Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-15 / 38. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 15., szerda 3. KGST-kutatás a villamosenergia-iparban A Villamosenergia-ipari Kutató Intézet szoros kapcsolatban áll a KGST társintézeteivel. A tagállamok az egyeztetett témák alapján fejlesztéseket, kutatásokat végeznek az erősáramú villamos ipar részére. Képünkön: a nagyfeszültségű laboratóriumban kísérletet készítenek elő. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) AZ ÁB MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK ÉRTEKEZLETÉN A múlt évi biztosítási munkáról, az idei teendőkről Az elmúlt esztendei munka értékelése az idei legfontosabb feladatok meghatározása volt a fő témája annak az értekezletnek, amelyet kedden délután az Állami Biztosító szakembereinek és a megye vezetőinek részvételével tartottak Egerben, a KlSZÖV-székház- ban. Az eseményen jelen volt dr. Novak Imre, az ÁB- központ vagyonbiztosítási igazgatója, dr. Asztalos Miklós., az MSZMP Heves megyei Bizottságának vezetője. A gazdálkodó szervezet Heves megyei Igazgatóságának igazgatója, dr. Varga József az 1983. évi tevékenységet értékelve, mindenekelőtt szólt a díjbevételek alakulásáról a lakosságnál, illetve a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. Mint elmondotta, ez a tervek szerint ment végbe. Szűkebb hazánkban a csaknem 150 ezer hektár szántóterületnek több mint 90 százaléka részesült biztosítási védelemben. Különben az aszály mellett egyéb elemi csapások is sújtották mezőgazda- sági üzemeinket: 13 helyről jelentettek téli fagykárt, amiért 3,5 millió forint kártérítést fizetett ki az ÁB. Az elmúlt esztendőben 42 tsz-ben, illetve állami gazdaságban okozott nehézségeket a jégverés, különösen Eger környékén és Heves térségében május utolsó napjaiban. Emiatt egyébként mintegy 170 millió forint kártérítésben részesültek a biztosítottak. A jégeső négyezer egyéni termelő gazdaságát is sújtotta, ők 41 millió forintot kaptak. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szakemberek a személybiztosítások elterjedését a biztosítási kultúra egyik fokmérőjének tekintik. A megyei nyilvántartásban több mint 140 ezer egyénhez kötődő kötvény szerepel. Ha ehhez hozzátesszük a lakosság által köthető lakás-, gépjármű- és utas-balesetbizto- sításokat, akkor kiderül, hogy szinte valamennyi családdal többszörösen kapcsolatban áll a biztosító. A CSÉB-nek például az aktív keresőképes lakosság 88 százaléka tagja. A lakások háromnegyedére kötöttek biztosítást, a magánautósoknak pedig több mint a fele veszi igénybe a CAS- CO-t. A megye állampolgárainak 141 millió forint kártérítést fizettek ki tavaly, s ez 22 százalékkal haladta meg az 1982. évit. A továbbiakban dr. Varga József külön foglalkozott a hat fiók múlt évi munkájával, majd az idei feladatokról szólva hangsúlyozta, elsődleges törekvésük az ügyfélszolgálat kulturáltabbá, színvonalasabbá tétele. Ezt már csak az is szükségessé teszi, hogy ebben az esztendőben új biztosítási formák bevezetésére is sor került. Az év első napjától köthető az úgynevezett egyéni balesetbiztosítás, amelyet a fél bármilyen összegre hozhat létre, s ennek, valamint saját életkorának arányában kell havonta fizetnie a díjat. Ugyancsak új megoldás az építés- és szerelésbiztosítás, amelyet a lakásépítésre vállalkozók vehetnek igénybe, mégpedig az építés időtartamára elemi károk bekövetkezése esetén. Április elejétől újabb taggal bővül a csoportos élet- és baleset- biztosítási család. A CSÉB 150-nel újabb szolgáltatások járnak együtt, s ami a leglényegesebb, emelkedik a kártérítésre kifizetendő ösz- szegek nagysága is. Ismertette az előadó a fiókok közötti munkaverseny, valamint a brigádmozgalom eredményeit is. A beszámolót követően hozzászólásokra került sor, majd a megyei vezetők és az ÁB-központ képviselője mondták el véleményüket Heves megye biztosítási tevékenységéről. APCI JELENTÉSÜNK ... Egy sikeres házasságról Vajda Pál Aki mostanság Apcra vetődik, fontos változások szemtanúja lehet. Mintha egy évtized mulasztását akarná behozni a kis település, itt és ott különböző munkálatok folynak. Persze, a megvalósuló beruházások a múltban gyökereznek. Azt az előkészítő, tervszerű munkát igazolják, amelyet a nyugdíjba készülő Pete Pál elnökkel az élen a tanácsvezetés végzett. No és még valamit: a Qualitál Könnyűfémöntöde, továbbá a község jó együttélésének, házasságának hasznát. — Valóban „történelmi” időket élünk — jegyzi meg a téma kapcsán Forrai Ivánná vb-titkárnő, aki 1978 márciusától áll Apc szolgálatában. — Folyik egy új, négytantermes, minden kiszolgáló helyiséggel ellátott iskola építése, ami égető szükséget pótol. Buzogány Péter és emberei orvosi rendelő, szolgálati lakás munkálataiba fogtak a Lenin út sarkán, hogy még ebben az évben két orvosi körzete lehessen községüknek. Ez biztosítja majd az újtelepi rész, valamint a „qualitálo- sok” megelőző, gyógyító ellátását. Korszerűsödik továbbá sporttelepünk, felújítjuk régi iskolát, valamint a bölcsőde vízellátó-rendszerét. Soroljam még... ? A vízzel kezdődött Alig valószínű, hogy eny- nyi különböző jellegű feladat megoldásához saját pénzeszköze lenne a telepüMostanában pedig? Közelmúlt: százezer forint értékű bútor a művelődési háznak, ugyanennyi két iskolai tanterem berendezésére. A jelen pedig: egymillió forint az új iskolához, a régi korszerűsítéséhez, majdnem ennyi az egészségügyre, harmincezer bölcsődei célra, húszezer kultúrára. Az Apci Vasast is jószerint a Qualitál tartja el, mint ahogyan a pályát gondoztatja. Kevés lesz a pénz? Mindeközben mégis gond felhőzi Forrai Ivánné homlokát. A dolgok bibéje mihamar napfényre is kerül. — Aggaszt az új iskola építésének üteme, amiért elsősorban a kivitelező Mát- raalji Szénbányák vegyesüzeme felel. Annak idején bő nyolc és fél millióra taksálták — a régi ■ tanépület felújításával együtt — a munkálatok értékét, és ebből ötmillió forintnál többet a megye biztosít. A kiviteli szerződést azonban „át kell írni”, és amennyire megugrottak az anyagárak, tartok tőle, hogy a beruházás keretösszege is emelkedik majd. Gond még e tekintetben, hogy változtatni kellett az alapozáson, mert a statikusok utólag lazakötésűnek találták a kiszemelt terület talaját. Hogy miként pótoljuk a várható többletkiadást? Tanácstestületünk nemrég olyan határozatot hozott, miszerint önkéntes hozzájárulást kérhetünk a lakosságtól. Azután társadalmi munkákat is próbálunk szervezni, amiben mindig komoly támaszunk a művelődési ház ifjúsági klubja, élen László Zsolttal. Áldozatkész öntödeiek Tanácsháza, utána a Qualitál. Válasz miértjeinkre. Vajda Pál műszaki igazgató: — Kétségtelen, hogy lehetőségünket meghaladónak tűnő kommunális feladatokat vállaltunk és vállalunk át a tanácstól. De egy ilyen gyártelepen, mint a miénk, nem vonatkoztathatja el magát attól a társadalmi környezettől, amelyben létezik. Gondoljon rá, munkásaink java része apci! És jól akarja magát érezni a falujában, különben elköltözik. Saját érdekünk is tehát, hogy mindent megtegyünk a település fejlesztéséért, legyen az vízhálózat-építés, sport, kultúra, bölcsőde, vagy az új körzeti orvosi rendelő. Egy dolgot azonban hangsúlyozni kívánok! Ebből az áldozat- készségből bőven jut öntödénk dolgozóira. A pártbizottságra, a KISZ-re, a szocialista brigádokra, a szak- szervezetre. Irányításukkal és cselekvő részvételükkel számtalan társadalmi munkaakciót bonyolítunk le, amelyeknek a pénzértéke a tanácsiakhoz vándorol. így, ezeket tudva igaz az, hogy falu és üzem nemcsak békés házastársak, hanem valóban egymást kiegészítő részei az itteni valóságnak. .. Moldvay Győző A községi óvodához is sok anyagi segítséget nyújtott a vállalat... Forrai Ivánné (Fotó: Szabó Sándor) lésnek. És itt célzunk a bevezetőben említett jó „házasságra” üzem—falu viszonyában. A fiatal vb-titkár- nő nem fukarkodik az elismeréssel. — Általában csak kedvezőt mondhatok az apci érdekeltségű intézményekre, gazdasági egységekre, mint amilyen a Zagyvavölgye Termelőszövetkezet, a Lőrinci és vidéke Áfész, a fővárosi szűcs-bőr szövetkezet telepe. Sokat segítenek közösségi gondjainkon. A Qualitál jelenléte azonban már az 1970- es évek elején meghatározó volt, hiszen négy és félmillió forint erejéig nagy részt a vállalat finanszírozta a község vízellátását biztosító, Petőfibányáról induló gerincvezeték s a hozzá kapcsolódó tárolók kivitelezését. Egy asszony a munkacsapat élén Tóth Jánosné öt éve lett a hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezetben munkacsapatvezető. Szűkebb kollektívája a zöldségtermesztésben dolgozik. Olyan ágazat ez, amelyben még mindig nagy szükség van a szorgos munkáskezekre. Télen azonban kevés a munka. Beszélgetésünkre sem a szövetkezetben, hanem a ZÖLDÉRT gyöngyösi hűtőházában került sor. Január eleje óta ugyanis negyven asszony jár át Hevesről dolgozni. — Hogyan fogadták az asz- szonyok ezt a munkát? — Nem volt új számunkra, mivel tavaly télen a Hatvani Konzervgyárban dolgoztunk. A munka is hasonló ahhoz, amit már megszoktunk. Itt is zöldségfélékkel kell bánni. Az utazás miatt azonban jóval fárasztóbb, mint otthon. Dolgozni viszont télen is kell és tavaly is megtaláltuk számításainkat. — Hányán vannak a munkacsapatában? — Huszonhatan és valamennyien nők. Régóta együtt dolgozunk már, jól összeszoktunk. Én elégedett vagyok a munkatársaimmal. — Mindamellett azért én úgy hiszem, nem lehet könynyű dolog ilyen sok nőt irányítani? — Jól kijövünk egymással, de kisebb összezördülések még a legjobb családokban is előfordulnak. Problémáinkat azonban mindig sikerül saját mangunk között' megoldani. És persze, igyekszünk is elejét venni. Mondok egy példát: a csapatnak órabéres és teljesítménybéres munkákat is kell végeznie. Az jár jobban, aki teljesítménybérben dolgozik. Hónap végén azonban hasonló fizetéseket szeretnénk hazavinni. Ezért úgy osztjuk ki a munkákat, hogy senki se járjon rosszul. Mindenki egyforma mértékben végez órabéres és teljesítménybéres munkát egyaránt. Vitának így helye nem lehet. Tóth Jánosnénak a férje is a termelőszövetkezetben dolgozik, kőművesként. Két „családjuk” van, egy tizennégy éves lány és egy kilencéves fiú. Megyénk legfiatalabb városában, Hevesen laknak. Otthon az egész család kertészkedik. Mint elmondta, a háztájiban a paradicsom járja, a ház melletti kis kertben pedig a konyhához valót termelik meg. Fólia is csak annyi van, amennyi alól a kis család ellátható primőr zöldséggel. — Mit jelentett az aszály a kétkezi munkásoknak? — Nemcsak a növények sínylették meg a szárazságot, de a mi munkánk is nehezebb volt. Gyakran nagy forróságban kellett dolgozni, és az eső hiánya miatt kiszikkadt földet nehéz volt megkapálni. A szárazság miatt viszont jóval kevesebb volt a betegség a zöldségfélék között, jó minőségű áru került a hazai és a külföldi piacokra. Ahogy én tudom, ezeknek az ára is jobb volt, mint máskor. — Mit kívánna a zöldségeseknek erre az évre? — Jó nyarat, de sok esővel. És még azt, hogy a felvásárlók ne legyenek annyira szigorúak. Mert nagyon válogatós fajták. — Milyen érzés újdonsült városlakónak lenni? — Büszkék vagyunk, hogy Heves város lett. Reméljük, hogy az ellátás is javul majd. Mert gyakran előfordul, hogy nem azt veszek, amit akarok, hanem amit kapok. A mezőgazdaságban dolgozó asszonyoknak az is rossz, hogy este 6-kor már minden bolt zárva van. S bizony előfordult, hogy az ágazatvezető vette meg a kenyeret, hogy estére legyen mit hazavinni a családnak. 'Tóth Jánosné öt éve lett vezető, munkacsapatában kollegáival jól kijön. A termelőszövetkezettől magkapja az anyagi és erkölcsi elismerést. Munkáját megbecsülik, s bizonyára ez nem kis szerepet játszik abban, hogy kiegyensúlyozott, elégedett ember. Mosolygó László
