Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 23., csütörtök >• Baiinkán Újabb szénvagyon „Otthon sem lehet zárt kapu!" ­A tanács — helyben Leleszi gondolatok az új közigazgatásról A Fejér megyei Balinkán üzembe helyezték a peremi légaknát, amely jelentősen javította a bánya levegőel­látását, rövidítette a föld alatti közlekedési útvonala­kat, s lehetőséget teremtett a termelés növelésére. Ta­valy 560 ezer tonna szenet bányásztak itt, a következő tervidőszaktól pedig már évi 600 ezer tonna szenet hoz­nak felszínre Balinkán. Az Az elmúlt másfél-két év­ben gombamód szaporodnak hazánkban az elektronikus játékauitomaták. Működésü­ket számos nemkívánatos jelenség kíséri, ezért az Ál­lami Ifjúsági Bizottság szük­ségesnek tartotta, hogy ál­lást foglaljon a játékauto­matákról. Szerdán, a bizott­ság székházában rendezett sajtótájékoztatón Lóska Szí tárd, az Állami Ifjúsági Bi­zottság titkárhelyettese el­mondta: a KISZ KB 1980- ban foglalkozott az ifjúság szórakozásának kérdéseivel, s a testület indokoltnak tar­totta, hogy a szabad idő haszr nos eltöltésének egyik for­májaként váljanak szélesebb körben elérhetővé a fiata­lok között a népszerű elekt­ronikus játékok. Hasonló véleményt képviselt egy év­vel később az Állami Ifjú­sági Bizottság, azonban mindkét testület már akkor hangoztatta, hogy olyan já­tékgépekre van szükség, amelyek fejlesztik a fiatalok képességeit, készségeit. Az azóta eltelt időszak­ban sokfajta játékautomata került az országba, s a ma már magánvállalkozók által is üzemeltetett játékklubok­ba. Egy részük, az úgyneve­zett nyerőautomaták kimon­dottan károsak a gyerme­kek, a fiatalok személyisé­gének fejlődésére. A játé­kok másik csoportja a szó­rakoztatást szolgálja, neve­lési szempontból „hatásta­lan”, míg a harmadik kate­góriába tartoznak azok a berendezések, amelyek ugyan pénzzel működnek, de fej­lesztik kézügyességet, a ref- lexeket, a kreativitást. Az elmúlt hónapokban az Állami Ifjúsági Bizottság­hoz is sok jelzés érkezett, eredmény eléréséhez az is hozzájárul, hogy a vállalat­nál a komplex gépesítésű széntermelés az 1980. évi 38 százalékról 58 százalékra nőtt és 1985-re eléri a 80 százalékot. Balinkán és a szomszédos területeken, fő­leg Bakonysárkány irányába folytatódik a kutatómunka, ami újabb jelentős szénva­gyon feltárását és a terme­lés jelentős növelését ígéri. hogy az elsősorban nyerő­automatákat üzemeltető já­téktermek rossz hatásúak a környéken élő. tanuló fia­talokra. A bizottság munka­társai tájékozódtak, s maguk is megismerkedtek jónéhány játékterem körülményeivel. Azt tapasztalták, hogy a he­lyiségek kulturáltsága né­hány kivételtől eltekintve nem megfelelő, s a fiatalok egy része szinte minden szabad idejét a „félkarú rablók” mellett tölti. Mindezek alapján az Ál­lami Ifjúsági Bizottság kez­deményezi. — jelentették be —, hogy „pénznyelő gé­peket” csak ott, olyan szó­rakozóhelyeken szerelhesse­nek fel, ahol fiatalkorúak eleve nem tartózkodhatnak. Ugyancsak javasolta az ÁIB; amíg a káros hatású játékok nem tűnnek el a már mű­ködő klubokból, úgy szabá­lyozzák e klubok nyitva tar­tását. a gépek üzemeltetésé­nek idejét, hogy a gyerme­kek ne használhassák eze­ket a berendezéseket. A sajtótájékoztatón hang­súlyozták. hogy továbbra is szükség van a hasznos elektronikus játékokra, ezért az ÁIB kísérletképpen maga is vásárolt ilyen automatá­kat, s azokat az Ezermester Vállalat kikölcsönzi majd. Ugyanakkor az ÁIB állás- foglalása az: ezek a gépek ne önálló játéktermekbe, ha­nem ifjúsági házakba, mű­velődési, úttörőházakba. if­júsági táborokba kerüljenek, ahol megoldható a gyerme­kek felügyelete, kulturált a környezet, s a nyitva tartási idő szabályozása annak is gátat vethet, hogy a