Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 22., szerda 3. „...az ítéletet vissza nem veszik...“ Valamikor úgy volt, hogy akit a falu a szájára vett, aTra keresztet vethettek. Ha valakire azt mondták, hogy részeges, lusta, vagy éppen csapodár. azt sem az idő, sem az eső le nem mosta róla, még az unokái is hurcolták ősei hírét, hogy ez ilyen, vagy olyan volt. Hogy közben évek óta szeszt sem látott, hogy dolgos, szorgalmas emberré változott, hogy már réges-régen hűségesebb volt nejéhez, mint az ablakuk alatt turbékoló galambpár — azt már nem, vagy csak kevésbé vette észre a falu népe, közössége. — Miért, ma nem így van? — szögezi nekem a kérdést beszélgetőpartnerem. Vannak ma is, nagyon sokan vannak, akiket becsületes, rendes, szorgalmas, családszerető, őszinte, igazságos embernek ismer, tart a falu. vagy a kisebb, a munkahely közössége és tisztelet övezi őket. És sorol eseteket, példákat, amelyek megtörténte, vagy meg nem történte óta már évek teltek el, mégis egyes emberek között, kisebb csoportokban úgy beszélnek ezekről, mintha tegnap, vagy ma történtek volna. — Az egy hozzá nem értő korrupt alak volt; amaz négy év alatt összelopkodott egy házat; a harmadiknak ágyban szerzett magasabb beosztást a felesége; a negyedik részeges volt, az ötödik úgy hazudott és ígért, hogy azt se hitték el neki, ha visszaköszönt, a hatodik ezreseket vert el az ördög bibliájával, de hogy miből? stb, stb. Egy-egy megállapítás, vélemény embereket sért, egy- től-egyig kimeríti a becsület- sértést, a rágalmazást, mégis alig-alig akad, aki védelmére kelne a szájra verteknek. „És ha nem volt igaz, amit itt összehordanak, amit terjesztenek?” — mondom. Erre cinikus vihorá- s zás sál fűszerezve jön a támadás második hulláma: „ ... nem igaz? Nem volt talán igaz az sem, amit erről meg arról a vállalatról, szövetkezetről már évekkel a vezetők lebukása előtt beszéltek? Vagy: végül is hiába védték olyan makacsul ezt vagy azt, nem kellett-e végül mégis szedni a matyóját és menetelni egyiknekmásiknak még a megyéből is? A vállalat, a szövetkezet dolgozói, tagsága volt legkevésbé meglepve, amikor végre az illetékesek kiterítették kártyáikat a vezetés elé és azok máris csomagolhattak. Nem sorolom! Zavaros, szennyezett a víz, amelyen evezünk ? Egy viszont elkerülhetetlen tény: bizonyos körökben, bizonyos csoportokon belül egyes dolgokról azonos, egységes vélemény alakulhat ki és ha ez uralkodóvá válik — attól függetlenül, hogy igaz-e vagy sem az állítás — egy falu, egy gyár, szövetkezet, vállalat, vagy hivatal dolgozóinak tömeges véleményévé válhat, amit elhisz, képvisel és véd. Anélkül, hogy — hangsúlyozom! — igaz-e vagy sem amit állítanak. Előfordul természetesen az is, hogy igazak az állítások — és nemcsak a „nem zörög a haraszt” elve alapján — de legalább annyiszor tény az is, hogy valótlanok, rosszindulatú áskálódások azok. Nem is döntnökösködni akarok én ebben az egész nem egyszerű dologban, inkább ahelyett tanulságul elmesélem az egykori gazda védekezését. „Sokszor volt már szándékomban — meséli — takarékosnak is lenni, de nem használt semmit. Az emberek kimondták a fejemre az ítéletet és azt vissza nem veszik, tehetek én akármit. Tegyük fel, hogy két forintot költők naponként. Azt mondják majd: ni. hogy szórja a pénzét a tékozló! És tegyük fel most az ellenkezőt. Szigorú takarékossággal, egy garassal érem be naponként Az emberek akkor így szólnak majd: ni, a tékozlónak már csak egyetlen garasa maradt." íme, így festette meg a maga korában Mikszáth hőse az emberi társadalom vigyázóját. őrét — a közvéleményt. Hogy azóta mit és menynyit változott ebben a mi világunk? Szigorúbb, igazságosabb, megértőbb, érzéketlenebb. érzékenyebb lett-e, vagy igazságtalanabb a közvélemény? Érdemes ezen is gondolkodni! És úgy élni, viselkedni! Papp János Egy olajkútkezelő palántái Platmer Imre olajkútkezelő háztájijában 110 négyzetméteren nevel palántát, amelyből hatezer darabot értékesítésre szán, négyezer darabot saját felhasználásra nevel. Összesen 100 négyzetméter a fólia alatti területe, ahol primőr paradicsomot, paprikát és uborkát termeszt. Jelenleg a paradicsom pikírozását végzi kisfia segítségével. (MTI fotó: Király Krisztina felvétele — KS) NEB-dosszié: Energiatakarékosság és Hatvan egészségügye Ami az -öl múlt esztendő hatvani NÉB-vizsgálatait illeti, ezek jobbára egy-egy országos programhoz társultak. Foglalkoztak például népi ellenőreink a lakossági ellátás tapasztalataival, a tömegsport és testnevelés helyzetével, valamint az energia- gazdálkodás célkitűzéseinek megvalósításával. Ez utóbbit vitattuk meg minap Tóth János városi társadalmi NEB-elnökkel, valamint Józsa Pál bizottsági taggal, aki korábban a mozgalomban kifejtett munkája elismeréseként kitüntetésben is részesült. Érdeklődésünk szűkre vont célpontja az egészségügy intézményrendszere volt, különös figyelemmel arra, hogy csak a kórház évi energiaszükségletének értéke eléri a tizenkét millió forintot. Tehát takarékosság, korszerűsítés révén van miből lefaragni. Megszűnt a villanyfűtés — A novemberben befejeződött ágazati utóvizsgálatot két mozgékony, a témában otthonos ellenőrünk, Németh Ferenc és Barak Gyula folytatta, bő egy hetet foglalkozván e féladattal — mondotta disputánk bevezetéseként Józsa Pál. Amint azt munkatársaink jegyzőkönyvbe is foglalták, a város nagy hatósugarú egészségügyi intézménye mind földgáz-, mind villa- mosenergia-felhasználás tekintetében betartotta a normatívákat, vagyis az alap- vizsgálatot követően túlfogyasztás már nem volt. Az észlelt növekmény inkább új fogyasztók belépésének a következménye, amilyen például a kórház udvarán gyógyászati céllal létesített nagy „faház”. Az olajtüzelés megszüntetése végett két körzeti rendelő fűtését oldották meg földgázzal, és azóta talán megtörtént a másik kettő átalakítása is. A takarékosabb gazdálkodás javára írható továbbá, hogy az alapvizsgálat óta fűtésre villamos energiát már nem használt fel az egészségügy. Rossz klímaberendezések — Ha szó esett a faházról, meg kell jegyeznem, hogy fűtésrendszere nem váltotta be a reményeket. Ellenkezőleg! Igen sok panasz érkezett hozzánk, miszerint az építmény egyik része olykor jégveremhez hasonlatos, ami beteget, orvost egyaránt sújt, hátráltatja a gyógyító munkát, a hét végi ügyeletek rendjét — vetette közbe észrevételként Tóth János. — Az alapvizsgálat nem találta kielégítőnek a kórtermek megvilágítását, a műtők klímaberendezéseinek műszaki állapotát. E téren döntő változást a most lezajlott utóellenőrzés sem tapasztalt, mint ahogyan gazdaságtalannak minősítette az elavult személyfelvonók működését. Igaz, a világítástechnikai állomás által javasolt korszerű armatúrák felszerelése már folyik, de igencsak szűk pénzeszköz függvényében. Feltétlen haszon viszont, hogy a múlt évben megkezdték a kórház átalakítását, ami alaposan csökkenti majd a vízfogyasztásra kifizetett százezer forintokat. Bérfűtés és érdekeltség Takarékoskodni azonban nemcsak úgy lehet, hogy egy-egy energiaforrás szolgáltatását, anyagfelhasználását csökkentjük. Mód erre a kapacitás jobb és több irányú igénybevétele. Ebbéli észrevételünkre mondotta később a hatvani NEB elnöke: — Ilyen szempontból az utóvizsgálat kedvező célkitűzést regisztrált a kórházi hőközponttal, illetve az épülő rendelőintézettel kapcsolatban. A tanács pályázati kiírására ugyanis az intézmény főmérnöke egy tervet készített, amelynek majdani alkalmazása komoly energiamegtakarítást ígér. Nevezetesen arról van szó, hogy a magas teljesítményű kórházirendelőintézeti energiaforrás bőven kielégítheti mind a szomszédos Kállai Éva Leánykollégium, mind a Bajza József Gimnázium fűtésszükségletét. És ha az illetékes szakigazgatási szerv e célra megfelelő póthitelt kap. közeli a terv megvalósulásának az ideje. A bérfűtés e formája mellett egy észrevételt, vagy inkább ellenőri megállapítást még szóvá tennék! Ez pedig a takarékossággal összefüggő érdektelenség kérdése. Ahogyan Németh Ferencék vizsgálódásából utólag is leszűrhető, s önkritikusan véleményezte ezt a kórház igazgatója, az egészségügynél mindeddig nem tulajdonítottak különösebb figyelmet az energiagazdálkodással foglalkozók anyagi megbecsülésének, dotálásának, illetve az elvonásnak. E tekintetben kellene hát fokozni az egészségügyi hálózat energiagazdálkodásának hatásfokát, aminek az eredménye akár millió forintokban is kifejeződhet. Megtakarított forintokban, egyebütt felhasználható forintokban... Moldvay Győző Egy emberként, társadalmi összefogással... Falugyűlés Szilvásváradon (Tudósítónktól) Szilvásvárad. A Bükk gyöngyszeme, az ország egyik legszebb helye, üdülőparadicsom. Ilyen, és ehhez hasonló jelzőkkel szokás manapság ezt a Bükk hegység ölelésében megbúvó, egykor igencsak csendes, sokáig amolyan Csipkerózsika-álmot alvó községet. Az utóbbi időben sok víz lefolyt a Szalajka-patakon (bár az elmúlt évi csapadék- hiány ugyancsak megcsap- pantotta a messze földön híres forrás vizét), és sok minden változott a hajdan csöndes faluiban, Hogy mi, arra az a napokban lezajlott falugyűlés adott feleletet, amelyre a fergeteges hófúvás, szélvihar ellenére is mintegy kétszázan jöttek el. Kíváncsiak voltak az elért eredményekre, érdekelte a jelenlevőket községük sorsa, hiszen igazi lokálpatrióták módjára sokan vannak, akik miagukénak érzik Szilvásváradot. Ezt tükrözték egyébként a beszámoló utáni hozzászólások, észrevételek is. Először is mi volt, mit értek el 1983-ban? A választ a beszámolóban fogalmazta meg Bojtos József, Szilvásvárad tanácselnöke. Eszerint állami támogatás nélkül, önkéntes társulási formában újabb lakások jutottak vezetékes vízhez, a Rákóczi úton. Nagy munka volt a Lenin út korszerűsítése. Tovább javult a lakosság ellátása, mind élelmiszerekben, mind iparcikkek terén. Kielégítő az ipari szolgáltatás helyzete is, bár kevés a cserépkályhás és a vízvezetékszerelő a községben. Felújították az óvodát, jelentős összeget költöttek a műemlék jellegű vízimalom átmentésére. Tovább folytatták azt az akciót, amelynek keretében rózsatöveket adtak a lakosoknak, akik azt házuk elé ültették, üde színfoltjaként az utcáknak. Nem mindennapi az a társadalmi ösz- szefogás, amelynek eredményeként egy év alatt tető alá hoztak a szilvásváradnak egy olyan úttörőházat, amelyet ha majd bebútorozva átadnak az iskolásoknak, egymillió forintot ér majd. Hogy mennyibe kerül az építése, berendezése? A széles körű összefogás, a szülök, számos gyár, vállalat, intézmény önzetlen segítsége révén háromszázezer forint! Nem nagy pénzekkel gazdálkodnak Szilvásváradon.. A tanács élmúlt évi költség- vetési kerete csaknem hat és fél millió forint volt, a fejlesztési keret pedig négymillió-hatszázezer forintot tett ki. Ha az eredményeket nézük, ez az összeg még inkább kisebbé zsugorodik. Parkrendezés, tótisztítás, kút- ásás, autóbusz-leállósávok létesítése ... százezreket jelentenek mind. De a száraz számok mögött van egy adat, ami mindenéi többet mond: a lakosság társadalmi munkája egymillió k ét-három- százezer forintot jelentett a községnek! És ami lesz, illetve szükség lenne rá: új óvoda kellene. Ezt a házhelyek értékesítéséből, és egyéb befolyó összegekből szeretné kigazdálkodni a tanács. Tovább folynak a jó idő beálltával a járdák felújításai. Nincs Szilvásváradon az iskolásoknak tornaterme, nincs a szórakozni vágyóknak kul- túrháza. Van ugyan egy klubkönyvtár, de a kihasználtsága elégtelen, nem szervezett. Ezen sürgősen változtatni kell, mondta a tanácselnök. Addig is, amíg valamit nem lehet tenni, marad mozihelyiségnek a Lipicai étterem nagyobbik terme. Szükség lenne egy benzinkútra. Am sem áz ÁPOR, sem az áfész nem rendelkezik akkora összeggel, hogy vállalkozhatna létrehozására. Május elsejére átadják a község új egészségházát, ami kulturáltabb körülményeket teremt a gyógyító orvosok számára. A korábbihoz hasonló odaadással törődnek az öregek napközi otthonának tagjaival, és aktívan részt vesznek a „Tiszta, virágos község” mozgalomban. Fontos feladat még az áruellátás állandó fejlesztése, változatosabbá tétele. A szilvásváradi falugyűlésen szót kért az elnökségben helyet foglaló Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves megyei titkára is. Tájékoztatta a jelenlevőket a népfront feladatairól, az ösz- szefogás jelentőségéről, a társadalmi munka közösséget összetartó erejéről, majd a járásak megszűnte utáni helyzetben a község megnövekedett jelentőségéről szólt. (Ebben az évben rendezik meg a négyes fogathajtók világbajnokságát Szilvásváradon. A falugyűlésen szóba került a helybeliek felelőssége, hiszen nem mindegy, hogy a világ szinte minden pontjáról összereglettek milyen véleménnyel távoznak majd innen augusztusban ... Sólymos László Fokozott helytállás a szénmezőn A Mátraalji Szénbányák szocialista brigádvezetőinek tanácskozása A Mátraalji Szénbányák Vállalat szocialista brigád- vezetőinek kedden, Gyöngyösön megtartott tanácskozásán, beszámoltak arról, hogy az elmúlt évben — túlszárnyalva az előírt programot — 3,5 millárd forint értéket termeltek, nyereségük pedig az év közben jelentkező nehézségek ellenére is meghaladta az előző évit. Tavaly a szomszédos Gagarin Hőerőmű fűtéséhez kereken hétmillió tonna szenet adtak. Ez a mennyiség ugyan 300 ezer tonnával kevesebb, mint amennyit az év elején előírtak, de a hőerőmű vállalat kérésére a Mátraalji Szénbányák év köbben módosította a mennyiségi tervét a minőség javára. Körültekintő szervezettséggel, valamint a külszíni bányamezőn dolgozó nagygépek és műszerek jobb kihasználásával ugyanis a tervben előírt 1470 kalóriás helyett 1538 kalóriaértékű fűtőanyagot száltítáttaik. A tanácskozáson részt vevő mintegy 270 szocialista brigáldvezető előtt ismertették, hogy a Gagarin Hőerőmű igényeinek megfelelően az idén is hétmillió tonna szén kitermelése a feladat, amelyet azonban a tavalyinál is jobb minőségben, rendszeresen, az igényeknek megfelelő ütemezésben adnak át az erőműnek. Azt is elmondották, hogy az idei termelési értéket a tavalyi túlteljesítés szintjén 3,5 milliárd forintban. jelölték meg. A szénen, kívüli fontos tevékenységet is elsősorban az energiaiparban hasznosítják, miszerint a Paksi Atomerőmű részére a korábbi évekhez hasonlóan az idén is gyártanak acélcellákat, tovább is részt vesznek az eocénprogram megvalósításában, és az ország több területén — Jászberény, Pe- tőfiibánya és Mohács térségében — ők építik a gázellátáshoz a fővezetéket. Közölték azt is, hogy az idén minden eddiginél nagyobb összeget, összesen 146 millió forintot költenek szociális ellátásra, többek között 119 bányászcsalád kap új lakást, illetve lakásépítési támogatást a vállalattól. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a Mátraalji Szénbányák területén az idei év első munkanapjától zökkenő- mentesen áttértek a negyvenórás munkahétre, miközben maradéktalanul teljesítették az idei év eddig időarányos feladatait. Ezt példázza, hogy az első hónapban a tervnek megfelelően 577 ezer tonna szenet adtak át a Gagarin Hőerőmű részére a tervezettnél magasabb fűtőértékkel, a januári meddőletakarításd tervüket pedig nyolcszázezer köbméterrel túlteljesítették. A tanácskozáson értékelték a szocialista verseny- mozgalom 1983. évi tapasztalatait, és odaítélték a vállalat kiváló brigádja és a vállalat kiváló ifjúsági brigádja kitüntetéseket. A szocialista brigádvezetők állást foglaltak a kiváló vállalat kitüntetés pályázatának a felterjesztésével kapcsolatban is.
