Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-12 / 36. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. február 12., vasárnap Tű a szénakazalban Emberarcú szuperkém Tisztelgés az elődöknek A harmincéves Gyöngyösi Játékszín Ez a mostani év a jubileum jegyében telik el Gyöngyösön. A település 650. évfordulóját ünnepli annak, hogy városi rangra emelkedett. Ennek a fö áramlatnak a sodrában húzódik , meg az a szerény megemlékezés, amely a Gyöngyösi Játékszín nevéhez fűződik. A műkedvelő együttes ugyanis az idén éri meg fennállásának 30. évét. önmagában ez a tény is sokat kifejez. Az a körülmény is, hogy lelkes vezetője, Jankovits Jenő nemcsak a múltban hitt az öntevékeny művészi munkában, hanem ma is tánto- ríthatatlanul kitart a véleménye mellett Igazát a társulat többszöri megújulása is bizonyítja. Ma már a ki tudja hányadik generáció csoportosul körülötte a színfalak világában. Köztük például ifj. Berger József, Borsodi Erika, Csesznok Nelli, Kemény Csilla, Molnár László és Nádudvari Mária, ök voltak a jubileumi est szereplői. Ha úgy tetszik, saját zeneszerzőjük is van, Koós Attila, aki a mostani előadáson maga játszotta és énekelte azokat a dalokat, amelyeket VaChott Sándor és Bajza József verseire komponált. A két költő Gyöngyöshöz tartozik. A rájuk való emlékezés adta a témáját A lanthoz című műsoruknak, amellyel a Játékszín tisztelettel adózott a nagy elődök emléke és munkássága előtt verseik megszólaltatásával. A jól komponált irodalmi est méltán kapcsolódott a kettős jubileumhoz. A versek megszólaltatói ennek az ünnepi alkalomnak a kifejezésére törekedtek. A közönség értően fogadta a sallangmentes, őszinte versmondást, amelyet átfűtött az emberi alkotás előtti tisztelet érzelme is. A júbileumi előadás alkalmából Murcsányi László, a művelődési osztály vezetője köszöntötte a Gyöngyösi Játékszín tagjait és a közönséget. Vágyak és árnyak címmel a debreceni műkedvelő vasutas társulat mutatta be ezt követően sajátos mozgáskompozícióját. A szépen koneografált csopot- képek jól összeválogatott zenei anyagra épültek. ,Az előadást Tóth Dénes rendezte. A Mozgásszín ifjú táncosai a jelképrendszer alapján az emberi küzdés és tettrekészség epizódjait elevenítették meg. Jól kapcsolódtak a gyöngyösiek műsorához. A jubileumi előadás nagy közönségsikert aratott — telt ház előtt. (g. moll —) A Szonagráf Szabadalmaztatták a beszélőgépet MINDENNAPI NYELVÜNK Tolerancia:- Türelem . Nem örülünk annak a nyelvhasználati jelenségnek és gyakorlatnak, hogy egy latin eredetű szócsalád feleslegesen és öncélúan jut szerephez. Éppen napjainkban erőltetik és halmozzák egyesek ezeket a latinból átvett szóalakokat: tolerancia, intolerancia, toleráns, intoleráns, tolerál. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben találkozhatunk a felsorolt idegen szavakkal, arról ez a példatárunk tanúskodik: „Az ifjúságnak szüksége van a toleranciára” (Új Tükör, 1983. dec. 4.). — „A hazánkban tapasztalható művészeti tolerancia is az erő jele” (Élet és Irodalom, 1983. dec. 16.). — „Kezünkbe vesszük a tolerancia lehetőségét” (Népszabadság, 1983. dec. 24.). — „Egy nép ellenálló képessége nagy mértékben függ a társadalom szervezetében felhalmozott tolerancia mennyiségétől” (Magyar Nemzet, 1984. jan. 21.). — „Mélyek nálunk az intolerancia gyökerei” (Magyar Hírlap, 1984. jan. 21.), — „Nem vagyunk eléggé toleránsok embertársainkkal, ha valami szokatlant, az átlagtól eltérőt tapasztalunk náluk” (Magyar Hírlap, Képes Melléklet, 1983. dec. 3.). — „Toleráns csak azzal lehet az ember, amit ismer” (Magyar Nemzet. 1984. jan. 21.). — „A kritikus provokatívan intoleráns hangot üt meg” (Népszabadság, 1984. jan. 7.). — „A történelem, a korok társadalma elválaszthatatlan a retorikától, függetlenül attól, hogy a rend miként tolerálta művelőit” (Magyar Nemzet, 1983. dec. 24.). Hogy rostára tettük az idézett szövegrészietekben szerephez jutott idegen szavakat, annak az a magyarázata, hogy a magyar szókészletben mindegyiknek megvan a jól felhasználható megfelelője. Íme, a példatár: Tolerál: tűr, megtűr, eltűr, elvisel, megért, elnéz. Tolerancia: türelem, megértés, elnézés, elviselés, türel- messég, tiszteletben tartás. Intolerancia: türelmetlenség, meg nem értés. Toleráns: türelmes, elnéző, tiszteletben tartó, eltűrő, elviselő. Intoleráns: türelmetlen, nem elnéző, nem megértő stb. Napjaink türelmetlenségi áradatában is jogosultnak érezzük tehát azt a nyelvművelői türelmetlenséget, amellyel gátat akarunk vetni az idegen szavak elburjánzásának. Annál is inkább ezt kell tennünk, mert ha túlságosan megértők vagyunk az idegen szavak használatával kapcsolatban, akkor sok jó magyar szónak kiévülését segítjük elő, s ezzel gyengítjük közléseink hatásfokát is. Mióta feltalálták a szuperkémeket, ezeket a minden titkot kileső fenegyerekeket, azóta létezik a róluk szóló film is. Nem igen felelt meg a valóságnak James Blond, vagy Stirlitz alakja, mert hiszen egy feltűnő, jóképű férfi, akiről még a „fafejű” elhárítás is kilométerekről meglátja, hogy ez a jó kötésű fiatalember a legjobb kémiskola legjobb tanulója, az még azt sem tudja kideríteni, hogy a vezérkari főtábornok milyen szivarokat szív. Következésképpen: a legjobb hírszerzőnek szürkének és jelentéktelennek kell lennie, de még azt sem szabad túlzásba vinni, nehogy azon vesztsen rajta. A valósághoz tehát jóval közelebb állhat egy Donald Suthe- landi arc, mint Roger Moore férfias fizimiskája. Dehát volt egy idő, amikor még a különböző titkos irattárak hét pecséttel voltak lezárva, a kíváncsiság pedig annál nagyobb volt az emberekben: kik voltak azok, akik a maguk csendes háborúját vívták meg az ellenség hátában, s sokszor nagyobb hasznot hajtottak, mint egy feleslegesen és vaktában vágóhídra terelt hadosztály. Az érdeklődésnek pedig kellett felelni, jöttek hát azok a markáns arcú hősök, vagy éppen sötét banditák, . az előzőek a jó ügy, az utóbbiak a rossz ügy szolgálatában. Mindenre elszántak és mégis lovagok voltak, e kóbor „páncélosbogár” faj utolsó leszármazottai. Nem csoda, hogy a közönség kiábrándult ezekből a figurákból, hovatovább már ifjúsági filmként sem állják meg a helyüket ezek a szu- perkém-filmek. Másrészt napvilágra kerültek olyan visz- szaemlékezések és dokumentumok, amelyek valóban nappali megvilágításba teszik a küzdő feleket, s tompítják a jupiterlámpák vakító fényét. Kiderül, amit eddig is tudhattunk, emberek harcoltak egymás ellen, jó vagy rossz célokért, megtévesztve, felhasználva, vagy a hit erejéElkészült az idén három hónapig tartó „Miskolci nyár ’84” programja. Zened eseményei közül kiemelkedik (Mozart Színlelt egy- ügyűek című kisoperájának és Strauss Cigánybáró című operettjének bemutatója. A budapesti kisopera társulata adja elő a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével. A közkedvelt operettet júliusban tíz vei fölvértezve. Természetesen ez nem ad a bűnükre felmentést, hiszen mindenkinek meg kell tudni ítélnie lépéseinek súlyát. A német hírszerzés szuperkéme, fedőnevén Tű, akit Donald Sutherland személyesít meg a most bemutatott Tű a szénakazalban című angol filmben, már az új elvek szerint megalkotott típus. Senki sem állíthatja erről a színészről, hogy jóképű. Furcsa arcú ember, aki sokszor játszott idegbeteg figurákat. Itt egy végtelenül ügyes és kíméletlen kémet alakít, akinek hajókötélből fonták az idegeit. Minden helyzetben győz, ha mással nem, megérzéseivel, ösztöneivel. Az utóbbi a veszte is: a gyengédség harcképtelenné teszi. Akkor veszt rajta, amikor egy asszony szerelmével találkozik: a női ravaszság és Éva egyszerű fegyverei legyőzik. Kíméletlen, kemény vágásokkal halad a film a végkifejletig. Nem sok időt hagy: elmélkedésre, beleélésre nincs alkalmunk. Egyre többször találkozunk ilyen alkotásokkal. Nem divat a hosszú jelenet, egyre többet kell mutatni a sikerhez a nézőnek. Ebben a többen benne van a bőven csörgő vér, a sokszor megvillanó rúgóskés, és a testi szerelem is. Mindezek adott esetben olyan stíluseszközök, amelyek nem tucatfilmet, hanem egy érdekes alkalommal a miskolci műjégpályán felállítandó színpadon láthatja majd a közönség. Több jelentős, kulturális eseménynek a diósgyőri Várszínpad ad otthont. Július. elején több estén át ott láthatják az érdeklődők Heltai Jenő Néma levente című vígjátékát, a Miskolci Nemzeti Színház társulatának előadásában. Ezt követően több koncertet ad a művet alkotnak. Tudnillik itt a rendező, Richard Marqu- and túl lép a sablonokon, még azon a regényen is, amely nyilvánvalóan azzal a céllal íródott, hogy a derék britteket figyelmeztesse a németek agyafúrtságára. Nem azért beszélteti kerteset és kevéssé mélyértelműen hőseit, mert nincs mondanivalója, hanem mert azt akarja: mi vonjuk le a következtetéseket, vagy értsünk az elhangzó néhány szóból. Mert a mesén túl feltűnik a széthulló viktoriánus angol életforma törmeléke, a háború elem- bertelenítő, minden humánus viszonyt szétziláló borzalma, az ábrázolt tettek hiábavalósága. Mert feltűnik egy híradóban már a szovjet hadsereg diadalmas előretörése, meg a történet csúcspontján világos: a szövetségesek technikai és gazdasági fölénye lehengerli a fasisztákat. És mégis itt egy ember, aki mellesleg szuperkém, aki mint egy felhúzott bábu öl és öl, hogy egy jóformán már értéktelen dokumentumot eljuttasson megbízóihoz. Ez a film legfőbb mondanivalója, s pontosan elhelyezett hangsúlyaival jól ábrázolja az egyéniség és a kor viszonyát, a döntés lehetőségét és lehetetlenségét. Nem csak jól, de végig izgalmasan és szórakoztatóan. miskolci Szimfonikus Zenekar és több más együttes is a várszínpadon. Augusztusban több estén át is fellép majd a várszínpadon a Rock-színház és a Kaláka együttes. S valószínűleg az idén is nagy érdeklődésre tart majd számot az avasi műemléktemp- lomban sorra kerülő orgona-hangversenysorozat is. (MTI) Magyar és orosz nyelvű elektronikus beszélő rendszert fejlesztettek ki a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatói. i Az elektronikus beszélőgép mai formájához vezető kutatások előzményeiről szólva Bolla Kálmán, az MTA Nyelvtudományi Intézete fonetikai osztályának vezetője Nagy Attilának, az MTI munkatársának egyebek között elmondotta: a hatvanas évek végén kezdődő beszédakusztikai vizsgálatoknak új lendületet adott a „Szonagráf” nevű dinamikus hangszínkép-elemző alkalmazása. Míg korábban csak egy-egy hang elemzésére nyílt mód. addig ezzel a berendezéssel mór hosz- szabb hangsorokra, rövidebb mondatokra, hangok és szavak közti kapcsolatokra vonatkozó akusztikai jelenségek is vizsgálhatóvá váltak. A magyar beszéd legkisebb építőelemeinek ösz- szerakásához olyan berendezésre volt szükség, amely- lyel elő lehet állítani azokat az akusztikus rezgéseket, amelyekből a szavak, mondatok felépülnek. Ezekhez a kísérletekhez nyújtott segítséget a hetvenes évek közepén beszerzett beszéd- generátor. A svéd gyártmányú szerkezetet eleinte kézzel vezérelték, s főleg magánhangzókat tudtak vele előállítani, mivel a beszédnek ezek az akusztikai elemei hosszabb ideig hangoztathatók. A beszéd azonban időben gyorsan változó folyamat ezért olyan vezérlő berendezést is alkalmazni kellett, amely a gyakori akusztikai változásokat végre tudja hajtani a beszédgenerátorral. Erre a feladatra a számítógép bizonyult a legalkalmasabbnak. A legizalmasabb kísérleti szakasznak az bizonyult, amikor a kutatók megpróbálták elvonatkoztatni a konkrét kiejtéstől, és a magyar nyelvre jellemző hangszerkezeti típusokat vizsgálták. Ezeknek, a hangoknál is kisebb építőelemeknek a felhasználásával egy adatbázist hoztak létre, s ennek elemi egységeit felhasználva állították elő a magyar beszéd hangsorait. Működtetése alig különbözik az írógépétől. A billentyűsoron lekopogott betűsort a számítógépbe értelmezi, vagyis minden betűhöz előkeresi az adattárból a megfelelő hamgszele- teket mi több azt is megállapítja, hogy a hang milyen fonetikai helyzetben van. így például érzékelteti a magyar nyelvre jellemző szó eleji hangsúlyt. A berendezés tehát úgy. szervezi meg az adatokból a hangsort, hogy az megfeleljen a magyar nyelv kiejtési szabályainak, majd utasítja a szintetizátort a szöveg kimondására. Két esztendeje, hogy felgyorsultak az események: a kutatók 1982 első felében két magyar, majd decemberben orosz nyelvű mesterséges beszédelőóllító rendszert készítettek. E jelentős tudományos eredmény a gyakorlati fel- használás számos lehetőségét kínálja. A mesterséges beszéd segítségével például az iparban kapcsolat létesíthető a gép és az ember között, de ezek a rendszerek a nyelvoktatásban és a beszédművelésben is jól használhatók. A színészek beszédoktatásánál segíthetnek például a helyes hangsúlyozás elsajáttíttatásában, az idegen nyelv tanulásakor pedig a nyelvi hallás fejlesztésében tehetnek jó szolgálatot. A beszélőgép segítségével nagyon finom árnyalatokat lehet megfigyeltetni, javítandó a. kifejezéstelen, jellegtelen, monoton beszédet. Ezek ma még csupán lehetőségek, de annyi bizonyos, hogy alkalmazásukkal a jövőben a bonyolult gépek és az ember közötti kapcsolat nagymértékben megváltozhat, közvetlenebbé válhat — mondotta a kutatóműhely vezetője. Dr. Bakos József Dimiter Bezsanszki: asszony a púit mögött A pult előtt állok. Mosolygok. Az asszony a pult mögül szintén mosolyog. Udvarias vagyok vele. 0 velem — szintén. Körülöttem sehol egy tábla, mely a kultúrált érintkezésre figyelmeztetne, ennek ellenére kifogástalan modorban beszélgetünk. Azt az inget szeretném megnézni. Az asszony a pult mögül csábos mosoly- lyal adja át az inget. Nem, az ing nem is tetszik. Azt a másikat, ott, az alsó polcon, nem, nem azt, a másikat, igen, igen, azt szeretném megnézni. Az asz szony a pult mögül majd- hogy nem pukedlizve adja oda. A mosoly továbbra is virágzik az arcán. Sajnálom, de ez az ing sem nyerte el maradéktalanul a tetszésemet. Talán épp az a másik, ott a legfelső polcon, balra, nem, nem, még egy kicsit balra. Az asz- szony a pult mögül feláll egy székre, és leveszi az inget. Igen, pontosan ezt keresem. Megveszem. Az asszony a pult mögül azonban lebeszél: éppen az ilyesfajta nem áll nekem jól. Az ing kockás, én meg egy kicsit pocakos vagyok. A sörhasú férfiaknak nem áll jól a kockás. A pocakos férfiaknak jobb a csíkos: azok a vékony, világos csí- kocskák! Igen ám, csakhogy ilyen csíkozású ing éppen nincs a polcokon. Az asszony a pult mögül ismét elmosolyodik, és közli, hogy alighanem lesz egy pontosan ilyen a raktárban, várjak, míg megnézi. Várok. Az asszony a pult mögül a raktárba megy. Megnézi. Szerencsém volt — maradt még egy ilyen ing a raktárban, ráadásul pont az én méretem. Az asszony a pult mögül odaadja. Megintcsak csábos mosollyal, ismétcsak félig pukedlizve. Igen, igen, az ing gyönyörű. Megyek a pénztárhoz. Az ördög vinné el! Az ing egy kicsit drága — nem elég a nálam lévő öt leva... Dühbe gurulok. Az asszony a pult mögül megnyugtat, elővesz a zsebéből öt levát, és kipótolja az összeget. Boldogan távozok az üzletből. Milyen jó dolog, ha egy asszony a pult mögül a te asszonyod! A te törvényes feleséged!... (Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán) Gábor László Miskolci nyár ’8^
