Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-12 / 36. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 12., vasárnap Figyelmesség Eszem ágában sincs visz- szasimi azt az időt. amikor csak a bejelentőn keresztül tudtam elérni egy-egy elő­fizetőt a posta jóvoltából. Bár... ez a mostani távhí­vás sem csupa öröm, hiszen elég gyakran jelez foglaltat a készülék. De az is előfor­dul. hogy tévesen kapcsol. Ez azonban „most” nem ide tartozik. Hanem... Hívom a tudakozót. Hí­vom később a bejelentőt. — Jó napot kívánok, itt a... Hallom a készülékből — anélkül, hogy én még megszólaltam volna. Lehet, hogy az utóbbi időkben rit­kán volt dolgom a .,fonto­sabb postai telefonszámok­kal’’, ahogy ezeket a tele­fonkönyvben jelzik. Ezért okozott talán nekem meg­lepetést a kedves figyel­messég, ahogyan fogadott engem, a névtelen előfize­tőt a levelek és telefonok magyar hivatala. Mert, ugye, postahivatal. Rossz szó. Jobb volna vállalkozó­nak, szolgáltatónak nevezni. Mert a hivatalok... Mert az ottani íróasztaloknál ülők... Sajnos, rosszak a beidegződéseink. Talán nem is a mi lelki grimaszaink miatt. Ezért tetszik nekem ez a mostanában tapasztalt fi­gyelmesség, hogy: — Jó napot kívánok, itt a... bejelentő. Persze, most akár bosz- szankodhatnék is. Mi a fel­tűnő abban, hogy egy „hi­vatal” udvarias, figyelmes? Így a természetes. Nem? Vagy. . .? Maradjunk abban: jobb később, mint soha. Jaj, csak így maradjon. Sőt! Tessék átvenni máshol is az udvariasságot, a fi­gyelmességet. Máshol? Min­denütt. Előre is köszönöm! (-—ár) Hetente kétszer lajtkocsival — Vízvezeték a Mátrában — Feltöltik a tározókat — A hó még nem segített — A tárkányi megoldás Olyan csapadékszegény időjárásra, mint az elmúlt esztendőben volt, még a leg­idősebbek sem igen emlékez­nek. S nemcsak az égi áldás­ból volt kevés, hanem mind­ez olyan hőséggel párosult, hogy évszázados rekordok dőltek meg. A (orrások egy­re vékonyabban csordogál­tak, a kutak, víztározók szintje rohamosan csökkent, s az sem volt ritka, hogy egyszerűen kiszáradtak, mind a Mátrában, mind a Bükk lábánál. Vízügyi szakembe­rek, tanácsi vezetők nem kis erőfeszítéseket tettek a gon­dok enyhítésére, ideiglenes, végleges megoldásokat ke­restek. A minap arra kér­tünk választ, mindez hogyan sikerült, várható-e javulás a vízellátás terén? Köszörű-völgyből Csórrétre Párád és környékének víz­igényét a köszörű-völgyi víz­tározóból oldják meg. E tá­rozó a Mátra felszíni vizeit gyűjti össze, az elmúlt év második felében azonban Egyre értékesebb kincs a víz csapadék sem, s a télen esett hóval sem számolnak. A nyáron Sírokban ela­padtak a kutak. A napi 2514 köbméter helyett csak 1600 —1700 köbméter vizet tudtak adni a falunak. A hiányzó mennyiséget közvetlenül a Tárná patakból egy víztisz­tító kocsi segítségével bizto­sították. A kutakat pedig nyolc méterről harminc, harminchét méter mélyre fúrták. Bodonyban a mai napig is lajtkocsival szállít­ják a vizet hetente kétszer, csakúgy mint Parád-óhutá- ra. Ez a két községben az idegenforgalmi főszezonban több mint kétezer embert érint. A köszörű-völgyi víztározó vízszintje kilencven centimétert emelkedett január elseje óta már a csórréti tározóval ösz- sze kellett kötniük, mert csak így lehetett a térség­nek vizet adni. Ezt pedig a hegyek között lefektetett tömlőkkel oldották meg. Mint Kovács Gábor, Párád, Bodony, Parádsasvár közös tanácsának elnöke elmond­ta, ez csak ideiglenes megol­dást jelentett, s a gondokat sem oldotta meg teljes egé­szében. Szivattyúval áteme­lik ugyan az egyik tározóból a másikba a vizet, de azt még meg is kell tisztítani. A köszörű-völgyi víztisztítónak a napi kapacitása viszont csak kettőezer köbméter, ami kevés. így végleges megoldást az jelenthetne, ha a csórréti tisztítóberendezés­ből, melynek nagyobb a tel­jesítménye, már tisztított vi­zet kaphatnának, végleges, föld alatti vezetékekből. Az Észak-magyarországi Regio­nális Vízmű- és Vízgazdál­kodási Vállalat mátrai tele­pének vezetője, Győrffy La­jos elmondta, hogy ez vi­szont pénz kérdése. Tőle tudjuk azt is, hogy ezzel az ideiglenes megoldással is, a Csórrétről átemelt vízzel, január elsejétől 90 centimé­tert emelkedett a köszörű­völgyi tározó vízszintje. Je­lenleg 800 ezer köbméter vi­zet tárolnak, ami egy fél évig elég 16 település ellá­tására, még akkor is, ha közben nem esik egy csepp A köszörű-völgyi és a csórréti víztározó végleges összekötésével megvan a pénzügyi fedezet. Mint azt Zámbori Ferenc, a megyei tanács építési-vízügyi osztá­lyának vezetője elmondta, az Észak-magyarországi Regio­nális Vízmű- és Vízgazdál­kodási Vállalat szakemberei hozzákezdhetnek e munká­hoz, mert tudják biztosítani a kért négymillió forintot. A vezeték elkészülte után meg­oldódik Párád és térségének vízellátása. Győrffy I.ajos a köszörű-völgyi víztisztító berendezéseket ellenőrzi (Fotó: Szántó György) Ez a vezeték jelenti a Mát­rában az ideiglenes megol­dást Lesz vizük a tárkányiaknak is Nagy vihart kavart a fel- sőtárkányiak körében a ked­di lapszámunkban megjelent információ, amely szerint nagy teljesítményű kutat kapcsoltak Eger vízellátásá­ba, s így Felsőtárkány kör­nyékéről érkezik a víz a me­gyeszékhelyre. Többen azt kifogásolták, hogy a tárká­nyi kutak viszont elapadtak. Mint a Heves megyei Vízmű Vállalat szakembereitől meg­tudtuk, a két dolog nincs összefüggésben egymással. Az ásott kutak a községben a szárazság miatt apadnak ki. Ezért egy 150 milliméte­res nyomócsővezeték rend­szer kiépítését kezdték meg, ami biztosítja a tárkányiak vezetékes vízellátását. Racs- kó Gyula, a Heves megyei Beruházási Vállalat főmér­nöke elmondta, hogy ennek egy része máris elkészült, a további tervek is rendelke­zésre állnak, s mihelyt meg­alakul a helyi víztársulat, folytatódhat a munka. A víz egyre értékesebb kin­csünkké válik. A szakemberek szerint nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy becsül­jük meg még akkor is, ha korlátlanul rendelkezésünk­re áll. Hát még így ... Kis Szabó Ervin Megújult szellemű ügyvédek Foglalkozásuk hazánkban legalábbis hat-hét évszázados. Történetbúvárok már a XIII—XIV. században keletkezett okiratokon is fedeztek fel róluk szóló jegyzetet. Az első igazán használható szabálygyűjtemény, amely munkájuk alapelveit össze­gezte, 1723-ból való. Éppen 110 esztendeje született meg az a rendtartás, melynek alapján hozták létre függetlenségük legfőbb biztosítékát, a kamarai rendszert. A további jelentősebb állomások: 1958, majd 1983. Igen, a fiskálisok életét, sorsát számos paragrafus rendezte a történelem során. De bizonyára nem csupán az ava­tatlanok gondolják úgy, a leginkább előremutató szándékot általában a legutolsó szabályozás hordozza magában. Valóban így van-e ez az elmúlt évben kiadott tör­vényerejű rendelettel, mit hozott az ügyvédi törvény utáni gyakorlat? Egyebek mellett erről beszélgettünk a Heves megyei Ügyvédi Kamara két tisztségviselő­jével, dr. Eisenbacher István elnökkel és dr. Lukács Tamás titkárral. — Változott-e az új jog­szabály alapján az állam­polgárok leggyakrabban vá­lasztott jogi képviselőinek helyzete, „szabadsága”? — A tvr. hangoztatja: ah­hoz, hogy valaki ügyvéd­ként dolgozhasson, a kama­ra tagjának kell lennie, és egy munkaközösségben te­vékenykednie. A büntetlen, feddhetetlen előélet, az egye­temi végzettség és szakvizs­ga természetesen továbbra is nélkülözhetetlen feltétel. Munkájába senki sem szól bele, de azt jogszabályi előírások fogják keretek kö­zé. Csak ha hibát követ el, jelentkezik a felügyelet: a munkaközösség vezetője, a legsúlyosabb esetekben pe­dig a kamara fegyelmi bi­zottsága. A legfőbb önkor­mányzati szerv az Országos Ügyvédi Tanács, amely az Igazságügyi Minisztérium egvtértésével végzi szervező, irányító, felügyeleti és ér­dekvédelmi munkáját. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nálunk szabad ügyvédválasztás van, vagyis az állampolgárok, a gazdálkodó. szervek bár­A délutáni órákban mindig tele ügyfelekkel az egri mun­kaközösség folyosója, de ugyanez a kép fogadná a szemlélődőt Gyöngyösön és Hatvan is (Fotó: Perl Márton) melyikünknek adhatnak sze­mélyes megbízást. A válo­gatás lehetősége mindenkép­pen erősíti az ügyvéd és az ügyfele közötti bizalmat. — A bíróságok előtti ügyek szaporodása, a kü­lönféle megállapodások je­lentőségének megnövekedése is kérdezteti: elegendő szá­mú ügyvéd dolgozik-e me­gyénkben? — Eddig negyvenen tar­toztak a megyei kamarához, számukat rövidesen növel­ni kívánjuk. Egerben, Gyön­gyösön és Hatvanban már régóta létezik munkaközös­ség, Hevesen egy éven be­lül szeretnénk megteremte­ni. Tizenhárom további te­lepülésen heti egy-egy al­kalommal tartunk ügyletet, öt helyen ügyeleti szolgála­tot. Gondolunk persze, a megfelelő utánpótlásra is, nyolc jelöltre számítunk a későbbiekben. A zsúfoltság folyosóinkon — szerencsére — ezután sem lesz kisebb, de a munka arányosabbá tételével, jobb elosztásával a jövőben még magasabb színvonalon dolgozhatunk. — Meghatalmazás, kiren­delés, beadványok készíté­se, szerződéskötés... összes­ségében hogyan oszlanak meg e főbb teendők mun­kájukban? — Ügyvédeink kétharmad részben polgári, egyharmad részben büntető ügyekben A titkári tisztet a legutóbbi közgyűlésen megválasztott dr. Lukács Tamás tölti be járnak el. Előbbiekben nyil­vánvaló a meghatalmazás. Az utóbbiak közül főleg közlekedési, lopással, sik­kasztásai kapcsolatos perek­ben, illetve garázda jellegű bűncselekmények elbírálásá­nál keresnek fel bennünket személyesen az érintettek. A kirendelésnek megvannak a maga jogszabályban elő­írt feltételei. Meg kell azonban mondani, a kiren­delt védő díjazása nem áll arányban a ráfordított mun­kával. Ez persze nem je­lenti azt. hogy nem megfe­lelő színvonalon látnánk el ezt a teendőket. Egyébként erre ösztönözzük tagjainkat azzal is, hogy munkájukat külön is megbecsüljük. Említésre méltó egyéb te­vékenységünk is: a Szak­szervezetek Heves megyei A kamara elnöke, dr. Eisenbacher István Tanácsával kötött megálla­podás szerint több ügyvéd lát el jogsegélyszolgálatot. Tartós megbízási szerződé­sek alapján ún. ügyintéző ügyvédek dolgoznak számos vállalatnál és termelőszövet­kezetnél. Sokan társadalmi munkásként vesznek részt a tanácsok, a népfrontbizott­ságok és a TIT munkájá­ban. Országos önkormány­zati szervünk iránymutatása szerint ingatlanközvetítést is vállalunk Egerben. Ennek például a válások kulturál­tabb lebonyolításában, eset­legesen a peren kívüli egyezség elősegítésében is nagy szerepe lehet. — A védők jövedelme mindig is foglalkoztatta az embereket. Miként módosul­tak a „pénzügyeik” a ren­delkezés nyomán? — Nyilvánvalóan köztu­dott, hogy a hozzánk for­dulók által kifizetett össze­geknek csak 30—40 száza­lékát kapják meg az ügye­Egy törvényerejű rendelet nyomában két intéző munkatársaink. Tavaly például Heves me­gyében az átlagos kereset nyolc-kilencezer forint kö­rül mozgott, persze, nem nyolc órai munkáért. A be­vétel többi része adóra, re­zsire megy, illetve különféle — köztük kamarai — hoz­zájárulásra. A törvényerejű rendelet különben önálló jogi személyekké tette a munkaközösségeket, ami azt jelenti, hogy alapjukkal sa­ját maguk gazdálkodnak. Ebből fordítanak pénzt a működésükhöz szükséges ki­sebb kiadásokra is. — Korábban az ügyfelek gyakori kifogása volt, hogy mással találkoznak a tár­gyalóteremben, mint akire személyesen rábízták képvi­seletüket. Az ügyvédi tör­vény íhozott-e újat ebben? — Be kell látni, olykor bizony megtörténik, hogy a tárgyalások, illetve egyéb tennivalóink időpontjai ke­resztezik egymást, vagy va­lamelyik per túlságosan el­húzódik. Az új jogszabály alapján továbbra is van le­hetőség helyettes, vagy je­lölt közreműködésére, ha — ehhez az ügyfél hozzájárul! Megjegyzem azonban, eddig is az volt a gyakorlat, hogy ilyen esetekben kollégáim megfelelően tájékoztatták egymást az ügyekről, s a legjobb tudásuk szerint igyekeztek teljesíteni fel­adatukat. Szalay Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents