Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 14., szombat 3. Alkalmazkodnak az igényekhez A 40 órás munkahét és a gyermekintézmények Készül a 15—20 évre szóló komplex terv Utak, hidak, forgalom Bemutatjuk a megyei tanács közlekedési osztályát — Napjainkra a motorizáció teljesen bevonult az életünkbe, s ez a folyamat lényegesen elősegítette a társadalmi feladatok megvalósítását. A közlekedés, amely összefügg az élet minden területével, jól szolgálta közös ügyeinket. Gondoljunk csak bele: ha iskolát építünk, akkor elé zebrát festünk az úttestre, ha ipart telepítünk, szállítanunk kell az építőanyagot, autóbuszokat kell közlekedtetnünk, hogy eljussanak a dolgozók a munkahelyeikre. Ha új lakótelepeket létesítünk, gondoskodnunk kell a megközelítéséről, ha gyarapodik egy-egy településünk, akkor újabb és újabb buszmegállót kell kialakítanunk a frissen épített utak mentén. Nem frázis hát, hogy napjainkban mindenki közlekedik. .. Ezzel a teljesnek egyáltalán nem mondható összegzéssel kezdtük a beszélgetést Berecz Istvánnal, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetőjével. Fél esztendő telt el azóta, hogy a közlekedési tárca szervezetének korszerűsítése következtében megalakult az új osztály. Köztudomású, hogy az új év kezdetétől megyénk •több üzemében áttértek a 40 órás munkahétre. Ez önmagában örvendetes, de az is tény, hogy az édesanyák aggodalmaskodtak, attól tartottak, hogy a gyermekintézmények nem veszik majd figyelembe a megváltozott körülményeket, s nem idomulnak azokhoz. Tájékozódásunk során arra kerestünk választ, indokoltak-e ezek az aggályok, megkérdeztük az illetékeseket, hogy számoltak-e az új helyzettel. Átállás — időben Búzás Zoltán megyei tanulmányi felügyelő, a megyei művelődési osztály munkatársa az óvodákról közölt megnyugtató információkat. — Elébe mentünk az eseményeknek, és tavaly ősiz- szel, illetve az év végén intézkedtünk. Ezzel magyarázható, hogy Eger 26 óvodájában reggel hattól este hatig tartanak nyitva, illetve fogadják az apróságokat. Ezt teszi lehetővé a rendtartás, lényegében ennyit nyújthatnánk. Ettől függetlenül — a megértéstől, a humánumtól vezérelve — továbbléptünk. Arra is mód adódik, — ameny- nyiben egy helyütt több szülő igényelné — hogy hat óra előtt reggeli ügyeletet szervezzenek, így azok sem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. akik igen korán kezdik a munkát. Ezzel kapcsolatban azonban hadd jegyezzem meg, hogy pedagógiailag nem a legszívderítőbb megoldás- az ilyesféle, hiszen a háromtól hatéves kisfiúknak és kislányoknak egyáltalán nem használ a hajnali kelés. Egyébként ilyen kívánsággal eddig még senki nem jelentkezett. — Felmérték-e a községi óhajokat? — Itt semmi változás nincs, egyik településről sem postáztak hozzánk sajátos kérelmeket. Helyi „menetrend” Hatvanban és Gyöngyösön sem tétlenkedtek. Erről tanúskodnak az alábbi adalé- ko(c. — A Mátra fővárosában 17 gyermekintézmény található, ebből kettő üzemi fenntartású. A tanácsiak — akárcsak a megyeszékhelyiek — hattól tizennyolc óráig törődnek kis vendégeikkel. Mellesleg ezen a településen minden tanév elején széles körben tájékozódnak; s az így összegyűjtött információk nyomán születik meg a közérdeket szolgáló döntés. A vállalatok által finanszírozott intézmények — ez érthető — messzemenően figyelembe veszik az apák és anyák körülményeit. A Zagyvaparti városban a fél héttől 15.30-ig megszabott menetrend vált be, ez az irányadó jelenleg is. A gyárak is léphetnek Elképzelhető, — ez csak később derül majd ki — hogy az új rendszer sem felel meg teljes mértékben a kívánalmaknak. Mi történik ekkor? Hol lelhető a gyógyír? — A kiút érdekében •nemcsak mi munkálkodhatunk, hanem segíthetnek az érintett cégek is, méghozzá úgy, -hogy az asszonyok számára későbbi munkakezdést írhatnak elő. Ez a lépcsőzetes jelleg jobb változat a reggeli ügyeletnél, ugyanis kiiktatja a gyermekek számára egyáltalán nem előnyös korai keltetést. Hadd jegyezzem meg, hogy ez a gyakorlat nem új dolog, tehát csak bővíteni kell egy régi módszert. — Gondolnak-e azokra, akik kérnék a szabad szombati nyitva tartást? — Ez elvi lehetőség, nem kizárt, de ilyen elképzeléssel még senki nem kopogtatott nálunk. Érthető, hiszen ez a nap a családé, az együttlété. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a bölcsődék számára okoz-e gondot a munkaidő-módosítás ? Dr. Verasztó Ágnes megyei orvos, anya- és gyermekvédelmi szakfelügyelő kedvező híreket sorol: — Nálunk nem volt szükség korrekcióra, ugyaniá intézményeink megyeszerte reggel hattól este hatig gondozzák a kicsiket. Ráadásul az alkalmazottak két. majdhogy párhuzamos műszakban dolgoznak, azaz hattól t'zenhánomig, illetve kienctől 18 óráig. EIbből következik, hogy a csúcsidőszakban — például az ebédeltetésnél — teljes létszámban állhatnak helyt. Az öszekép b;irtató s azt igazolja, hogy az érintettek időben vették a lapot, alkalmazkodtak a kétségkívül jogos óhajokhoz. Pécsi István — A közlekedés társadalmi ügy, amely mai sajátossága, fontossága és súlya miatt joggal kapott önállóságot a megyékben — mondta az osztályvezető. — Fogalmazhatunk úgy is, hogy a közlekedés „bevonult” a tanácsi testületekbe, miután az országos közutak vonatkozásában a közúti igazgatóság hatósági jogköre megszűnt. Ezt a feladatot a közlekedési osztály vette át, mint I. fokú közlekedési hatóság, a tanácsi és a saját használatú utak vonatkozásában pedig mint II. fokú közlekedési hatóság. Az átszervezés során az Autófelügyelet és az Autóközlekedési Tanintézet megszűnt, és ezek megyei szervezetei — a Heves megyei Közlekedési Felügyelet, illetve a Heves megyei Autóközlekedési Tanintézet — a közlekedési osztály intézményeiként működnek tovább. — Az új felállás, a szervezeti formaváltozás új feladatokkal is jár. Miként jelentkeznek a teendők a megyei, illetve a helyi tanácsoknál? — Az elmúlt két ötéves tervben nálunk az országos és a helyi utakra, valamint a közlekedési feltételekre 3,5 milliárd forintot költöttünk. Ez a pénz részben az államkasszából, részben a tanácsoktól, részben pedig a lakosság támogatásából jött össze, s szép eredményeket értünk el: gondoljunk csak az autósztráda megyei szakaszára, a gyöngyösi bevezető részre, a 25- ös út korszerűsítésére, a gyalogosátkelőhelyek megvilágítására, az évente rendezett 10—15 fontos közlekedési csomópontra, vagy a balesetveszélyes szakaszok ívkorrekcióira... Mindezek ellenére a tanácsokhoz érkező panaszok, bejelentések, interpellációk zöme a közlekedést érintette. Ezek bizonyos mértékben azt jelezték. hogy nem sikerült teljesen átfogni a megye gondjait. Sok esetben volt vita, egyet nem értés a KPM és a tanácsok között. Most, hogy tulajdonképpen egy kézbe került a közlekedés, lehetőség nyílik arra: intéződjenek ott az ezzel kapcsolatos ügyek, ahol keletkeztek, s ahol a légtöbb információ áll rendelkezésre a megoldáshoz. Ezek a helyek pedig a tanácsok, amelyeknek a közlekedései kapcsolatos teendőit, feladatait, ügyintézéseit koordináljuk mi a szakcsoportjaink segítségével. A megoldásban természetesen mi is részt veszünk, de a döntés a helyi tanácsokon múlik, miután ott jól tudják: a lakosság megtartásának, alapellátásának egyik feltétele, fontos pillére a közlekedés. — Miként élhetnek ezzel a lehetőségükkel a tanácsok, hogyan lesz ettől több jó út, kevesebb sáros utca? — Magam is több alkalommal vettem részt, mint megyei tanácstag, falugyűléseken, testületi üléseken, tanácstagi csoportüléseken, amelyeken szinte egytől- egyig felvetették az utak, utcák, járdák, buszvárók, menetrendek, szállítási nehézségek helyi ügyeit. A tapasztalatom az, hogy ahol a lakosság és a tanács reális igényeket fogalmaz meg, belátható időn belül megvalósítható terveket tűz maga elé, ott — természetesen a mi segítségünkkel is — előbb-utóbb teljesül az óhaj. Mi a megoldás: a tanácsi pénzt lehet szaporítani, hiszen ma már lehetőség van a közmű- és úthoz- zájárulás megszervezésére, továbbá a társadalmi munka még jobb kihasználására. De mondok egy másik példát: ahol például az építkezések után megmarad a felvonulási út, miért kell felszedni, miért nem lehet kis pénzből újjávarázsolni és átadni a forgalomnak... ? Vagy a komplex tervekben úgy gondolkodni, hogy egy 1500 lakosú városi telep megépítésekor készen álljon az út is, hogy ne legyen azon a részen 1500 panaszosa a tanácsnak? Nos. ezeknek a lehetőségeknek a felkutatása, koordinálása tartozik egyebek között ránk, hogy minél kevesebb gonddal oldhassuk meg a közlekedési feladatainkat. — Szó esett az utakról, beszéljünk most megyénk forgalmáról is. — Közepes forgalmú megye vagyunk, főként a tranzitforgalmunk jelentős. Ahol a legjobban szorít a cipőnk: a 3-as gyöngyösi szakasza, itt az úgynevezett nagy .vegyesforgalom” okoz gondot, hiszen mind az átmenő-, mind a turista-, mind pedig a helyi forgalom érezteti a hatását. Egerben javult a helyzet, miután a forgalom jelentős része az új 25-ös úton zajlik. A jövőben az egyik kiemelt feladatunk lesz, hogy megszüntessük a még meglevő balesetveszélyes helyeket, azokat a szakaszokat, amelyeknél még fennáll a kisodródás veszélye. Továbbá: arról szeretnénk meggyőzni a közlekedőket, hogy vegyék figyelembe a kialakult forgalmi szabályokat. . . — Mennyire vagyunk kultúráltak a közlekedésben? — Véleményem szerint egyáltalán nem vagyunk az európai átlag alatt, vannak agresszív vezetők, szabálytalankodók, akiknek a kiszűrésén, ellenőrzésén a közlekedési felügyeleten keresztül mi is dolgozunk. Nagyobb gondot okoz viszont az a nemtörődömség, ahogyan „bánunk” az útjainkkal: végigszántjuk az új szakaszt, olajjal szennyezzük, megrongáljuk a közlekedési táblákat, a védőkorlátokat, az útjelző oszlopokat, tönkretesszük az út burkolati jeleket. Ezen kellene változtatnunk, ebben kellene kultúráltabbaknak lennünk, hogy a vagyonunk védelmével pénzt takaríthassunk meg az új utakra, hidakra, a forgalom biztonságának növelésére... A közlekedési osztály — mint említettük — szakcsoportokban végzi a munkáját. A közlekedéshatósági csoport mellett fontos feladatokat lát el a közlekedésfejlesztési, üzemeltetési és felügyeleti csoport, az útügyi hatósági csoport, amelyekhez minden olyan hatósági ügyintézés tartozik, amely összefüggésben van az utakkal, hidakkal, építéssel, forgalommal. Csak érdekességként: ők foglalkoznak például a kötélpályák engedélyezésével, vagy a megfelelő szakemberek bevonásával a vízi járművek vizsgáztatásával is... — Mi a tizennyolc fős osztály mostani, legfontosabb feladata? — A hosszú távú tervezés előkészítésében veszünk részt — mondta az osztály- vezető. — Tizenöt—húsz évre előre gondolkodunk, új komplex közlekedési elképzeléseket vetünk papírra, s mi készítjük az általános és részletes rendezési tervek közlekedési részeit. A jövőt tervezni, az elkövetkezendő évtizedek közlekedését, modern forgalmi feltételeit megálmodni úgy, hogy akkor megfeleljenek az igényeknek — nem kis feladat. — Jó munkát hozzá! Szilvás István 139 VÁROSKORNYÉK, VÁROSI JOGÚ NAGYKÖZSÉG Statisztika az új közigazgatási beosztásról A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent kiadványa a január elsején életbe lépett közigazgatási beosztás szerint ismerteti az ország településeinek legfontosabb adatait. A járások megszűnésével egyidejűleg 12 település kapott városi rangot: Békésben Szeghalom, Borsodban Encs és Szerencs, Fejérben Mór, Heves megyében Heves, Komárom megyében Dorog, Nógrádban Pásztó, Szolnok megyében Tiszafüred, Tolnában Tamási, Veszprémben Sümeg és Zirc, Zalában pedig Zalaszentgrót. Ezzel a városok száma 109- re növekedett. A területi átszervezés során több községet egyesítettek, így számuk a két évvel korábbi 3004-ről 2950-re csökkent. Mivel a megyei tanácsok a korábbi járási hivatalok funkcióját nem tudják egyik napról a másikra átvenni, az átszervezéskor úgynevezett városkörnyékeket, valamint városi jogú nagyközség-környékeket hoztak létre. Eszerint az ország területe 139 város- környékre, illetve városi jogú nagyközség-környékre oszlik. A közigazgatási feladatokat ezek központjainak tanácsa látja el. A 109 város közül közigazgatás-irányítási szempontból vonzáskörzet nélküli mindössze négy van: Budapest, Hajdúböszörmény. Százhalombatta és Turkeve. Ezeknek tanácsai a környék községeiben nem látnak el irányítási feladatokat. A kiadvány tartalmazza az egyes megyék legfontosabb adatait is, köztük a létszám alakulásét, az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányát, valamint néhány, az ellátásra vonatkozó adatot. A statisztika szerint az ország 19 megyéje közül az utóbbi három évben hétnek a lakossága gyarapodott, köztük a legjobban Pest megyéé 9491-gyel. A legnagyobb mértékben Szabolcs- Szabná? megye népessége fogyott, itt 6045-tel élnek kevesebben, mint három évvel ezelőtt. A statisztikából ítélve a legjobbak a vásárlási körülmények Csongrád megyében, amelyben ezer lakosra 504 négyzetméternyi bolti alapterület jut. A Pest megyeieknek viszont gyakorta kell számítaniuk zsúfoltságra az üzletekben, mert itt az országos átlagnál is kevesebb — mindössze 319 négyzetméter — az ezer lakosra jutó üzlettér. Vendéglátóhelyekkel legjobban ellátott megye Somogy, a legkevésbé pedig Szabolcs, ahol feleany- nyi vendéglőterület sem jut egy-egy lakosra, mint a Balaton déi parti megyéjében. Január elsejétől: Tungsram RT Az ország egyik legnagyobb vállalata az Egyesült Izzó január 1. óta TUNSGRAM RT néven szerepel. Az idén 5— 6 százalékkal kívánják bővíteni a termelést, exportjuk a, tervek szerint eléri a 100—100 milliós értéket konvertibilis, illetve rubel elszámolásban egyaránt. Képünkön egy új berendezés, óránként 2600 normál lámpát gyárt a saját fejlesztésű és kivitelezésű gépsor. A teljesen automatizált gép iránt jelentős a küföldi érdeklődés.
