Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. február 23., csütörtök Marjai József hazaérkezett Prágából Hazánk vendége Pérez de Cuéllar Javier Perez de Cuéllar 1920. január 19-én született Lámában. Jogi tanulmányai­nak befejezése után, 1944- ben lépett a perui külügy­minisztérium szolgálatába. Több nagykövetségen telje­sített diplomáciai szolgála­tot, majd a külügyminiszté­riumban töltött be felelős tisztségeket, ö volt Peru első nagykövete ia Szovjet­unióban, 1969 és 1971 között. Pérez de Cuéllar fiatal diplomataként 1946-ban — a perui .küldöttség tagjaként — részt vett az ENSZ köz­gyűlésének első ülésszakán, s később a 25. és a 30. ülés­szakon részt vevő küldött­ségeknek is tagja volt. 1971- ben kinevezték országa ál­landó ENSZ-képviselőjévé, s ettől kezdve négy éven át valamennyi ülésszakon ö ve­zette a perui delegációt. 1973—74-ben képviselte Pe­rui az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában. 1975-ben Kurt Waldheim főtitkár a cip­rusi kérdésekkel foglalkozó különleges képviselőjévé ne­vezte ki: e megbízatásának 1977 végéig tett eleget. Két esztendővel később az akkori ENSZ-főtitkár kü­lönleges politikai kérdések­kel foglalkozó helyetteseként tevékenykedett, s újabb két év múlva a főtitkár meg­bízta, hogy legyen afganisz­táni ügyekkel foglalkozó személyes megbízottja. E minőségében két ízben tett látogatást Pakisztánban, il­letve Afganisztánban, hogy folytassa a főtitkár által megkezdett konzultációkat. Pérez de Cuéllar 1981. május 31-én lemondott fő­titkárhelyettesi tisztségéről, és visszatért Peruba, hogy ismét a külügyminisztérium szolgálatába álljon. Emellett továbbra is az ENSZ-főtitkár afganisztáni ügyekkel fog­lalkozó személyes képvise­lője maradt. Néhány hónap­pal később úgy határozott, hogy (megválik kormánya aktív szolgálatától. A perui kormány egyet-* értésével megpályázta az ENSZ-főtitkári tisztséget. A világszervezet 1981. decem­ber 15-i iközgyűlésén válasz­totta főtitkárává az 1982— 86-os időszakra. Újabb forduló Kínai — brit tárgyalások Szerdán Pekingben újabb tárgyalási forduló kezdődött Kína és Nagy-Britannia képviselői között Hongkong ügyében: a második tárgya­lási szakasz kilencedik for­dulója. A hongkongi South China Morning Postnak egy kínai illetékes úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Peking és London tárgyalásai a továb­biakban zökkenőmentesen •folytatódnak, a kínai parla­ment, az Országos Népi Gyűlés június tájékán napi­rendre tűzi Hongkong ügyét, kínai—brit megállapodással pedig július körül lehet szá­molni. Megfigyelők mindebből arra következtetnek, hogy Kína elégedett a tárgyalá­sokkal. Jegyzőkönyv aláírásával szerdán Prágában befejezte munkáját a Magyar—cseh­szlovák Gazdasági és Mű­szaki-tudományos Együtt­működési Bizottság XIX. ülésszaka. A dokumentumot Marjai József és Rudolf Rohlicek miniszterelnök- helyettesek a bizottság társ­elnökei látták el kézjegyük­kel. A tanácskozás során nagyra értékelték a két or­szág közötti gazdasági együttműködés kedvező ala­kulását. Megállapították, hogy a magyar—csehszlo­vák gazdasági kapcsolato­kat az utóbbi években a stabilitás és a dinamikus fejlődés jellemzi./A bizott­ság ülésszakán intézkedése­ket hagytak jóvá Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára, és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, vala­mint Lázár György és Lu~ bomir Strougal miniszterel­nök tavaly ősszel tartott prágai találkozóján megha­tározott gazdasági feladatok végrehajtására. Elfogadták a magyar— csehszlovák hosszútávú gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés fő irá­Javier Pérez de Cuéllar, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének perui nemzetisé­gű főtitkára több európai országban tett látogatása során csütörtökön érkezik Budapestre. A jelenleg 158 államot tömörítő világszer­vezet titkárságának első embere 1982 január elseje óta tölti be pozícióját.. A vi­lágszervezet legfőbb tiszt­viselőiéként kötelessége elősegíteni, hogy az ENSZ minél hathatósabban ellássa legfőbb feladatát: járuljon hozzá a béke megőrzéséhez, a biztonság erősítéséhez. Ja­vier Pérez de Cuéllar — elődje, a nálunk kétszer is járt Kurt Waldheim és a még korábbi főtitkár, U Thant után — a harmadik ENSZ-főtitkár. Jövőre lesz 30 éve annak, hogy Magyarország tagja lett az ENSZ-nek, a nemzet­közi politikai kapcsolatos integráns szervezetének, egyetemes rendeltetésű fó­rumának. A Magyar Nép- köztársaság és az ENSZ kö­zötti kapcsolatok rendezet­tek. Hazánk a nemzetközi értékelés szerint is — meg­becsült és tekintélyes tagja a világszervezetnek. Jól ér­zékeltette ezt például nem­régiben az a tény, hogy egy éven át — 1982 és 1983 szeptembere között — az ENSZ-közgyűlés 37. üléssza­kának magyar diplomata volt az elnök Hollai Imre külügyminiszter-helyettes személyében. E magas tiszt- -sége idején tovább erősöd­tek a kapcsolatok hazánk és a világszervezet között. Ma­gyarország egyébként sok év óta tevékenyen közreműkö­dik az ENSZ szakosított szervezetei majdnem min­degyikének folyamatos te­vékenységében, részt vesz számos úgynevezett közgyű­lési bizottság. valamint nyalt 1995-ig felvázoló do­kumentumot. A bizottság munkaszervei az utóbbi idő­ben több új termelési együtt­működési lehetőséget dol­goztak ki az elektronika és az elektrotechnika terüle­tén, valamint a gépiparban. Áttekintették az 1986—1990 évekre vonatkozó tervkoor­dinációs munkálatok eddigi menetét, eredményeit. Fel­adatokat határoztak meg az 1986—1990 évekre szóló szakosítási és k<x>perációs megállapodások kidolgozásá­nak meggyorsítására, annak j érdekében, hogy ezekre a i következő ötéves időszak , terveinek egyeztetése során már számításba vehessék. A bizottság megtárgyalta a gazdasági együttműködés különböző területein a fel­adatok gyakorlati végrehaj­tásával kapcsolatos kérdése­ket, és konkrét határozato­kat hozott. A Magyar—csehszlovák Gazdasági és Műszaki-tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság ülésszakán részt vett küldöttség Marjai József ve­zetésével szerdán hazaérke­zett Budapestre. szakértői testület munkájá­ban. Állandó ENSZ-küldött- ségeink tagjai többször töl­töttek be vezető tisztségeket is e testületekben. ENSZ-tagságunk kezdetei­ről annyit: a Magyar Nép- köztársaságot 1955 decembe­rében vették fel a világszer­vezetbe. Eredménye volt ez az akkori hidegháborús lég­kör feloldódásának, amely­nek következtében kedvező megegyezés elérésére nyílt lehetőség több, függőben volt tagfelvételi kérelem, köztük a magyar kérés ügyében. Már az első magyar fel­szólalásban — 29 évvel ez­előtt — elhangzott a világ- szervezet közgyűlésének szó­noki emelvényéről, hogy a magyar ENSZ-küldöttség minden erejét latba fogja vetni az egyetemes béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartása érdeké­ben; a különböző társadalmi rendszerű országok* közötti békés egymás mellett élés megvalósulásáért; támogat minden olyan javaslatot és törekvést, amely az emberi haladást elősegíti, amely az emberi jogok hathatósabb védelmére az államok kö­zötti vitás kérdések békés rendezésére, a fegyverkezés csökkentésére, a tömegpusz­tító fegyverek eltiltására, az emberiségnek a háború bor­zalmaitól való megszabadí­tására irányul. Országunk ezen ígéretét, amely egyszersmind az ENSZ-ben immár csaknem három évtizede folytatott te­vékenységünk irányvonala­ként is szolgált, maradékta­lanul teljesítettük, s ezen az alapon munkálkodunk a jö­vőben is. Alapvető célunk volt és ma is az, hogy szö­Üdvözlő távirat A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta meg­alakulásának 66. évfordulója alkalmából Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter táviratban üd­vözölte Dmitrij Usztyinovot, a Szovjetunió marsallját, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét. (MTI) BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés el­nöke bemutatkozó látogatá­son fogadta Nicolas Salgot, az Amerikai Egyesült Álla­mok rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. TEHERÁN, BAGDAD Az iráni fegyveres erők szerdára virradóra két front­szakaszon, egymástól száz kilométerre újabb offenzí- vát indítottak az iraki ál­lások ellen — jelentette be szerdán a teheráni rádió. Egy szerdai bagdadi kato­nai közlemény szerint az iraki fegyveres erőki újabb iráni támadást vertek visz- sza a déli frontszakaszon. LUANDA A Dél-afrikai Köztársaság megkezdte csapatai kivoná­sát Angola déli körzeteiből, bár jelentős egységek még az ország területén vannak — közölte Alexandre Rod­rigues angolai belügyminisz­ter egy luandai sajtótájékoz­tatón, amelyen a Dél-afrikai Köztársaság és az Egyesült Államok képviselői tartott lusakai tárgyalásairól szá­molt be. vetségeseinkkel. a Szovjet­unióval és a szocialista kö­zösség többi országával szo­rosan együttműködve, a nemzetközi békét és bizton­ságot szolgálva biztosítsuk a megfelelő külső feltételeket országunk építéséhez és fejlődéséhez. Az ENSZ-tagság számunk­ra is — mint minden más ország számára — intézmé­nyes keretet nyújtott kül­politikai aktivitásunk növe­léséhez. Az ENSZ megala­kulása óta hisszük és tag­ként is változatlanul vall­juk, hogy az ENSZ Alapok­mányában lefektetett célok helyesek. Abból indulunk ki: e célok megvalósulása — a nemzetközi béke és biz­tonság fenntartása, a nem­zetek közötti békés kapcso­latok fejlesztése, a gazdasá­gi, a szociális, a kulturális és a humanitárius problé­mák megoldását szolgáló nemzetközi együttműködés kialakítása — történelmi szükségszerűség. E szükség- szerűség érvényesülését, összhangban külpolitikánk alapelveivel, a szocialista országok közösségével együtt és a 158 tagállam egyikeként következetesen támogatjuk. A mostani, bonyolultabb nemzetközi helyzetben az ENSZ munkájában hazánk még nagyohb jelentőséget tulajdonít a béke és a biz­tonság, a leszerelés kérdé­seinek, a viták békés úton, politikai eszközökkel törté­nő megoldásának, a nem­zetközi válság-gócok felszá­molásának. A Magyar Népköztársaság kész arra, hogy megfelelő kezdeménye­zésekkel a jövőben is aktív tagállamként munkálkodjon, elősegítve ezzel a nemzetkö­zi haladást és a világ béké­jét szolgáló határozatok megszüntetését. (MTI) Egy drúz asszony otthonának romjai között, a még ment­hető vagyontárgyai után kutat a libanoni Sut-hegységben (Népújság telefotó: AP — MTI — KS) Magyarország az ENSZ-ben —( KüJ^oiitikäi kömmentárünk)— Főtisztek rács mögött AZ UTÓBBI IDŐBEN EGYMÁST ERIK az olyan hírek, amelyek argentin főtiszték letartóztatásáról tudósítanaík. Az egyik legfrissebb arról számol be, hogy Dél-Amerika második legnagyobb országában a minap őrizetbe vettek Leopoldo Galtieri tábornokot, aki 1981-ben és 1982-ben a katonai junta vezetője volt. A Casa RoSada (a rózsaszínű ház) egykori lakó­jának letartóztatása újabb bizonyítéka annak, hogy a múlt esztendő végén beiktatott polgári-radikális Raul Alfonsin nemcsak következetesen, hanem gyor- san halad a megkezdett úton. Galtierit és néhány társát a Falkland (Malvin)- háború kirobbantásá'ban és elvesztésében játszott sze­repük miatt vették őrizetbe. A korábban letartózta­tott tábornokok és tengernagyok (Videla, Viola gene­rális, Mass era admirális és társaik) azért kerültek rács mögé, mert igen nagy mértékben felelősek a közismert körülményék között „nyomtalanul eltűnt” tízezrek sorsáért. ALFONSIN ELNÖK CÉLJA a főtisztek őrizetbe vételével nemcsak az, hogy ígérete szerint felelősségre vonják őket bűneikért, hanem, hogy az Argentína történetében mindig áldatlan szerepet játszott had­sereg kulcspozícióiban személycseréket hajtson