Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-26 / 48. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 26., vasárnap 3 Építőanyagellátás n Csak némi * javulás várható Beszélgetés dr. Huszár Sándorral, a TUZÉP Egyesülés vezérigazgatójával Richter Gedeon utódai Gyöngyösön Egy recept nyomában, azaz gyógyszertári pillanatkép Ezt a bizonyos receptet egy gyöngyösi körzeti orvos írta. A beteg felkereste vele a Richter Gyógyszertárat, ott átadta, s az, egy kis forgó szekrénykébe került. Egy pillanat, s a cédula máris a túloldalon van, ahol dr. Bartus Józseffel, a patika vezetőjével éppen kör­bejárjuk azokat a helyiségeket, amelyek kevéssé is­mertek, laikusok ide ritkán pillanthatnak be. Beszél­getőtársunk kiemeli a „papírost”, s játszi könnyedség­gel olvassa le a hozzá nem értök számára érthetetlen szavakat és jeleket, s mondja: ez egy szirup, amely 8 féle hatóanyagból áll, ezt itt keverjük majd ki. S még hozzáteszi: jellemző, hogy valamennyi filléres tétel, a legdrágább az üveg, amiért 3 forintot kérünk. A „cédula” következő ál­lomása az a tára, ahol ezt a készítményt összeállítják. Gyógyszerész kezéből kerül az asszisztensekhez a medi­cina, ahol elnyeri végleges formáját, vagy üvegbe töl­tik, vagy kúp lesz belőle, vagy kis golyócskákat for­máznak a szerekből — szük­séglet szerint. Valóságos „boszorkányság”, amit Gál Istvánná asszisztens csinál: szabad szemmel is megállapít­ja, hogy a porból mekkora adag kell. Gyakran ellenőr­zik, s bebizonyosul: hajszálra pontos. Benézünk a kis láborató­riumba, ahol nagy tételeken dolgoznak, olyan szereket készítenek elő, amelyek gya­korta kellenek. Néhány lé­péssel arrébb található az „analitikai sarok”: itt ellen­őrzik, hogy nem történt-e vala'milyen tévedés, nem cseréltek-e el bizonyos anyagokat. Nagy óvatosság­ra van itt szükség. Majd lá­tunk egy vegyi fülkét, ahol különleges körülmények kö­zött, például ködben, vagy füstben tudnak összeállítani adalékokat. De van itt aszeptikus egység is, hogy a megfelelő szakkifejezést használjuk, melyben teljes csíramentességet, tökéletes higiéniát biztosítanak. Ez­után a gondosan rendben- tartott raktár következik, ahonnét a gyári készítmé­nyekkel rendszeresen meg­töltik hátulról a polcokat. S máris ott vagyunk újra az officinában, ahol a gyógy­Dr. Bartus József: „Gyűjtjük szakterületünk emlékeit" (Fotó: Kőhidi Imre) szerész találkozik a beteg­gel. Ez a jéghegy csúcsa, a többi nem látható. Pedig a_ mögöttes összmunka nél­kül nem lenne folyamatos az ellátás. Mire sétánkat befejezzük, a mondott idő is letelt, a beteg megkapja kanalas orvosságát, amely reméljük, hamar helyrehoz­za. Az ismerkedés persze elég egyoldalú lett volna, ha nem beszélgetünk az itt dolgozók­kal. Harminchét munkatár­sa van a Richter Gyógy­szertárnak, közülük csak né­hányat szólaltathatunk meg. A belső nyilvántartással foglalkozott éppen dr. Bo- czán Jctnosné gyógyszerész, aki a vöröskereszt helyi Gál Istvánná adagolja a porokat képviselője. Így beszél az itt folyó munkáról: — Néha érdekes módon itt jobban megnyílnak az emberek, mint az orvosok­nál, sokukkal nagyon köz­vetlen a kapcsolatunk. En­nek több oka van, valószí­nűleg kevesebb bennük a feszültség. Előfordul az is, hogy elsősegélyt kérnek tő­lünk, lévén, hogy a város központjában van a gyógy­szertárunk. Föl kellett ké­szülni ilyesmire, a mentő­sök adták át tapasztalatai­kat. Ez is része a helyi egész­ségügyi intézmények közötti jó kapcsolatnak. Azért is fontos ez, mert részt ve­szünk a mátraházi hegyi­mentő szolgálat munkájá­ban. Nem csak* tanulunk, ta­nítunk is: iskolában, öre­gek napközi otthonában elő­adásokat tartunk. A tára mögött találkozik nap mint nap a betegekkel Taralik Jenöné gyógyszerész, öt a felmerülő gondokig! kérdeztük. — Gyakran előfordul, hogy két receptet is hoznak, két orvos aláírásával. Ez veszélyes jelenség, mert mellékhatásuk lehet a gyógyszereknek, az ellenőrizetlen együttszedés komoly következményekkel járhat. Felülbírálni nincs jogunk, de figyelmeztetjük a kiváltókat. Mi lesz példá­ul azzal a gépkocsivezetővel, aki így kétfajta nyugtatót is szed? Elgondolni is rossz... A másik vissza-visszatérő probléma, hogy akadnak hi­ánycikkek. Ha ilyeneket kérnek, mi iá' csak egyet kérhetünk: türelmet. A látottakról dr. Bartus Józseffel váltunk szót. Ami­kor megjegyezzük, hogy ösz- szeszokott, jó benyomást kelt a „csapat”, elmosolyo­dik. — Még mindig tizennyol­cán vagyunk itt az alapítók közül, akik több, mint egy évtizede együtt kezdtünk. Aki elment, nyugdíjba ke­rült, vagy családi okokból távozott. Szinte valameny­hyiülkikel tartjuk a kapcso latot. Nálunk is. akárcsak az üzemekben, van brigád- verseny mozgalom. A patika dolgozói valamennyien tag­jai a kisközösségnek, amely a vállalat kiválója címet viseli, s Richter Gedeon ne­vét. — Ez \az elnevezés már azt sugallja, hogy kötődnek a hagyományokhoz. Hiszen Richter Gedeon, a magyar gyógyszergyártás úttörője. Gyöngyösön kezdte pályá­ját. — Gyógyszertárunk jog­elődjében dolgozott, s szá­munkra valóban a folytonosságot jelenti nevének viselése. Kutatásokat végzünk, fel­tárjuk szakterületünk hely- történeti emlékeit, hogy ki­állításon tárjuk nyilvános­ság elé. Mi ezzel akarunk tisztelegni a közelgő jubi­leumok előtt, városunk és hazánk jeles napjai alkal­mából. — Azért az is kitűnt az eddigiekből, hogy lakóhe­lyük jelenéhez is erősen kö­tődnek. .. — Kiemelném az öregek segítését, a szociális otthon és a napközi otthon támoga­tását. illetve a fiatalok kö­zött végzett munkát: az is­kolákkal kötött szerződése­ket. Számos ponton kötő­dünk városunk mindennap­jaihoz, ehhez jó közösség kell. S, hogy valóban haté­kony a napi munkánk, s eredményesen végezzük el vállalásainkat, mindenkinek tudni kell, hol a helye. Végül átnézzük a brigád­naplókat, ahol újra és újra találkozunk az előbb meg­ismert munkatársakkal: szalonnasütés közben, ünnep­ségen, vagy szőlőszedés szü­netében, vidáman tréfálkoz­va ábrázolják a brigádot .a felvételek. Richter Gedeon utódait, akik Heves megye második legnagyobb forgal­mú patikájában állnak helyt, éjjelenként ügyeletet is tartva. Gábor László Kommunista műszak Közös tanácsi feladatok Igazgatási társulás Vámosgyörkön Az idei tervek szerint változatlanul sok családi báz épül majd az ország­ban, szám szerint 45 ezer készül el ebben az esz­tendőben. Az építőanyag iránti kereslet tehát sem­miképpen sem mérséklő­dik 1984-ben. A várható forgalomról, s az ezzel kapcsolatos gondokról dr. Huszár Sándorra], a nyolc vállalatot magában fog­laló TÜZEP Egyesülés vezérigazgatójával beszél­gettünk. — Mire számíthatnak az építők 1984-ben? Milyen lesz az ellátás? — Ebben az évben a ter­vek szerint három százalék­kal nő az építőanyagok ta­valyi 22 milliárdos forgal­ma. Az elmúlt évben a terv csak egy százalék emelke­dést ír elő, ám az évközi intézkedések hatására 8 szá­zalékkal bővült a forgalom. Ennek ellenére a falazó­anyagokat, főleg a téglát, valamint cserepet és vas­beton-gerendát sokszor hiá­ba kerestek az építők a te­lepeinken. Idén is csak azt adhtjuk el, amit az ipar megtermel. — Ha az említett anya­gok változatlanul a hiány­cikk-lista élén szerepelnek, sok család nem költözhet he az év végén se, új otthoná­ba. .. — A hiány mérséklésére különböző intézkedések szü­lettek. Az építőanyagipar 820 millió forintot, kap az energiatakarékos építőanya­gok és a hiánycikkek gyár­tásának a fejlesztésére. Jobb munkaszervezéssel, a már meglévő kapacitások fokozott kihasználásával növelni le­het a termelést. A behoza­talra változatlanul szűk kör­ben kaptunk lehetőséget, összességében azért elmond­hatom, hogy az idei kíná­lat valamivel jobb lesz a tavalyinál. Számos termék­ből elegendő készlet áll ren­delkezésünkre, tehát gyakor­latilag az egész évben kap­hatók lesznek a TÜZÉP- és Áfész-telepeken: ilyen a ce­ment, a mész- és mészhid- rát, az azbeszt-cement, vagy a pala, a csempe és a több­féle padólburkoló lap. Bár a vasbeton-gerendából nem si­került megfelelő mennyisé­get beszereznünk, az úgyner vezett panelfödémmel együtt­véve kielégíti majd a kész­let a vásárlók igényeit. Aj­tókból és ablakokból is töb- bet találnak majd a vevők a telepeinken. A bővülő, de a honi keresletet még így sem kielégítő termelést Ro­mániából, Csehszlovákiából és Jugoszláviából importált nyílászárókkal pótoljuk. — Lesz-e elég tégla, hul­lámpala és cserép? — A téglaellátással ismét gond lesz. Az időjárás sze­szélyétől függően a tavalyi mennyiség 98—101 százalékát kapják a telepek. A téglát még sok helyen a hagyomá­nyos módón, a szabad ég alatt szárítják, ha hűvös ta­vasz és nyár köszönt ránk, akkor az elmúlt évit sem éri el a termelés és az el­adás. A másik hiánycikk változatlanul a hullámpala lesz, évente 12 millió négy­zetmétert adunk el belőle, de még elkelne legalább 1 millió. A cserépellátást ta­lán az import javítja majd, évente 100 milliót forgalma­zunk, de még így is hiány­zik 30 millió darab. Talán az év közepén javul majd az ellátás a tartósan hiány­zó termékekből. A tavalyi forgalom-növekedésben pe­dig véleményünk szerint az áremelkedést megelőző vá­sárlások is szerepet játszot­tak. S bármilyen furcsa, ja­nuárban a forgalom elma­radt a tavalyi év hasonló időszakában regisztrálthoz képest. Tehát valószínűleg az áremelkedés is behatárolja majd a forgalom további növekedését. A magam ré­széről csak azt ajánlhatom az építőknek, hogy kösse­nek úgynevezett anyagbizto­sítási szerződést telepeinkkel, hiszen már a tervezés ide­jén felmérik, mikor, mire lesz szükség. A folyamatos beszerzést jelenleg csak az ilyen »szerződést kötő épí­tőknek garantáljuk. A lehe­tőség régi, de érdekes mó­don a forgalmunknak mind­össze 15 százalékát bonyo­lítjuk ilyen módon. — A TÜZÉP-telepeken jár­va számtalan esetben ma­gam is láttam, hogy az ér­tékes anyagokat a szabad ég alatt tárolják. Megázik a ce­ment, elvetemedik az ajtó és az ablak, az eladók és vevők nem kis kárára. Ezen miként próbálnak segíteni? — Mint minden, ez is „csak” pénz kérdése. 300 TÜZÉP-telep felújításának költségeit több száz millió forintban lehetne mérni. Ek­kora beruházásra nincs pén­ze a vállalatainknak, és ál­lami támogatásra sem szá­míthatunk. Tehát más mó­don próbálunk ezen a gon­don segíteni. Egyrészt sze­retnénk úgynevezett1 báziste­lepeket létrehozni. A mo­dern szállítógépekkel felsze­relt, nagyméretű raktárakhoz önálló iparvágányok vezet­nének; könnyebb lenne az áru szállítása és kirakodása, a vevők pedig közvetlenül a raktárakból vihetnék el a megvásárolt építőanyagokat. A bázistelepekhez pedig Fé­szek áruházak kapcsolódná­nak. Ennek a koncepciónak a jegyében hoztuk létre a már működő öt Fészek áru­házát, ahol az építéshez szükséges minden anyagot, alkatrészt és építési tanács­adást egy helyen találnak a vevők. Idén további hármat nyitunk meg Zalaegerszegen, Kecskeméten és Érden... — Gyakran tapasztalni, hogy az építőanyagok a szállítás során is megsérül­nek. .. — Igaz, de ez már az iparra tartozik. Ha rakla­pokra teszik a törékeny anyagokat, akkor a szállítás és tárolás során kevesebb rongálódik meg. A zsugor­fóliás, légmentes és vízhat­lan csomagolás pedig meg­óvja az építőanyagokat az időjárás viszontagságaitól. Mi sokszor kértük már a gyárakat, hogy raklapon és fóliába csomagolva szállít­sák az árut. Remélpük, a jö­vőben több építőanyag ér­kezik tőlük ily módon, mert érdekük lesz, hogy így tör­ténjék. L. M. Szomlbaton kommunista műszakot tartottak a Mát- ravidéki Fémművek siroki és füzesabonyi gyárában. Az idei első kommunista műszak bérét a Fémművek jóléti intézmények támoga­tására használja fel. Ezen a szombaton 1650-en dolgoztak, és a termelési érték 4,6 millió forint volf. Az elmúlt napokban egyéb­ként a hazai nagyvállalatok közül a Mátravidéki Fém­művek az elsők sorában ad­ta le évzáró mérlegét és eredményikimütatásai t a Pénzügyminisztérium Ellen­őrzési Főigazgatóságának. (Tudósítónktól) A járási hivatalok 1984 január 1-én történt meg­szűnésével a községi taná­csok hatásköre tovább nö­vekedett. yannak azonban olyan közigazgatási felada­tok, melyeket csak több község tud megfelelőien hasznosítaná. Nos ilyen fel­adatok végrehajtására ala­pított hat falu: Adács, At­kát, Karácsond, Nagyfüged, Visznek és Vámosgyörk együttműködési megállapo­dást, amelyet a tanácsok végrehajtó {bizottságai már jóváhagytak. A hat község igazgatási társulása a ta­nácstörvény alapján építési, falurendezési, településfej­lesztési, lakás- és kommu­nális, továbbá vízügyi fel­adatokkal öisiszefüggő hatás­köröket, a jövőben közösen gyakorolja. A társulás vámosgyörki székhellyel a helyi tanács szakigazgatási egységeként működik. A társközségek la­kóinak ügyeit az érintett tanácsok végrehajtó bizott­ságainak jóváhagyásával hetenként meghatározott napokon helyiben, hivatalos időiben intézik. Minden hét­főn egész . nap Adácson, minden páratlan héten ked­den egész nap Vémosgyör- kön, a páros héten kedden Nagyflügeden, szerdán Ka- nácsondon, páros héten csü­törtökön Altkáron, páratlan héten csötiirtököm Viszne- ken és minden héten pén­teken Vámosgyörkön. Sürgős ügyekben egyéb­ként a társuláshoz tartozó községek lakosságának ügyeit Vámosgyörkön is in­tézik. Az együttműködésben részt vevő* tanácsok célja, hogy a lakosság építéssel kapcsolatos ügyes-bajos dol­gait, amiít eddig a járási hi­vatalnál intézhettek, most helyben, utánjárás nélkül rendelhetik. Medve János Taralik Jenőné: „Gyakran jönnek dupla recepttel” Téglagondok (Fülöp György karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents