Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 21., kedd 3. Pontos szállítás, minőségi termékek NSZK-beli kiállításra készül a KA Bővülő magyar — szovjet kamarai együttműködés A korábbinál is több piacfeltáró delegáció utazik az idén a Szovjetunióba, il­letve érkezik onnan hazánk­ba. Számos szakmai szimpó­ziumot is tartanak magyar szakemberek a szovjet köz­társaságokban. ősszel Buda­pesten moldáv napokat, Tal- linnban pedig magyar gaz­dasági és műszaki napokat rendeznek — erről tájékoz­tatta az MTI munkatársát Féderer Adolf, a Magyar Kereskedelmi Kamara szov­jet tagozatának elnöke. A kamarai együttműködés fejlesztésével azt akarják elősegíteni, hogy a két or­szág vállalatai egyre széle­sebb körben alakítsanak ki közvetlen kapcsolatokat. Ez nemcsak azt hozná magáival, hogy a gazdálkodók maguk oldhatnák meg az ipari együttműködés számos kér­dését, s ezekkel nem terhel­nék a magasabb szintű irá­nyító szerveket, hanem gyor­sabban alakíthatnák és bő- víthetnék a gazdasági együtt­működés fejlettebb formáit, a kooperációkat és a közös vállalkozásokat. Az első fél­évben Grúziában rendeznek szimpóziumot a közvetlen vállalati kapcsolatok fejlesz­téséről, közösen vitatják meg a legfontosabb tennivalókat. A tagozat nagy hangsúlyt helyez a magyar—szovjet gazdasági együttműködésben kiemelt szerepet játszó négy szovjet köztársaság — Uk­rajna, Moldávia, Grúzia és Azerbajdzsán — kamaráival való kapcsolatok szélesíté­sére. A kamara szervezésé­ben az első félévben magyar nyomdaipari delegáció uta­zik Ukrajnába, Azerbajd­zsánból pedig könnyűipari szakemberek érkeznek Ma­gyarországra. A gazdag prog­ram részeként Budapesten szovjet szakemberek tarta­nak szimpóziumot legújabb útépítő gépeikről. A MEZŐ­GÉP veszprémi vállalata ugyanakkor vándorbemutatón ismerteti meg kisgépeit Mol­dáviában, illetve Ukrajná­ban. Annak érdekében, hogy a magyar gazdaságok minél sikeresebben bekapcsolód­hassanak a Szovjetunió élel­miszerprogramjának végre­hajtásába, szintén több ren­dezvényt szervez a kamara szovjet tagozata. Az első félévben mezőgazdasági szak­értők érkeznek hazánkba, hogy tanulmányozzák a ma­gyar élelmiszer-gazdaság eredményeit, Ukrajnában pedig magyar mezőgazdasági szakemberek tartanak elő­adásokat. Bakuban a magyar agráripari komplexum mű­ködéséről számolnak be az érdeklődőknek. Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a ko­rábbi évek gyakorlatának megfelelően a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkama­rájának magyar tagozata in­formációs irodát működtet. Az iroda konzultációs lehe­tőséget nyújt a kiállító szov­jet és az érdeklődő magyar vállalati szakembereknek. Az együttműködés egyik legnagyobb szabású prog­ramja lesz ősszel a Buda­pesten megrendezendő mol­dáv napok, illetve az észt­országi Tallinnban sorra ke­rülő magyar gazdasági és műszaki napok eseményso­rozata. Moldávia az idén először mutatkozik be Buda­pesten. A két rendezvényen szá­mos szakmai előadás hang­zik majd el, és lehetőség nyílik arra, hogy a partne­rek kicseréljék termelési, termesztési tapasztalataikat, és újabb javaslatokat tegye­nek az együttműködés to­vábbi fejlesztésére. Féderer Adolf elmondotta, hogy a javaslatok megvalósulását szintén figyelemmel kíséri a szovjet tagozat és segíti a közös programok, tervek ki­vitelezését is. {MTI) Veréb József igazgató Az NSZK-beli Pirmasens- ben háromévenként rendezik meg a könnyűipari gépek, berendezések, illetve alkat­részek nemzetközi sereg­szemléjét. Legutóbb, 1982- ben a kiállítók között volt és sikerrel szerepelt az egri KAEV is, ahol már a követ­kező, a jövő év májusában nyíló bemutatóra készülnek. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 10. számú egri gyára az egyedi gépek, illetve gép­sorok gyártására szakoso­dott, mert a piaci igények azt mutatták, hogy ezek iránt legnagyobb a kereslet; A szo­cialista országok között nincs versenytársuk — ez egyben biztos vevőkört jelent —, s a nyugatiak sem mindig ké­pesek kankurrálni az álta­luk készített speciális gé­pekkel. Így aztán szép szám­mal akad megrendelésük az angol, spanyol, francia, hol­land és belga partnerektől. Sokéves az együttműködésük az NSZK-beli Schön-céggel, szerződésük a közös műszaki fejlesztéseket is magában foglalja. — A Sohönnel együtt dol­goztunk azon a 6000-es tí­pusú, 160 tonnás mozgóhidas nehézkivágógépen is, melyet jövőre Pirmasensben láthat­nak az érdeklődők — mond­ja Farkas János főmérnök. — Ezenkívül még három kü­lönböző, most kifejlesztett berendezést állítunk ki, de nem eldöntött kérdés, pon­tosan melyek lesznek ezek. A gyár törekvése az, — egyben a műszaki fejleszté­sek útját is megszabja —, hogy az alapgépeket minél több kiszolgáló egységgel lássák el, mert így gépsor­ként tudják értékesíteni. Az ok egyszerű: ez a berende­zés többet tud, ezért drá­gábban adható el, esetleg egyenként is vevőre találnak a részek. Lényeges szempont az is, hogy a gépekbe itthon kapható, jó minőségű hid­raulikus egységeket, mikro­processzorokat építsenek be. A jövő évi kiállításon pél­dául valószínűleg egy mikro­processzoros vezérléssel mű­ködő berendezést is láthat­nak majd az érdeklődők. Videofelvételről pedig azt a speciális kivágógépsort mu­tatják be, melyet tavaly ké­szítettek, s azóta az NDK- ban működik. Méghozzá job­ban, mint a két évvel ko­rábban az NSZK-ból vásá­rolt társa, hiszen annál két­szer termelékenyebb — ál­lítják a felhasználók. — A pirmasensi kiállítást egyébként mindig megelőzik hazai bemutatók, hiszen azokat évente megrendezzük — tájékoztat a főmérnök. — Gyöngyösi gyárunk területén legutóbb tavaly októberben a hazai szakemberek és a szocialista országokból érke­zett megrendelők tekintették meg gépeinket. — Az új berendezéseket a budapesti központunkban dolgozó tapasztalt szakembe­rek tervezik — veszi át a szót Veréb József igazgató. — Közvetlen kapcsolatban állnak műszaki gárdánkkal, melynek tagjai tevékeny részt vállalnak a gazdasá­gos gyártástechnológia alakí­tásában, illetve a prototípu­sok előállításában. Ez a munka sokoldalú képzettsé­get kíván, s a fiatal műszaki szakembereinket — éppen mert igen felkészültek —, gyakran elcsábítják más vállalatok. Előfordult már, hogy több száz forinttal kí­náltak többet, vagy azért vettek búcsút tőlünk, ment egyszerűbb munkával is megkereshették ugyanazt a pénzt. A csábítás érinti szak­munkásainkat is, hiszen so­kuk többfajta képesítéssel rendelkezik. Ezért is adtunk zöld utat a vállalati gazda­sági munkaközösségeknek. Az ott dolgozók becsületes munkájukkal arányosan többletkeresethez jutnak, így megtalálják nálunk is a szá­mításukat. Tény az, hogy a termelőüzemi gmk-k tavaly 5,5—6 millió forintot hoztak vállalatunknál. A vevőknek csak akkor van bizalmuk, ha időben szállított, minőségi terméket kapnak. A megrendelés után három hónappal általában járműre kell tenni a gépe­ket, s ez sokszor hallatlan erőfeszítéseket kíván a gyár­tásban. Ugyanis a KAEV a termékeihez szükséges alap­anyagokat hazai vállalatok­kal készítteti vagy a keres­kedelmi forgalomban vásá­Farkas János főmérnök (Fotó: Perl Márton> rolja, így az anyagellátás gondjai hatványozottan ér­vényesülnek. Megtörtént már, hogy a gépről a vevőnél derült ki: hibás. A felhasz­nált öntvény törött volt, de ezt csak a reklamáció utáni röntgenfelvétel mutatta ki. Persze ez a KAEV számára nem lehetett mentség. És az is sovány vigasz, hogy jár­tak már hasonlóan nyugati importalkatrésszel is. — Nyilvánvaló: egymásra mutogatni, bűnbakot keresni értelmetlen. Ezért arra tö­rekszünk, hogy a mi mun­kánkban ne lehessen kifo­gást találni — szögezi le az igazgató. — Ezért vezettük be a hidraulikus gépgyártás területén dolgozók csoportos minőségi bérezését. Az új rendszerben a jó szakembe­rek körülbelül kétforintos órabéremeléssel számolhat­nak. Fazekas Eszter tani. Ez is a színvonalasabb kereskedelem szükségessé­gét hangsúlyozza. Gond azonban, hogy maga a nagykereskedelem sem ér­dekelt abban, hogy sok kis boltba szállítsa az árut. Sze­rencsére ez alól az élelmi­szerek kivételek. — Nézzük meg a kistele­pülések ellátását a gazda­ságosság oldaláról is. Pusz­tán e szempontot figyelem­be véve érdemes lenne-e foglalkozni vele? — E tevékenység ugyan bizonyos állami támogatást élvez, de ennek ellenére sem vonzó gazdaságilag. A Heves és Vidéke Áfésznek tavaly csaknem háromszáz- ezer forint vesztesége volta kenyéren és mintegy négy- százezer forint a tejen. A megye összes fogyasztási szövetkezeténél ennek a tízszeresével lehet számolni. S ha minden forgalmazót figyelembe veszünk, az így adódott veszteséget meg­duplázhatjuk. Az áfészek egyéb tevékenységei azon­ban ellensúlyozzák az e te­rületen jelentkező ráfizeté­seket. Befejezésül dr. Molnár Fe­renc a fogyasztási szövetke­zetekben folyó ipari tevé­kenységekről szólt. Ezek egy része a kiskereskedelmi egységek áruellátását szol­gálja. Füzesabonyban, Hat­vanban és Gyöngyösön hús­üzemeik vannak, ahol há­zias jellegű termékeket állí­tanak elő. Ezeken kívül csaknem minden szövetke­zetnél folyik tőkehús előál­lítás. E helyekről látják el friss hússal az állami hús- elátásba be nem vont har­mincegy községet is. Párá­don és Hevesen kenyérgyá­rakat üzemeltetnek az áfé­szek. Az élelmiszerek elő­állításán túl még több, az ellátáshoz már közvetlenül nem kapcsolódó iparral is foglalkoznak. Az itt képződő jövedelem azonban jól jön kereskedelmük színvonalá­nak fejlesztéséhez. Mosolygó László Alkotó Ifjúság Egyesülés Megvalósuló ötletek Főszerepben: az áfészek A kistelepülések ellátásáért A KISZ Központi Bizott­sága és az Állami Fejlesz- tési Bank három éve hozta létre az Alkotó Ifjúság Egye­sülést a szellemi termékek felkutatására és hasznosítá­sára. A tízmillió forintos alaptőkével induló gazdasági társulás működésének máso­dik évében 40, tavaly pedig már 80 milliós forgalmat bo­nyolított le, s a mintegy 40 dolgozót foglalkoztató szer­vezet az elmúlt évben több millió forint nyereséget is elkönyvelhetett. A fiatal újítók, feltalálók körében gyorsan népszerűvé vált Alkotó Ifjúság Egyesü­lés jelenleg mintegy fél­ezer ügyet „tart kézben”, vizsgálja, hogy mennyire életképes, megvalósítható a beadott újítás, találmány, felméri a hazai és a külföl­di piac érdeklődését, segíti a prototípusok elkészültét, intézi a szabadalmaztatási eljárással kapcsolatos teen­dőket. Az egyesülés munkatársai nagy reményeket fűznek né­hány olyan javaslat, ötlet megvalósításához, amely a hosszú, előzetes vizsgálódás után várhatóan az idén „érik be”. Így például mostaná­ban fejeződnek be azok a három esztendeje folyó élet­tani vizsgálatok, amelyekkel egy különleges gyógytea- keverék hatását mérik fel a szakemberek. Mivel az ed­digi tapasztalatok kedvező­ek, elképzelhető, hogy a szükséges szerződések meg­kötése után — az idén az üzletekbe kerül egy olyan gyógyteakeverék, amely a kismamák anyatej-képződé­sét segíti. Megkezdődött egy másik, a televízió jóvoltából széles nyilvánosságot kapott talál­mány hasznosítása is. A fel­találó a hévíz kutak, veze­tékek vízkövesedésének meg­akadályozására dolgozott ki eljárást. A föld alól felszín­re kerülő hévíz sokhelyütt oldott ásványi sót tartalmaz, amely a kút csövében le­rakódik, s ezért a fokozato­san elduguló csőrendszert két-három havonta ki kell cserélni. Ám, ha a hévizet — melyet a felszínen amúgy is hűteni kell — az új tech­nikai eljárással a föld alatt hűtik le, megakadályozható az ásványok lerakódása és megtakarítható a csőveze­tékek gyakori költséges cse­réje. A találmány alkalma­zására ezekben a hónapok­ban sorra kötik a szerződé­seket, s az Alkotó Ifjúság Egyesülés külföldön is meg­kezdte a piackutatást. Ugyancsak ebben az év­ben válik értékesíthetővé az a permetezőszer-adalék, amely elősegíti a permet