Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-15 / 38. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1984. február 15., szerda Végső búcsú lurij flndropovtól A sírhantot elborították a világ országainak, a testvérpártoknak a koszorúi (Folytatás az 1. oldalról) Kifejezte együttérzését Ju- rij Andropov elhunyta mi­att a Kádár János vezette magyar párt- és állami kül­döttség, a Bolgár Népköztár­saság küldöttsége Todor Zsivkovval, a BKP KB fő­titkárával, az Államtanács elnökével az élen, a cseh­szlovák küldöttség, élén Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a köztársa­ság elnökével, a kubai kül­döttség élén Fidel Castróval, a Kubai KP KB első titká­rával, az Államtanács és a Minisztertanács elnökével, a lengyel küldöttség Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a lengyel Minisztertanács el­nökének vezetésével, a mon­gol küldöttség, élén Jumd- zságin Cedenballal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával, a Nagy Népi Hurál Elnökségének el­nökével, az NDK delegáció­ja, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének ve­zetésével, a Román Szocia­lista Köztársaság delegáció­ja Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkárának, a köztár­saság elnökének, az Állam­tanács elnökének vezetésé­vel, a vietnami küldöttség, élén Truong Chinh-nel, a BVKP KB tagjával, az Ál­lamtanács és a Honvédelmi Tanács elnökével, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság küldöttsége, amelyet Szufanuvong, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB PB tagja, a köztársaság és a Legfelsőbb Népi Gyűlés el­nöke vezet, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége, amelynek élén Pák Szong Csői, a köztársa­ság alelnöke, a Koreai Mun­kapárt KB Politikai Bizott­ságának tagja áll, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság delegációja, élén Mika Spiljakkal, az elnök­ség elnökével és Dragoszláv Markoviccsal, a JKSZ Köz­ponti Bizottsága Elnökségé­nek elnökével, a Kambod­zsai Népköztársaság dele­gációja, amelyet Heng Sam_ rin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtit­kára, az Államtanács elnöke vezet. őket követte a küldöttsé­gek sorában az Afgán De­mokratikus Köztársaság de­legációja, élén Babrak Kar- mallal, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt KB főtitkárával, a Forradalmi Tanács elnökével, a Kínai Népköztársaság küldöttsége, élén Van Li miniszterelnök­helyettessel. Kifejezte részvétét Georges Marchais, az FKP főtitkára, Gus Hall, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának főtitkára, Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke, Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára, Jouko Kajanoja, a Finn KP elnöke, Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának fő­titkára, Francisco Romero Marin, a Spanyol Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának és Titkárságának tagja, Ignacio Gallego, a „Kommunisták Egysége” párt főtitkára, Haled Bag- das, a Szíriái Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Georges Haui, a Libanoni Kommunista Párt KB főtitkára, Rodney Aris- mendi, az Uruguay-i Kom­munista Párt KB első tit­kára, Volodia Teitelboim, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának és Tit­kárságának tagja, Micuhiro Kaneko, a Japán Kommu­nista Párt KB Titkárságá­nak elnöke, Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Szo­cialista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Legfelsőbb Népi Tanács El­nökségének, elnöke, minisz­terelnök, Samora Machel, a FRELIMO-párt elnöke, Mo- zambik köztársasági elnö­ke, Daniel Ortega, a Sandi­nista Nemzeti Felszabadítá- si Front országos vezetősé­gének tagja, a Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kor­mányzótanácsának kordiná- tora, a forradalom parancs­noka. Részvétet nyilvánított a szovjet vezetőknél Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, Sam Nujoma, a Délnyugat­afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke, Alfred Nzo, az Afrikai Nemzeti Kongresszus főtitkára, Ro­mes Csandra, a Béke-világ- tanács elnöke, Jean Ripert, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkár-helyette­se. Részvétét nyilvánította In­dira Gandhi indiai