tanu­lók a játékautomaták „csá­bítása” miatt kerüljék az iskolát. — Ó, kérem, hat hét még igazán kevés az üdvösség­hez! Jó pár hónap kell hoz­zá, hogy belejöjjünk a gya­korlatba. Ezekkel a sóhajnak is be­illő, de mértéktartó szavak­kal kezdi beszélgetésünket négy észak-hevesi község „gazdája”, Sípos Károly Tarnalelesz, Bükkszenterzsé- bet, Szentdomonkos és Fe- démes közös tanácsának el­nökét azonban különöskép­pen noszogatni sem kell nem hallgatja el sem elkép­zeléseiket, sem aggodalmu­kat, amikor arról faggatom, vajon hogyan érzik magu­kat az év eleje óta rájuk szakadt önállóságban. — Nagyon is igaz a mon­dás: minden kezdet nehéz! — ráncolja a homlokát. — Mert annak például örülünk, hogy ezentúl mi látjuk el az elsőfokú- építésügyi hatósági teendőket is. Annál is in­kább, mivel egyre többen kívánnak községeinkben lete­lepedni. Tavaly negyven ház­helyet alakítottunk ki. De a megnövekedett építési kedv okoz fejtörést is a számunk­ra! Ugyanis: bár kaptunk státuszt szakképzett előadó foglalkoztatására, ám egye­lőre bért nem tudunk neki fizetni. Ezért Pétervásáráról jár most hozzánk szakem­ber, és végzi el tisztelet­díjért ezt a munkát. Bízunk benne, áprilistól megoldódik ez a gondunk! (Az ellentmondás okát se hallgassuk el: ezek a forin­tok is most még abban a kalapban kucorognak, amely­ből a közigazgatás átszerve­zésével érintettek keresetét biztosítják...) — További lépésként lét­rehoztuk a GAMESZ-t, az alsófokú oktatási és a köz- művelődési intézmények gaz­dasági, műszaki éllátó és Vizsgálatokra alapozva A múlt évi nagy száraz­ság miatt az elvetett őszi búzák meglehetősen csapa­dékhiányos körülmények között teleltek eddig. Ez ki­fejezetten arra irányítja a figyelmet, hogy a közelgő tavaszi fej trágyázások során, az adagok meghatározásá­ban nagyob szerep jut a nö­vények tápelem-ellátottsá- gának. Ennek érdekében Gyöngyösön, az Állami Gaz­szolgáltató szervezetét — kapcsolódik be a társalgás­ba Kovács Gyuláné pénzügyi csoportvezető. — Sajnos, azonban ezzel is van prob­lémánk. Igazán eredményes működéséhez újabb helyiség­re lenne szükség, amit az idei tervek megvalósulásától remélünk. így jelenleg két dolgozója csak az adminiszt­rációs tevékenységre szorít­kozhat. — Ami a járások meg­szűnése utáni helyzetet — veszi vissza a szót a tanács elnöke —, egyes kérdések már megnyugtatóan tisztá­zódtak. A személyzeti mun­kában a megyei, szakigazga­tási vonalon pedig az egri városi irányító szervhez tar­tozunk. Nyilvánvaló, a leg­fontosabb először a szemé­lyes és szakmai kapcsola­tok kialakítása. Reméljük, legalább olyan lesz az együtt­működésünk velük, mint amilyen a járási hivatallal volt! Ahol ugyanis bármikor fogadtak bennünket, és se­gítettek nekünk, ha kértük. Gondolom, ez lesz az alap­ja annak is, hogy ismerete­daságok Borsod—Heves me­gyei Szakszolgálati Állomá­sán korszerű műszerek se­gítségével közvetlenül a nö­vényekben kimutatható táp- elemtartalom alapján állít­ják össze a tél végi fejtrá- gyázasi javaslatokat a me­zőgazdasági üzemeknek. Mint Dula Bence állomás­vezetőtől megtudtuk, a la­boratóriumi vizsgálati ered­mények igazolják ezek szük­ségességét. Ugyanis bebizo­inket ne csak a közlönyök­ből szerezzük be... (Nem véletlen a tépelő- dés: a jegyzőkönyvek tanú­sága szerint február kö­zepén egy napon tartottak falugyűlést Leleszen és Fe- démesen, ám a felügyeleti szervek egyik helyen sem képviseltették magukat...) Az sem mindegy persze, a tanácsi kollektívában dol­gozók mennyire tudnak nem­csak irányítói, szervezői és ellenőrzői lenni a négy te­lepülésen élők mindennap­jainak, hanem ügyes-bajos dolgaik intézésében táma­szaik is. Csaknem ötezer em­ber sorsáról kell nap mint nap dönteni, gondoskodni. — Az ügyfélfogadás rend­jét mindenki elolvashatja a tanácsháza bejáratához füg­gesztett táblán — említi Sí­pos Károly. — Ehhez azon­ban egyáltalán hem ragasz­kodunk. Eddig is az volt, ez ezután is az lesz a szo­kás,, bárki, bármikor beko­poghat hozzánk. Reggel fél nyolctól délután fél ötig itt a hivatalban. De tudja, hogy van ez faluhelyen!? Ha va­lakinek gondja van, az a la­kásán is megkeresheti az apparátus tagjait. — Félre ne értse — told­ja meg Kovács Gyuláné —, ez nem panasz! Mi vala­mennyien azt tartjuk, otthon sem lehet zárt kapu. Akár reggel, munkába indulás előtt, de este is meghallgat­juk a hozzánk fordulókat. A keresőképes lakosság je­lentős része a kelő nappal távozik Ózd, Borsodnádasd, Sírok, Egercsehi és a me­gyeszékhely üzemeibe, s csak a délután derekán tér visz- sza lakóhelyére. A „rugal­mas” ügyfélfogadás sok bosz- szúság elhárítója lehet a jö­vőben is...) Az elkövetkezendő hóna­pokban, években nagyon sok nyosodott, hogy a korábbi évekhez képest a növények­ben levő nitrogénmennyiség alacsonyabb. Ez rendszerint nem a kevesebb műtrágya felhasználásával magyaráz­ható, hanem a csapadék- hiány miatt kedvezőtlenebb volt a tápanyagfelvétel le­hetősége. Az így előállt hi­ányt pedig csak növényvizs­gálattal lehet meghatároz­ni. múlik a tanácstagokon is, különösen társult községek esetében, mint amilyen a le­leszi négyesfogat. — Ügy; veszem észre — komorul el a tanácselnök hangja —, az utóbbi időben mintha lanyhulna egyes ta­nácstagjaink közéleti tevé­kenysége. A következő vá­lasztásnál bizony jobban meg kell nézni, ki jöjjön számításba. Azok képvisel­jék az itt élők érdekeit, akik valóban tudnak és akarnak is tenni értük! Egyébként akik eljönnek üléseinkre, aktívan részt vesznek a munkában, de a megjelenési arány sajnos, romlott. Tavaly 70 százalé­kos volt. A dologhoz persze, hozzátartozik, sokszor az üzemekben sem nézik jó szemmel, ha valaki eljön a köz ügyeit intézni... ★ — Az elmondottakkal együtt is most még a vá­rakozás álláspontján va­gyunk — összegez Sípos Ká­roly. — Nyilvánvaló, a hasz­nosítható tapasztalatokat a gyakorlati élet hozza majd magával az önálló helyi ta­nácsi munkában. Mondhat­ni, forradalmi változást élünk át az államigazgatá­si tevékenységben, s az újat, ugye, meg kell tanulni! Ter­mészetesen úgy, hogy a la­kosság ennek hátrányait ne érezze! után... A vizsgálatok azt is ki­mutatták, hogy a búzák foszfor- és káliumtartalma is alatta marad a korábbi években tapasztalt érték­nek. Miután alacsony a nö­vényekben levő nitrogéntar­talom is, így a tápanyag­együttes biztosítására ta­vasszal csak néhány táblán válik szükségessé az üze­mekben a fej trágya kijutta­tása. Vásárol az ÁIB • • I • • • • — kölcsönöz az Ezermester Sajtótájékoztató az Állami Ifjúsági Bizottságnál Szalay Zoltán A búzák tél Az autóalkatrészek nyomában Ha hiánycikk, hát borravalót!... Az autószerelők és a gép­kocsival rendelkezők gyak­ran panaszkodnak az alkat­részellátásra. Néhány jár­műtulajdonost megkérdezve megtudhattuk, hogy alap­vető gondnak számít a sár­védő, a homlokfal és a hát­fal beszerzése. Hónapok óta — még csúszópénzért sem! — nem kapnak például Zsigu­lihoz belső tömlőt, Polski Fiathoz alsó és felső trapéz gömbfejeket, Trabanthoz felső függő csapszeget, ere­deti féltengely gumiharan­gokat. Sokan amiatt is bosz- szankodnak, hogy egyes cik­kekhez csak dupla áron jut­nak hozzá, „természetesen” pult alól. De mit tehetnek? A kocsira szükségük van. ★ Péderi János, az AUTÓ- KER egri üzletének vezetője arról tájékoztatott bennün­ket, hogy három kereskedő nagyvállalattól kapják az árut. Az AUTÓKER akku­mulátorokat, gyertyákat, csapágyakat, egyszóval a legszükségesebb cikkeket szállítja, s ezekből megfelelő az ellátás. Az