Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János fogadta Javier Pérez de Cuéllart Kádár János és Javier Pérez de Cuéllar (MTI Fotó: Soós Lajos felvétele — telefotó — KS) Itthon élni Távolba szakadt hazánk­fiairól hallom néhanapján, hogy külhonban — amint mondani szokás — meg­fogták az isten lábát. Ta­lálkoztak a szerencsével, ennyit meg annyit gyűj­töttek össze, s hagytak hát­ra örökül családtagjaiknak, rokonaiknak. Arról ritkábban szól a fáma, hogy a tisztes sum­mát miként sikerült egy­be kaparniuk, s mint tel­tek, múltak felettük az évek idegenben. Jobbára csak egynémely visszake­rült honfitársunk beszél ilyesmikről is, amikor el­kapja az őszinteség. S a visszaemlékezésekből bi­zony kiderül, hogy oda- kinn sem volt az élet ép­pen fenékig tejfel, koránt­sem fonták kolbászból a kerítést. Igen keményen meg kellett dolgozni a pénzért, sok keserűségben, kudarcban is részük volt munkájuk közben. A meg­élhetés farkastörvényei kí­méletlenül sújtották a leg­ügyesebbeket, legiparkodób- bakat is. Kiváltképpen pe­dig az a bántó, hogy az őshonosok nehezen, vagy nem is fogadták be őket köreikbe. Lépten-nyomon éreztették velük, hogy a be­vándorlók, hivatalos ál­lampolgárságuk ellenére is valójában csak amolyan ha­zátlan jöttmentek. Talán nincs nagyobb bá­nat, mint amikor az em­ber elveszti lába alól a ta­lajt, nem, vagy alig érzi hovatartozását, idegen azon a helyen, amit otthonának vélt. Mert ilyenkor sem a táj, sem a még annyi pénz nem tudja boldogíta­ni, szerencséjét is szeren­csétlenségnek tartja. Ha bevallja, ha nem: igazi öröme csak itthon tér visz- sza megint, ahol egyszeri­ben rátalál arra a közös­ségre, amely valóban az övé. Amely rövidebb és hosszabb távoliét esetén is ugyanazzal a melegséggel fogadja, biztonsággal veszi körül élete végéig. Nem tudom, ki, hogy van vele, de jómagam szá­mára is mindig a hazaté­rés okozza a nagyobb bol­dogságot — pedig, megval­lom, igen szeretek utazni, világot járni, látni. A visz- szaérkezés gondolata szin­te az indulástól foglalkoz­tat, s amint itthon vagyok újra, valami kimondhatat­lan megnyugvás tölt el. S akkor is, ha az újabb feladatok egész sora fogad, gondok özöne zúdul rám, terhek fárasztó súlya ne­hezedik a vállaimra. Szí­vesen vállalom nehezebb sorsomat is, s zokszó nél­kül munkálkodom a töb­biekkel, akik segítségével minden rosszon túlteszem magam, minden rosszat el­feledek. Akikkel közösek hétköznapjaim és ünnepe­im, bánataim és örömeim. Akikkel egyetlen nagy csa­lád vagyok. Vigaszt nyújt és erőt ad ez az itthoni közösség ne­kem, neked és neki is. Mindannyiunknak a föld e kis darabkáján, ami igen­is a legtöbbet jelentheti, jelenti: a hazát. Valódi otthonunkat. Amit — csá­bítson százféle igézet, va­rázslat — nem lehet, nem szabad sohasem feledni. Gyóni Gyula Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta Javier Pérez de CuéUárt, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkárát, aki Évtizedek gondja a Fü­zesabonyt kettészelő nyolc vasúti sínpár a MÁV-pálya- udvaron. — Panaszolják is a hely­béliek, interveniált az ügy­ben többször Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság ko­rábbi első titkára, és ki tud­ja még, hány vezetőnk — mondja Csányi Ferenc állo­másfőnök. — A keserűség két okra vezethető vissza leginkább, öregebbek, kis­mamák a keskeny felüljárón csak küzdelmesen közleked­hetnek ide-oda, aztán pedig egymást érik a balesetek! Mert igen sokan meggondo­latlanul inkább a „sínme­zőn” kelnek át, mintsem a kényelmetlen felüljárót vá­lasszák. Nemrég egy bese­nyőtelki asszony szemtől- szembe ment neki a moz­donynak. Ott is maradt. .. ★ 1983 decemberének dere­kán gépekkel, munkásembe­rekkel népesült be a vasút­állomás, tegnap pedig már mindinkább elénk rajzolód­tak az annyi ideje kívánt­követelt aluljáró körvonalai. — Két különleges brigád­dal érkeztünk a MÁV Mis­kolci Építési Főnökségétől, és velünk tartott egy nagy teljesítményű lengyel kotró­gép, egy tolólapos MTZ, meg vagy három teherko­csi — mondja Gulyás La­jos, a felelős kivitelező. — Kezdtük a kitűzéssel, foly­tattuk a cölöpözéssel, majd indult a legnehezebbje, a földmélybe hatolás. Jelenleg, ahogy látja is, a jó száz méteres auljáró harmadánál tartunk. Eleddig háromezer köbméter földet mozgattunk meg, és a sínkoronától szá­mítva nyolc méter mélység­ben vagyunk a sínek alutt.l Ez év szeptemberére a ne-, gyedik vágányig készül el Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására hivata­los látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet időszerű kérdései­ről, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a világbéke a hét méter széles aluljáró. Jövő augusztusban érünk vele a hetedik vágányig, a lépcsős le-feljárók építésé­vel együtt. Majd a telepi, tehát a túlsó oldalról foly­tatjuk a négy méterre kes­kenyülő „alagút” munkála­tait,, és a rendszert, amely­re a tárca negyven millió forintot irányzott elő, 1986- ban remélhetőleg átadhat­juk rendeltetésének. ★ Télben, fagyban igen ne­héz tartani a tempót. Ennyi földet megmozgatni, majd betonozni, és közben azzal is törődni, hogy a .,fővágat” Tegnapi pillanatképünk: a Káli brigád már betone záshoz kész ti (Fotó: Szabó Sándor) megőrzésében betöltött sze­repéről. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter és Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak pénteken, parlamenti dolgo­zószobájában fogadta az ENSZ főtitkárát. A találko­zón részt vett Várkonyi Pé­ter és Rácz Pál. Javier Pérez de Cuéllar a délelőtti órákban ellátoga­tott a Magyar ENSZ Társa­sághoz is. A vendéget — akinek kíséretében volt Rácz Pál — Simái Mihály, a társaság elnöke tájékoz­tatta a világszervezet ma­gyar tagozatának munkájá­ról, feladatairól. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő­titkára válaszában elisme­réssel szólt a Magyar ENSZ Társaság tevékenységéről. A kellemes hangulatú programon jelen volt Pozs- gáy Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára és Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács elnöke. mellett — előre gyártott négyszögelemek földbe sül­lyesztésével — kiépüljön egy másfél méter keresztmetsze­tű vasbeton közműalagút. Ebben majd az ivóvíz főnyo­mócsöve, a posta kábelei, a vasút és az ÉMÁSZ erősára­mú vezetékei futnak, de ké­sőbb itt mehet át a nagy­község két településrészét összekötő gázcső is. — Pillanatnyilag a leg­több gondot mégsem a föld­del birkózás, az építés, ha­nem a talajvíz, okozza — halljuk Káli János és Ko­vács Dániel brigádvezetők megjegyzését. — És ha nem csináljuk ezt az öt kutat, amelyekből a szivattyúk éj­jel-nappal továbbítják a vi­zet a községi csatornaháló­zatba, akkor derékig állhat­nánk a latyakban. Egyetlen vágyunk tehát, hogy mielőbb kitavaszodjon, majd a szige­teléssel, betonozással meg­szűnjön ez a gondunk. ★ Hallottuk később Gulyás Lajostól, hogy nemcsak a közműalagút jelent a „hidá­szoknak” járulékos többlet- munkát. Foglalkoztatja őket a vágányok közötti „szivár­gó rendszer” korszerű meg­oldása is, bár ebből inkább a nagyközségi tanács költség- vetési üzemének a munká­sai veszik ki részüket. De jó egyetértésben kell dolgoz­niuk, és magy-nagy figye­lemmel, mert e szivárgók biztosítják, hogy a külszíni csapadék alá ne mossa a pályatesteket, a két-két vá­gány közé kerülő magas pe­ronokat és elválasztó kerí­téseket, amelyek már az utazás, a két településrész közötti közlekedés teljes biztonságát eredményezik. Moldvay Győző Kotrógép a sínek alatt Jól halad a füzesabonyi aluljáró építése Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület a Minisztertanács előterjesz­tése alapján módosította a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. és újólag szabályozta a felsőoktatási intézmények vezetőinek megbízási rendjét. A jövő­ben az egyetemek, egyete­mi jellegű főiskolák rekto­rainak, a főiskolák és fel­sőfokú intézetek főigazatói- nak, igazgatóinak, valamint helyettesének megbízatása három éven túl öt évre' tis ki terjedhet. A megbízás egy — kivételesen két — alkalommal meghosszalbít­ható. Az intézményvezetők, valamint az oktatási-szer­vezeti egységvezetők meg­bízásához a Magyar Tudo­mányos Akadémia, illetve a képzésben érdekelt minisz­tériumok véleményét is ki kell kérni. Az új szabályo­zással lehetővé válik, hogy a vezetők kiválasztásában egyszerire érvényesüljön a felsőoktatási intézmények kezdeményezése, valamint a tudományos és szakmai kö­vetelmény kedvező hatása. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban bírák felmentté- séről. visszahívásáról és vá­lasztásáról határozott és kegyelmi ügyben döntött. (MTI) Izületi bóntalmak ellen — Gyógyivóvízként Salvus — Vonzáskörzete az egész ország Üdülés télen A bükkszék! bányászüdülő Odakint nagy pelyhekben hull a hó. Hamisíjtatian tél van. A benlti kellemes me­leg és a fürdőző emberek látványa azonban gyorsan feledteti ezt. A büifckszéki bányászüdülőben télen sem áll meg az élet. Legalábbis nem hosszú időre. Mint Végh József, az üdülő vezetője elmondta, évente egyszier, egy hónap­ra szakítják meg működé­süket. Ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az épü­letet és berendezéseit „tető- től-talpig” átvizsgálják, fel­újítsák. Kevés az olyan anyag, amely az uszoda sós gőzének ellent tudna állni. Az alig egy évé elhelyezett függönycsipeszeket vastag rozsda lepi. A fémtárgyakat itt speciális anyagból kell készíteni. A sós víz és gőz azonban gyógyít. Főleg izületi bán- talmakxa, reumatikus jelle­gű fájdalmak enyhítésére jó. A literenként mintegy 25 gramm oldott, úgyneve­zett alkáli-hidrogén-karbo- ná tokát tartalmazó víz gyógyivóvízként is kiváló hatású. A Salvus az üdülő- területen falifcutakfbol csor­dogál. Mint megtudtuk, az üdü­lő vonzása szinte az egész országra kiterjed. Zalaeger­szegtől Debrecenig sok bá­nyász keres itt üdülést, gyó­gyulásit. A 110 személyes üdülőben télen is telt ház van. A bükkszék! üdülő most egy hónapra bezár, hogy majd megújulva állhasson a felfrissülést, pihenést, gyógyulást kereső bányásza­ink rendelkezésére. Sokan esküsznek erre a vízre — téli fürdőzők a medencében Víz alatti sugármasszázs — végzi: Józsa Aladárné (Fotó: Perl Márton) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 47. szám ÁRA: 1984. február 25., szombat 1,80 FORINT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents