Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1984. február 25., szombat Ünnepélyes zászlólevonás Pénteken a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyeket a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta megalakulásának 66. évfordulója alkalmából vontak fel. (MTI) GENF Az ENSZ leszerelési értekezletén folytatódik a vegyi fegyverek betiltását kimondó leendő nemzetközi egyezményhez a hét elején előterjesztett szovjet kiegészítő javaslatok vitája. Eivinn Beng norvég külügyi államtitkár pozitívan értékelte mind az ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó szovjet nyilatkozatot, mind pedig a VSZ 'tagállamok legutóbbi javaslatát a NATO államoknak, hogy Európát megmentsék a vegyi fegyverektől. COMISO Kétórás gyakorlatot tartott csütörtökön az olaszországi Comisaban az odate- lepítendő robot repülőgépek indítóállásaival és szállító- járiműveivel a támaszpont NATO-Sizemélyzete. Az olasz csendőrség lezárta a támaszponthoz vezető utakat. Hivatalos helyen nem voltak hajlandók részleteke1 közölni a gyakorlatról. ASUNCION Paraguay fővárosában csütörtökön megújították a Josef Mengele náci háborús bűnös ellen huszonkét évvel ezelőtt kiadott letartóz- tatási parancsot. A „halál angyalként” hírhedtté vált Mengele a második világháború alatt többezer zsidót küldött a halálba az auschwitzi náci koncentrációs táborban, ahol „orvosi” kísérleteket folytatott a foglyokon. MOSZKVA A három szovjet űrhajós, Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov pénteken megkezdte a Szal- jut—7—Szojuz T—10 orbitá- lis rendszerrel csütörtökön összekapcsolódott Progressz—19 automatikus teherszállító űrhajó kirakodását. Kohl — Craxi- találkozó Az olasz vámőrök munkalassító sztrájkja nyomta rá bélyegét a nyugatnémet és az olasz kormányfő pénteki megbeszéléseire. Mint/ bonni sajtóértekezletükből kitűnt, Kohl kancellár egyik legfontosabb kívánsága az volt, hogy biztosítékot kapjon Bettino Craxitól a már termelési zavarokat is okozó válság mielőbbi megoldására. A két kormányfő megbeszéléseinek másik fő témája a márciusi EGK-csúcstalál- kozó előkészítése volt. Spiljak a rakétatelepítésről Derűlátó vagyok, s hiszek a vilégbéke megőrzésének lehetőségében, pontosabban megfogalmazva a világháború meggátolásának lehetőségében, a békéért azonban küzdeni kell — jelentette ki Mika Spiljak. A jugoszláv államelnökség elnöke a hadsereg Vojno Delo című folyóiratának nyilatkozott, s az interjút ismertették a központi jugoszláv lapok is. Spiljak figyelmeztetett egy nukleáris háború végzetes következményeire és bírálóan szólt a „korlátozott atomháború” tételéről. Mint kifejtette, ez az elmélet meglehetősen gyenge lábakon áll, főleg Európára vonatkozóan. A jugoszláv államelnök rámutatott, hogy az újabb rakéták európai telepítése tovább mélyítette a bizalmatlanságot és nagy feszültséget idézett elő a földrészen. Mint mndotta, Jugoszlávia számára sem lehet közömbös, hogy körülötte ilyen veszélyes fegyvereket telepítenek, s ezzel összefüggésben állást foglalt a Balkánfélsziget atomfegyver-mentesítése mellett. A fegyverkezési hajsza kedvezőtlen következményei csak azzal gátolhatok meg. ha felszámolják a jelenség politikai okait, ha komolyan hozzálátnak a hadászati fegyverek és a közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról szóló tárgyalásokhoz, majd az általános leszereléshez. Spiljak hangoztatta, hogy Jugoszlávia külpolitikai tevékenységének a kerete változatlan: az el nem kötelezettség mozgalma és politikája, az egyenrangú, gyümölcsöző együttműködés fejlesztése a világ valameny- nyi államával, haladó mozgalmával, főleg a jó viszony építése az összes szomszédos országgal. A BT elnapolta a vitát r Újabb tűzszünet Libanonban Egy szaúdi közvetítő közlése szerint pénteken délelőtt újabb tűzszünetet hirdettek ki Libanonban. Csütörtökön éjszaka Damasz- kuszban tartott sajtóértekezletén Bandar Ben Abdel Aziz szaudi diplomata azután közölte ezt, hogy hét órán át tárgyalt Abdel Halim Haddam szíriai külügyminiszterrel. Újságírók kérdésére válaszolva a diplomata — aki Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete — kifejtette, hogy a tárgyalásokon csak magáról a tűzszünetről született megegyezés. További részletekről nem nyilatkozott. A UPI amerikai hír- ügynökség értesülése szerint a tűzszünet pénteken helyi idő szerint tizenegy órakor lépett életbe. A libanoni televízió jelentése szerint csütörtökön este kiújultak a harcok Bejrút déli kerületeiben, ösz- szecsapásokról érkeztek jelentések a várost kettéválasztó „zöld vonal” körzetéből és Szűk el Garb térségéből is. Az Egyesült Államok „még mindig bízik a libanoni (kormány-) hadseregben”, a baloldali erőktől elszenvedett veszteségek ellenére — jelentette ki Michael Burch, a Pentagon szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén. Franciaország bizonyos mértékig módosította a Biztonsági Tanács elé terjesztett javaslatát, amely azt célozza, hogy Bejrútban a nyugati négyhatalmi erők helyét ENSZ-csapatok vegyék át. A Biztonsági Tanács csütörtöki ülésén Rasik Fakuri, Libanon ENSZ-képviselője elvben pozitívnak és elfogadhatónak nevezte a módosított francia javaslatot, de egyúttal fenntartásait is hangoztatta. A libanoni diplomata szerint a francia javaslat új változatában is „részleges és korlátozott”. A módosított határozat-tervezet, amely a hírügynökségek véleménye szerint a testület tagjai közötti konzultációk eddigi eredményeit tükrözi, azt irányozta el, hogy az ENSZ- csapatok akkor foglalnák el bejrúti állásaikat, amikor a nyugati négyhatalmi erők utolsó alakulatai is elhagyták Libanon „szuverén szárazföldi területeit és vizeit”. Az eredeti szövegben csak „szárazföldi terület” szerepelt. A Biztonsági Tanács végül is elnapolta a vitát anélkül, hogy kitűzték volna egy újabb ülés időpontját. Ki kell használni a Stockholm nyújtotta lehetőségeket —( Külpolitikai kommentárunk ) A 372. áldozat TIZENÖT ÉV ALATT 371 ÁLDOZAT. Baszkföld újkori, véres krónikájának sumimázata ez. Az ETA (Baszkföld és szabadság) nevű terrorszervezet működésének mérlege. S a legújabb, a legfrissebb merénylet alig 72 órával előzte meg a tartományi választásokat. Ezúttal a festői San Sebastianlhan a nyílt utcán két álarcos adott le nyolc lövést Enrique Casa, 40 éves szenátorra. Állítólag most nem az ETA áll a véres merénylet hátterében. Egy eddig soha nem jelentkezett csoport, a „bosszú” emberei oltották ki a spanyol szocialista munkáspárt szenátorának az életét. Jóllehet, az ETA elhatárolta magát az újabb politikai provokációtól, nehéz élhinni, hogy a gyilkossághoz semmi köze sincs. Tény, hogy Baszkföldön a terror mély gyökereket eresztett. A kétségkívül sok megaláztatást elviselt ibaszk nép, a polgáriháború éveiben nyíltan föllépett Franco ellen, s a köztársaságiak mellett harcolt. Harmincezer katonájuk vitézül küzdött, ám a túlerő, a nemzetközi szélsőjobboldal, a fasizmus legyűrte a köztársaság híveit. Franco diktatúrája kegyetlen bosszút állt. Baszkföldön betiltották az ősi nyelv használatát, s valóságos gyarmati uralmat vezettek be. Az ETA az ötvenes évek végén bontott zászlót. Ifjak álltak a szervezet élére, radikális programmal, szeparatista célokért. Utóbb egy frakciójuk meghirdette a fegyveres harcot Francoék, az elnyomó diktatúra ellen. Akkor történelmileg elvitathatatlan érdemeket szereztek. Csakhogy időközben Spanyolországban gyökeres változás ment végbe. Franco halála után helyreállították a demokráciát, Baszkföld is önkormányzatot kapott. Ám az ETA folytatta a fegyveres harcot: katonatisztek, csendőrök, politikusok kerültek az újabb áldozatok listájára. ALIG HÁROM NAPPAL a tartományi önkormányzati választások előtt dördülték el a szocialista szenátor életét kioltó pisztolyok. Bizonyos, hogy az újialbb terrortámadás alaposan megfélemlítette a lakosságot, amely a négy éwél ezelőtt rendezett helyi választásokon távolmaradásával tüntetett: a jogosultaknak alig hatvan százaléka járult az urnákhoz. A helyzet- elemzők szerint a baszkok több mint 40 százaléka elutasítja az erőszakot, csupán nyolc százalékuk helyesli az ETA akcióit. Ebben a hallatlanul feszült légkörben azonban — számtalan példa igazolja — köny- nyen elsülnek a fegyverek. S az sem kizárt, hogy az ETA újább frakciójával állnak szemben a bűnüldöző szervek, a szélsőségesebbnél is szélsőségesebb „bosz- szú”-val, amely a központi kormányzat és Baszkföld békés együttműködésének kibontakozását akadályozza. BÁRMIKÉNT IS ALAKUL BASZKFÖLD SORSA, az erőszak rossz tanácsadó, s ezt minden józan embernek ibe kell látnia. A polgári demokrácia megerősödését, s ezen belül a tartomány önkormányzatának kiteljesedését gyilkosságokkal terhelni — felelőtlen és elhibázott taktika. Azt pedig aligha lehet épkézláb, megfontolandó elképzelésnek feltüntetni, hogy a Pi- reneusok déli lábánál fekvő tartomány önálló államként megállná a helyét földrészünkön. Márpedig az ETA — állítólag — ezért küzd. Egy jobb sorsra érdemes nép nevében, elhibázott célokért, megengedhetetlen eszközökkel. Gyapay Dénes Iráni sikerek iraki—cáfolat Interjú Gro Harlem Brundtland asszonnyal Norvégiában a munkáspárt, miként Nyugat-Európa szerte a szociáldemokrata pártok, egyöntetűen szembehelyezkedett az amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepítésével. Ezen túlmenően az északi ország — ma ellenzékben levő — legnagyobb pártja részt vett az egész európai politikai közvéleményt megmozgató új nukleáris fegyverkorlátozási javaslat kidolgozásában. Erről és az európai helyzet más kérdéseiről nyilatkozott Oslóban Gro Harlem Brundtland asszony, a norvég ellenzék vezére felkért tudósítónknak, László Balázsnak. „Mi azt kívántuk, hogy olyan eredmény szülessék a (genfi) tárgyalásokon, amely csökkentené a szovjet fegyverzetet, ahelyett hogy növelné a nyugatit” —r mondotta Brundtland asszony pártja álláspontjáról, majd endőiről így beszélt: „Először is maximálisan ki kell aknázni a stockholmi értekezlet nyújtotta lehetőségeket. A kétoldalú kapcsolatok is hasznosak Kelet és Nyugat között. A holtpontról való kimozdulást elősegíteni minden országnak kötelessége, beleértve a kicsiket is. A befolyások áramába a kis országoknak is be kell vinniük hozzájárulásukat. Emellett viszont továbbra is igaz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös felelősséget visel más országok, Kelet- és Nyugat-Európa és az egész világ biztonságáért. Ezért kötelességük, hogy megtalálják egymással a hangot a párbeszédhez és folytassák a tárgyalási folyamatokat”. A közép-európai és az északi atomfegyvermentes övezet javaslatáról a norvég a megváltozott helyzet te- ellenzéki vezér a következőket mondotta: „Tagja voltam a Palme- bizottságnak, amely az európai atomfegyvermentes övezetet javasolta. Ezt feltétlenül olyan gondolatnak tartom, amivel érdemes aktívan tovább foglalkozni. Ez ugyanis bizalamerősítő és távlatilag leszerelési intézkedés is lenne. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy csökkentsük az európai választóvonal két oldalán fel- halmazott fegyverzet meny- nyiségét. Ami az északi atomfegyvermentes övezetet illeti, ez szerepel a Norvég Munkáspárt programjában Mi azonban ezt a két szövetség közti tárgyalások és megállapodások részeként szeretnénk kibontakoztatni, amelyek célja lenne az atomfegyverzetek megritkítása és atomfegyvermentes övezetek létrehozása a két szövetség közti megállapodások rendszerével. Továbbra is figyelemmel kísérjük ezt a gondolatot és igyekszünk előmozdítani megvalósítását a NATO-n belül. Az északi országoknak is alaposan meg kell vitatniuk, hogyan illeszthető ez a kelet-nyugati párbeszéd rendszerébe. Brundtland asszony nem foglalt állást a stockholmi értekezleten kibontakozott eltérő koncepciók, az európai bizalomerősítő intézkedések átfogó politikai és szűkén értelmezett katonai, technikai felfogása ügyében, lényegében a kettő valamilyen szintézisét szeretné látni. „Úgy vélem, mindkét álláspontot komolyan meg kell vizsgálni és a kettő valamilyen összekapcsolására kell törekedni. De nem vigasztal majd. ha leszerelési intézkedések helyett csak szavakban állapodunk meg.” Az iraki—iráni fronton zajló harci cselekményekről kiadott legfrissebb hadijelentésekben az iráni fél újabb harci sikerekről, egyebek között a Bagdad és Bászra közötti, hadászati fontosságú főútvonal mentén fekvő két város elfoglalásáról számolt be, Irak viszont az iráni támadások visszaveréséről és az ellenfélnek okozott nagy arányú veszteségekről adott hirt. A) teheráni rádió közlése szerint csütörtökön éjszaka Irakból föld-föld rakétákkal lőtték két, Irán belsejében fekvő várost: Horramabadot és Burudzserdet. Iraki részről eddig nem adtak tájékoztatást a Teherán által közölt támadásról. Az ÍRNA egyidejűleg újabb iráni sikerről számolt be: jelentése szerint iráni csapatok Dél-Irakban elfoglalták a kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű Madzs- nun-szigeteket, ahol bőséges olajlelőhelyek vannak. Teherán arról is hírt adott, hogy az iráni erők ellenőrzésük alá vontak két, a Bagdadot a déli kikötővárossal, Bász- rával öszekötő útvonal mentén fekvő várost. Iraki részről cáfolták az elmúlt huszonnégy óra alatt Bászra térségében elért iráni katonai sikerekről kiadott teheráni közleményt. A legfrissebb iraki hadijelentés szerint a térségben végrehajtott iráni támadást visz- szaverték. Michael Burch, a Pentagon szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy az Arab- (Perzsa)-öböl térségében harminc amerikai hadihajó tartózkodik, köztük a Midway repülőgép-anyhajó. A szóvivő szerint a jelentős amerikai flottaösszevonással azt kívánják demonstrálni, hogy az Egyesült Államok képes megtenni a szükséges lépéseket a Hormuzi-szoros szabad hajózásának biztosítására.