NDK és szov­jet gyártmányú gépjármű­vek tartozékait a január 1-én alakult Autótechnika Vállalat küldené hivatalo­san, de eddig még nem kap­tak tőlük szállítmányt. A csehszlovák, román és len­gyel gyártmányú kocsikkal foglalkozó Mobil Vállalat sem tudja maradéktalanul kielégíteni a Heves megyei megrendelők igényeit. így például a Ladához és a Wartburghoz 33—33, a Tra­banthoz pedig harmincegy­féle cikk hiányzik a leg­fontosabbak közül. De ti­zenháromféle Skoda- és ti­zenegyféle Polski Fiat-al­katrészt is hiába keresnek. A Daciát azért nem emlí­tette csupán, mert ez a imórka nem tartozik szoro­san a bolt profiljához. — Sokan kérdezik, hogy ha ennyi a hiánycikk, akad-e elég munkájuk el­adóinknak — mondta Pé­deri János. — Tavalyi for­galmunk elérte a 28 millió forintot, s ez azt bizonyítja, hogy azért dolgoztunk. Per­sze jó lenne, ha egyre ke­vesebbszer kellene azt mon­dani a vevőknek,' hogy saj­nos nem kapható. Egyéb­ként mi szolgáljuk ki a me­gye magánkereskedőinek hagy részét. Mindez úgy történik, hagy a maszek úgynevezett információs táb­lázatból megtudhatja, hogy milyen a készlete egy-egy nagykereskedelmi vállalat­nak, és ez alapján rendel­het. Általában nagyobb té­teleket kérnek, mint ami­lyen teljesíthető. De igyek­szünk igazságosan elosztani közöttük az árut. Ügy szer­veztük mindezt, hogy minél több kézen menjen keresz­tül a megrendelés. Így még ha próbálkoznának is a ma­gánkereskedők kenőpénz­zel, annyit kéne adniuk, hogy nem érné meg nekik. Nálunk olyan nagy a bi­zonylati fegyelem is, hogy ilyenre nem is lenne mód. ★ Trepper János né gyöngyösi aiutőa Ikatrész-kesreskedőnél ottjárturtkkor egy győri vá­sárló keresett izzító vissza­jelzőt Mencedeséhez. S ta­lált is. Persze mint kide­rült, azért itt sem kapható minden. — Különösen a Lada és a Wartburg típusokra speciali­zálódtunk — mondta a férj, aki az eladás mellet az áru beszerzésével is foglalkozik. — Sajnos, mindig akad 15 —20 olyan alkatrész, ami­hez nem lehet hozzájutni. .Alapvető dolgok, így például Lada hátsó sárvédők, vezér- műtengelyek, illetve a Wart­burghoz való hátfalak már egy év óta hiányoznak. Az állami kereskedelemtől meg tudnék szerezni egy-két kur- rensebb dolgot, de ezekért olyan csúszópénzt kellene még nekem is adnom, hogy nem érné meg. Ráadásul nem tudnám értékesíteni, mert nem adhatnám annyi­ért, amennyibe nekem ke­rült. Nem dolgozhatok olyan magas haszonkulocsal... Szóval azért pult alatt több minden van, mint a pulton. — ön a kisipartól is be­szerezheti a keresettebb árut. 1— Készletem nyolcvan százalékát az állami nagy­kereskedelmi vállalatoktól vettem ' át, s csupán húsz százalékát készítette a kis­ipar. De a magánszektorban sem tudnak mindenfélét gyártani. Ráadásul közülük sokan olyan rossz minőségű terméket adnak át, hogy nem érdemes a kocsiba be­szerelni, mert ezek, nem bírják a" strapát. Eleinte huszonöt kisiparossal voltam kapcsolatban, s csak öten feleltek meg az elvárásnak. ★ A tapasztalatokból bizo­nyára kitűnik, hogy a kis­ipari-kiskereskedői hálózat szélesítése sem enyhített igazán az alkatrészgondokon. Nemrégiben az egri autó­javító ipari szolgáltató vál­lalat igazgatója, Papp Ist­ván azt nyilatkozta, hogy szerinte akad elég alkatrész hazánkban, csupán rosszul terítik az árut. Szinte min­denhez hozzá lehet jutni, csak van amihez Szegeden, és van, amihez csak Pé­csett .,. Többé-kevésbé ezt a gondolatot támasztja alá az is, hogy a gépkocsik nagy része a legtöbb eset­ben nagyon rövid ideig ál'l használhatatlanul, hiszen tulajdonosa igyekszik besze­rezni a hiányzó alkatrészt. S általában hozzá is jut is­meretsége, uraim bocsá’ bor­ravalója révén. Viszont ez aligha mehet így sokáig ... Homa János

Next

/
Thumbnails
Contents