belföldi felhasználás 96—97 97—98 Ipari termelés 101—102 kb. 101 Országos építés-szerelés 97—98 97—98 Mezőgazdasági termékek, termelése 101—102 kb. 97 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98— 98,5 100,0—100,5 Lakossági fogyasztás 99— 99,5 kb. 100 Milliárd forint A szocialista szervek beruházásai, folyó áron 170—172 187 Ipar Az ipari termelés összességében kb. 1 szá­zalékkal, a tervelőirányzat alsó határának megfelelően emelkedett. Az állami iparvál­lalatok termelése 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit, az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazda­sági szervezetek — kisvállalatok és kisszö­vetkezetek, gazdasági munkaközösségek — és a magánkisipar teljesítményei ielentősen emelkedtek. Az ipari termelésben és értéke­sítésben nőtt az export aránya. Az ipari ter­mékek kivitele mindkét fő elszámolási vi­szonylatban jelentősen bővült. Az ipar bel­földi célú értékesítése 1,9 százalékkal csök­kent. Ezen belül a lakosságnak lényegében ugyanannyit, beruházási célra 6,2 százalék­kal többet, a termelői elhasználók számára 2,7 százalékkal kevesebbet értékesítettek. A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott külpiaci kereslet, a kedvezőtlen világpiaci áralakulás, a verseny éleződése, esetenként a termékek egy részének alacsony műszaki színvonala, nem kielégítő minősége és versenyképessége. Helyenként gátolta a termelést munkaerő- hiány, egyés anyagok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsolatok lazulása. A termé­kek korszerűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazkodás a szükségesnél lassabban hjaladt. Az iparvállalatoknál és szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma 34 800 fővel, 2,3 szá­zalékkal kevesebb volt, mint 1982-ben. A fő ágazatok közül' legjelentősebben a könnyű­iparban, a kohászatban és a gépiparban csökkent a létszám. A létszámcsökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében je­lentős szerepük volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkezetek termelékeny­sége az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján 3,1 százalékkal emelkedett. Gépállo­mányuk kihasználtsága némileg romlott. AZ IPARVALLALATOK ÉS SZÖVETKEZE­TEK TERMELÉSE ÉS TERMELÉKENYSÉGE Ágazatonként (1983. év, 1982. év százalékában) Termelés Termelékenység Bányászat 96,8 96,7 Kohászat 98,5 102,2 Építőipar 100,6 103,3 Építőanyagipar 100,8 102,1 Vegyipar 101,6 102,5 Könnyűipar 101,0 105,2 Élelmiszeripar 102,2 101,8 Az. energiafelhasználás csökkenésével össz­hangban mérséklődött a főbb energiahordo­zók termelése. Szénből 25,2 millió tonnát, földgázból 6,5 milliárd köbmétert, kőolajból 2 millió tonnát hoztak felszínre, 1—3 szá­zalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A villamosenergda-teinmelés 25,7 milliárd kilowattóra volt, 4,1 százalékkal több, mint 1982-ben. A villamos erőművekben megfe­lelően kihasználták a széntüzelésű erőmű­vek kapacitását. A Paksi Atomerőmű I. sz. blokkja — amely az év egy részében még próbaüzem jelleggel működött —, a vi llaimosener gia- term elés 9,6 százalékát szolgáltatta'. A folyamatban levő beruházások köziül az Oroszlányi Szénbányák Márkusheayi bányaüzemében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyi­tottak mez. Alumíniumkohászati termékekből a belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati ter­mékekből a tőkés piacokra irányuló kivitel csökkent. Befejeződött, illetve műszakilag , megvalósult a Székesfehérvári Könnyűfém­műben a félgyártmány-fejlesztő beruházás, a Dunai Vasműben a konverteres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kom­binált acélművének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalatok, al- ágazatok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, vala­mint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegciklkipar termelése is. Csökkent a villamos gépek és berendezések termelése és némileg a gép- és gépifoerende- zés-, valamint a közlekedésieszköz-iparé is. A gépipar rubelviszonylatban növelte export- értékesítését, a nem rubelelszámolású gép­export csökkent. Az építőanyagiparon belül csökkent a kő-, kavics-, cement- és egyes betontermékek ter­melése. A növekvő igények hatására számot­tevően nőtt az azbesztcement-termékek, a szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari ter­mékek gyártása. A növekvő termelés elle­nére a lakosság építőanyag-keresletét gyakran nem tudták hiánytalanul kielégíteni. A vegyipari termékek közül nagymérték­ben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédő szerek, a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrágyák, a műanyag alapanyagok és műanyagok, a szerves és szervetlen vegyipari termékek, a gumiipari cikkek termelése is. A vegyipar belföldre (Folytatás a 3. oldalon.) Hazánk vendége Margaret Thatcher Lázár György köszönti Margaret Thatchert a megbe­szélések kezdetén. (Középen a tolmács látható) (Népújság telefotó — MTI—KS) Margaret Thatcher, Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság minisz­terelnöke, — aki Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének meghívásá­ra hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban — pén­teken reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékmű­vét a Hősök Terén. Ezt követően Lázár György és Margaret Thatcher — akinek személyében első íz­ben tesz hivatalos látogatást Magyarországon brit kor­mányfő — a Parlamentben szűk körű megbeszélést foly­tatott. A program a délelőtti órákban a Parlament Dele- gációs-terméten folytatódott: Lázár György és Margaret Thatcher vezetésével meg­kezdődtek a magyar—brit hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tag­jai: Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Esztergályos Ferenc kül­ügyminiszter-helyettes, va­lamint Bányász Rezső, ha­zánk londoni nagykövete. Nagy-Britannia képviseleté­ben — a miniszterelnök asz- szony társaságában — Sir Julian Bullard külügymi­niszter-helyettes, John Coles magántitkár és Peter Wil­liam Unwin, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság budapesti nagy­követe ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen megvi­tatták az időszerű nemzet­közi témákat. Megállapítot­ták, hogy bár a külpolitikai kérdéseket illetően a két kormány álláspontja eltérő, mindkét ország érdekelt a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartásában, a feszültség csökkentésében. Véleményt cseréltek a leszerelési tár­gyalások helyzetéről, vala­mint azok folytatásának le­hetőségeiről, kilátásairól. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a Magyarország és Nagy- Britannia közötti kétoldalú kapcsolatok széles skáláját,, az együttműködés fejleszté­sének lehetőségeit. A tárgyalások befejezését követően a brit kormányfő rövid sétát tett az Ország­házban. Ezt követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy-termé- ben fogadta Margaret That­chert. A szívélyes hangulatú eszmecserén jelen volt Esz­tergályos Ferenc és Bányász Rezső, valamint John Coles és Peter William Unwin. Kádár János megbeszélése Margaret Thatcherrel Délben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára az Országházban találkozott Margaret That­cher asszonnyal. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi Helyzet, a kelet —nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a ma­gyar—brit kapcsolatok ala­kulásáról. A délutánt városnézéssel töltötte a brit kormányfő. Elsőként a Budapesti Törté­neti Múzeumba látogatott, ahok Székely György főigaz­gató kalauzolásával ismerke. (Floytatás a 2. oldalon) A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége pénte­ken ülést tartott, amelyen a lakosság idei várható áruellátásáról tárgyalt. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium írásos tájékozta­tója és Juhár Zoltán mi­niszter szóbeli kiegészítése rámutat, hogy az élelmiszer- kínálat színvonalának meg­őrzése és az iparcdkkellátás javítása alapkövetelmény. Az érintett minisztériumok­kal és a termelőkkel folyta­tott eddigi tárgyalások ta­pasztalatai szerint a szállítók a nehezebb körülmények között is eleget tudnak tenni ennek a feladatnak. Húsból és húskészítményekből a kí­nálat körülbelül olyan lesz, mint az előző évben, a hús­ipar azonban megígérte, hogy fokozottan ügyel a mi­nőségre, a kereskedelem pe­dig arra, hogy a választék jobban igazodjék a környék igényeihez, olcsóbb húsfélék­ből is legyen elegendő. Egyes tartós fogyasztási cikkek hiányának megszün­tetésére folyamatban van­nak az intézkedések. Az ipar ígérete szerint olyan cikkek­ből is lényegesen javul az ellátás, mint például a színes televízió, a hűtőszekrény, a radiátor, melyekhez egy ideje nehezen lehet hozzá­jutni. Hasonlóképpen nagy erőfeszítések történnek azért, * hogy a magánerős lakás­építkezésekhez szükséges anyagokból, szerelvényekből is javuljon az ellátás. A minisztérium megálla­podott az Országos Anyag- és Árhivatallal, hogy fokoz­zák az ellenőrzéseket, szé­les körben vizsgálják, hogy összhangban van-e a ter­mékek ára a minőséggel. Visszaélések, szabálytalansá­gok esetén szigorú szank­ciókat alkalmaznak. A KNEB és más szervek se­gítségével határozottan lép­nek fel a csúszópénzek el­len, egyben gondoskodnak arról, hogy jobb legyen az árukínálat, amely valójában a csúszópénz elleni küzdelem leghatásosabb eszköze. A miniszter kérte a szak- szervezeteket: segítsenek abban, hogy a vállalatok növekvő exportkötelezettsé­geik mellett is tegyenek ele­get a belkereskedelem ren­deléseinek, pontosan tartsák be szállítási kötelezettségei­ket. A szocialista munka- verseny is erőteljesen segít­heti a lakosság jobb ellá­tását. A vitáiban többen javasol­ták, hogy ne csak a keres­kedelemre, hanem a terme­lésre is terjesszék ká a la­kosság érdekvédelmét. A továbbiakban az elnök­ség megtárgyalta a szak- szervezet és a SZOT 1984. évi költségvetését.

Next

/
Thumbnails
Contents