végre. A francia Figaro Buenos Aires-i tudósítója már ezt jelentette haza lapjának: „ez már nem ugyanaz a hadsereg”. Számos megfigyelő teszi fel azonban a kérdést: vajon a csaknem 44 milliárd dolláros kül­földi adósság, az ötmilliárd dollár kárt és nagy em­berveszteséget okozott Falkland-kaland máig tartó sokkja, s a nekivadult infláció szorításában fuldokló országban most valóban ez lenne a legfontosabb és a legsürgetőbb feladat? AZ ÜJ ELNÖK IGENNEL FELEL a kérdésre, és úgy tűnik, több szempontból is igaza lehet. Az elmúlt 70 esztendőben összesen tizenkét többé-kevésbé de­mokratikusan megválasztott államfő beiktatására ke­rülhetett sor Argentínában, s ebből csupán ketten maradhattak hivatali idejük léjártáig a Casa Rosa- dában, az elnöki palotában. Ez az adat önmagáért beszél. Mindamellett Alfonsin önvédelmi reflexe alig­hanem jól szolgálja az argentin demokrácia jövőjét is. Az eddig is igen jó taktikai érzékről tanúságot tett államfő két alapvető igazságot is felismert. Ne­vezetesen, hogy — a Falkland-ügy és az „eltűntek” traumája után — ha valamikor, akkor most van esély arra, hogy megnyirbálják a hadsereg hagyo­mányos hatalmát. És felismerte azt is, hogy az ország előtt álló többi feladat (elsősorban a gazdasági gon­dok enyhítése) csak hosszú távon képzelhető el. És akkor is csak úgy, ha helyreáll Argentínában a régen nélkülözött politikai stabilitás. Harmat Endre Gyorslista Az 1984. február 21-én megtartott tv-lottó jutalomsorsolásról A jutalomsorsolásban a tv-lottószelvények és az 1984. február havi előfizetéses lottószelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A) Vásárlási utalvány (2000 forint), B) Személygépkocsira szóló utalvány 134 190 Ft értékben, C) RT 402 tip. Videoton Hi-Fi torony (37 900 Ft), D) Szerencseutalvány (30 000 Ft), E) Vásárlási utalvány (10 000 Ft), F) Vásárlási utalvány (9 000 Ft), G) Vásárlási utalvány (7 000 Ft), H) Vásárlási utalvány (5 000 Ft), l) Vásárlási utalvány (4 000 Ft), J) Vá­sárlási utalvány (3 000 Ft). A „Személygépkocsira szóló utalvány 134 190 forint ér­tékben” megnevezésű nyereményt a 81 577 156 számú lot­tószelvény tulajdonosa nyerte. 5 629 291 d 5 880 151 3 80 021 824 j 80 260 141 3 5 641 834 j 5 892 694 3 80 034 367 j 80 285 227 d 5 654 377 j 5 905 237 j 80 046 910 j 80 297 770 e 5 679 463 h 5 942 866 j 80 059 453 j 80 310 313 3 5 692 006 h 5 967 952 j 80 071 996 j 80 322 856 3 5 704 549 j 76 409 440 j 80 084 539 i 80 335 399 h 5 717 092 j 76 421 983 j 80 097 082 f 80 360 485 3 5 729 635 g 76 434 526 j 80 109 625 3 80 410 657 d 5 742 178 i 76 459 612 3 80 134 711 c 80 448 286 3 5 754 721 3 76 472 155 h 80 147 254 e 80 460 829 3 5 779 807 e 76 484 698 i 80 159 797 j 80 498 458 h 5 792 350 g 76 497 241 3 80 172 340 3 80 511 001 h 5 817 436 j 76 509 784 j 80 197 426 e 80 523 544 i 5 829 979 i 76 534 870 i 80 222 512 d 80 548 630 3 5 842 522 j 76 547 413 j 80 235 055 g 80 573 716 3 5 855 065 g 80 009 281 d 80 247 598 j 80 561 173 3 Figyelem! A nyertes a következő öt gépkocsitípus közül tetszés szerint választhat: Lada 1200 S, Wartburg Lim., Skoda 120 L, Pols­ki FIAT 126 P, Trabant Lim. Special. Ha a nyertes nem a Lada 1200 s tip. gépkocsit, hanem a fent felsorolt további négy gépko­csi közül bármelyiket választja, a kiválasztott személygépkocsi ára és a Lada 1200 S tip. gépkocsi 134 190 forintos ára közötti ér­tékkülönbözetet részére a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kész­pénzben fizeti ki. A nyertes a kiválasztott gépkocsit az utalvány ellenében a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnál (Buda­pest, VI., Szív u. 60.) veheti át a vállalat raktáron levő készleté­ből, illetve a külföldi gyár szállításától függő időpontban. A nyertes szelvényeket 1984. március 16-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.

Next

/
Thumbnails
Contents