minisz­terelnök, George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök, Szpirosz Kip- rianu ciprusi elnök, Perui Schlüter dán miniszterelnök, Mauno Koivisto finn köztár­sasági elnök, Pierre Mauroy francia miniszterelnök, Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, Patrick Hil- lery ír köztársasági elnök, Abe Sintaro japán külügy­miniszter, Pierre Elliot Tru­deau kanadai miniszterel­nök, Kaare Willoch norvég miniszterelnök, Sandro Per­tini olasz köztársasági el­nök, Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság kancel­lárja, Ziaul Hakk pakisztáni köztársasági elnök, Maria Soares portugál miniszterel­nök, Turgot özal. török mi­niszterelnök, Olof Palme, svéd miniszterelnök és sok más külföldi politikus, álla­mi vezető. A mintegy 150 küldöttség tagjai — miután kinyilvání­tották részvétüket a szovjet vezetőknek — elhaladták Jurij Andropovnak a György-terem közepén elhe­lyezett, gyászkeretes portré­ja előtt, s néhány pillanatra megállva néma tisztelettel adóztak a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a szovjet állam kiemelkedő vezetője, a béke és a nemzetközi biz­tonság fáradhatatlan harcosa emlékének. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára kedden Moszkvában találkozott a Varsói Szerződés tag­államaiból Jurij Andropov temetésére Moszkváha érke­zett párt- és állami küldött­ségek vezetőivel. A találkozón részt vett Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államta­nács elnöke, Gustáv Husák, a OSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel minisztertanács el­nöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Erieh Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK ál­lamtanácsának elnöke és Ni­colae Ceausescu, az RKP főtitkára, Románia köztársa­sági elnöke. A találkozó szívélyes, test­véri légkörben ment végbe. A nyugati és a fejlődő or­szágokból Jurij Andropov temetésére Moszkvába ér­kezett államférfiak (állam- és kormányfők, illetve ala­csonyabb szintű képviselők) felhasználták az alkalmat, hogy kétoldalú megbeszélé­seket folytassanak egymás­sal. E találkozók központi témája a libanoni és a kö­zép-amerikai helyzet, vala­mint Afganisztán kérdése volt. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára ked­den, a Kremlben fogadta George Busht, az Amerikai Egyesült Államok alelnökét. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter és Howard Baker szenátor, a szenátus repub­likánus többségének vezető­je. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára ked­den a Kremlben találkozott Indira Gandhi indiai minisz­terelnökkel. Konsztantyin Csernyenko megbeszélést folytatott Mar­garet Thatcherrel, Nagy-Bri­tannia miniszterelnökével. Hazaérkezett Moszkvából a magyar párt- és állami küldöttség Kedden hazaérkezett Moszkvából a magyar párt­ós állami küldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével részt vett Jurij Vlagyimirovics Andro­povnak, a kiváló szovjet ál­lamférfinak, a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom kiemelkedő személyi­ségének temetésén. A kül­döttség tagja volt Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács el­nöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Ha­vasi Ferenc, Korom Mihály Németh Károly, Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság tit­kárai, a Politikai Bizottság tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el. nőké; Horváth István bel- ügy-, Pullai Árpád közle­kedési, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának vezetője. Jelen volt Nyikita Darcsi- jev, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A Vörös Hadsereg egységeinek díszmenete zárta a gyászünnepséget. —C Külpolitikai kommentárunk NEM SOKKAL AZUTÁN, hogy az ENSZ nyilatko­zatot fogadott el a gyarmati sorban élő népek, a még fennálló gyarmatok ügyében, megalakult a vi­lágszervezet dekolonizációs bizottsága. Az 1961-ben életrehívott testület mostani New York-i ülésszakán elsősorban a namíbiai kérdésről folytatnak eszme­cserét, de szó esik Kelet-Timorról, a Falkland-(Mal- vin)-szigetekről, a Bermudákról, Gibraltárról, Puerto Rico, a Virgin-szigetek és más területek helyzetéről is. Érthető okokból a legnagyobb érdeklődés a bizott­ság namíbiai vitáját kíséri. Annál is inkább, mert Dél-Afrika egyelőre semmi hajlandóságot nem mu­tat arra, hogy véget vessen a törvénytelen megszál­lásnak, s elfogadja a Biztosági Tanács 435-ös számú határozatát Namibia függetlenségének helyreállításá­ra. Legjobb védekezés a támadás — tartja a mondás, amit Pretoria a maga nyelvére átültetve így értel­mez: feltételekhez köti a namíbiai rendezést. Vagy­is: követi, hogy Namíbia függetlenségének kikiáltá­sa előtt vonják ki a kubai csapatokat Angolából. Meglehet, az ötlet nem egészen a fajüldöző rend­szertől származik, hanem washingtoni sugallmazásra kötik az ebet a karóhoz. Az Egyesült Államok ugyan­is már huzamos ideje követeli a kubai kontingens kivonását, hogy ezzel a haladó Angola védelmi ké­pességét csökkentse. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy hétfőn Claude Cheysson, francia külügyminiszter ta­lálkozott Sam Nujomával, a SWAPO, a Namíbiai Felszabadítási Mozgalom vezetőjével. A francia dip­lomácia irányítója ismételten síkra szállt a dél-afri­kai megszállás haladéktalan megszüntetése és Namí­bia függetlenségének megadása mellett. Egyszersmind képtelenségnek minősítette az amerikai és a dél-af­rikai kormányzat manővereit, hogy a kubai csapatok távozásához kössék a namíbiai függetlenség megadá­sát. Franciaország egyébként éppen emiatt nemrég felfüggesztette tevékenységét az úgynevezett kapcso­latfenntartó csoportban, amelyben most már csak négy nyugati ország képviselői vesznek részt. Angolai és kubai részről a közelmúltban többször is hangsúlyozták: a két ország szuverén joga, hogy eldöntse, meddig maradjanak a kubai egységek An­golában. Ha Dél-Afrika megszünteti agresszióját, s nem támogatja az Unita nevű ellenforradalmi szer­vezetet, akkor szó lehet arról, hogy a kubai katonai segítségnyújtásról kötött kétoldalú megállapodást felülvizsgálják. Addig azonban Angola szuverenitá­sa és területi épségének védelme mindenképpen meg­követeli a kubai katonák ideiglenes ott-tartózkodá- sát. Az ENSZ dekololonizációs bizottságának várha­tóan nem lesz könnyű dolga a namíbiai vitában. Hu­szonöt ország képviselői vesznek részt a testület mun­kájában, s előreláthatóan éppen úgy, mint a koráb­bi esetekben, felszólítják Dél-Afrikát a törvénytelen megszállás haladéktalan megszüntetésére. Ebben a szellemben fogant Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár üzenete is, amelyet az ülésszakhoz intézett. CSAKHOGY A SZÁMTALAN FELHÍVÁS, határo­zat és állásfoglalás aligha elegendő. Az egyetlen cél­ravezető megoldás a világszervezet által is többször jóváhagyott szankciók érvényesítése Pretoriával szem­ben. Ezt viszont a fajüldözők legtekintélyesebb párt­fogója, az USA eddig minden eszközzel megakadá­lyozta. Minden egyes döntést falra hányt borsóként kezelnek, miközben Namíbiában a helyzet változat­lan. GYAPAY DENES NEW YORK Franciaország kérésére szerdán, közép-európai idő szerint, délután összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a libanoni helyzetet. Franciaország ja­vasolta, hogy a világszerve­zet küldjön békefenntartó erőket Libanonba és velük váltsa fel a négyhatalmi nyugati haderőket. A BT ülését több -napos kétoldalú tanácskozások előzték meg a BT pakisztáni elnöke és a többi 14 tagállam képvi­selői között. ISZLÁMÁBÁD A hétvégi zavargások után folytatódtak a diáktünteté­sek Karacsi és Lahor pa­kisztáni városokban. A di­ákszervezetek betiltása, a pénzalapok elkobzása miatt tiltakozó tüntetők összecsap­tak a kivezényelt rendőrök­kel. Karacsiban kilencven diákot őrizetbe vettek. A lahori egyetemen kitört he­ves összétűzésben sokan megsérültek. 26 diák egyete­mi tanulmányait két évre felfüggesztették. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés elnök­ségének szóvivője, kedden úgy nyilatkozott, hogy Jorge Illueca, a közgyűlés 38. ülés­szakának panamai elnöke, továbbra is betölti a világ- szervezetben viselt tisztsé­gét. Panama eddigi elnöke, Ricardo de la Espriella, hét­főn váratlanul benyújtotta lemondását és az ország al­kotmánya értelmében az ál­lamfői tisztet Jorge Illueca alelnök vette át. WASHINGTON A Pentagon 70 millió dol­lár értékben, 15 darab F— 4E tipusú harci gép szállí­tását tervezi Törökországnak — közölte az amerikai had­ügyminisztérium képviselő­je.

Next

/
Thumbnails
Contents