megtapadását a levélen, így azonos mennyiségű szer fel- használása esetén nagyobb területet lehet ellátni, ille­tőleg ugyanakkora terület permetezéséhez kevesebb szer is elegendő. A magyar innovációs vál­lalatok közül egyedül az Al­kotó Ifjúság Egyesülés épí­tett ki országos hálózatot. A szervezetnek immár hét megyében van területi kép­viselete, ahol általában két- két munkatárs intézi önálló­an az ügyeket, elbírálja, ha kell szakirodához továbbít­ja a javaslatokat, ötleteket. Az egyesülés budapesti köz­pontjában tervezik, hogy az idén tovább bővítik az or­szágos hálózatot. (MTI) Minél kisebb egy telepü­lés, annál több gondot je­lent az ellátása. Természe­tesen a gazdaságosság szem­szögéből. Ugyanakkor min­den ember jogosan igényli, hogy alapvető szükségleteit lakóhelyén elégíthesse ki. A kis lélekszámú falvak né­pességmegtartó képessége és az alapellátás között szo­ros összefüggés van. E fel­ismerés jegyében töreked­nek a kis települések ke­reskedelmi ellátásának ja­vítására a Heves megyei áfészek. Mint dr. Molnár Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese el­mondta, negyvenkilenc köz­séget tartanak nyilván kis településként a megyében Ezek közül harminchárom­ban ezernél kevesebb ember, tizenhatban pedig ezer és ezerötszáz közötti lakos él. Bár tevékenységük a váro­sokban sem elhanyagolható, mégis elsősorban a falvak­hoz kötődnek, s azokon be­lül is kiemelt figyelmet szentelnek a kisebbeknek. — Megítélése szerint, a kereskedelemnek milyen főbb ellátási feladatai van­nak a kis településekben? — Elsődlegesen az alap­ellátást kell megoldanunk. Ezt a legkisebb helységek­ben is biztosítani kell. Mi azonban tágan értelmezzük ezt a fogalmat, s úgy gon­doljuk, hogy az élelmiszere, ken kívül belefér egy sor mindennapi igényt kielégítő iparcikk is. A legkisebb községekbe jó vegyesboltok valók. A nagyobb települé­seken az áfészek úgyneve­zett kis ABC-áruházakat üzemeltetnek, természetesen szélesebb áruválasztékkal. Az áfészek bolthálózatát egyébként jól jellemzi, hogy gyakorlatilag a megye vala­mennyi településében mű­ködik boltunk. — Ez azt jelenti, hogy az üzlethálózat bővítésére nincs is szükség? — Nem egészen. Üj egy­ségeket ebben az ötéves tervben is nyitunk. Ezek valamennyi helyen az alap­ellátást szolgálják. Míg va­lószínűleg az év végén át­adásra kerül egy-egy ABC- áruház Pétervásárán és Sí­rokban. Gyöngyösön várha­tóan 1985 végére készül el egy ezerháromszáz négy­zetméteres áruház. Vámos- györkön és Dormándon pe­dig a már említett kis ABC- áruházak kezdik meg mű­ködésüket, valószínűleg a jövő év második felében. Fejlesztési célkitűzésünk az, hogy csak ott hozzunk létre új üzletet, ahol még nem megoldott az alapellá­tás. S e célra, ahol lehető­ség van rá, inkább már meglévő épületeket újítunk fel. Ez kevesebbe kerül. — A jó ellátásnak nem­csak a bolthálózat, hanem a megfelelő felszereltség is feltétele. Mi jellemzi e té­ren a falusi boltokat? — Alapvető célkitűzésünk, hogy a legfontosabb hűtőbe­rendezésekkel ellássuk va­lamennyi üzletünket, meg­teremtsük a tej és bizonyos húsipari termékek tartósítá­sának lehetőségét. Ebben már szép előrehaladást ér­tünk el, de tennivalónk is még bőven akad. Számí­tunk a SZÖVOSZ támogatá­sára, amelyet a közös fej­lesztési alapból nyújt a kis települések ellátásának fej­lesztésére. Az elmúlt év­ben elvégeztünk egy vizsgá­latot a városi és a falusi forgalom alakulásáról. Ta­nulságos eredményt kap­tunk: az év elejéig a vá­rosokban volt dinamikusabb a növekedés, a második fél­évben már a községekben, ami az ellátás javulásával is összefügg, elsősorban azonban azt tükrözi, hogy a közlekedés költségeinek emelkedése miatt a falusiak igyekeznek vásárlásaikat a helyi boltokban lebonyolí­Egybeépült vegyesbolt, iparcikkbolt — a legtöbb faluban a kisnánaihoz hasonló körülmények várják a vásárlókat (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents