Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 4., szombat

Hazánk vendége Margaret Thatcher

(Folytatás az 1. oldalról)

dett a középkori Buda királyi várpalotáját és gótikus szobrait bemutató állandó kiállítással. Margaret Thatcher érdeklődéssel tekintette meg a XVII. században elpusztult királyi várpalota helyreállított termeit és a bástyafalakkal övezett belső kerteket, az 1974-ben feltárt európai hírű gótikus szobrokat, a budai udvari művészet remekeit. Időzött a múzeum aulájában felállított Szent István szobor, Pátzay Pál alkotása előtt, majd beírta nevét az intézmény ven. dégkönyvébe.

A vendég ezt követően felkereste a Mátyás templomot, amelynek bejáratánál Fábián János kanonok köszöntötte, s a nemrég újjá- építet orgonán felcsendülő halk zene kíséretében tájékoztatta a vendéget a templom történetéről, restaurálásának körülményeiről.

Az angol kormányfő tiszteletére vendéglátói vacsorát adtak, amelyen Margaret

Thatcher és Lázár György pohárköszöntőt mondott.

A nyugati hírközlő szervek pénteken nagy terjede- lemlben foglalkoztak Margaret Thatcher brit miniszterelnök budapesti látogatásával. A UPI amerikai hír- ügynökség „történelminek” nevezi kommentárjában az eseményt, s tudósítója rámutat: a látogatás arra vall, hogy a kormányfő „párbeszédet és nem szófíárbajt akar” a kelet-európai országokkal.

Noha a nyugati hírügynökségek elemzői nem várnak döntő „áttörést” Thatcher asszony útjától, a legaktuálisabb kérdés, a fegyverzet- csökkentés és a leszerelés „frontján” — ez ügyben idézik mind Thatcher asszonynak, mind a magyar lapoknak a két fél ismert pozícióját megerősítő állásfoglalásait — arra többen is rámutatnak — például az amerikai AP és a brit Reuter ügynökség ielentéseiben —, hogy a budapesti látogatás mindenképpen „megélénkítheti a kelet—nyugati párbeszédet, hozzájárulhat a két tömb közötti feszültség enyhítéséhez”. Az utazásban annak jelét is fölfedezik, hogy a brit kormányfő „rugalmasabb keleti politikájával bizonyos mértékig eltávolodott az amerikai elnök vonalától”.

A nyugat-berlini Der Tagesspiegel megállapítja: „A keleti politika most bekerülhet a brit diplomácia fogalomtárába is. Persze nincs szó arról, hogy Nagy-Britan- nia megváltoztatná irányvonalát. De fontosak az árnyalatok a zátonyra futott kelet—nyugati viszonyban.” A lap úgy véli, hogy a Thatcher asszony látogatása jelezte „árnyalat” a brit kormány „világképének” differenciálódására vall.

Az Olasz Kereszténydemokrata Párthoz közel álló II Tempo című újság beszámolójában azt emelte ki, hogy a brit miniszterelnök „az enyhülésről beszél Budapesten”, ahol „rendkívül szívélyes légkörben” kezdődtek meg a magyar—brit tárgyalások.

Találat érte az elnöki palotát

Heves tűzharc Bej rút környékén

Az utóbbi hónapok leghevesebb összecsapása tört ki csütörtökön, a Bejrúttól keletre és délre fekvő hegyvidéken egyfelől a drúz és a siíta csapatok, másfelől a jobboldali keresztény mili. cisták és a kormányerők között. A hírügynökségi jelentések szerint, a harcok pénteken hajnalban is tartott tak. A harcoknak a fővárosban és a drúz falvakban több áldozata volt, köztük polgári lakosok, sőt, gyermekek is.

A libanoni főváros Baab- da elővárosában találat érte a köztársasági elnöki palotát. Dzsemajel elnök bár az épületben tartózkodott, nem sérült meg. Néhány lövedék becsapódott az amerikai nagykövetség épületébe is, de személyi sérülés itt sem történt. A baloldali rádióadók beszámoltak arról, hogy a tűzharcba bekapcsolódtak a libanoni partok előtt horgonyzó amerikai hadihajók ágyúi is, de az amerikai szóvivő ezt tagadta.

Sztrájkok, tüntetések Spanyolországban

Madridban, több mint ötvenezren tfintettek a kormány gazdaságpolitikája ellen

(Népújság-telefotó — AP — KS)

A spanyol fővárosban csütörtökön este több mint ötvenezren tüntettek a kormány gazdaságpolitikája ellen. A menet élén Marcelino Camacho, a Munkásbizottsá- gok Szakszervezeti Szövetség (CCOO) és Geraldo Iglesias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára haladt.

A munkásbizottságok szervezte tüntetés résztvevői az ellen emelték fel szavukat, hogy a kormány úgy akarja modernizálni az ipari üzemeket, hogy annak következtében újabb tízezrek kerülnének az utcára. A madridi gyárak munkásai azt is követelték, hogy a kabinet tartsa be választási ígéretét, tegyen határozott lépéseket a munkanélküliség csökkentésére.

A madridiak esti felvonulása a tetőpontja volt a csütörtöki szakszervezeti akciónapnak, amelynek keretében az ország nagyobb városaiban több mint félmillióan szüntették be a munkát a CCOO felhívására. Az északi kikötő- és iparvárosok élete szinte megbénult. Itt összecsapásra került sor a rendőrök és a tüntetők között. Két munkás megsérült. A valenciai tüntetésen több mint húszezren vettek részt. Cadizban, a déli kikötővárosban a hajógyáriak menetéhez csatlakoztak a kiskereskedők, a bankok dolgozói. Andalúzia csaknem negyven falujában — a munkások melletti szolidaritáson túl — földreformot követeltek a községek lakói.

Újdonság: egyszemélyes „űrfotel”

Nyolc nap az őrben a Challengerrel

öt amerikai asztronautával a fedélzeten pénteken, közép-európai idő szerint délután két órakor, eleindult útjára a Challenger nevű amerikai űrkomp. A floridai Cape Canaveralról felbocsátott Challenger nyolc napot tölt Föld körüli pályán, s legénységének legfőbb feladata, a kozmikus szerelési feladatok végrehajtására kidolgozott „űrfotel” kipróbálása lesz.

Az amerikai űrkomp-prog- ram tizedik legénységének parancsnoka az 52 éves Vance Brand az űrrepülőgép belsejéből felügyeli majd társainak a nyílt világűrben végrehajtandó motorozását.

A Challenger összes többi utasa újonc az űrben. A

37 éves Robert L. Gibson, a haditengerészet pilótája, ezen az úton Brand másodpilótája lesz. Dr. Ronald E. McNair 33 éves fizikus, a fedélzetről kihelyezendő műholdak indítását irányítja majd, s kísérleteket végez az űrkomp rakodóterében levő robot-manipulátorral.

A repülés igazi újdonsága az az egyszemélyes kozmikus jármű, amelynek segítségével az asztronauták első ízben hagyhatják el az űrrepülőgépet úgy, hogy nem kötik magukat kábelekkel az „anyahajóhoz”. A fotelhez hasonló szerkezet hajtóműve egyetlen kar segítségével függőleges és vízszintes, valamint forgómozgásokat tesz lehetővé nyílt a világűrben.

~C Külpolitikai kommentárunk )—

Vihar előtt

VIHAROS PARLAMENTI ÜLÉSSZAKRA számíthat a napokban Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök. A japán törvényhozásiban ugyanis most várható szavazás a kormány új költségvetéséről, márpedig a tokiói kabinet által kidolgozott pénzügyi tervezet szakértők szerint is a legtakarékosábbnak számít évtizedek óta. Különösen ami az oktatási, társadalombiztosítási és nyugdíjkiadásokat illeti. Már ezek megkurtítása elegendő volna ahhoz, hogy kiváltsa az ellenzék heves támadásait. A viharfelhőket azonban szaporítja, az, hogy egyetlen kivétel mégis akad a nadrágszíjmeghúzó tervezetben: a katonai kiadások még az előző évek gyors üteméhez képest is kiemelten nőnek, s a Nakaszone által jóváhagyott összeg a hadügyminisztérium szinte valamennyi fegyvervásárlási igényét kielégíti.

Washington, a távol-keleti szigetország fő szövetségese elégedett a fejleményekkel. Az Egyesült Államokkal fenntartott kiváltságos kapcsolatok megőrzésére törekvő Nakaszone katonapolitikai téren még a belső tiltakozást, a japán közvélemény ellenzését is gyakran vállalva hozza meg döntéseit. Weinberger amerikai hadügyminiszter a kongresszus elé terjesztett jelentésében épp a minap méltatta a miniszter- elnök lépéseit, aki — mint mondta —: „világosan felismerte Japán katonai felelősségét”. Szinte rímelt erre Nakaszone nyilatkozata, amelyben ismételten megerősítette: Tokió szükség esetén vállalja az ország partjaitól 1600 kilométerig terjedő térségben a tengeri és légi utak ellenőrzését, védelmét). Egy ilyen lépés nyilvánvalóan az USA tehermentesitését szolgálná, lehetővé téve az amerikai haderő átcsoportosítását a Közép- vagy a Közel-Keletre.

Abe Sintaro japán külügyminiszter eheti washingtoni tárgyalásain is a katonai ügyekben alakult ki inkább összhang. Nem véletlen, hogy közvetlen hazaérkezése után, pénteken máris óriási felháborodást váltott ki Japánban a Washingtonban elhangzott bejelentés, az amerikai robotrepülőgépek elhelyezéséről a szigetország térségében. Szintén a napokban kezdődtek magas szinten tárgyalások a japán haditechnológia átadásáról, amelyről a Nakaszone-kabinet a fegyverexport tilalmát kimondó törvények figyelmen kívül hagyásával döntött.

SZAPORODNAK TEHÁT a fegyverkezés, a japán —amerikai katonai együttműködés jelei, annak ellenére, hogy a decemberi általános választásokon elszenvedett visszaesés egyik oka megfigyelők szerint épp Nakaszone túlzott elkötelezettsége volt Washington felé. Ügy tűnik azonban, hogy a miniszterelnököt ez egyelőre nem zavarja ...

Szegő Gábor

Suba alatt előkészületek?

Az Egri Közúti Építő Vállalat

M C V E Z E T Ö I

munkakör betöltésére, Nógrád megyei munkahelyekre.

, PÁLYÁZATOT HIRDET

mérnöki, üzemmérnöki, technikusi végzettséggel rendelkezők pályázatát részletes szakmai önéletrajzzal

az alábbi címre várjuk:

3300 Eger, Lenin út 51. sz„ Pf. 89. Tel.r (36) 11-266.

• személyzeti és oktatási osztály.

Lakásmegoldás Balassagyarmaton

Interjú Mient Johan Faberrel

Hollandiában az egyházak — ezen belül a Holland Egyházközi Béketanács (IKV) — vezető szerepet töltenek be az atomfegyverek ellen folytatott harcban. Mient Johan Faber, az IKV főtitkára erről a harcról beszélt megbízott tudósítónknak, Magyar Péternek.

■= Már a második világháború előtt is az egyházak küzdöttek nálunk legtevékenyebben a nácizmus ellen, a békéért — mondotta. — Ezek akkor a protestáns egyházak voltak, de a katolikus egyház is csatlakozott most hozzájuk az atomfegyverek kérdésében! Már a mozgalmunk hatalmas tömegekre terjed ki: 1981-ben Amszterdamban 400 ezren, 1983 októberében Hágában 500 ezren vonultak fel hívásunkra. Csatlakoztak hozzánk a szakszervezetek, a baloldali pártok, más társadalmi szervezetek. Széles egységfrontot tudtunk kialakítani, ami már túllép az egyházak és a hívők keretein.

— Meg akarjuk akadályozni, hogy országunkban újabb atomeszközöket helyezzenek el, meg akarjuk akadályozni a 48 cirkálórakéta telepítését. Nemzetközileg pedig minden atomfegyver leszerelését akarjuk, a katonai tömbök feloszlatását, együttműködésre épülő biztonsági rendszert Európában, alternatívaként a tömbök jelenlegi politikájával szemben.

— Eddig sikerült megakadályoznunk. hogy a holland kormány döntsön a rakéták befogadásáról. Fő igyekezetünk most, hogy befolyásoljuk a kormányzatot kézben tartó és az egyházakhoz szintén közel álló Kereszténydemokrata Pártot. A párt vezetése belső okokból érdekelt abban, hogy ezt a kényes kérdést, az atomfegyverek kérdését addig húzza, halogassa, ameddig csak lehet.

— Konkrét veszély volt, hogy a NATO sürgetésére a kormány idén júniusban döntést hoz és a parlament elé terjeszti azt. Ez a veszély azonban mintha csökkenne jelenleg Lehet, hogy a kormány ismét elhalasztja a döntést, de addig is folytatja az előkészületeket a telepítésre a woensdrechti támaszponton.

— Szerintünk persze, ez a legveszélyesebb. Miért? — mert azt jelenti, hogy a demokratikus rendszer, amire' mindenki hivatkozik nálunk, képtelen dönteni egy alapvetően fontos, mindenki sorsát érintő kérdésben. Mi tehát ellenezzük, hogy halogassák a kérdést, és suba alatt folytassák az előkészületeket.

A kelet—nyugati feszültség éleződésével, a rakéták

telepítésének megkezdésével a telepítés kérdése nemzeti vitatéma lett, és nagyobb súllyal esik latba, mint korábban. A kereszténydemokraták elveszíthetik vezető helyzetüket a rakétakérdés miatt

Ami pedig a mi mozgalmunk esélyeit illeti: Hollandia kivételt képez Nyugat- Európában és a NATO-ban. Először is Hollandia 1979- ben elfogadta ugyan a kettős határozatot a NATO-ban. de azt nem, hogy maga is telepít. Másodszor: nálunk a parlament még egyetlen egyszer sem járult hozzá ahhoz, hogy a kormány igent mondjon a rakétákra. Hollandia az egyetlen ország Nyugat-Európában. ahol a parlament még nem hagvta jóvá a telepítést. Harmadszor: nálunk legfeljebb 1986- ban kerülne sorra a telepítés, több időnk van hát-Mindez együtt azt jelenti, hogy Hollandia különleges helyzetben van. Ráadásul a holland békemozgalom a legrégebbi és a legerősebb, a legnagyobb tömegeket mozgatja meg Európában. Nálunk már 1977- ben folyt kampány az atom. fegyverek ellen, amikor az NSZK-ban még senkit sem érdekelt a kérdés. Egyetlen más országban sem ilyen kiterjedt a társadalmi szervezetek támogatása. ilyen egységes a közhangulat.

— Világossá szeretném tenni: mi minden atomfegyvert ellenzünk. Azt akarjuk, hogy Hollandiába ne telepítsenek, másutt pedig, ahol már vannak, a Szovjetuniót is beleértve, szereljék le ezeket a fegyvereket. Ügy véljük, Hollandia tehetné meg az első, példaadó lépést ebben az irányban azzal, hogy elutasítja a telepítést, a többi európai kis ország pedig követhetné, Keleten és Nyugaton egyaránt. Ehhez persze, politikai akarat szükséges. Ha a politikai erők nem érdekeltek, nem akarják igazán az atomleszerelést, az sohasem fog bekövetkezni.

— Tisztában vagyunk vele. hogy az atomfegyverek szintjének csökkentése

csak úgy lehetséges, ha a meglevő globális egyensúlyt megőrizve csökkentenék mindkét oldalon. Sajnos. az irányzat éppen ellenkező. a fokozódó milita- rizálódás érvényesül mindenütt Európától Japánig. Mi ezt az egész folyamatot szeretnénk visszafordítani — azt, hogy a katonai-ipari komplexumok érdekei érvényesülnek a népek érdekeivel szemben. Kevesebb fegyvert akarunk a világban és több demokráciát Van éppen elég társadalmi problémánk itt Nyugaton munkanélküliség, a fejlődé világ bajai. Ezekre keilen« összpontosítani az erőforrásokat. Mint ahogy a szocialista országokban is ép pen elég gazdasági gond var jelenleg, és nem a fegyve rekre kellene költeni.