Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-21 / 43. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 21., kedd 3. Pontos szállítás, minőségi termékek NSZK-beli kiállításra készül a KA Bővülő magyar — szovjet kamarai együttműködés A korábbinál is több piacfeltáró delegáció utazik az idén a Szovjetunióba, illetve érkezik onnan hazánkba. Számos szakmai szimpóziumot is tartanak magyar szakemberek a szovjet köztársaságokban. ősszel Budapesten moldáv napokat, Tal- linnban pedig magyar gazdasági és műszaki napokat rendeznek — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Féderer Adolf, a Magyar Kereskedelmi Kamara szovjet tagozatának elnöke. A kamarai együttműködés fejlesztésével azt akarják elősegíteni, hogy a két ország vállalatai egyre szélesebb körben alakítsanak ki közvetlen kapcsolatokat. Ez nemcsak azt hozná magáival, hogy a gazdálkodók maguk oldhatnák meg az ipari együttműködés számos kérdését, s ezekkel nem terhelnék a magasabb szintű irányító szerveket, hanem gyorsabban alakíthatnák és bő- víthetnék a gazdasági együttműködés fejlettebb formáit, a kooperációkat és a közös vállalkozásokat. Az első félévben Grúziában rendeznek szimpóziumot a közvetlen vállalati kapcsolatok fejlesztéséről, közösen vitatják meg a legfontosabb tennivalókat. A tagozat nagy hangsúlyt helyez a magyar—szovjet gazdasági együttműködésben kiemelt szerepet játszó négy szovjet köztársaság — Ukrajna, Moldávia, Grúzia és Azerbajdzsán — kamaráival való kapcsolatok szélesítésére. A kamara szervezésében az első félévben magyar nyomdaipari delegáció utazik Ukrajnába, Azerbajdzsánból pedig könnyűipari szakemberek érkeznek Magyarországra. A gazdag program részeként Budapesten szovjet szakemberek tartanak szimpóziumot legújabb útépítő gépeikről. A MEZŐGÉP veszprémi vállalata ugyanakkor vándorbemutatón ismerteti meg kisgépeit Moldáviában, illetve Ukrajnában. Annak érdekében, hogy a magyar gazdaságok minél sikeresebben bekapcsolódhassanak a Szovjetunió élelmiszerprogramjának végrehajtásába, szintén több rendezvényt szervez a kamara szovjet tagozata. Az első félévben mezőgazdasági szakértők érkeznek hazánkba, hogy tanulmányozzák a magyar élelmiszer-gazdaság eredményeit, Ukrajnában pedig magyar mezőgazdasági szakemberek tartanak előadásokat. Bakuban a magyar agráripari komplexum működéséről számolnak be az érdeklődőknek. Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarájának magyar tagozata információs irodát működtet. Az iroda konzultációs lehetőséget nyújt a kiállító szovjet és az érdeklődő magyar vállalati szakembereknek. Az együttműködés egyik legnagyobb szabású programja lesz ősszel a Budapesten megrendezendő moldáv napok, illetve az észtországi Tallinnban sorra kerülő magyar gazdasági és műszaki napok eseménysorozata. Moldávia az idén először mutatkozik be Budapesten. A két rendezvényen számos szakmai előadás hangzik majd el, és lehetőség nyílik arra, hogy a partnerek kicseréljék termelési, termesztési tapasztalataikat, és újabb javaslatokat tegyenek az együttműködés további fejlesztésére. Féderer Adolf elmondotta, hogy a javaslatok megvalósulását szintén figyelemmel kíséri a szovjet tagozat és segíti a közös programok, tervek kivitelezését is. {MTI) Veréb József igazgató Az NSZK-beli Pirmasens- ben háromévenként rendezik meg a könnyűipari gépek, berendezések, illetve alkatrészek nemzetközi seregszemléjét. Legutóbb, 1982- ben a kiállítók között volt és sikerrel szerepelt az egri KAEV is, ahol már a következő, a jövő év májusában nyíló bemutatóra készülnek. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 10. számú egri gyára az egyedi gépek, illetve gépsorok gyártására szakosodott, mert a piaci igények azt mutatták, hogy ezek iránt legnagyobb a kereslet; A szocialista országok között nincs versenytársuk — ez egyben biztos vevőkört jelent —, s a nyugatiak sem mindig képesek kankurrálni az általuk készített speciális gépekkel. Így aztán szép számmal akad megrendelésük az angol, spanyol, francia, holland és belga partnerektől. Sokéves az együttműködésük az NSZK-beli Schön-céggel, szerződésük a közös műszaki fejlesztéseket is magában foglalja. — A Sohönnel együtt dolgoztunk azon a 6000-es típusú, 160 tonnás mozgóhidas nehézkivágógépen is, melyet jövőre Pirmasensben láthatnak az érdeklődők — mondja Farkas János főmérnök. — Ezenkívül még három különböző, most kifejlesztett berendezést állítunk ki, de nem eldöntött kérdés, pontosan melyek lesznek ezek. A gyár törekvése az, — egyben a műszaki fejlesztések útját is megszabja —, hogy az alapgépeket minél több kiszolgáló egységgel lássák el, mert így gépsorként tudják értékesíteni. Az ok egyszerű: ez a berendezés többet tud, ezért drágábban adható el, esetleg egyenként is vevőre találnak a részek. Lényeges szempont az is, hogy a gépekbe itthon kapható, jó minőségű hidraulikus egységeket, mikroprocesszorokat építsenek be. A jövő évi kiállításon például valószínűleg egy mikroprocesszoros vezérléssel működő berendezést is láthatnak majd az érdeklődők. Videofelvételről pedig azt a speciális kivágógépsort mutatják be, melyet tavaly készítettek, s azóta az NDK- ban működik. Méghozzá jobban, mint a két évvel korábban az NSZK-ból vásárolt társa, hiszen annál kétszer termelékenyebb — állítják a felhasználók. — A pirmasensi kiállítást egyébként mindig megelőzik hazai bemutatók, hiszen azokat évente megrendezzük — tájékoztat a főmérnök. — Gyöngyösi gyárunk területén legutóbb tavaly októberben a hazai szakemberek és a szocialista országokból érkezett megrendelők tekintették meg gépeinket. — Az új berendezéseket a budapesti központunkban dolgozó tapasztalt szakemberek tervezik — veszi át a szót Veréb József igazgató. — Közvetlen kapcsolatban állnak műszaki gárdánkkal, melynek tagjai tevékeny részt vállalnak a gazdaságos gyártástechnológia alakításában, illetve a prototípusok előállításában. Ez a munka sokoldalú képzettséget kíván, s a fiatal műszaki szakembereinket — éppen mert igen felkészültek —, gyakran elcsábítják más vállalatok. Előfordult már, hogy több száz forinttal kínáltak többet, vagy azért vettek búcsút tőlünk, ment egyszerűbb munkával is megkereshették ugyanazt a pénzt. A csábítás érinti szakmunkásainkat is, hiszen sokuk többfajta képesítéssel rendelkezik. Ezért is adtunk zöld utat a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. Az ott dolgozók becsületes munkájukkal arányosan többletkeresethez jutnak, így megtalálják nálunk is a számításukat. Tény az, hogy a termelőüzemi gmk-k tavaly 5,5—6 millió forintot hoztak vállalatunknál. A vevőknek csak akkor van bizalmuk, ha időben szállított, minőségi terméket kapnak. A megrendelés után három hónappal általában járműre kell tenni a gépeket, s ez sokszor hallatlan erőfeszítéseket kíván a gyártásban. Ugyanis a KAEV a termékeihez szükséges alapanyagokat hazai vállalatokkal készítteti vagy a kereskedelmi forgalomban vásáFarkas János főmérnök (Fotó: Perl Márton> rolja, így az anyagellátás gondjai hatványozottan érvényesülnek. Megtörtént már, hogy a gépről a vevőnél derült ki: hibás. A felhasznált öntvény törött volt, de ezt csak a reklamáció utáni röntgenfelvétel mutatta ki. Persze ez a KAEV számára nem lehetett mentség. És az is sovány vigasz, hogy jártak már hasonlóan nyugati importalkatrésszel is. — Nyilvánvaló: egymásra mutogatni, bűnbakot keresni értelmetlen. Ezért arra törekszünk, hogy a mi munkánkban ne lehessen kifogást találni — szögezi le az igazgató. — Ezért vezettük be a hidraulikus gépgyártás területén dolgozók csoportos minőségi bérezését. Az új rendszerben a jó szakemberek körülbelül kétforintos órabéremeléssel számolhatnak. Fazekas Eszter tani. Ez is a színvonalasabb kereskedelem szükségességét hangsúlyozza. Gond azonban, hogy maga a nagykereskedelem sem érdekelt abban, hogy sok kis boltba szállítsa az árut. Szerencsére ez alól az élelmiszerek kivételek. — Nézzük meg a kistelepülések ellátását a gazdaságosság oldaláról is. Pusztán e szempontot figyelembe véve érdemes lenne-e foglalkozni vele? — E tevékenység ugyan bizonyos állami támogatást élvez, de ennek ellenére sem vonzó gazdaságilag. A Heves és Vidéke Áfésznek tavaly csaknem háromszáz- ezer forint vesztesége volta kenyéren és mintegy négy- százezer forint a tejen. A megye összes fogyasztási szövetkezeténél ennek a tízszeresével lehet számolni. S ha minden forgalmazót figyelembe veszünk, az így adódott veszteséget megduplázhatjuk. Az áfészek egyéb tevékenységei azonban ellensúlyozzák az e területen jelentkező ráfizetéseket. Befejezésül dr. Molnár Ferenc a fogyasztási szövetkezetekben folyó ipari tevékenységekről szólt. Ezek egy része a kiskereskedelmi egységek áruellátását szolgálja. Füzesabonyban, Hatvanban és Gyöngyösön húsüzemeik vannak, ahol házias jellegű termékeket állítanak elő. Ezeken kívül csaknem minden szövetkezetnél folyik tőkehús előállítás. E helyekről látják el friss hússal az állami hús- elátásba be nem vont harmincegy községet is. Párádon és Hevesen kenyérgyárakat üzemeltetnek az áfészek. Az élelmiszerek előállításán túl még több, az ellátáshoz már közvetlenül nem kapcsolódó iparral is foglalkoznak. Az itt képződő jövedelem azonban jól jön kereskedelmük színvonalának fejlesztéséhez. Mosolygó László Alkotó Ifjúság Egyesülés Megvalósuló ötletek Főszerepben: az áfészek A kistelepülések ellátásáért A KISZ Központi Bizottsága és az Állami Fejlesz- tési Bank három éve hozta létre az Alkotó Ifjúság Egyesülést a szellemi termékek felkutatására és hasznosítására. A tízmillió forintos alaptőkével induló gazdasági társulás működésének második évében 40, tavaly pedig már 80 milliós forgalmat bonyolított le, s a mintegy 40 dolgozót foglalkoztató szervezet az elmúlt évben több millió forint nyereséget is elkönyvelhetett. A fiatal újítók, feltalálók körében gyorsan népszerűvé vált Alkotó Ifjúság Egyesülés jelenleg mintegy félezer ügyet „tart kézben”, vizsgálja, hogy mennyire életképes, megvalósítható a beadott újítás, találmány, felméri a hazai és a külföldi piac érdeklődését, segíti a prototípusok elkészültét, intézi a szabadalmaztatási eljárással kapcsolatos teendőket. Az egyesülés munkatársai nagy reményeket fűznek néhány olyan javaslat, ötlet megvalósításához, amely a hosszú, előzetes vizsgálódás után várhatóan az idén „érik be”. Így például mostanában fejeződnek be azok a három esztendeje folyó élettani vizsgálatok, amelyekkel egy különleges gyógytea- keverék hatását mérik fel a szakemberek. Mivel az eddigi tapasztalatok kedvezőek, elképzelhető, hogy a szükséges szerződések megkötése után — az idén az üzletekbe kerül egy olyan gyógyteakeverék, amely a kismamák anyatej-képződését segíti. Megkezdődött egy másik, a televízió jóvoltából széles nyilvánosságot kapott találmány hasznosítása is. A feltaláló a hévíz kutak, vezetékek vízkövesedésének megakadályozására dolgozott ki eljárást. A föld alól felszínre kerülő hévíz sokhelyütt oldott ásványi sót tartalmaz, amely a kút csövében lerakódik, s ezért a fokozatosan elduguló csőrendszert két-három havonta ki kell cserélni. Ám, ha a hévizet — melyet a felszínen amúgy is hűteni kell — az új technikai eljárással a föld alatt hűtik le, megakadályozható az ásványok lerakódása és megtakarítható a csővezetékek gyakori költséges cseréje. A találmány alkalmazására ezekben a hónapokban sorra kötik a szerződéseket, s az Alkotó Ifjúság Egyesülés külföldön is megkezdte a piackutatást. Ugyancsak ebben az évben válik értékesíthetővé az a permetezőszer-adalék, amely elősegíti a permet megtapadását a levélen, így azonos mennyiségű szer fel- használása esetén nagyobb területet lehet ellátni, illetőleg ugyanakkora terület permetezéséhez kevesebb szer is elegendő. A magyar innovációs vállalatok közül egyedül az Alkotó Ifjúság Egyesülés épített ki országos hálózatot. A szervezetnek immár hét megyében van területi képviselete, ahol általában két- két munkatárs intézi önállóan az ügyeket, elbírálja, ha kell szakirodához továbbítja a javaslatokat, ötleteket. Az egyesülés budapesti központjában tervezik, hogy az idén tovább bővítik az országos hálózatot. (MTI) Minél kisebb egy település, annál több gondot jelent az ellátása. Természetesen a gazdaságosság szemszögéből. Ugyanakkor minden ember jogosan igényli, hogy alapvető szükségleteit lakóhelyén elégíthesse ki. A kis lélekszámú falvak népességmegtartó képessége és az alapellátás között szoros összefüggés van. E felismerés jegyében törekednek a kis települések kereskedelmi ellátásának javítására a Heves megyei áfészek. Mint dr. Molnár Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese elmondta, negyvenkilenc községet tartanak nyilván kis településként a megyében Ezek közül harmincháromban ezernél kevesebb ember, tizenhatban pedig ezer és ezerötszáz közötti lakos él. Bár tevékenységük a városokban sem elhanyagolható, mégis elsősorban a falvakhoz kötődnek, s azokon belül is kiemelt figyelmet szentelnek a kisebbeknek. — Megítélése szerint, a kereskedelemnek milyen főbb ellátási feladatai vannak a kis településekben? — Elsődlegesen az alapellátást kell megoldanunk. Ezt a legkisebb helységekben is biztosítani kell. Mi azonban tágan értelmezzük ezt a fogalmat, s úgy gondoljuk, hogy az élelmiszere, ken kívül belefér egy sor mindennapi igényt kielégítő iparcikk is. A legkisebb községekbe jó vegyesboltok valók. A nagyobb településeken az áfészek úgynevezett kis ABC-áruházakat üzemeltetnek, természetesen szélesebb áruválasztékkal. Az áfészek bolthálózatát egyébként jól jellemzi, hogy gyakorlatilag a megye valamennyi településében működik boltunk. — Ez azt jelenti, hogy az üzlethálózat bővítésére nincs is szükség? — Nem egészen. Üj egységeket ebben az ötéves tervben is nyitunk. Ezek valamennyi helyen az alapellátást szolgálják. Míg valószínűleg az év végén átadásra kerül egy-egy ABC- áruház Pétervásárán és Sírokban. Gyöngyösön várhatóan 1985 végére készül el egy ezerháromszáz négyzetméteres áruház. Vámos- györkön és Dormándon pedig a már említett kis ABC- áruházak kezdik meg működésüket, valószínűleg a jövő év második felében. Fejlesztési célkitűzésünk az, hogy csak ott hozzunk létre új üzletet, ahol még nem megoldott az alapellátás. S e célra, ahol lehetőség van rá, inkább már meglévő épületeket újítunk fel. Ez kevesebbe kerül. — A jó ellátásnak nemcsak a bolthálózat, hanem a megfelelő felszereltség is feltétele. Mi jellemzi e téren a falusi boltokat? — Alapvető célkitűzésünk, hogy a legfontosabb hűtőberendezésekkel ellássuk valamennyi üzletünket, megteremtsük a tej és bizonyos húsipari termékek tartósításának lehetőségét. Ebben már szép előrehaladást értünk el, de tennivalónk is még bőven akad. Számítunk a SZÖVOSZ támogatására, amelyet a közös fejlesztési alapból nyújt a kis települések ellátásának fejlesztésére. Az elmúlt évben elvégeztünk egy vizsgálatot a városi és a falusi forgalom alakulásáról. Tanulságos eredményt kaptunk: az év elejéig a városokban volt dinamikusabb a növekedés, a második félévben már a községekben, ami az ellátás javulásával is összefügg, elsősorban azonban azt tükrözi, hogy a közlekedés költségeinek emelkedése miatt a falusiak igyekeznek vásárlásaikat a helyi boltokban lebonyolíEgybeépült vegyesbolt, iparcikkbolt — a legtöbb faluban a kisnánaihoz hasonló körülmények várják a vásárlókat (Fotó: Kőhidi Imre)
